Ez annyira gyönyörű, hogy beteszem ide: 1954-ben bukkantak rá a kínai Kuangcsouban végzett ásatások során egy kerámia dzsunkamodelljére, a Han-dinasztia idejéből. Volt egy megdöbbentő felfedezés vele! Ezen van világ legrégebbi ismert ábrázolása egy tatkormányról, azaz kormánylapátja van! A modell korát az i.sz. 1-2. századba helyezik, tehát több mint ezer évvel megelőzte a Földközi-tengeri hajózást. És egy véletlen folytán tudtunk csak a létezéséről.
Az egész ókor és középkor jó része a tengeri hajókon két nagy kormányevezőt használt a hajók hátsó (tat) részénél. Európában a 12. században találták fel a hajó hátsó függőleges gerendájára, a fartőkére középen függesztett kormánylapátot, amit a kormányos kezelt.
Az első képen egy i.e. 20. századi egyiptomi hajómodell, két kormányevezővel. A 2. kép. egy európai középkori hajó, amin jól látszik hátul a kormánylapát. A 3. képen a kínai kerámia dzsunka kétezer éves modellje.
Sokasodnak azok a videók, amelyek Egyiptommal foglalkoznak. A minap a Serapeum volt terítéken. Olyan egyértelmű ellentéteket mutatott be a hivatalosan elfogadott és a feltételezett gyártási módok között, amihez nem kell „szakember”, hogy különbséget tegyen. Azt a megmunkálási minőséget még a mai technológiával is nehéz elérni, amit azok a „ládák”képviselnek. Egy utólagosan belekarcolt díszítés jól illusztrálja a különbséget. A helyszínre szállítás, beillesztés a szűk kamrákba, már nem olyan poén a kételkedők számára.
„Mi értelme annak, hogy emlékeznek páran, hiszen az írnok könnyedén elkerülte őket. Arra nem gondoltak, hogy az írnokot is kitöröljék? Meg az agyagtáblát. A megrémült szemtabu megörökítette és mindenki tud immár a kupoláról, aki megnézi a filmet. Rémes ez a rámondás.”
A rámondás valóban rémes. Azonban abban látom a lényeget, hogy előkerült egy szándékosan kiégetett agyagdarab, aminek lefordítása többértelmű is lehet. Az esemény, amit megörökít, arról szól, hogy megnyílik az égi kupola, amiből leereszkednek a figyelők, és megkeresik (megszámolják) azokat az ismert embereket, akik „sokat tudnak”valamiről, amit nem szabadna tovább adniuk. (Gondolom az írnok nem tartozott közéjük.) Ezért emlékezet törlésben részesítik őket. Nem furcsa ez egy több ezer éves távlatból nézve?:-/
Ez a film ugyanúgy írtja az agysejteket mint a pszichedelikus rock, vagy a techno.
Mi értelme annak, hogy emlékeznek páran, hiszen az írnok könnyedén elkerülte őket. Arra nem gondoltak, hogy az írnokot is kitöröljék? Meg az agyagtáblát. A megrémült szemtabu megörökítette és mindenki tud immár a kupoláról, aki megnézi a filmet. Rémes ez a rámondás.
A mennyezet felett leltár folyik, alant pedig vízözön. Ha mondjuk a kupola védőburokként működött, akkor jogos kisimítani azokat akik a nyitott kupola alatt éltek, mivel súlyosan károsodott a genetikai állományuk és elkorcsosult volna a faj. Másrészt az őrzőknek most is lenne feladata bőven, vagy már mindegy, mert az utolsó időkben élünk?
Ez a videó azt sugallja, hogy már a sumérek idején is jelenvoltak az „UFO használó” idegenek a Földön. Igazolásul egy agyag táblán lévő szöveget említ. A lényeg, amire kihegyezi a mondandóját az, hogy olyan embereket keresnek a „látogatók”, akiknek az emlékezetét kitörlik az agyából. Vagyis nem ölik meg, csak törlik az emlékeit. ( A Men in Black neutralizálói már akkor is dolgoztak?);-)
„2. Már nem működnek a piramisok, mert sikeresen felhangolták az emberiséget és a mágneses teret is helyrehozták a bolygó pályája is stabil. A papok: befogott és civilizált emberek, szolgák. Eleinte csak összekötők majd a tudás hordozói lesznek.”
