Keresés

Részletes keresés

Kreezpeebékön Creative Commons License 2 órája 0 0 15466

tapíremberek kísérték a Titicaca-tó körül

 

érdekes... vajon kik lehettek?

Előzmény: Schenouda (15465)
Schenouda Creative Commons License 3 órája 0 0 15465

Gyakorlatilag senki nem tud többet Garcia Beltranról vagy Orejonáról, mint amit Robert Charroux előad a könyveiben. Amúgy Charroux és Tony Mangel kapitány barátja volt, akikről beszéltem már, sőt fényképet is adtam:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146422762&t=9000303

 

Még Orejonáról és Tiahuanacóról:

https://www.youtube.com/watch?v=TafqQlEaUao

 

 

Előzmény: Kreezpeebékön (15462)
Kreezpeebékön Creative Commons License 3 órája 0 0 15464

A helyi lakos egy 300 kilóméter hosszú alagutat említett amely összeköti Cuzcóval a Titicaca tavat.

Előzmény: Kreezpeebékön (15462)
Schenouda Creative Commons License 3 órája 0 0 15463

Aztán még itt lennének ezek a három ujjú minoszi géniuszok is, ahogy a történészek elnevezték a pecséteken feltűnt (i.e.1800-1700) különös lényeket:

https://en.wikipedia.org/wiki/Minoan_Genius

 

Ezekről a néprajzkutatók, történészek rendszeresen tanulmányokat írnak, hogy ez egyiptomi átvétel Krétán az i.e. 2. évezred elején, mégpedig Taweret (Tórisz) istennő egyiptomi ábrázolásai nyomán, aki a szülőanyák védőjének számított. A teste a vízilóé, míg a feje víziló és krokodil keveréke, néha meg a víziló hátán egy krokodil lapul. Elég gusztustalan istennek...!

Judith Weingarten: The transformation of Egyptian Taweret into the Minoan Genius

https://www.academia.edu/1311877/The_Transformation_of_Egyptian_Taweret_into_the_Minoan_Genius

Taweret egyik kezében rendszerint egy nagy kést fog.

 

Krétán akkoriban sem víziló, sem krokodil nem élt. Attól, hogy az ábrázolásban van hasonlóság, nem biztos korántsem, hogy a krétaiak átvették a képét. A történészek gyakorlatilag élvezettel sorolják a hasonlóságokat, csak arra nem figyelnek, hogy Kréta ősmúltjában keresnének fogódzókat: ezeket a géniuszokat rendszerint istennők, királynők vagy istenek mellett, körül látjuk. Sokszor felajánlást hoznak. Ugyanezt mondták a mítoszok a kurészekről. Sok jeleneten éppen vadásznak, szarvasokat, őzeket ejtenek el. Nem vetjük el, hogy jöhettek motívumok Egyiptomból, de alapjaiban ez nem lehet Taweret. Miért nem hord pld. akkor kést a kezében? Miért vannak a végtagjain három ujjak? Miért van a kezükben rendszeresen egy korsó vagy egy lombik szerű edény? És így tovább...

 

Fentebb minoszi géniuszok. A 3. képen erősködnek rajta, hogy az egy nagy kés a kezében (mint Taweretnek), de láthatóan nem is fogja, sőt, lehet nem is kés). De a kurészek hagyományosan fegyverekkel jártak, azzal csaptak nagy zajt Zeusz bölcsőjénél is.

