Családtagomnak felső bölcsességfogába helyhiány és izolálási problémák miatt nem kompozitot tettem, hanem üvegionomert (FUJI IX), azóta az van bent, már kb 8 éve, kétévente polírozok kicsit a tetején, jól tartja magát, nem kopott ki, nem esett ki, fog nem gyulladt be. Még azt is írják, hogy az üvegionomer lehetőséget ad az egyéni rágópályák kialakulására, na ez kb annyit jelent, hogy ahol rágsz vele ott kopik, de ha már nem érintkezik a felület rágás során, akkor nem kopik tovább.
Amúgy általában mondom, ha kiszednek egy amalgámtömést és a fog elve nem fertőzött, eltávolítják tisztességesen a szuvasodást, kitisztítják az üreget, megfelelően kondícionálják, akkor a kompozittól sem fog begyulladni. Ezekből a legnehezebb a fertőzöttség megítélése, mert helyben nem lehet a pulpaszövetről bakteriológiai tenyésztést végezni, legjobb szándékom ellenére is volt olyan, hogy steril pulpájúnak ítélt fog töméscsere után begyulladt, de nem ez a jellemző.
Ez a bölcsességfog "bemegy a hetes helyére" dolog szerintem fikció. Max ha a hetes alatt nő. Mitől menne oda? Oda lehet húzni fogszabival, de magától max bedől előre 45 fokban, amíg hozzá nem ér a hatoshoz, alatta meg keletkezik egy háromszög alakú nagy lyuk, ahova minden kaja bemegy.
Bölcsességfogam, ami elfoglalja elvileg a mellette kihúzottnak a helyét, és van vele szemben fent rágófog.A márkát nem tudom, ilyen részletességig nem közöl infót egy mezei pácienssel a fogorvos, már az is, hogy nem kompozitot akartam, nagy szó volt vele szemben! Ez ugyanis a gyakorlat, hátsó fogakba is!Ha a kérdésemre elvileg senki nem tud válaszolni, azt értem, hiszen nem tudhatjuk előre, mennyire fog elkopni, elhasználódni ez a tömés. De mégis, valami nagyságrend a tapasztalatotokból: egy év, 5 év, esetleg 10 is??? Hiú remények.... Ami jellemzőket leírtál, azt én is olvastam, ezért lettem nyugtalan.... Kösz a választ egyébként!
Üvegionomerje válogatja. Van amelyik nagyon jó, kopásálló, meglepően tartós, van amelyik kevésbé. Ugye tudni kéne konkrétan a márkát. Ami biztos, hogy nem igényel teljes izolációt, azaz kofferdámot, kevésbé érzékeny a környezetre, mint nyál, vér, és kémialilaag köt a foghoz. Egyszerű és gyors elkészíteni vele a tömést. A kompozitnál biztosan gyorsabban fog kopni, elvileg olyan tömésreterlüetre, ami a szemközti foggal összeér nem ajánlott. Fő indikációs területe a tejfog, nyaki tömések, tartós ideiglenes tömések.
A leghátsó fog, addig OK, de ez a bölcsességfogad, vagy az már nincs meg (még nincs meg), és a leghátsó fogad esetleg a hetes,vagy a hatos?
