sajnos ránézésre semmit nem tudunk róla, azon kívül, hogy 1897+-1-ben született, de simán lehetett vidékről feljött cseléd, mint az egyik nő a családfámban.
A macsenál ránéztem és ezt találtam (de ez nem jelenti, hogy ő lenne, mert lehet, hogy az ország más részéről jött, amit a macse nem indexelt be):
Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott 1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Úgy tűnik a szerencsi házassági alapján, hogy az apja neve ismeretlen, tehát az a házassági nem lesz meg. Ha 1915-ben született, akkor Budapesten csak 10 kerület volt, a mostani XI. kerület egy része is az I. kerülethez tartozott.
Emiatt most csak 11 kerület könyveit kell átnézni (azért, mert a mostani XI de akkori I kerületi közös részek a XI ker alatt vannak), de ahogy én néztem, nem minden kerületnek van meg arra az évre a születési könyve.
ez nekem is új lenne, bár egyszer volt olyan, hogy a bejegyzésben (református), be volt írva, hogy az esküvő a másik helyen volt.
Egyébként is valószínűtlen. Pl az egyik falu református volt, a másik katolikus, a katolikusból egy református hozzáment a református település reformátusához, persze, hogy csak a református bejegyzés volt, nincs katolikus bejegyzés...
A szövegben ugye eleve benne van, hogy "bizonyítványt vitt" ebből is gondolom hogy Debrecenben is van nyoma, hisz értelmezésem szerint akkor ott volt az esküvő.
Ilyen esetekben mikor ilyen szövegeket találtam mindkét helyen megtaláltam a házassági anyakönyvet. Igaz néhol + pár hétre, de megvolt. Vagy csak itt Hajdu-ban van szerencsém, nem tudom. Bár a Heves m.-i katolikus anyakönyveknél is hasonlót tapasztaltam.
Abban az esetben, ha egy adott település férfi tagja másik településből való lányt vett el tudtommal mindkét helyen be van jegyezve a házasság nem? Eddig mindig megtaláltam, ha ezt tapasztaltam.
Most Nádudvaron megtaláltam, de Debrecenben ugyanazon dátummal +3 hónappal sincs semmi.
A nádudvari bejegyzés szerint "Háromszori hirdetésből bizonyítványt vitt Lovas András v. Debreczenben Varga Demeter leányát Zsuzsannát" 1843 október 2.
A Varga Zsuzsanna keresztelési anyakönyve is megvan már és az édesapjáé is csak ez a házassági anyakönyv kellene hátha benne lenne a Lovas András apja neve, hogy minden kétséget kizárjak afelől.
1, Ha jól látom annyit biztosan tudni, hogy Kiss Lajos és Juhász Zsuzsanna leánya Zsuzsanna Sarkadon, az első kerületi 56. szám alatt született, és a házaspár esküvőjekor a vőlegény ugyanitt élt. A két fiútestvér is ebbe a házba született?
2, Ha örökbefogadott gyerek lett volna valamelyikük, azt jelzik az anyakönyvben. Legalábbis én erre láttam példákat
3, Ha feltételezzük, hogy Julianna volt az anya és örökbe fogadta a leányát a testvére és sógora, akkor valahol nyoma kellene, hogy legyen a saját Zsuzsannájuk további életének vagy halálának is.
4, Nézzen utána Julianna életének. Megérte-e a felnőttkort, lett férje és/vagy gyermeke Zsuzsannán (?) kívül stb.?
5, Nekem az a problémám a feltestvér-testvér felvetéssel, hogy akkor ugyanúgy nem lehet beilleszteni a többi rokont, hiszen a testvér ugyanúgy rokona volt a debrecenieknek, békéscsabaiaknak és budapestieknek.
Őszintén szólva, én úgy gondolom, hogy Kiss Zsuzsanna anyja Zsuzsanna volt, és a Julianna név elírás az 1923-as esketési anyakönyvben. Az azonos születési idő, az apa neve és az anya vezetékneve túlságosan meggyőző az anya keresztnevével szemben. Tudom, hogy a rokonokat egyelőre nem tudja hozzájuk kötni, de előbb próbálja az ő bejegyzéseiket megkeresni az anyakönyvekben, Hungaricana-n, Gyászjelentések adatbázisában, ADT+-on stb.
Ami az anyakönyvek védett időszakait illeti. A születésiek közül a levéltárakban még hat évig nem kutatható egyik sem. Igaz, hogy rokonságra lehet hivatkozni, de ahogy skoumi is írta, akkor, ha valaki tudja, hogy a felmenője hol és mikor született.