A 2. verzió idegen civilizáció jelenlétére utal. Szerintem hamarosan kiderül, mivel a leleplezés napja már közeledik. (Spielberg nem hazudik, közülük való)
Amit az idegenek egyszer már megjavítottak, azt mi újra elrontottuk? Amennyiben újra „megjavítják „, vagy felvilágosítva ránk bízzák, akkor szép jövő elé nézünk.:-o ;-)
Így történt. Mindent készen találtak, bár nekem van egy olyan gyanúm, hogy még lézengtek ott páran de az emberek nem mennek szívesen oda, ahol állatfejű egyének grasszálnak. (Ez a 2. verzió lesz, kicsit realisztikusabb.
De maradjunk az elsőnél: nincs ott senki. Egy bátor marhapásztor legyőzve a nemzedéket átitató félelmet, közelebb megy. Mivel élve marad, társakat toboroz, mert egyedül nem bírja megbontani a követ. Sok szobor, miegymás van. Ha nem hisznek neki, akkor azt is mondhatta, hogy felhatalmazást kapott az állatfejűektől, vagy valami helyi szellemtől és utasításokat is. (Csak ő látja, és csak ő lehet tolmács.) Aki így sikerrel átveri a csapatot, az megérdemli, hogy vezető legyen. Azt nem tudom honnan vették a masztabákat, szerintem azt is találták, és sírnak használták, apró csecsebecsékkel kiegészítve. De több foglalás is lehetett, több vándorló törzzsel. Hogy is mondják ezt? Több hullámban érkeztek.
Persze az első marhapásztor már király és mindent kézben tart. (Csak az ő: az első bátor vérvonala lehet főnök.)
2. Már nem működnek a piramisok, mert sikeresen felhangolták az emberiséget és a mágneses teret is helyrehozták a bolygó pályája is stabil. A papok: befogott és civilizált emberek, szolgák. Eleinte csak összekötők majd a tudás hordozói lesznek. A szaporodó emberek hajlamosak megvadulni, és nyereségvágyuk is van. Ha dühösek, vagy éhesek falkában támadnak. Ezt megakadályozandó egyetlen eszköz létezik: félelem és rettegés. Ez pedig nagyon ment még sokáig a maroknyi égi embernek.
Egyébként nem Rohl volt az első egyiptológus, aki suméreket látta a korai tengeri behatolókban. Kákosy László magyar egyiptológus is elfogadta ezt a vélekedést. Egyszerűen nincs is más olyan népcsoport, aki "méltó" lenne ilyesmire az i.e. 4. évezredben. Holott számos probléma adódna ezzel. A prominens egyiptológusok meg igyekeznek kerülni a választ.
Találtam egy érdekes képet (a bal oldali!):
Ez egy punti hajót mutat. Az egyiptomiak R. Hennig szerint már a prehisztorikus idők óta jártak a rejtélyes Puntba, amit valahol a kelet-afrikai partokon kerestek. Máig nem tisztázott a helye. Az egyiptomiak többször, mint az istenek szigeteként hivatkoztak Puntra.
Egy thébai sírban találták két punti hajó rajzát II. Amenhotep idejéből (i.e. 15. század). Ebben a korszakban a Níluson, és az egész Földközi-tengeren csak olyan hajók jártak, melyeknek négyszög alakú vitorlája volt! A jelenet egy Puntból érkező vízi járműveket ábrázol, akik a Egyiptom vörös-tengeri partjaira érkeztek, azaz hajóztak az Indiai-óceánon. Maga a vitorla bár hasonlít a latin-vitorlára, de a kialakítása, felfüggesztése nem. A latin vitorla egyik hegye van felül. Viszont a rajzból sem világos minden, hiszen a vitorlát tartó rúd éppenséggel mozgatható, forgatható is lehetett az árbócon. Az óceánon igazából csak latin-vitorlával lehet úgy nyugodtan közlekedni, hogy vissza is lehessen térni oda, ahonnan elindultak (ezért is kétségesek azok a vélekedések, hogy a krétaiak, föníciaiak vagy etruszkok "rendszeresen" jártak Amerikában!). Viszont a sírfreskó készítője nyilvánvalóan csak egy másik egyiptomi elmondása alapján rajzolt, aki meg életében most látott először ilyet! Nem várhatjuk el, hogy a rajz minden tekintetben megfeleljen a valóságnak.