Üdv nektek!Akkor ajtóstul a házba: még zsibbadok, most volt egy hátsó rágófogamban amalgámos töméscsere. Régi hsz-aimban korábban már ecseteltem, hogy rágófogaimban 7 alkalommal amalgám kompozit tömésre lett cserélve, 7 alkalommal gyökérkezelés lett belőle, horrortörténetekkel..... (Nem tudtak elérzésteleníteni, 4. csatornát csak másodszori feltárásra találták meg, sőt, rossz fogat gyökérkezeltek, illetve a jót... a rosszat kellett volna mellette..., többet azóta 2x kellett GYK-ni.... stb)Nos, a komplikációkat megelőzendő, itt a fórumon korábban kapott infó alapján (is) glasionomeer cement tömés került bele.Most viszont azt olvasom minden ismertetőben, hogy ez a fajta tömés nagyon gyorsan elkopik, csak ideiglenes tömésnek vagy tejfogakba használják...Nyugtassatok meg legyetek szívesek, mert most nagyon aggódom, lehet, hogy mégiscsak a kompozitot kellett volna választanom... De az nekem már annyiszor nem vált be, amalgámot meg már sehol nem használnak....A fogorvosom azt mondta, (még mielőtt belerakta, a kontroll idején), hogy ez a fajta tömés keveseb ideig tart. Konkrétan, kérdeztem én? Hát, kb. a kompozit 25 évig, a glasionomeer meg 20 évig.... Így döntöttem az utóbbi mellett.Most mégiscsak lehet, hogy rosszul döntöttem? A doki rám bízta.... Semmi perc alatt belekente ezt a tömést és kész voltam. A kompozitos tömésekkel több mint egy órát ültem ott annak idején, rétegezés, lámpázgatás.... Ha tudnátok valami net-oldalt, amitől megnyugodnék, vagy Lándzsa, a gyakorlatodból némi pozitív esettanulmányt, GIC kontra kompozit, please!!!!Még egy: leghátsó alsó fogról van szó. Az érzéstelenítés eléggé emlékezetes marad, ugyanis egy villámcsapás-szerű fájdalom ért. A doki azt mondja, előfordul, hogy az ideget éri, de akkor legalább biztos, hogy jó helyre adja az inj-t... Na, kösz. Ez tényleg gyakran előfordul, hogy ideget érnek szúráskor?Köszönet a válaszokért!
A rágás és a jó nyálkiválasztás, vitamin- és ásványi anyag bevitel, az is védi a fogakat. Meg édességet nem enni, nálam ez vált be a legjobban.
Nekem akkor kezdett a nyálkahártyám hámlani fogmosás után, miután áttértem az elektromos fogkefére. Fogkrém maradt ugyanaz, fluoridos. Előtte sohasem volt hasonló panaszom.
ez viszont jogos felvetés. a fluoridmentes fogkrém igazából pont a fogkrém fő értelmét nélkülözi. és röhejes, hogy aki nem használja, az a vízzel, kajával azért tolja magába a fluoridot, a tudta nélkül, jóval komolyabb koncentrációan.
a fluoridnak valóban potenciális méreg, bár igazán súlyos problémát extrém nagy dózis elfogyasztásakor okoz (és ezt egy hétköznapi ember nem tudja összehozni a fogmosással, hacsak nem eszi meg a tubus tartalmát mindig vagy nem dolgozik valami kemikália gyárban hidrogén-fluioriddal, amit rendszeresen beliheg). a túladagolás szokványos és tulajdonképpen ártalmatlan tünete a fluorózis - a fogak elszíneződése. elsősorban a csecsemőknél fontos, hogy mellőzék a bevitelt, egy egészséges felnőtt a bevitt (lenyelt) fluorid nagy részét ki tudja választani. a csecsemő nem.
ha az egyén nem nyeli le a fogrkémet állandóan, akkor biztonságban van. ellenben azt lehetetlen megmondani, hogy az ivóvíz (még a palackozott is, amin nincs is feltüntetve, hogy floutomi) például mennyit tartalmaz. és akik általában sokat isznak (sportoló, fizikai munkás, diabéteszes stb) azok alattomos módon túladagolhatják. egy study szerint napi 4mg bevitelnél (2 mg kiürül) egy átlagos felnőttnél 40 év alatt alakul ki csontfluorózis (a csont calcium és magnézium tartalma csökken).
maga fluorid allergia megint más tészta, annak azonnali hatása van, mint bármilyen egyéb allergiának (az ekcémától a püffedt arcig). igazából nekik találták ki a fluoridmentes cuccokat. persze mostanság divat mindenre azt kiabálni, hogy méreg (ami vicces, mert lehet hogy a fluoridmentes krémet használó ember ugyanakkor fogat is fehéríttet...)
jelen állás szerint a fluoridot tehát lokálisan, a fog felszínén kell használni (és öblíteni, kiköpni), applikálni és ez mindenki számára biztonságos módszer. a tablettákat, fluoridos sót és vizet kell elhagyni, és akkor senkinek nem lesz tőle baja.