 

Aztán ott vannak a minoszi pecsétgyűrűkön azok a fura égben úszó, nem igazán beazonosítható tárgyak, eszközök vagy lények, mint a fentebbin is, ahol egy emberalak ereszkedik le a levegőből (hasonlót találtunk az Argonauták kapcsán, ahol az egyik szikláról lebegett így le egy hasonló figura Kolkhiszban). http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153050265&t=9000303

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153050265&t=9000303&openwith=3

De vannak csillagok, meteoritok, üstökösök is (?), aztán kígyók, gyümölcsök, stb. amint éppen esnek lefelé vagy csa lebegnek. Lásd ezekről itt: https://witchesandpagans.com/pagan-paths-blogs/the-minoan-path/minoan-seal-rings-and-their-mysterious-floating-objects.html

 

Előzmény: Schenouda (15448)
Kreezpeebékön Creative Commons License 3 órája 0 0 15462
Előzmény: Schenouda (15454)
Schenouda Creative Commons License 5 órája 0 2 15461

Garcia Beltran aki 1958-ban igyekezett felújítani az inkák napvallását, "régi dokumentumok alapján" a tiahuanacói Orejona istennő négy ujjúnak írta le (sőt azok közt úszóhártyával).

Most ez a négy ujjú humanoidok léte elég érdekes és bizarr. Az amerikanisták szerint Tiahuanaco csak pár száz évvel ezelőtt épült az inkák kora előtt (i.sz 1200-1532). Míg a másik fél szerint Tiahuanacóban olyan állatokat ábrázoltak, melyek tízezer éve kihaltak. Lehet hogy a város évezredekig kihalt volt, majd i.e. 600 után több nép is lakta? Mindenesetre a híres Napkapu frízei, kezdve a központi nagy alakot, amit Virakocsának titulálnak, holott semmit nem tudunk sem a város lakóiról és igazából a vallásáról sem, mert az inka hagyományok nem kapcsolódtak hozzá (ill. azok utólagos magyarázatokból keletkeztek). Nos a frízeken és a központi alaknak is láthatólag csak négy ujja van a kezén!?!:

 

Edgar Dacqué német paleontológus a maja krónikákban észrevette, hogy a félisteni lényeknek szintén négy ujja van, míg az embereknek öt ujja van. Várkonyi a Sziriat első kiadásában még szerepeltette ezt a képet:

 

Jobban megnéztem a Pozo Moro-i mauzóleum bizarr lényeit. Megdöbbentő, de ezeknek is négy ujja van!:

 

Beltran vagy Robert Charroux ezeket a négy ujjú humanoidokat egyértelműen Vénusz bolygóról jött kolonistáknak gondolta. Charroux szerint ez az isteni sajátosság felbukkant a mexikói Tulában, Indiában, Föníciában, Egyiptomban és a Húsvét-szigeten is (ezt a vélekedését szerintem nehéz igazolni).

 

 

 

 

 

Előzmény: Schenouda (15454)
Annaem Creative Commons License 7 órája 0 1 15460

 

 

 

 

 

Louvre gyűteménye továbbra is,  szép, szép és nem túl meglepő. De ezek a hengerek meg bennünket is túl élhetnek.

Ebben bízhatnak kezdetektől fogva. 

Készítőjük viszont egész másban hitt...

Hitte, hogy varázserejű mágikus amulettek születtek...

 

 

 

Lapajov Creative Commons License 9 órája -1 2 15459

off

Nézd meg a három (vagy inkább egy mániákus pszichopatát), még erre is három diszlájk... csak röhögni lehet rajtad(tok) ahogy vergődsz(tök) szerencsétlen(ek)...
De nem lesz már gond velem, mától hajléktalan vagyok, összeomlott az életem, (idióta trollok kárörvendő véleménye nem érdekel, úgyis tiltva vagytok)... egyhamar nem lesz netem...

Előzmény: Lapajov (15457)
Schenouda Creative Commons License 16 órája -1 2 15458

Egészen jó újság lehetetett ez a mexikói spanyol nyelvű képregényújság. 1971-től jelent meg: DUDA címmel, aminek jelentése "Kétely", de ezen a fősodratú tudomány szólamait értik bizonyos témákban, s az ezekkel összefüggő kétségeinket. Több, mint húsz éven ment a hetilap!