Régebben volt egy vélekedés arról, hogy a latin-vitorlát az arabok már az i.e. 3-5. században is használták az Indiai-óceánon, majd innen terjedt át a Földközi-tengerre. Gondolhatnánk, hogy az arabok csak átvették egy Puntból indult tengeri tradíciót, de egyszerűen az arabok hajókázására semmi bizonyíték nem volt. Amire van ikonográfiai bizonyíték, az az, hogy a Földközi-térség keleti felében már legalább az i.sz. 2. században megjelent latin-vitorla, s ezer év kellett, hogy szép lassan átvegye a négyszög alakú vitorla helyét a hajózásban. I. C.Campbell egy 1995-ös tanulmányban felveti, hogy ha a latin a Perzsa-öböl/Indiai-óceán térségében alakult ki, elméletileg akár a Kr. e. 2. évezredig is visszamehetett az eredete. A punti hajó mellett adok egy 3. századi római faragványt, amit a történészek korai latin-vitorla ábrázolásnak vesznek. Szerintem nem sokban különbözik a punti hajó vitorlájától!!!
A könyv az Eastern Desert Survey elnevezésű terepkutató expedíció-sorozat (1997–2000) eredményeit foglalja össze, amelynek során az egyiptomi Keleti-sivatag völgyeiben (vádikban) fellelhető sziklarajzokat és feliratokat dokumentálták. Több mint 240 magas orrú, sarló alakú hajóábrázolást katalógusba soroltak. Szerintem ezek nagy része tengeri hajó!
Rohl és munkatársai szerint a predinasztikus korszak végén sumér tengeri hajósok hatoltak be Egyiptomba, akik fejlettebbek voltak a helyi lakosságnál. A Vörös-tengerre érkeztek, és a sziklarajzok mutatják, hogy több esetben a hajóikat átvontatták a sivatagon, hogy a Nílusra vigyék azokat. Rohl szerint a mitikus "Hórusz követői" is sumérek lehettek eredetileg. A hajótípusok rajzait ebből a könyvből vettem:
Egyébként nem gondolom, hogy Rohlnak igaza van. Megpróbálta a békés, öntözéses gazdálkodást folytató, mindössze vagy fél Dunántlnyi területen élő suméreket valamiféle harcos, tengeri hódítóknak beállítani. Holott a szövegeik szerint meg egy Dilmuni (Bahrein-sziget) utazás is nagy erőpróba volt számokra, de higgyük el, hogy több ezren számos hajóval útra keltek, hogy egy messzi, több ezer km-re lévő országot elfoglaljanak. De volt már erről szó!
Egyébként megkérdeztem Lankestert is a 26705-ben mutatott hajóképről. Nem ismerte! Azt írta, ha valódi is lenne, akkor jóval későbbi, mint a Nagada korszak. Ő a kettős kormánylapátot az Óbirodalom idejébe helyezte. Amúgy ő is "csodálatosnak" mondta, ahogy Acid is a képet (s nekem is az), s azt írta "Hihetetlenül ritka, hogy részletes legénységi figurák legyenek rajta. Szinte mindig pálcikaemberek...".
Baalbek: a megalitikus platform és az égbolt kapcsolata
Baalbek legfontosabb problémája az, hogy a monumentális komplexum nem követi a szokásos kardinális tájolást. A szentély tengelye nagyjából 12°-kal nyugatra tér el a valódi északtól, ami kb. 75°30′-os kelet-északkeleti tengelynek felel meg. Ennek eredete máig nem tekinthető véglegesen megoldottnak.
