Nem a pénzről van szó!
A Krisztus koporsóját se őrizték ingyen.
Azzal kezdődik, hogy én nem láthatom a dolgokat. Csak azokat a személyeket vizsgálják, akiket megadok.
A mi parókiánkon, ha megbízik a pap a kutatóban (leszármazott!) akkor odaadja a könyvet, had kutasson. Ilyenkor derül ki a dédpapa testvéreinek száma, két család közötti kettős házasság, 8 Károly 6 generációban stb.
A körzetileg illetékes plébános (nem helybéli, 6 falu tartozik hozzá) eleve kizár ebből a lehetőségből.
Én fernek tartanám, hogy mondjuk 20000 forintért 1 hetet keresgélhetek a "súlyos" könyvekben.
A parókiákon meglehetősen súlyos nagy könyvekben kell keresgélni, ezeket a köteteket évjárataiktól függően át kell rakosgatni.
Aki mindezt csinálja az nyeli a port is rendesen, a lapozgatás során talán méginkább.
A gépkocsimról a tözskönyvet pl. 25,000 Ft ért adják ki én pl amiatt vagyok bosszús.
Erősen változók a családkutatásban és dokumentálásban a nyújtott szolgáltatások árai.
Az armalis lefordítására kaptam ajánlatot 60000 Ft-osat itthon, a felvidéken egy levéltáros mindezt megcsinálta 2000Sk-ért. cca 12000 Ft.
Címerről másolat készités hasonló a Budapesti árnak tört része volt a Dunaujvárosi ár.
A parókiát sajnos nem lehet egy másikkal kiváltani amelyik esetleg olcsóbb.
Az egyházalapítóknak (Smith és Brigham) összesen 44 felesége, 105 gyermeke volt.
Hinné az ember, hogy a rokonházasságok megelőzése volt a cél, a pontos nyilvántartások felfektetésével, de a többnejűség ugye már nekik is tilos.
Szóval ez ugye akkor mégsem igaz vagy csak volt igaz.
További keresgéléseim eredményt hoztak, íme itt a magyarázat:
1895. október elsejétől van Magyarországon állami anyakönyvezés, előtte pedig egyházi anyakönyvezés létezett. Vagyis 1895. óta elvileg minden, és előtte az egyháziakból is nagy számú születés, házasság, és halálozás regisztrálva van, ráadásul ezek mikrofilmen is elérhetők.
A mikrofilmes változat a mormonoknak köszönhető, vagyis a mormon vallás azon tézisének, amely szerint a megváltó eljövetelekor minden egyes emberrel el kell tudni számolni. Így hát ezek a buzgó mormonok járják a világot, és minden létező, és valaha élt embert összeírnak.
A mormonok, vagyis a Latter Day Saints (Utolsó napok szentjei) hívőinek központja Salt Lake City-ben van, ott őrzik az óriási nyilvántartást. Amikor megegyeznek egy állammal az anyakönyvek filmre vételét illetően, lefotózzák az iratokat, majd egy kópiát az állam rendelkezésére bocsátanak, egy kópiát pedig a salt lake city-i központjukba visznek.
Szia Zoltán !
Küldtem e-mailt, de valami nem stimmelt, ezért itt ismétlem: Sok adatom van a Szirmay családról,főleg a 19.század előttről. A Sándor és Kupper családokról nincsenek adataim.
Várom kérdéseidet és kitartást kivánok a kutetáshoz:
József
Nem akarok hülyeséget mondani, mert télleg szinte semmit nem tudok a mormon vallásról, de van valami olyasmi központi hittételük, amely miatt nagyon fontos a családfa, hogy tudd honnan jössz.
Ez így homályos, én sem tudom pontosan, mi a tétel, talán valaki más?
Olyannyira alig, hogy 1988-ban az elsők között vettek itt maguknak egy komplett külkereskedelmi vállalatot szöröstöl bőröstöl.
Getz-Mormon/ leánykori nevén INTERCOOPERATION Rt.