 

A szerkesztő, Guillermo Mendizábal Lizalde tagadta, hogy sci-fi történeteket képregényesítenének meg, hanem a hihetetlen igazság jegyében minden szám feldolgozott egy "esetet", a parapszichológia, őstörténet, ufók (OVNI), templomosok, nácik, Atlantisz, aztékok, inkák, kriptozoológia, Egyiptom, stb. tárgyköréből.

 

Ma nehéz már értékelni, hiszen éppen abban az időben, az űrkutatás hajnalán, az 1972-es Jövő emlékei film világkörüli sikerén, óriási érdeklődés övezte ezeket a kérdéseket. Az valóban kétségtelen, hogy a comics magazin alkotói nagyon jó munkát végeztek, s rendkívül érdekesen és látványosan mutatták be a témáket, eseteket, történéseket. Néha egy-két rövid cikk vagy ismertető is kísérte a képregényt egy-egy adott (34 oldalas) számban.

A téma és az eszköz (képregény) az 1970-es években kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy egy fiatal érdeklődését felkeltse, hogy tovább olvasgasson a témában.

Pld. pár érdeks szám. A Nagy Piramisról:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/8/

http://www.revisteriaponchito.com/duda/32/

Húsvét-sziget:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/38/

Dinoszauruszok:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/79/

Szfinx-Atlantisz:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/228/

http://www.revisteriaponchito.com/duda/292/

Vagy épp a mostani témához, a Krétai szupercivilizációról:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/796/

s végül, Földönkívüliek az Amazonasnál:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/440/

 

Az ember csak csodálkozik, hogyan volt képes ez a pár mexikói hetente kidolgozni ennyi ötletes történetet!?! Minden képregény végén megadták azoknak a könyveknek a címét, amelyeket az adott comicsnál használtak. Ezek rendszerint francia, olasz és angol szerzők művei (spanyol nyelvű alig, mint Daniel Ruzo). Maguk a spanyolok alig adtak hozzá (hatalmas 4-500 milliós tömegük ellenére) ehhez a "műfajhoz", viszont szinte minden lefordítottak a saját nyelvükre. Legfőképpen Charroux, Kolosimo, Daniken, Charpentier, Raymond Drake, Braghine, stb. könyvei alapján írták ezeket, de mindig ettől függetlenül, nagyon eredetien dolgozták ki. Szval a spanyolok bár inkább az "érdeklődő" szerepet töltötték be az avantgarde történelem és paleoasztronautikai irodalom terén, de a DUDA magazinnal, ha úgy mondom, "törtlesztettek" (kár hogy nem jelentek meg ezekből magyarul is!).

De it vanna Témák szerint a számok százai (érdemes belelapozni, mégha nem is tud valaki spanyolul):

 

http://www.revisteriaponchito.com/duda/

 

Lapajov Creative Commons License 30 órája -3 1 15457

Azért a popsija se kutya... XD

Előzmény: Schenouda (15456)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 2 15456

Orejonát eléggé modern ruhában ábrázolja a képregény:

 

 

Mindenesetre jól látszik a kúpszerű feje vagy hogy a kezein csak 4 ujj van (Croce-Spinelli szerint a a Húsvét-szigeten is találtak ősi négyujjú bálványszobrot, bár Charroux szerint sz ősi beavató istenek a Szfinxtől Baalig, szinte mind négyujjúak). A képregény végén is Charroux 1963-as könyvére hivatkoznak, nyilván annak képét használta a comics rajzoló.

Viszont a comics "lágyított" a történetet, hiszen Beltran bizar és képtelennek tűnő története szerint Orejona a négylábú tapirdisznóval (!) állt össze, s lett 70 gyereke. A képregény meg valamiféle "tapir-embert" mutat.