A 75°30′-os tengely -
Ez az egész kérdés geometriai alapja. A Jupiter-templom, a hozzá kapcsolódó monumentális udvarok és a platformrendszer fő iránya nem egyszerűen „kelet felé” néz, hanem egy nagyon határozott, szokatlan irányt követ. Ez azért fontos, mert egy ilyen gigantikus kőstruktúránál az orientáció nem egy könnyen megváltoztatható felszíni részlet: a platform teljes geometriáját meghatározza.
A Plejádok: a legerősebb jelenleg publikált égi kapcsolat
Giulio Magli 2016-os tanulmánya éppen ezt az orientációt vizsgálta. Modellje szerint a helyi keleti horizont kb. 5°-os magasságával számolva a 75°30′-os tengely olyan deklinációs tartományhoz kapcsolódik, amely Kr. e. 1. században nagyon közel esett a Plejádok, azon belül Alcyone felkelési geometriájához. Magli ezt a Heródes-kori építési programmal hozza összefüggésbe. Ez nem bizonyítja önmagában, hogy a tengelyt akkor hozták létre. Magli maga is egy kronológiához kötött orientációs érvet használ; az égi illeszkedés és az építési fázisok kapcsolatát külön kell bizonyítani.
Ezért lett döntő a megalitikus platform kérdése
Ha a 75°30′-os irány kizárólag a római/Heródes-kori építkezésből származna, akkor a Plejádok-illeszkedés nagyon természetesen magyarázható:
Kr. e. 1. század → új monumentális terv → 75°30′ → Plejádok.
De ha kiderülne, hogy ugyanez az orientáció egy korábbi megalitikus szerkezetben is megvan, akkor az értelmezés gyökeresen megváltozik:
korábbi monumentális tengely → későbbi római építkezés → Kr. e. 1. században újraértelmezett Plejádok-kapcsolat.
A mélystruktúra ezért sokkal fontosabb, mint elsőre látszik
Vigato 2026-os The Baalbek Enigma tanulmánya Lohmann kutatására hivatkozva közli, hogy a Kalayan-kútban négy hatalmas kősor kezdődik kb. 7 méterrel a római Altar Court alatt, és egészen közel 12 méteres mélységig, a szikláig húzódik. Vigato szerint ezek mérete és helyzete felveti, hogy a monumentális megalitikus platform keletebbre is kiterjedhetett az Altar Court alatt. Ez fontos régészeti adat.
De jelenleg nem lehet hozzátenni azt, amit még nem bizonyítottunk: hogy ezeknek a mély kősoroknak az azimutja bizonyítottan 75°30′.
A megalitikus platform problémája
A Baalbek-komplexum alatt és körül olyan monumentális szerkezeti rendszer rajzolódik ki, amelynek pontos építési sorrendje továbbra is vitatott. Daniel Lohmann és a korábbi kutatók több fázist különítenek el; Vigato pedig 2026-ban egy pre-római megalitikus platform lehetőségét hangsúlyozza. Ugyanakkor ugyanaz a tanulmány azt is világosan jelzi, hogy a kérdés nincs lezárva, és abszolút datálásra, illetve a mély alapozások további kutatására van szükség. Egy rendkívüli léptékű megalitikus platformrendszer léte bizonyított, de teljes építési története és kora nem.
A kőbánya adja a harmadik geometriai kontrollt
A Hajjar al-Hibla kőbánya és a monumentális tömbök eredeti helyzete további, a templomtól fizikailag független adatot adhat. Itt található több óriási, még ki nem mozdított tömb, köztük a híres Stone of the Pregnant Woman és más gigantikus monolitok. Ha ezek eredeti fekvési irányát pontosan felmérjük, akkor három különálló geometriai pontot kapunk:
Kőbánya - megalitikus platform - Jupiter-templom - és ehhez társulhat negyedikként: keleti horizont / 75°30′ ...... ez egy igazi izgalmas rendszer.
A „csillagászati védjegy” ezért még hiányzik
Monumentális megalitikus geometria - A Trilithon, a több száz tonnás alapkövek, a Podium I/II és a mélyen fekvő szerkezetek egy rendkívüli méretű építési rendszert dokumentálnak.