Itt a szöveges magyarázat németül/angolul a DAD- ról.
Az Észak-Amerikába indulók a Bremai kikötből mentek, a olasz kikötökből a Dél-Amerikába indultak a hajók.
Az érkezési oldalon is feldolgozták az adatokat de az az adatbázis csak pénzért kutatható.
Történetesen, hogy ki hol telepedett meg azt az utaslistából még nem tudták.
A mormonok tovább dolgoztak az adatbázison így a kapcsolodásokról is lehet információt szerezni ugyanitt.
Ha a kivándorlók között találsz valakit a nemzetségedből akkor a ma még ott élőket a telefonkönyvből kihalászhatod.
Igaz, a sorompó kicsivel közelebb van, de az iskolánál lámpával ellátott zebrán lehet átmenni. Bazi nagy a forgalom. Én nem vállalkozásról, hanem egyesületről beszélek. a genealogia.lap.hu-n fent vannak. Azt hiszem 50 dollár a tagdíj egy évre. De én a mormonokat ajánlom, miattuki csak a hűvösvölgyi útra kell elmenni. Én is felakarom keresni őket, mert Kassán, illetve az Ipoly völgyében is vannak érdekeltségeim.
1. Csak Németországból induló emigránshajók utaslistái kutathatók?
Máshonnan nem indultak volna hajók?
2. Csak USA-ba irányuló emigrációk szerepelnek az adatbáziusukban.
Kanadaiak nem?
3. Neten egyáltalán nem lehet kutatni a DAD-nál?
Ha jól emlékszem, a Sorompó nevű megállóhely még egy picit közelebb is van, de ez a kettő amúgy is a legkisebb távolságra levő BKV-buszmegálló lehet, van vagy 50 méter közöttük... :-)
Naná, nekem az apai ágamon dédapám a szudéta-vidékről származik, és valószínűleg oda is már telepítették őket Dél-Tirolból, ami szintén problémás hely...
Ezt kerub 104-es hozzászólásából másoltam: "A területi szabálytól kizárólag az anyakönyvek esetében van némi eltérés: a mai Magyarország területén keletkezett és fennmaradt (fellelhető), 1895. szeptember 30-ig keletkezett egyházi anyakönyvekről a Magyar Országos Levéltár {Bp., III. Bécsi út 314-324.} őriz mikrofilm-másolatot, ezek ott helyben kutathatók"
Már minden adat megvan, csak egy fénykép hiányzik a helyszínről :)
Felvidéki kutatások a pozsonyi és /vagy a nyitrai levéltárban lehetségesek, ha beszéled a nyelvet, vagy valamilyen közös nyelvet.
Nyitrán nem túl szívélyesek a privát magyar betévedővel.
Tényleg van egy Szlovák családfa kutató vállalkozás itt a neten.
katt ide Az áraikat nem ismerem.
A magyar szolgáltató kötve fűzve cca. 1000-1500 Ft/év áron ad át anyagot, oldalágak szűkítésével.
Tavaly legalább is így szólt az ajánlatuk egy hiányzó 120-150 évre volt.
Nekik megvannak a kapcsolataik a szlovákiai levéltárakkal is...
Ajánlatot ingyen adnak ha definiálod a feladatot.
E-mail cím(ek):
Hlilla@aol.com
George Eotvos magyar famtreee
george.eotvos@familytree.hu
Észak-Amerikai kivándorlók az utaslistából kiindulva fellelhetők.
A DAD adatbázisa ingyen kutatható, ld. néhány hozzászólással lejjebb.
Én pl. az 1820-ban kivándorolt eleimet a DAD-ban és a ma is ott élő leszármazottjait a telefonkönyvben megtaláltam.
(Meg kellett tapasztalnom, hogy ezek már nem európaiak mondhatni elég barátságtalan, gyanakvó népség akár rokon akár nem, túl régen élnek már ott.)