Kolosimo az előbb említett könyvében (1964) megjegyzi, hogy Senor Beltram történetét ajánlatos egy "jó adag szkepticizmussal kezelni", ami keveri az SF-et a pornográfiával (kezdve ezzel a szürreális kereszteződéssel). Garcia Beltran maga is rejtélyes figura volt, hogy honnan jött a története, igazából nem tudni, de Ó-Amerika ismerte a tapirfejű isteneket, s a tapír-ősanyákat is (Nima Tziss).

Előzmény: Hoaxvadász (15455)
Hoaxvadász Creative Commons License 1 napja 0 1 15455

zseniális a sztori, még csavar is egyet az "elméleteden".

 

egy apró kiegészítés: a tapírt itt nem szó szerint kell érteni.

Előzmény: Schenouda (15454)
Schenouda Creative Commons License 1 napja -1 2 15454

http://revisteriaponchito.com/duda/458/

Egy spanyol sci-fi képregény a Tiahuanacóban letelepedett földön kívüli kolóniáról.

A történetben feltűnik, földönkívüli Orejona.

 

Erről a kolóniáról és létezéséről legfőképpen Garcia Beltran, Robert Charroux és Alekszandr Kazancev 1960-as évek eleji írásai adták tápot. Orejona egy négy ujjú, hosszú fejű, hosszú fülű nő volt, aki tapírokkal kereszteződött. A Vénuszról jött ötmillió éve, a földön kívüli Éva (Beltrantól ered az egész történet). A leírás alapján Lucien Verdi lerajzolta Charroux számára (1963):

Kazancev és Charroux a Nap Kapu piktogrammái vagy díszei közt, az alakok szemében (!) űrhajósok képét találta belekódolva:

 

Peter Kolosimo szintén egy hasonló képét közölt az "Időtlen Föld" c. olaszul megjelent könyvében (1964) a középkori japán szövegek alapján a Kappákról. Ami a "kalapjukban" lévő négy "tűvel", és a kezeiken és lábaikon 3 ujjú, úszóhártyás végtagokkal (amik eszünkbe jutathatják a krétai kutyafejű ill. hüllőszerű őslényeket is)

 

Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 2 15453

Inkább olyan, mintha egy hal lenne a hátán, vagy egy hal lenyúzott bőre. A babiloni művész nyilván azokat az ősi tanitókat akarta volna ábrázolni, melyeket a mítoszokból ismert. Közvetlen tapasztalata nem volt ezekről. Oannészről és a többi Annedotuszról van szó. Az ember egyébként ábrázolt, kitalált, mesebeli lényeket is (griffek, kentaurok, szárnyas oroszlánok, hétfejű sárkányok, egyszarvúak, stb.), melyek sosem léteztek.

Ezek a babiloni képek a mítoszokban leírt félig hal, félig ember lényeit próbálnák mutatni, ahogy azt vagy 3-4 ezer éve egy művészek elképzelték. Meggyőződésem, hogy minél régibb egy ábrázolás, sok szempontból annál realisztikusabb, mint az évezredekkel későbbi. Ubaid-kor 6-8000 éves szonbrocskái riasztóbbak. (Lascaux cro-magnoni művészei még csak olyat mutattak, amit láttak is.)

 

Volt már ezekről szó régebben:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106597371&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105370358&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111473683&t=9000303

 

 

Előzmény: Kreezpeebékön (15452)
Kreezpeebékön Creative Commons License 2 napja -1 0 15452

érdekes, hogy rajtuk is valami pikkelyes ruha van...

Előzmény: Schenouda (15448)
Annaem Creative Commons License 2 napja 0 1 15451

 

Látni (és bogarászni) valók a Louvre gyűjteményéből..

 

 

 

 

Lapajov Creative Commons License 5 napja -4 4 15450

Azt hittem az a korrupt csaló barom Hawass már eltakarodott onnan, visszavonult... nem is gondoltam hogy még mindig ott legyeskedik és rombol... ezesetben csoda, hogy egyáltalán hagyta ezt a hírt kiadni... viszont előtte nyilván amit csak bírt ellopott, illetve pláne olyat, ami esetleg bizonyíthat ősi technológiát, eltüntetett...