Van egy konkrét csillagászati modell - 75°30′ → Kr. e. 1. század → Plejádok .... Magli modellje ezt konkrét számításokkal kapcsolja össze.
A korábbi megalitikus szerkezet pontos geodéziai orientációja viszont még hiányzik. - missing link
Itt válik igazán izgalmassá a modell
Ha egyszer bebizonyosodik: Kőbánya orientációja ≈ mély platform orientációja ≈ Jupiter-pódium orientációja ≈ 75°30′ ........ akkor már nem egyszerűen egy római templom tájolásáról beszélünk.
Akkor egy térben több kilométeres / több száz méteres monumentális geometriai rendszer jelenik meg.
Baalbekben egy rendkívüli léptékű megalitikus platformrendszer létezése régészetileg jól dokumentált, miközben annak teljes építési kronológiája és eredeti funkciója továbbra is vitatott. A komplexum szokatlan, kb. 75°30′-os orientációjára Giulio Magli olyan archeoasztronómiai modellt dolgozott ki, amely a Kr. e. 1. században a Plejádok felkelésével hozza kapcsolatba a tengelyt. A döntő, még hiányzó bizonyíték annak meghatározása, hogy a mélyebb, feltehetően korábbi megalitikus szerkezetek — különösen a Kalayan-kút alatti kősorok — és a kőbánya megamonolitjai ugyanazt a geodéziai irányt őrzik-e. Ha igen, akkor a Plejádok-illeszkedés nem feltétlenül a tengely létrehozását, hanem egy már meglévő monumentális tengely későbbi római kori csillagászati újraértelmezését magyarázhatja.
Ez lenne Baalbek valódi csillagászati védjegye: nem önmagában a Plejádok, hanem a földi megalitikus tengely + rétegtani folytonosság + precessziós égi visszaszámítás hármasa.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a 3.-4. dinasztia alatt kezdték szétbontani a Gizai komplexumot, hogy bele nézzenek, mi van a belsejükben. A sírrablás csak sebtapasz a gazságuk leplezésére.
Dzsószer és Imhotep, csak meglátták a „kőhegyekben” rejlő lehetőséget a nagyzolásra, ezért másolni kezdték a technológiát. Sznofru a IV. dinasztia alapítója, tanult az elődei hibáiból, de a fasorban se volt a Nagy piramishoz képest. Fiacskája Hufu meg kisajátította magának az egy platót mindenestül, anyagi és munkaerő befektetése nélkül. Ez volt a kommunizálás mintapéldánya, amit a „királyok” azóta is cizellálnak, hogy felvágjanak vele az utókornak.:-(
Nem hamisítvány. Már mindenhol hajókat látok. Az istennek sem nyitja meg a Dorian Vanhulle tanulmányt, a referenciában is tobződnak a hajók, de még véletlenül sem lehet megnyitni. Majd jövőre.
"Nincs rövid út az ókori emberek gondolkodásmódjának megértéséhez." (Úgy senki sem fog eljutni a megismeréshez, ha nem olvas hiteles tudósoktól régészeti és történeti könyveket, csak pár áltudományos cikk átfutása erőt érez magában, hogy ekézze azokat a tudósokat, akik egész életüket ennek a az anyagnak a kutatására szánták.)”
A tudomány „felkent papjai” is azt a mottót ismételgetik, hogy nincs királyi út a tudás megszerzéséhez. Márpedig az AI ezt kínálja fel azoknak, akiknek nincs idejük, kedvük, poros könyvtárakban görnyedni a hiteles írások kedvéért. Amikor a polihisztorok kora lezárult, a szakbarbárok korába léptünk. Már minden „szakosodik”, ahogy az információ sokasodik. Az entrópia a divergencia alapján növekedik egészen addig, amíg a káoszban megjelenik egy attraktor, amely meghozza a konvergenciát. Javaslom, mindenki válasszon magának csillagot, amíg nem késő!;-)
"Hihetetlen! Egy orbis csúcsmodell. Jól megragadt a kép, ha ilyen részletességgel bevésték, hacsak nem pont arról a hajóról származó illetékes állított neki emléket."