A levéltárról még annyit, hogy egy nap kétszer hoznak ki filmet. Legalábbis míg én oda jártam, így volt. Célszerű előtte való nap odaszólni nekik, hogy melyik települést szeretnéd kutatni. A MOL honlapjáról megtudhatod, hogy melyiknek mi a száma. Ugyanis nekem még településnévvel nem keresték meg. Én jelenleg úgy csinálom, hogy lekérem a megyei levéltárba. Így csak 20 km-t kell utaznom. Ha busszal mész a levéltárba, akkor az iskolánál szállj le. Pontos nevét nem tudom, de csak ez az egy iskola nevű megállója van a busznak.
Szlovákiai kutatásról annyit, hogy van egy szlovákiai családfakutató egyesület. Náluk érdeklődj. De hallottam valami mormonokról a Hűvösvölgyi úton. Állítólag nekik is megvan ez.
El fogok menni a Magyar Országos Levéltárba.
Viszont van néhány speciális ügy.
1. Felvidéki (szlovákiai) születésű nagyszülő és felmenői. Őket hol kutassam?
2. Kanadába kivándorolt dédapa.
Róla pedig a nevén és a kivándorlás idején kívül nincs más infóm.
Találtam egy oldalt:
http://www.archives.ca/02/02011802_e.html
Ahol írják hogy lehet kölcsönözni mikrofilmet tőlük. De valami olyat írnak hogy csak intézményeknek. Itt írja a kölcsönzés módját:
http://www.archives.ca/02/020207_e.html
Ha budapesti vagy, akkor elég egyszerű a dolog, nem kell plébániákra járkálni.
A Magyar Országos Levéltárban ugyanis megvan minden fellelhető 1895 előtti egyházi anyakönyv mikrofilmen (akkor vezették be ugyanis az állami anyakönyvezést). Ez a mormonoknak köszönhető, valamikor a hatvanas években nem kis munkával filmre vették az összes egyházi anyakönyvet, cserébe egy pld-t kapott a magyar levéltár is.
Természetesen nem csak a nemesi családok vannak meg tehát, hanem minden fellelt anyakönyv. Hangsúlyozom, felllelt, tehát gyakran nem teljes, hiányos, szakadozott (persze nem az originál, de ez a filmen is látszik).
Én teljesen amatőrként, minden előképzettség és metodikai ismeret nélkül fogtam bele, beiratkoztam a levéltárba (ugyanúgy be kell, mint egy könyvtárba, illetve nem ugyanúgy, mert kicsit részletesebb, úgynevezett kutatási kérelmet kell beadni. nem olyan hivatalos ám, mint amilyennek látszik... :-)
Szóval így fogtam neki, eleinte nem nagyon találtam a dolgokat, de hamar bele lehet jönni. Alapból onnan kell kiindulni, hogy települések szerint vannak meg a filmek, persze csak a mai Magyaro. területéről. Arra azért számíts, hogy helyenként igencsak olvashatatlan a papok kézírása, meg űrlap-szerű beosztás sem volt mindig, néha csak úgy folyamatosan van írva, ott aztán emberes feladat kibogozni. De amint rákaptam az ízére, eléggé belejöttem, a végén már simán olvasgattam a borzalmas kézírásokat, lazán tudtam a szükséges pár latin kifejezést.... :-))
Ja, és mindez a levéltár Bécsi úti részlegében van, egy vadiúj épületben. HOgy hányas szám, azt pontosan nem tudom, de egy volt szovjet laktanya épületegyüttese mellett, a 18-as busszal kell jó messzire kimenni, majdnem a városhatárnál van.
Én azt tapasztaltam, hogy a levéltárosok tök segítőkészek, általában a többi kutató is inkább lelkes amatőr....
Aztán persze ahogy egyre mélyebbre ástam magam, kezdtem élvezni a búvárkodást, végül jártam a Várban, a központi levéltári épületben is, mert az egyik szépapámról megtudtam hogy parlamenti képviselő volt 1881-ben, úgyhogy átnézegettem az akkori parlamenti iratokat is.... marhára élveztem...
na ennyit rólam, ha van kedved, vágj bele, megéri!