Előzmény: szenyor Lopez (15443)
Schenouda Creative Commons License 5 napja -1 4 15449

Valószínűleg a krétai mitológia, melyet ezek a pecsétképek képviselnek, s amiről nem maradt fenn igazából semmilyen összefüggő írásos hagyaték, hasonló lehetett. Ha a 3700 éves krétai pecséten lévő alak összefügg Kharónnal a révésszel, úgy az egyiptomi Kharpuával is.

A pelaszg-görög és egyiptomi (mint az edfui Építőszövegek) összefüggnek azzal a képpel, amit a pecsétek mutatnak, mégpedig a távoli Nyugattal, az Atlanti-óceán szigetvilágával. Ez kifejezetten „nőnemű”. Itt volt Markellosz hét szigete, amit Perszephonénak szenteltek. Ezeken papnők éltek, mint Kirké, Kalüpszó és mások. Náluk járt Odüsszeusz is. Sao Miguel szigetét is eredetileg a galambokról nevezték el.

Egy mítosz szerint a szirének tanúi voltak Perszephoné elrablásának és Démétér növesztett nekik szárnyakat és elküldte őket, hogy kutassák át az egész földkerekséget az elveszett lánya, Perszephoné (Koré) után.

Kirkéről azt mondták, hogy Etruriából ment Aiaié szigetére egy boszorkányhajón. Ezekről régebben is írtam már, 2009-ben: „Az, hogy Homérosz az Azori-szigetvilágban, amit Markellosz "Perszephoné szigeteinek" csak nőnemű lényeket ír le: erre sem figyeltek igazán korábban: kezdve Kirké és négy szolgálólánya (Aiaié), a két szirén (Szirének szigete), Szkülla és Kharübdisz is eredetileg nimfák voltak, Héliosz szigetén megint két najád (Trinakié) majd most Kalüpszó (Ógügié). Ezek najádok valójában papnők, vagyis inkább valamiféle női mutánsok…

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=94534829&t=9000303

 

A mitológiai jeleneteket mutató pecsétek, így a hajókon utazó papnők/istennők, egyfajta kis tengeri szigeteken lévő papnők, stb. egy olyan világot mutatnak, melyben Odüsszeusz is kirándulást tett, mikor az Atlanti-óceánon járt. Ezek a papnők szoros kapcsolatot mutatnak a madarakkal (főleg a galambokkal).

 

Odüsszeuszéknak "csak" el kellett haladni a Szirének Szigete mellett, anélkül, hogy elbájolta volna őket a szirének hangja. A "Földközi-tengeri-teória" naiv szerelmesei rendszerint az olasz partok mentén keresik ezt a kis szigetet, s az egyik ilyen hajós-felfedező, a szegény Ernle Bradford még hallani is vélt valami síró hangot Galli-szigeténél. De nem értik meg, mit akart Homérosz közölni, mert az ő szirénjei, Perszephomé papnői, Hádész akkoriban még valóban létező királyságának tövében siratták a "Hádész szigetén" raboskodó ősi "Galamb-istennőt", aki eredetileg nem Aphrodité volt, mint azt a furmányos agyú mítoszkutatóink hiszik, hanem Perszephoné, akinek az Azori-szigetek is szentelve voltak.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=94224753&t=9000303

 

Meggyőződésem, hogy az eredeti minószi mitológia ismerte azt a világot, amit az egyiptomi Építőszövegek vagy Min herceg utazása leírt a messzi Nyugaton. Ismerik az „Azori-Kaput”, Szküllát és Kharübdiszt vagy Kirkét, a „Vadak Úrnőjét”, a beavatások egyik szép és bizarr szigetén (lásd lentebb "Szküllát" és "Kirkét", vagy ezer évvel Homérosz előttről!). Ahogy ismerték az őskrétaiak a király megfiatalításának is a szigetét. Ezek már Kréta történeti, azaz minószi időkben ugyanúgy mítoszok voltak, mint az Egyiptom fáraóinak idejében.

