Megtekintve ezt az adatbázist, ez a vélhetően még hosszú évekig tartó lezárás valójában arról szól, hogy egyesével törölgetik gyakran több mint százéves anyakönyvek esetében is a vallást meg az UB rovatot? Milyen jogszabályi változás történt, hogy erre kényszerültek?
Szerintem az 1811-es felmérés megadta a választ: úrbér nélküli földművelő volt. Az 1828-as összeírás azért nem ír semmit az iparos részben, mert nem volt az, és az anyakönyvek azért nem írnak foglalkozást, mert a "földműves"-t gyakran nem tartották szükségesnek beírni.
Egyik felmenőm foglalkozását szeretném végre megismerni. Ebben szeretném kérni a tisztelt fórumtagok segítségét.
Ő Lovászik Sámuel (1784 körül - 1831 Aszód) egykori aszódi lakos.
Az aszódi evangélikus anyakönyvekben nem említették a foglalkozását sem gyermekei keresztelésekor, sem első felesége elhalálozásakor (Szokol Erzsébet +1828. május 17.) sem második házasságkötésekor (1829. január 4., feleség Ruttkay Katalin)
1831. szeptember 7-én hunyt el kolerában, ám ekkor sem említik foglalkozását.
Anyakönyvi kutatásaim alapján:
Fia, Lovászik János (1817 Aszód - 1882 Domony), unokája, Lovászik János (1850 Iklad - 1920 Domony) és dédunokája, Lovászik János (1877 Domony - 1942 Budapest) is csizmadia/cipész mesterséget folytatott. Dédunokája volt még Lovászik Sándor (1891 Domony - 1955 Budapest) könyvtáros és Lovászik Lajos (1888 Domony - 1920 Oroszország) laboráns, aki az első világháború után, orosz hadifogságban hunyt el. A domonyi evangélikus templom falán található egy emléktábla, ezen olvasható Lovászik Lajos neve is.
A kérdés, hogy lehetett-e Lovászik Sámuel is csizmadia, vagy esetleg más kézműves mesterséget végző ember?
Első felesége egy aszódi iparos lánya, Szokol Erzsébet (1786 Aszód - 1828 Aszód). Az, hogy ő iparos lánya volt, csak feltételezés (ez majd egy következő téma lehet)
Mindezek mellett találtam még Asztalos István - Egy kisváros a Galga mentén című kiadványában két bejegyzést.
Az egyik írás a könyvben egy 1811. évi felmérésről szól, melyben az úrbéres és nem úrbéres földművelőkről írnak (készült ehhez egy térkép 1817-ben, amely nem maradt fenn) Lovászik Sámuel a 307 számon, báró Podmaniczky Károly földjén, mint nem úrbéres 61 négyszögöl területet bérelt/művelt.
A másik bejegyzés az Egészségügyi viszonyok cím alatt olvasható, ahol megemlítik az 1831. évi kolerajárványban elhunyt evangélikus lakosokat. Itt olvasható a 47 éves Lovászik Sámuel neve is.
A két részben egyszer sem említik a foglalkozását, bármi is volt az.
Az 1828. évi országos összeírás ebből a szempontból "használhatatlan", mert a 3. rovatban csak azt jelölték, hogy zsellér (inquilini). Az iparos (opifices) részbe nem írtak semmit.
Nos, ha valaki foglalkozna kérdésemmel, azt örömmel venném.
Gyenge a németem, de nagyjából ezt írták oda: Az apa: Michael Schamberger urasági haszonbérlő, az anya: Theresia, született Bachel. Keresztszülők: Lorenz Wernhard és neje, Theresia.
A megjegyzés rovatba írt utólagos szöveg: Megjegyzés: A gyerek szülei az anyakönyvi kivonat szerint a helyi plébánián kötöttek házasságot 1816. augusztus 27-én.