Ez a kép is nagy valószínűséggel hoax! Kétségtelenül szép kép. Nekem pár perc nézegetés után, túlszépnek tűnt. Egy AI keresővel kerestem vitorlás hajósképet, kettős kormánylapáttal (ami tengeri hajóra jellemző), s ezt "találta". Talán a kedvemben akart járni...?
Egyszerűen még említésszerűen sincs „A. A. A. Mohamedbey”. A hivatkozási alap: az ASAE kötetei fenn vannak az Archive.orgon, sem az 61. számban, sem az 1961-esben semmi ilyen nincs. Végül a linket sem tudta megadni, ahonnan vette volna a képet. Több szorongató kérdésem után ezt vallotta az AI: "Ne használd ezt a képet forrásként....a felvetésed, hogy esetleg én „gyártottam” a képet úgy, hogy hitelesnek tűnjön, technikailag teljesen lehetséges. A jelenlegi bizonyítékok alapján ezt nem tudom cáfolni. Sőt, az eltűnő szerző + nem létezőnek látszó cikk + lehetetlen ASAE évszám együtt erősen ebbe az irányba mutat." Most itt tartok vele...
Általában a Pinterest oldal csinált ilyen régészeti kamuképeket évek óta.
Egyébként az általad berakott linken lévő W. F. E. Resch: Die Felsbilder Nubiens (1967) egy lapja több dologban is megerősített, pld. a háromszög alakú vitorlák esetében (magát a teljes könyvet nem leltem). Sajnos a legtöbbet dicsért Pavel Červíček: Felsbilder der Nord-Ethbai, Oberägyptens und Unternubiens (1974) c. könyvéhez ezidáig nem jutottam hozzá.
A 26708-as hsz-ed második képe nekem is kamu-gyanús.
Francis Lankester (akit nemrég a 26657-ben már felhoztam) egyébként fenntart egy oldalt is a Sivatag hajói-ról: https://www.eastern-desert.com/ (ez semmi másról nem szól, mit az egyiptomi Keleti-sivatagban talált hajórajzokról). Viszont a képek bizonyosan hitelesek!
Mottónak berakta Henri Frankfort holland régész és egyiptológus mondását: "Nincs rövid út az ókori emberek gondolkodásmódjának megértéséhez." (Úgy senki sem fog eljutni a megismeréshez, ha nem olvas hiteles tudósoktól régészeti és történeti könyveket, csak pár áltudományos cikk átfutása erőt érez magában, hogy ekézze azokat a tudósokat, akik egész életüket ennek a az anyagnak a kutatására szánták.)
Majd munka után utánanézek, hoax gyanús. Ahogy az alábbi második kép is, ami szintén legelső fáraó, és azt is tudják, hogy álszakállas.
Az első kép megbízható forrás, alábbi részlettel: A metszet egy „díszes csónakot ábrázol, amelyet öt alak húz jobbra” – írta Vanhulle. A hátlapon egy álló személy evezőt tart. Mellette egy zárt terület – esetleg egy kabin – található, amelyben egy ülő személy tartózkodhat.
Hihetetlen! Egy orbis csúcsmodell. Jól megragadt a kép, ha ilyen részletességgel bevésték, hacsak nem pont arról a hajóról származó illetékes állított neki emléket. Eltévedt, vagy otthagyták, már ez kifűrkészhetetlen. Találtam még egy linket közben, talán még nem volt, egy tavalyi felfedezés:
Ja, tudom. Ezek nagyszerűek! Az egyiptomi keleti sivatagban eddig közel 900 hajórajzot regisztráltak. Ezek közül 61 van olyan, amin láthatóan árbóc vagy vitorla van. Bár ezek elnagyol, egyszerű kontúrvonalak, és a készítő nem is nagyon törekedett az élethűségre, de ezek is mutatják, hogy volt a hajózásnak egy nagyszerű, történelem előtti korszaka (és az nyilván kapcsolódik az atlantákhoz).