 

 

Aztán ott van még „Kharón” az achát-pecséten, ő az egyiptomi Kharpua: az etruszkok egy alvilági démonnal azonosították Charun néven: a görögöktől véve nevét, akik ők maguk is átvették, hisz a mítosza messzi nyugatra vezet!

Plutarkhosz tárgyalta karthágói írat mitikus hajósai, akik egy csónakban vágtak neki az Atlanti-óceánnak, hogy eljussanak ezen papnők által bírtokolt mágikus szigetekre.

 

 

Előzmény: Schenouda (15448)
Schenouda Creative Commons License 5 napja 0 4 15448

Azt merészelem gondolni, mint dilettáns, hogy a ladik madár formája abból adódik, hogy annak a nőnek akit ezek a "démonok" szolgálnak, követnek az attríbútuma a madár.

 

 Kétségtelenül érdekes, de  ilyen irányban nem tapogatóztam, de ezeket sok mindenben ismeri az egyiptomi és görög mitológia is.

 

Azoknak a háromujjú nőknek a feje, vagy a tirünszi arany pecsétgyűrűn a trónon ülő alak elé járulók, ill. azok a kétéltű szörnyek a minószi faragványokon (szintén 3 ujjúk van, lásd lentebb) valamennyiben hasonlítanak egymáshoz, és a pozo morói lényekhez is.

 

Előzmény: Annaem (15447)
Annaem Creative Commons License 5 napja 0 2 15447

 

 

 https://arachne.uni-koeln.de/arachne/index.php?view[section]=uebersicht&view[caller][project]=&view[layout]=objekt_item&search[constraints][objekt][PS_ObjektID]=160090&

 

 

Azt merészelem gondolni, mint dilettáns, hogy a ladik madár formája abból adódik,

hogy annak a nőnek akit ezek a "démonok" szolgálnak, követnek az attríbútuma a madár.

 

 

 

 

 

Talán a három ujjú lények egyike ül a csónakban. 

 

 

 Ide tartozik még a "Tyrins signet ring". 

 

 

construct Creative Commons License 2021.04.09 -3 2 15446

A statisztika törvényszerűségei szerint két nagyon ritka esemény egyszerre való megtörténte még az egyes események saját gyakoriságánál is sokkal-sokkal kisebb valószínűségű. Bár Kréta mindig  szeizmikusan aktív területnek számított, de egy szentély ennyire hirtelen való teljes összeomlása azért ott is elég kivételes jelenség lehetett. Ha az emberáldozat is nagyon ritka rítus lett volna, akkor azért az felettébb valószínűtlen, hogy az egyik ilyen rituális gyilkosság percre pontosan épp egybeessen egy rendkívüli földlökéssel. Ráadásul ezek nyomai még ránk is maradjanak. Mert hát tudjuk, régi köveknél, szobroknál, csontoknál sokkal ritkábban őrződnek meg komplett régi szertartások.

 

Úgyhogy szerintem se volt ez akkoriban valami nagyon ritka, vagy titkolt áldozati mód. Persze azért annyira tömeges se, mint néhány amerikai civilizációban.

Előzmény: Schenouda (15445)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.09 0 3 15445

Itt írod az Anemospilia lelőhelyen talált templomban feláldozott fiatal fiú kapcsán: "A hegyek istenének megbékítése céljából sok mindenre képes lehetett egy földrengésektől s a nyomukban kitörő tűzvészektől, tengeráraktól sújtott rettegő nép."

 

Igen, ez úgy kézenfekvőnek tűnik és hasonlóan gondolta a feláldozott fiúról a hegyen Peter Warren régész is (aki Knosszoszban megtalálta a feldarabolt gyerekmaradványokat is, de az külön eset).

