Egy kérdésem lenne, ha valakinek az van beírva, hogy evangélista református az 1800 évek végén, amikor már volt polgári anyakönyvezés az most evangélista vagy református vallású? Olyan helyen ahol nem volt evangélista egyház, mert a korábbi években jelölték, hogy ágoston vagy ref. vallású. Lehet hülye a kérdés, de nem vagyok vele tisztában.
elérni elérhető, lehet, hogy csak a befizetés van felfüggesztve.
Néztem a 1920, 1918 születéseket ott, nincsen, de persze lehet, hogy jobban kell megnézni, de az is lehet, hogy másik településre mentek át (azt pl látom, hogy egy csomó Frey ott mozgott Mezőberényben evangélikus).
De már vannak neveid, és már van esélyed, hogy itt a szülőket megtalálod (vagy nem :(
Hát ez szuper! Köszönöm! :D Pont én is most akadtam rá az Őskeresőre, csak azt írták a honlapon, hogy most egy darabig szünetelnek, és szüneteltetik az előfizetéseket is (augusztus 17-ig), úgyhogy gondoltam az után regisztrálok? De ezek szerint akkor most is elérhető?
a familysearchen az egyházi anyakönyveket nem tették fel 1895 után (az állami anyakönyvezés bevezetése után), de attól még léteznek.
Az evangélikus egyház ezeket beszkennelte és az őskereső (oskereso.hu)-n elérhetőek.
Tehát megtalálhatod az 1914-15-16 évi házassági bejegyzéseket is.
Ha regisztrálsz (és fizetsz), akkor érdemes a térkép alapú kereséssel megnézni a szóbajöhető településeket, sajnos több is van (pl Debrecen is, de Gyula, Mezőberény, Gyula, stb.. is).
Ezekben kellene megnézned a házassági bejegyzéseket (és esetleg a születésiket, mert hátha több is van, mint a civil anyakönyvben).
(Általában az evangélikusok megkeresték a megfelelő-közeli-előírt evangélikus anyakönyvezési helyet (gondolom oda is jártak templomba, amikor tudtak)), tehát neked is azt kellene megtalálni, hogy hol intézték egyházi ügyeiket.
ránéztem, ha véletlenül Komádihoz tartoztak, akkor sajna 4 evangélikus volt, akiknél csak egy minusz volt, gondolom mentek, ahova tudtak... (ez nem nagy segítség, de a környék evangélikus falvait meg kellene nézni)...
Talán nem pont az a hely, de láthatóan a környék határai mozogtak, talán, hogy 1920 Csökmőhöz tartozott Darusziget, nem jelenti, hogy előtte is. A környéket érdemes módszeresen átnézni. Keresni 1920 (pont trianon utáni és előttit is, és 1915-16 környékit is térképet, és az alapján csinálni a keresést.
1895 előttinél meg tudni kellene, hogy melyik településhez tartozott az evangélikus keresztelés, és ott keresni (nem Csökmőn).
(szokott itt beszúrva lenni, az a könyv linkje, ahol meg tudod nézni, hogy a csökmői evangélikusok anyakönyvezése hol történt (mármint ha Csökmő lesz a válasz, hogy Darusziget 1800as évek végén hovatartozott)).
1900-ban az irázi birtokot a nagyváradi káptalan házi kezelésbe vette és a gazdálkodást saját tisztségviselőjével (intézőjével) intéztette. Az óriásira növekedett termőterületeket már nem volt képes kezelni a helybe telepített zsellérekkel (földel nem rendelkező cselédek). Ezért 1908. június 15-én a dékán-kanonok rávette a káptalan vezetését, hogy 100 katolikus polgár letelepedésével pótolják a hiányzó munkaerőt, családonként 4,5 katasztrális hold telekkel. A hely kijelölése kezdetben Körösújfaluval szemben a folyó jobb partjára esett volna, de a hiányos infrastruktúra miatt a jelenlegi Újiráz területére került. 1911-12-ben felépült Uj-iráz falu, míg a folyó bal partján maradt területek Irázpuszta néven különálló káptalan maradt (1. számú káptalan részeként továbbra is). Az új faluba (Újiráz) saját 36 méter magas templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az új plébánián történt az anyakönyveztetés a környékbeli települések katolikusainak, így Irázpusztának is (többnyire ugyanis katolikus lakosság élt nálunk). A hivatalos állami anyakönyveztetés Komádi községben történt. 1848-as jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben néhány kisparaszti birtok létesült (pántyaföld, vitézföld) a puszta határában, de többségében káptalan terület maradt. Irázpusztán a káptalan területen két gazdasági majorság volt: Nagy-Iráz (a mai önkormányzat környéke), Kis-Iráz (a makkos erdő Vésztő felőli oldala). A majorságok vezetője az intéző volt, a munkásokat a segédtiszt irányította, a magtár kezelője a kulcsár volt. A gazdaságban a földeket ökrökkel, a századforduló körül már az őszi mélyszántást gőzekével művelték. A növénytermesztés többnyire hasonló volt a napjainkban termesztett növényi kultúrákhoz, némi kivételt a Hajnal utca melletti gyümölcsöskert jelentett. Az állattartás szintén hasonló jellegű volt mint napjainkban (kivéve az ökör), csak nagyobb létszámban. A pap Újirázból járt ki misét tartani a helyi kis harangtornyos kápolnába (a Lenin utca 12. szám alatti iskola Béke utca felőli oldalán állt, melyet a II. világháborúban széthordtak). A birtokon mindig tartózkodtak állandó gazdasági cselédek, akik a helyben található cselédlakásokban laktak, csak időnként (egyes idénymunkáknál pl: cirokszedés, répaszedés, aratás, cséplés) jöttek vendégcselédek, akiket barakkokban szállásoltak. Fizetést pénzben és természetben is adtak.