Én magam plébánián csak egyszer jártam, odaát Burgenlandban, mert volt a családnak egy ottani ága is, a helyi pap, egy fiatal ürge, szintén segítőkész volt.
Ami a levéltári részt illeti, vannak itt a topicon profi levéltárosok is, ők szakszerűbben is el tudják magyarázni mindezt...
Köszönöm az "ősvesztésről" a magyarázatokat, most már értem!
Közben sikerült eljutnom anyai ágamon az ükszülői szintre.
A szálak 250 km távolságba vezetnek.
Úgy tervezem, hogy elutazok a helyi illetékes egyházat felkeresni.
Meg tudnátok mondani, hogy ha tudom az adott ősöm nevét, születési helyét, és idejét, akkor kihez lehet további kutatás céljából fordulni?
Pl. egyházakon belül kit keressek? Vagy esetleg más intézményhez is lehet?
Azt is szeretném tudni, hogy kb. mennyi időt vesz igénybe mondjuk egy plébánián a keresgélés.
Azért lenne fontos mert igen messzire kell utaznom.
Még egy kérdés:
Levéltárakban csak nemesi családokról vannak írások, vagy mindenkiről?
No, akkor egy picit pontosítok a korábbi amatőr magyarázatomon, és engedelmetekkel idecopyzom a szakszerű meghatározását az ősvesztésnek, és néhány egyéb genealógiai alapfogalomnak.
(forrás: Pandula Attila: Genealógia. in: A történelem segédtudományai, Osiris, 1998, pp.19-21)
Tehát:
Genealógiai alapfogalmak
Ős (avus. Ahn) a régen élt felmenő rokon. akitől valaki vagy valamely család származik.
Nemzetség (gens) az egy közös őstől származó. azonos nevű ivadékok sora. A legkorábbi időkben a közös anyától való leszármazás. a későbbi társadalmi fejlődés során a közös apától való leszármazás számított.
Család (familia) apából. anyából és gyermekekből álló társadalmi közösség. Gyakran használatos a magyar genealógiai gyakorlatban a nemzetség helyett. (Például családülés.)
A családülés (concursus familiaes. Familientag) a felnőtt férfi család- (nemzetség) tagok gyűlése a közös dolgok intézésére.
Nemzedék (generáció) az egy időben élő. megközelitően azonos korú emberek összessége. Az egymást felváltó utódok (életének) időszaka.
Íz a nemzedéken belül, az ugyanazon leszármazási ágon szereplö nemzedék (így harmadíz, negyedíz).
Ág (linea, Linie) leszármazási vonalat jelent (például anyai, apai, férfi, nöi, oldal-, ifjabb stb.).
Cognornen. Mellékelnevezés. Egy családon belül az ágak szerinti megkülönböztetést, hasonnevű családok esetében a különbözö származást jelöli. Olykor örökletessé is válható formát nyert. Váltakozó használat tette indo- kolttá az alias (kettös vagy ingadozó névhasználat esetén a vagylagosság kifejezése) aliter (másként) kötéssel történö kettös jelölést.
Koició (coitio, Koition) két különbözö nemű személy közötti kapcsolat, utódok létrehozása céljából.
Filiáció (filiatio. Kindschaft) két eymástól származó személy között fennálló viszony.
Agnáció (agnatio. Agnation) közös ösatyától leszármaztatott férfi ágú vérrokonság. Jelentös szerepe volt az öröklési jogban.
Megkülönböztettek elsöszülött fiút (primogenitura), a család legidösebb férfitagját (senior) , a majorescót, az ízben legközelebb állót, illetve az egy szinten állók közül a legöregebb fiút, aki gyakran az elsöszülött volt. Ezeknek a megkülönböztetéseknek legnagyobb szerepe a hitbizományok (fideicom- missum) esetében volt, ahol sajátos öröklési formák léteztek, például primogenitura, seniorátus. Leggyakrabban a majoratus, az ízben legközelebb álló, illetve az egy szinte állók közül a legöregebb fiú lett a hitbizományos.