Rodney Castleden angol történész több könyvet is írt Krétáról. Ő tudtommal részt vett Anemospilia feltárásában is. Castleden viszont ellentmond Warrennek. Ugyanis a The Knossos Labyrinth: A New View of the "Palace of Minos" at Knossos (2012) c. könyvében megjegyezte: "Peter Warren professzor (1987) úgy véli, hogy az emberáldozat ritka és kivételes volt a minószi kultúrában, hogy az Anemospilia fiúáldozat egyedülálló és kétségbeesett kísérlet volt egy nagy katasztrófa elhárítására. De ez tévedésnek bizonyulhat: lehet, hogy az emberi áldozat a minószi hitrendszer szerves része volt."

 

 

 

Előzmény: construct (15363)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.09 0 5 15444

Nem tudom, miért nem írják oda a város nevét (látszik, hogy a hvg cikk-fordítóját alig érdekli az eset, sőt nnem érdekli...)

Legalábbis én nem láttam.

Most éppen csodálkoznék, ha ez nagyobb lenne, mint az akkori főváros, Ahet-Aton.

Előzmény: Lapajov (15435)
szenyor Lopez Creative Commons License 2021.04.09 -2 5 15443

A felfedezés klassz, de ez a hawass féle dramaturgia... "aranyváros" miért is? Ami érdekes: abban a korban olyan konyhát üzemeltettek, ami sok embert szolgált ki. Ez még ma is felvet logisztikai problémákat, hogy oldották meg akkor? A piramis építéssel is ez a bajom: tök logikus minden számítás, amivel kiszámoljuk, hogy 20 év alatt ez megoldható volt. Így utólag ok, rendben. De az ötezer évvel ezelőtt élt emberek nagyrésze írni-olvasni sem tudott, a piramishoz ott volt az "alap", a homok és oda fel kellett húzni ezeket az építményeket. Hogy a fenébe tervezték meg? Hogy oldották meg, hogy mindig minden ott legyen (a just in time még ma sem általános)? Hogy működött a kommunikáció a tervezés-kivitelezés-alapanyag kitermelés között? Szerintem ezek súlyos kérdések és erre nem adják meg a választ sehol.

Előzmény: Lapajov (15435)
szenyor Lopez Creative Commons License 2021.04.09 -2 5 15442

Vajon a régi térképeket miért nem elemzik? Ott vannak, megtekinthetők. Még talán fellelhetők valahol a források is, amikből ezek készültek. Elképesztő, hogy milyen pontos térképeket másoltak a középkorban.

Előzmény: Schenouda (15434)
szenyor Lopez Creative Commons License 2021.04.09 -2 5 15441

Totál laikusként a két kis felépítmény valóban nem tűnik kormányosfülkének. Eleve: miért kettő? Minek a szarvak rá? A "hölgy" "funkciója" pedig érdekes. Ez a mozdulat, amit tesz, totálisan kifacsart. Sem kormányzáshoz, sem szigonyozáshoz nem optimális. Valószínűleg mégsem véletlen. Vajon miért így ábrázolták? A kéz- és ujjtartásnak sokszor van vallási funkciója, ez is lehet egyfajta eszköztartás. 

Józan paraszti ésszel ezzel a tartással inkább kormányoznék (ha pl. a kormányevező alja a hajóhoz van rögzítve), mint szigonyoznék.

Előzmény: Schenouda (15429)
szenyor Lopez Creative Commons License 2021.04.09 -3 5 15440

Megnéztem a linket és ez a mondat igazolta, hogy eredetileg miért is tiltottam le ezt a szerencsétlent... :

"Tesla nem fizikus volt, hanem egy ösztönösen zseniális feltaláló, üzletember és mutatványos."

 

Egy mondaton belül két igazság és két bődületes marhaság. Nem fizikus volt... hát mi? Hentes? Üzletember... belefulladt a sok pénzbe, amit keresett és úgy halt meg. Ja nem. Istenem.

