Először is nézd át a László Mária (Magdolna) születését a pesti anyakönyvekben ezt 1896-1898-ig, a lánya (Magdolna 1915) születésénél ott van hogy az anya pesten született a 8 kerben.
Nem kevés anyakönyv így egyszerűbb ha letöltöd (van rá program).
A halottiját pedig kikérheted, vagy ha az nem megy semmiképp és szerencséd van, hogy 1980 előtt halt meg akkor FS-n nézelődj Budapest halotti anyakönyveket (rengeteg lesz), mivel a lánya Szerencsen házasodott így ott is nézd meg hátha odaköltözött.
Aztán persze lehet hogy férjhez ment pesten (jó sok anyakönyv ismét), ha egyéb településen akkor keresheted a világ végéig, ezért lenne jobb egy halottit keresni előbb.
Amíg színte alig van indexelve ezen adatok addig sajna csak ez marad.
ne keseredj el, inkább még többet interjúztasd mindenkit a rokonságból, ismerősöket, idős bácsikat. DNS vizsgálatot is bevetheted, keresgélj a adt-ben, keress halotti értesítőket, próbálkozz hivatalos úton beszerezni a halotti bizonyítványt.
Volt eset, ahol félévig végig falbaütköztem, míg egy interjúnál két keresztnév meg lett említve, és az alapján rátaláltam testvérre, és onnan jöttem vissza a szülőkhöz...
Néha pihenj, de mindig próbálj valami új módszert... fel a fejjel :)
XIX. századi, vagy régebbi halotti anyakönyvet lapozni borzasztó. Egy oldalon 10 eset, ebből kb 6-7 gyerek, és max 3-4 a felnőtt. Azok közül is csak kb 1 a hetven feletti.
Kérd ki hivatalos pótlásként bármelyik anyakönyvi hivatalban. Mondd azt, hogy örökösödési ügyhöz kell pótlásnak. Ki kell keressék, és kiállítanak egy hivatalos halotti kivonatot. Pár hét alatt megvan.
ránézve a 1872re (az első elérhető statisztika): hasonló számok vannak (nem minden ilzen részletes), nagyobb eltérés talán a házasságkötéskori elétkor talán a fiatalabb felé van eltolódva...
ha már szóbakerült, hogy esetleg az országot kellene átnézni, hogy megtalálálj valakit, itt van néhány érdekes statisztika 1897ből: (Magyar Királyság, de nincs benne Horvátország, Fiume)
-------------------
törvényes születés 302e fiú, 287e lány
nem törvényes: 30e fiú, 29e lány
iker szülések száma: 8e, 3mas iker: 106db, 4es iker:4
nem törvényes aránya vallás alapján:
rk: 9,23%
görögkat: 8,19
görögkeleti:12,73
ágostai: 6,9
ev.ref: 9,02
unitárius: 11,76
izr: 7,39
halvaszületett 15e
-------------------------------------
meghaltak száma: 231e férfi, 221e nő, ebből 5 év alatti gyerek: 118e fiú, 103e lány
----------------------------------
házasságkötések száma 130e
válás 1000 alatt
ebből a nők életkora 17alatt:10e, 17-19év:41e, 20-24év:47e
ebből a férfiak életkora 25alatt:55e, 25-29év: 44e
vallás alapján (házasság - nagyjából hasonló a menny és a vől szám, vegyes is benne)
örültem, hogy ráakadtam erre a csoportra. Néhány hete kezdtem el én is a családfám egyik oldalát visszakövetni. Nagypapámék Nagyfödémesen születtek. Egész jól állok, eljutottam az anyakönyvi kivonatok végére (legalábbis úgy látom, hogy az 1720-as évek után már nincs több adat). Az alábbi képen szereplő apa nevében szeretném kérni a segítségeteket. Halasz ....? Esküszöm én Ferko-t látok benne :)
sajnos ránézésre semmit nem tudunk róla, azon kívül, hogy 1897+-1-ben született, de simán lehetett vidékről feljött cseléd, mint az egyik nő a családfámban.
A macsenál ránéztem és ezt találtam (de ez nem jelenti, hogy ő lenne, mert lehet, hogy az ország más részéről jött, amit a macse nem indexelt be):
Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott 1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Úgy tűnik a szerencsi házassági alapján, hogy az apja neve ismeretlen, tehát az a házassági nem lesz meg. Ha 1915-ben született, akkor Budapesten csak 10 kerület volt, a mostani XI. kerület egy része is az I. kerülethez tartozott.
Emiatt most csak 11 kerület könyveit kell átnézni (azért, mert a mostani XI de akkori I kerületi közös részek a XI ker alatt vannak), de ahogy én néztem, nem minden kerületnek van meg arra az évre a születési könyve.