Konáción (cognatio) tágabb értelemben az egész apai és anyai ági vérrokonságon alapuló családot értjük.
Vérrokonság (consanguineitas. Blutverwandschaft) a közös őstől leszármazókat foglalja magában. Köztük megkülönböztetünk egyenes ági (linea directa, gerade Linie) vérrokonokat (például nagyapa, fiú. unoka), illetve oldalági (linea collateralis, Seitenlinie) vérrokonokat (nagybácsi. unokatestvér stb.), akik egy közös őstől származnak, de nincsenek leszármazó és leszármazotti kapcsolatban egymással.
A közös őstől való leszármazottaknál megkülönböztetünk idősebb ágat, ahová az idösebb testvér, és ifjabb ágat, ahová a fiatalabb testvér leszármazottai tartoznak.
Descendesek a közös őstől leszármazottak.
Ascendensek a közös ösök azokhoz viszonyítva. akik tölük leszármaztak.
Rokonsági fokozat (gradus, Grad) két vérrokon közötti genealógiai távolságot jelent.
Az egyenes ági vérrokonság számítása minden jogrendszerben egyforma: volt, például apa-fiú elsöfokú. nagyapa-unoka másodfokú vérrokonok.
Az oldalági vérrokonság számításánál eltérések vannak. A római jog, illetve a mai joggyakorlat szerint a rokonsági fok olyan, mint amennyi a két vonalon szereplö személyek száma, leszámítva a közös öst. Eszerint a testvérek másodfokú, az unokaöcs és a nagybácsi harmadfokú, az unokatestvérek negyedfokú vérrokonok.
A katolikus kánonjog és a germán jog az ugyanazon nemzedékhez tartozó leszármazottak egymás közötti vérrokonságának fokát a közös őstől való egyenes ági vérrokonsági fokozattal fejezi ki. Eszerint a testvérek első-, az unokatestvérek másodfokú vérrokonok. Nem ugyanahhoz a nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a közös őstől való egyenes ági vérrokonsági fokozattal fejezi ki. Eszerint a testvérek első-, az unokatestvérek másodfokú vérrokonok. Nem ugyanahhoz a nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a közös őstől távolabbi vonalon álló vérrokonnak a közös őstől számított foka fejezi ki a vérrokonsági fokot. Eszerint a nagybácsi és az unokaöcs másodfokú, a nagybácsi és az unokaöcs fia harmadfokú vérrokonok.
Örökbefogadás (adoptio) Szülő és gyermek közötti vérségi leszármazás természetes kapcsolatát utánképző jogintézmény. Esetleg a természetes születésű gyermek jogi helyzetének burkolt rendezése. Nemesség, címer átruházása esetén királyi kegyelemre volt szükség.
Sógorság (affinitas, Schwagerschaft) A házasfél és házastársának vérro- konai közötti önálló rokoni kapcsolat.
Őspróba (Ahnenprobe) A négyes, nyolcas, tizenhatos stb. őspróbával az apai és az anyai ágon való nemesi származást bizonyították. Ez szükséges volt a kamarási cím elnyeréséhez, egyes lovagrendekbe, női szerzetesrendekbe stb. való felvételhez, udvari tisztségek elnyeréséhez.
Ősvesztés (Ahnenverlust) , ősazonosság (Ahnengieichheit), implex. Mindenkinek két szülője, négy nagyszülője, nyolc dédszülője stb. van. Az ősök száma nemzedékenként megkétszereződik. Ez azonban csak elméletileg van így. Az ősök egy része azonos, egy személy több helyen is szerepel. Az implexkutatás elsősorban az uralkodóházak, illetve a nemesség genealó- giája kutatásánál hozott érdekes eredményeket. Az uralkodóházak esetében igen gyakori az ősazonosság. Azonban adott esetben az egész társadalomban megfigyelhető ez a tendencia, egyes társadalmi osztályokhoz tartozók, egyes foglalkozási ágakat reprezentálók, egy területen, településen élők, azonos nemzetiséghez, valláshoz tartozók stb. relatív szűk körön belül házasodtak.