A születési bejegyzés alá utólag írt szöveg: Bécs vezetője (Reichsstatthalter) elrendeli: Az apa rubrikához: Az előneve helyesen Georg Michael (nem Michael). 1788. október 4-én, Dietldorfban (a bajorországi Regensburg felett) született, Karl Schamberger és Katharina Mayer törvényes fia. Mindketten római katolikusok.
Közben az Adatbázisok Online "Állami anyakönyvek kézírásfelismeréssel" adatbázisába kerülgetnek fel újonnan indexelt települések, például Abony anyakönyvei egy hete még nem voltak elérhetőek.
Nálam egy családfolyamban töbször is volt olyan, hogy az esküvőkor, vagy halálesetkor megadott születési hely nem egyezett a sok kutatással később megtalált tényleges születési hellyel.
Mivel általában a gyereke, vagy ritkán az unokák, oldalcsaládtagok temették az egyént, ezért az egyén gyerekeinek születési helyét nevezték meg az elhalt/esküdt születési helyének.
Közben ő meg "eggyel arrébb" született. Pont a következő ilyen esetnél akadtam el én is. Ahol meghalt az "aktuális keresett", odai lakosnak jelölték (gyerekei is ott születtek), de a környéken sem találom.
Szóval ilyen téves adatmegadás is lehet annak hátterében, hogy nem találsz valakit.
Ha már a téma, segítséget kérek én is a topiktársaktól következőkhöz.
Martin Kaspar (később Gáspár) takács GVLT-ZCM, meghalt Világoson 1831-ben, de az 1791-re tett (~40 éves volt) születését a környéken sem találom.
Másik ilyen fel nem lelt születésem Gáspár József GGYJ-P69 Almáskamaráson (AK) 1858-ban. Ő AK-n nincs, Eleken nincs (első gyerek itt volt), Szentannán (2. és 3. gyerek itteniek, de szintén nincs születésijük) nincs. Utána 2 testvére AK-n, majd 3 ismét Eleken megvannak.
Eddig minden apa és fiú gyerek takács (textor) foglalkozású volt.
Valamiért elutaztak kissé távolabb, mert elszámolták a születést, vagy mert valamiért el kellett oda menni, aztán ott babázott le a mama. Akkor ott anyakönyvezték a csecsemő keresztelését.
Mi lehet az oka, ha sehogy se találom valaki születési bejegyzését?
Római katolikus feljegyzések Somogy megye déli részéről 1820-as évekből.
A házasságiját és a halálozásiját megtaláltam, de semmi információ nincs se a születési helyéről, se a szülei nevéről. Minden lehetséges bejegyzést többször is átnéztem már. Nem egy gyakori nevű, eltéveszthetetlen.
Létezik olyan, hogy egyáltalán nem került bejegyzésre (pedig ugye mindenkit megkereszteltek)?
Találtam a vélhető születési helye környékén egy családot, ahova ő teljesen minden szempontból "beleillene".
A házasságijában annyi információ van még, hogy a feltüntetett lakhelye az a falu, ahol a vélelmezett szülei is éltek az ő születése idején.
Több ilyen adatbázis is létezik, de tudni kell, hogy a gyakoribb kitüntetések (pl.: Károly csapatkereszt) nincsenek benne, inkább az érdemkeresztek és az érdemérmek stb.
De, keresni tudsz; én már többször is összeállítottam egész újságcikket a keresési eredmények alapján. (Akkor van bökkenő, ha a folytatás másik oldalon van, és abban a részben nincs a név vagy egyéb azonosítható darabka, amire rákereshetnék.) Mondjuk a táblázatokkal és oszlopokkal az optikai karakterfelismerő általában bajban van; azoknál tudni kell legalább nagyjából az oldalak tartalmát és elrendezését, hogy a találatokat értelmezzük.