Visszatérve még egy régebbi témára, a nyálkahártya "hámlás"-ra. Novemberben beszélgettem erről a fogorvosommal és ő azt mondta, inkább a pirofoszfáttól van, nem a fluoridtól. Azóta (meg már azért régebb óta is) nézem a fogkrémeket. Azt vettem észre, hogy amelyiknek az összetevői között szerepel a tetrasodium pyrophosphate vagy disodium pyrophosphate (vagy akár mind a kettő), azoktól nem is hámlik a szám. :) De rájöttem valamire. Amelyiktől hámlik, abban szemcsék vannak (ez lenne az Active Clean kristály?). Lehet, hogy inkább azok a szemcsék a ludasak?
Egyébként annak mi védi a fogait (az alapos és helyes fogmosáson kívül), aki fluoridmentes fogkrémet használ?
Igen, tudom, hogy drága, bár mifelénk 10.000/g-ért láttam egy honlapon. Ezért is vagyok kíváncsi, hogy 1 g-mal is lehet már valamit kezdeni, vagy min. 10-zel kell számolni...
Én sajnos nem tudom megmondani Neked, mert nem ezzel foglalkozom napi szinten, de a hírdetésekben látok csontpótlókat és valami elképesztően drága. Láttam olyan márkát, hogy a fogorvos 3 grammját 90 000-ért vehette meg.
Arra vagyok kíváncsi, hogy mennyi gramm csontpótló a minimum, amit be kell ültetni, ha már kell? Tudom, hogy minden eset más, így aztán hülye a kérdés is, de az érdekelne, hogy amikor azt mondják, "hát, itt már kéne egy kis csontpótlás a jobb gyógyulás érdekében" (vagy valami ilyesmi), az minimum mennyit jelent? Mondjuk, alsó hat frontfognál.
A legfontosabban elvileg túl vagy, azaz a fogkő eltávolításán. Ki kell alakítani egy helyes szájhigiénét, és rendszeres kontrollra kell járni. Fogköved az íny alatti területeken is lehet, azt is el kell távolítani. Gócbetegséget általában a nagyobb íny alatti tartós fekélyek, az ún. tasakok okozhatnak, ezek más betegségek kialakulásához is vezethetnek. Azonban ezeket is meg lehet szűntetni. Bizonoys nagyságig a tasakok kürett hatására gyógyulnak, mély, visszatérő tasaskok kezelésére pedig léteznek műtéti beavatkozások. A folyamatból egyedül a már lebomlott fogágy csontmennyiség az, ami visszafordíthatatlan, de a gyulladás mind a csont, mind az íny esetén megállítható.
Ha nekem azt mondanák, hogy fogágybetegségem van, rögtön kérnék beutalót parodontológiára. Ha tényleg beindult valami leépülési folyamat, akkor valóban csak lassítani vagy szinten tartani lehet a folyamatot. De ahhoz az kell, hogy rendszeres kezelésben legyen részed a megfelelő szakember által, betartsd az utasításokat, nagyon jó szájhigiénéd legyen.
A corsodylt nem jó túl sokáig használni, azt mondták?
Egy fél éve voltam térdműtéten (szkopiás, részleges keresztszalag), viszont a térdem nem jött rendbe. Vissza a dokihoz, aki azt mondta, hogy vmi gyulladásom lehet és emiatt nem gyógyul a térdem, tehát góckeresés.
Fogorvosnál kezdtem panorámával, és kértem, ha már ott vagyok szedjük le a fogkövet. Le is szedte és azt mondta, hogy gyulladt a fogínyem, fogágy betegségem van, és parodontax fogkrémet javasolt, meg corsodyl öblítőt, amiket meg is vettem. Viszont azt mondta, hogy ez nem fog meggyógyulni, max szinten lehet tartani. Kedves Hozzáértők! Ez tényleg így van? Mit tehetek? Elvesztem a fogaimat? Köszi a válaszokat
Van egy ismerősöm, abbahagyta a dohányzást és kipróbált egy újfajta, "fehérítős" fogkrémet. Most azt hiszi, hogy a "fehérítő hatásnak" köszönhetően lettek szebbek a fogai és örül a változásnak. Nyilván más, "rendes" fogkrémtől is szebb lenne, hiszen egy elszínező tételt kiiktatott. Persze, ezt nem lehet vele elhitetni. De ha ő hisz ebben, hát higgyen és legalább rendszeresen használja.
