Én is hasonlóképpen csinálgatom. Néha félreteszem az adott ágat és próbálok máshonnan közelebb jutni. Ha elakadok az egyeneságon áttérek az oldalágakra és néha visszajutok így az eredeti vonalhoz. Évek óta egy ágon sehogyan sem jutok előbbre, itt már ötletem sem igen van.
Nekem a XX. század elejei halotti anyakönyvek is borzasztóak voltak. A nagyapámék 10-en voltak testvérek, közülük csak 2 érte meg a felnőtt kort, 8 gyerek pedig még 1 éves kora előtt meghalt. Döbbenetes volt számomra.
Először is nézd át a László Mária (Magdolna) születését a pesti anyakönyvekben ezt 1896-1898-ig, a lánya (Magdolna 1915) születésénél ott van hogy az anya pesten született a 8 kerben.
Nem kevés anyakönyv így egyszerűbb ha letöltöd (van rá program).
A halottiját pedig kikérheted, vagy ha az nem megy semmiképp és szerencséd van, hogy 1980 előtt halt meg akkor FS-n nézelődj Budapest halotti anyakönyveket (rengeteg lesz), mivel a lánya Szerencsen házasodott így ott is nézd meg hátha odaköltözött.
Aztán persze lehet hogy férjhez ment pesten (jó sok anyakönyv ismét), ha egyéb településen akkor keresheted a világ végéig, ezért lenne jobb egy halottit keresni előbb.
Amíg színte alig van indexelve ezen adatok addig sajna csak ez marad.
ne keseredj el, inkább még többet interjúztasd mindenkit a rokonságból, ismerősöket, idős bácsikat. DNS vizsgálatot is bevetheted, keresgélj a adt-ben, keress halotti értesítőket, próbálkozz hivatalos úton beszerezni a halotti bizonyítványt.
Volt eset, ahol félévig végig falbaütköztem, míg egy interjúnál két keresztnév meg lett említve, és az alapján rátaláltam testvérre, és onnan jöttem vissza a szülőkhöz...
Néha pihenj, de mindig próbálj valami új módszert... fel a fejjel :)
XIX. századi, vagy régebbi halotti anyakönyvet lapozni borzasztó. Egy oldalon 10 eset, ebből kb 6-7 gyerek, és max 3-4 a felnőtt. Azok közül is csak kb 1 a hetven feletti.
Kérd ki hivatalos pótlásként bármelyik anyakönyvi hivatalban. Mondd azt, hogy örökösödési ügyhöz kell pótlásnak. Ki kell keressék, és kiállítanak egy hivatalos halotti kivonatot. Pár hét alatt megvan.
ránézve a 1872re (az első elérhető statisztika): hasonló számok vannak (nem minden ilzen részletes), nagyobb eltérés talán a házasságkötéskori elétkor talán a fiatalabb felé van eltolódva...
ha már szóbakerült, hogy esetleg az országot kellene átnézni, hogy megtalálálj valakit, itt van néhány érdekes statisztika 1897ből: (Magyar Királyság, de nincs benne Horvátország, Fiume)
-------------------
törvényes születés 302e fiú, 287e lány
nem törvényes: 30e fiú, 29e lány
iker szülések száma: 8e, 3mas iker: 106db, 4es iker:4
nem törvényes aránya vallás alapján:
rk: 9,23%
görögkat: 8,19
görögkeleti:12,73
ágostai: 6,9
ev.ref: 9,02
unitárius: 11,76
izr: 7,39
halvaszületett 15e
-------------------------------------
meghaltak száma: 231e férfi, 221e nő, ebből 5 év alatti gyerek: 118e fiú, 103e lány
----------------------------------
házasságkötések száma 130e
válás 1000 alatt
ebből a nők életkora 17alatt:10e, 17-19év:41e, 20-24év:47e
ebből a férfiak életkora 25alatt:55e, 25-29év: 44e
vallás alapján (házasság - nagyjából hasonló a menny és a vől szám, vegyes is benne)
örültem, hogy ráakadtam erre a csoportra. Néhány hete kezdtem el én is a családfám egyik oldalát visszakövetni. Nagypapámék Nagyfödémesen születtek. Egész jól állok, eljutottam az anyakönyvi kivonatok végére (legalábbis úgy látom, hogy az 1720-as évek után már nincs több adat). Az alábbi képen szereplő apa nevében szeretném kérni a segítségeteket. Halasz ....? Esküszöm én Ferko-t látok benne :)
sajnos ránézésre semmit nem tudunk róla, azon kívül, hogy 1897+-1-ben született, de simán lehetett vidékről feljött cseléd, mint az egyik nő a családfámban.
A macsenál ránéztem és ezt találtam (de ez nem jelenti, hogy ő lenne, mert lehet, hogy az ország más részéről jött, amit a macse nem indexelt be):
Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott 1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Úgy tűnik a szerencsi házassági alapján, hogy az apja neve ismeretlen, tehát az a házassági nem lesz meg. Ha 1915-ben született, akkor Budapesten csak 10 kerület volt, a mostani XI. kerület egy része is az I. kerülethez tartozott.
Emiatt most csak 11 kerület könyveit kell átnézni (azért, mert a mostani XI de akkori I kerületi közös részek a XI ker alatt vannak), de ahogy én néztem, nem minden kerületnek van meg arra az évre a születési könyve.