Célszerű előbb a felmenők implexének megállapítása, a lemenők implexe ebből következik. Minél több leszármazó van, annál nagyobb a lehetősége a következő nemzedékekben kötött rokonházasságoknak. Ha egy nemzedék- rendben 50 azonos ős van, akkor az ősök számának nyugalmi helyzetéről (Stillstand der Ahnenzahl), több mint 50 azonos ős esetén Replexről beszé-
lünk. .
Ragadványnév Egy-egy személyes ismérvből, tulajdonságból állandó jelzővé, olykor családnévvé is váló megjelölés (lásd Jámbor, Szőke, Tar). Utalhat mesterségre is, mint Ács, Köteles. Az aliter vagy dictus kötéssel a korábbi név is említésre kerülhet.
Névtan A régi időkben egynevüség volt. A magyar vezetéknevek kialakulása az Anjou-korban kezdődött, s a kétnevüség hosszú folyamat eredmé- nyeként vált általánossá. Ez a fejlődés társadalmi osztályonként is eltérő volt, s nem volt mentes regionális sajátosságoktól sem. Öröklődő családnevek a nemességnél a XIV-XV., a városi polgárságnál a XV., a jobbágyságnál a XVI-XVII. századokban alakultak ki.
Vezetéknevek apai ágon való öröklése csak 1787-től volt kötelező.
az osveszteshez nem is kell csuszas a generaciok kozott. Ugy olvastam, az oszvesztest sajat csaladra alkalmazzak. Pl. a kozepkorban Budan elo otvosmester 10 fia kozul egyik elkoltozott Veszprembe, ketszaz evvel kesobb ennek egy noagi leszarmazottja hozzament a Budan maradt egyik fiver fiuagi leszarmazottjahoz, mit sem sejtven a kozos osrol. Maris vesztettel egy csomo ost.
Muris dolog ez az egesz.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, végig is olvastam, és a sok hasznos infót köszönöm minden hozzászólónak. Én néhány éve kezdtem el kutatni őseimet, és még az adatgyűjtés részénél tartok, eddig nem is nagyon volt időm levéltárakba ellátogatni. Így 1790-körülig jutottam, és ezt a GenoPro-val rendszereztem is.
Az ősvesztéshez annyit tennék hozzá, hogy nem csak "a te ősöd az én ősöm is" , hanem az én ősöm az én ősöm őse (!) is. Gondoljunk arra, hogy 25 éves átlag-generációval számolunk, de ha egy ágon 20, másikon 25 év a generációkülönbség, hamar adódhat olyan, hogy elcsúszunk a generációk közt időben, és egyik ősapánk ükapja egy másik ágon is ősapánk...
Majd visszajönnék konkrét kérdésekkel, amint átrágtam magam a rengeteg hasznos linken, mindenkinek jó kutatást kívánok!
Én kb 3 éve kezdtem a családfámat göngyölni, egy fiatalon meghalt dédmama nyomán. Most ott tartok, hogy az Veszprém megyében 1895 után vannak anyakönyvi bejegyzések, amiket ingyen megtekinthettem az érintett járásban. A kat. pap meg egyénenként 700 forintot kér, márha megtalálja azokat az irományaiban.Jó nem?!
Szóval az 1800-as évek eljén tartok még 1 dédi ágon. Borzasztóan nehéz, mert oldalágak is kiderülnek, többszörös házasságok, vagy épp 8 Károly 6 generációban.
Figyelemmel fogom kísérni ezt a topikot, mert sok-sok jó dolgot írtatok. Cserébe én is megoszthatom veletek kutatási élményeimet.