Próbáltam rákeresni Mayer József (szül:1887.10.11. Bakonyszentiván) nevére, de nem jártam sikerrel. Az AI által javasolt katonahoseink.militaria.hu oldal pedig nem működik, így sajnos még mindig nem tudom, hogy miért kapott kitüntetést. Ha jól tudom meg is sérült a háború alatt, de a sérüléséről sem tudok semmit sem kideríteni. Ha valakinek van ötlete, nagyon megköszönöm.
Utána tudok valahol nézni, hogy az egyik ősöm az I. világháború alatt miért kapott kitüntetést? Túlélte a háborút, így a veszteséglista nem segítség. A neve, születési ideje és helye ismert, de nem tudok sehol ezekre az adatokra szűrni.
Ami még különös volt, hogy felmenőm 1865-ös születésijében a szülők "állapota/állása" "polgár" volt. Pedig egy szegény napszámos/cseléd család volt. Akkor miért nem azt írták oda? Lehetett-e annak jelentősége, hogy nem az lett odaírva, hogy pl cseléd, szolga? Vagy csak elírás? Belinkelem, jobboldalt a Cserkesz Jánosról van szó.
Az 1800-as években a katolikusoknál a házassági tanúk, keresztszülők származása (vezetéknév alapján gondoltam a származást), etnicitása utalhatott az adott család származására is?
Hogyan tudnám felderíteni egy adott ág (legalább valószínűsíthető) származását, etnikai eredetét? Van egy elég erős elképzelésem (összegyűjtöttem sok kisebb jelet, nyomot már), de jó lenne, ha egy nálam okosabb is megerősítene.
A családtól vagy 20 éve azt tudtam meg hogy hol volt a a Bokor család Őshazája Tiszacsenge és Újszentmargita a Hortobágyi halastavak között a tanyavilágban.
"Az 1860-as házassági bejegyzésnél megjelenő v[el] Bokor lehet ragadványnév, amivel pl. a különböző Vona családokat különböztették meg. Az előző bejegyzésben pl. Nagy (vel Grósz) Mihály szerepel."
A v[el]-t én inkább a későbbi "igazabban" kifejezéssel fordítanám, és mint a második példánál is látszik: egy éppen zajló névváltást próbáltak ezzel megfogni - mélyebben nem utána nézve Nagy Mihály (vagy az apja) Grószként születhetett, de már (feltehetőleg nem hivatalosan) magyarosított. Ez alapján feltehető(!), hogy a Vona v[el] Bokor arra utal, hogy 1. a szóban forgó személy mindként nevet (felváltva) használta, 2. a személy, a tanúk, a közösség tudta, hogy ugyan hivatalosan Vonaként van anyakönyvezve, de az apja Bokor volt, 3. a szóban forgó személyt egy Bokor nevű nevelte fel és így a nevét (nem hivatalosan, a közösségben) viselte.
De persze mindez feltételezés egy v betű kapcsán...
Szerintem semmiképpen nem Bakos. Ha Vona Apollónia nem törvényesítette Jánost (úgy tűnik, nem), akkor a Bokor/Bukor valami ragadványnév lehet. Lehet persze találgatni, hogy esetleg egy Bokor/Bukor nevű ember volt a természetes apa, de ez csak spekuláció. El kell fogadnod, hogy ez az ág itt véget ért. Viszont érdekes, hogyan változik: az anya után Vona (1823) – Vona vel Bokor (1860) – Vona (megj.: Bukor)(1860) – Bukor (1864, 1872, 1882, 1895) - Bukor (megj.: Vona) (1866) – Bukor-Vona (1886) – Bokor (1889, 1895). Ezek szerint ez utóbbi ment tovább.
Az 1860-as házassági bejegyzésnél megjelenő v[el] Bokor lehet ragadványnév, amivel pl. a különböző Vona családokat különböztették meg. Az előző bejegyzésben pl. Nagy (vel Grósz) Mihály szerepel.
Vona Apollóniaakkor a második férje lehetett a Bukor János ???a keresztnév az nem biztos de mivel a fia és az apja is János volt valószínűleg ő is az lehetett.