Előzmény: Schenouda (15439)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.09 -2 4 15439

Attól, hogy előadod az álszentet, még nem lesz igazad, ugye?

 

Ahogy nézem más topikokban is előbb szemtelenkedsz, majd a rendreutasító válaszoktól, mint egy szűzlány, besértődsz és bőgve mész a filoszmodihoz... hogy lám-lám, milyen durva emberek vannak itt, pedig te csak az "igazságot" képviseled!

Milyen egyszerű technikád van...!

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157939469&t=9111331

 

 

Előzmény: construct (15438)
construct Creative Commons License 2021.04.09 -5 1 15438

Ez egy tudós ember tipikus modora?

Előzmény: Schenouda (15437)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.09 0 4 15437

"Így talán lassanként csak rájössz, melyik az orra és melyik a fara ezeknek a hajóknak."

 

Most tényleg ennyire kisstílű vagy? Azok után hogy nagynehezen megkerestem és beraktam a képet?

 

Én eddig nem láttam a hajóról képet, arról csak te láttál képet, mint írtad. De büdösül csak halovány emlékeid lehettek róla, mert ezt írtad a pecsét képéről:

"Most nem találom annak az achát vésetnek a képét. A hajó stimmel, egy istennő szerű alak éppen vízre taszítja. Egy fekete-fehér rajzom volt csak róla, és úgy emlékszem, hogy a kísérő szövegben gyűrűnek nevezték."

 

Szerinted, te itt mit találtál el? Pedig láttad, sőt kekeckedtél vele, hogy milyen jól emlékszel! Az anemospiliai achát pecsét a karján volt, s nem a gyűrűjén, ez teljesen egyértelmű. Én nem nézem istennőnek az alakot, s nem is úgy tűnik, mintha vízre taszítaná a csónakot. Az orrát és a farát Hughes írta, de ez nyilván téged nem érdekel. Bár a másik végén is van egy ilyen csőrszerű visszafelé álló valami, ahogy jobban nézem a rajzocskát (éppen lehet azt mondja orrnak Hughes?). Ez a rajz pedig csak Wedde átrajzolása a pecsétről. Hughes tényszerűen nem erre a rajzra hivatkozik. Ha lenne a karkötő achátpecsétjéről fotód, az viszont jól jönne majd egyszer.

 

Viszont a Minosz király gyűrűjének képe az vizsgálható volt! Ebben az ügyben tovább nyomod a képtelenségeidet: hogy a csikóhalfej a fara, és csáklyáz. Érdekes, hogy a Vitorlázás topikban sem úgy látja kettő, ahogy te, pedig azok is hajózhatnak, lehet többet is, mint te:

HUN-12214:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157844828&t=1002299

naiv_:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157848695&t=1002299

 

Nézd, öreg, ha mások, akik hajóznak, vagy szakértők az ősi hajózásban (olyat is adtam) is úgy látták volna, mint te, minden további nélkül elismertem volna az igazadat. Nekem az igazság sokkal fontosabb, mint hogy egy rögeszmés vén tengeri medvét szégyenbe hozzak. De valahogy nem így történt!

 

"Az a madárfej vagy csikóhal nem az orrán, hanem a farán van, így aztán egyik se néz visszafelé, hanem előre."

"Így volt ez nem csupán a kykladikus meg minószi kultúrákban..."

Megint süketelsz! Ez nem egyértelmű, írtam, hogy találtam olyan rajzot, ahol valóban a visszafeléhajló madárfej a tat, de a rajzok többségében nem így van (és Minosz gyűrűjénél sem!).

Itt már az első égei ősi hajóábrázolás cáfolja ezt tudálékosságodat:

http://www.danel.com.hr/Aegean%20ships.html

 

B@szki ez megint olyanra kezd sikeredni, mint a "tipikus összefolyócső" az Akapana piramis tetején...!

Előzmény: construct (15436)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!