úgy hiszem eljött az ideje, hogy a kutatásban tapasztaltabb emberek segítségét kérjem.
Néhány napja nekiálltam az anyai nagymamám családfáját kutatni. De most már két-három napja csak mélázok, és zsákutcákba futok folyamatosan.
Amit tudok:
Nagymamám anyukáját Herter Zsuzsannának hívták (1920. március 9.). Csökmőn született és ott is lett anyakönyvezve. Ez a rekord meg is van. Innen tudtam meg, hogy az ő szüleit Herter Mihálynak és Frei (Fráj) Erzsébetnek hívták. A születési anyakönyvben odaírták, hogy a szülők Zsuzsanna születésekor 30 illetve 23 évesek voltak. Ebből nagyjából következtettem, hogy akkor Mihály 1890, Erzsébet pedig 1897 körül születhetett, de nem találom őket Csökmőn.
Megtaláltam még egy lányukat (Herter Erzsébet, 1917. január 28), illetve egy másik lányuk halotti anyakönyvét (Herter Julianna 1945. február 23. volt 16 éves, tehát 1927 környékén született).
Frei Erzsébet életkorából nagyjából feltételezhetem, hogy az esküvő olyan 1915-1916 között lehetett, és akkor a lányuk Erzsébet 1917-ben született. De ez csak feltételezés.
És itt megakadtam. Nem találom sem Mihály és Erzsébet házassági anyakönyvét, sem korábbi születési rekordjukat.
A halotti anyakönyv alapján Herter Julanna Nagyirázon lakott (elvileg ma Körösújfalú), de a haláleset Tiszadobon történt, de a nagymamám húga Újirázt mondta, amikor megkérdeztem. Körösújfalu bejegyzéseit eredménytelenül átnéztem. Újirázról viszont 1948-1980 között vannak fent adatok.
Újirázról annyit sikerült kiderítenem, hogy korábban Csökmőhöz tartozott Darusziget névvel.
Annyit tudok még mondani, hogy a születési anyakönyv alapján evangélikus felekezethez tartoztak (amennyiben jól értelmeztem), és ha jól látom az FS-en csak a református egyház van csak fenet, feltételezem ez a legnagyobb gond.
A tussis annyi, mint "köhögés". A szamárköhögés pertussis (per-: "keresztül, át, teljes, nagyon"), vagy ritkábban tussis convulsiva ("görcsölő köhögés"). Felnőtt halálának okaként a tussis szerintem a TBC tünete.
Némedi László válaszát pontosítva: az egyházi anyakönyvekből csak a keresztelések vannak indexelve, és azokból is csak a római katolikusok és a reformátusok. Szlovákiában a többi felekezet is indexelt, de ott is általában csak a keresztelések (ritka kivétellel).
A polgári anyakönyveknél gyakorlatilag még mindig úgy ajánlatos viselkedni, hogy semmi sincs indexelve az FS-en. Szabolcsból és Budapestről most már egyre több adat névre is kereshető, és ez minden eseményre érvényes (születés, házasság, halál), de sokkal biztosabb a katalógussal kezdeni, főleg, ha megvan a pontos helység és időpont. (A MACSE-n is egyre több polgári anyakönyv van indexelve, de az fizetős.)
Köszönöm! Egy világ nyílt ki előttem. :) Nagyságrendekkel több adat fellelhető így, mint az indexált kereséssel. Igaz, nagyságrendekkel több munkával. :)