Keresés

Részletes keresés

Annaem Creative Commons License 9 órája -3 0 15474

 

Ismét egy zseniális levezetés, élvezetes olvasmány és annyi irodalom, hogy úgy érzem:

" az idő folyó, mely magával ragad..., a folyó: tigris ami szettép..., a tígris: tűz, amely elemészt..." 

 

Farkas Henrik Fantasztikus természetrajz c. Könyvében én is találkoztam a ránk váró jövővel (ha lesz) de ő már egyenesen a "kis szürkék" képével illusztrálta! 

 

Kis cetliken egy évre előre szóló pecsét kutatási lista  vár, ìgy a Louvre darabjai folyt.köv.

 

 

 

 

Előzmény: Schenouda (15470)
Lapajov Creative Commons License 15 órája 0 3 15473
Schenouda Creative Commons License 21 órája 0 3 15472
Előzmény: Schenouda (15471)
Schenouda Creative Commons License 21 órája -1 4 15471

Itt van még a híres Raimondi-sztélé, egy több mint kétméter magas gránitlap. Rajta a chavin-kultúra (i.e. 1. évezred) őskirályával, aki egy félig emberi, félig állati lény. Az ábrázolásba kétségtelenül geometriai "titkokat" is belefaragtak a készítők, igaz most nem ezért mutatom. Hanem ennek a lénynek is csak három ujja van, mint a krétai daimónoknak:

 

 

Itt van még egy cikk 1946-ból, az Igaz Szó napilapból. Roy Chapman Andrews a híres amerikai természettudós (1881-1960), aki Indiana Jones karakterének mintája lehetett, ebben azzal ámít, hogy az ember fél millió év múlva gömbfejű, kopasz és négyujjú lesz...!

 

Előzmény: Schenouda (15470)
Schenouda Creative Commons License 27 órája -1 4 15470

Örök igazság: 3 ujj, ha abból az egyik hüvelykujj, tökéletesebb, mint a 4 ujj, hüvelykujj nélkül!

Lucien Verdi elég buta módon nem rajzolt hüvelykujjat Orejonának: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158031715&t=9000303

A mexikói magazin, a DUDA comics-rajzolója, Luis Chávez Peón javította ezt, mert a 4 ujjból nála az egyik a hüvelykujj volt Orejonának (az emberréválás fontos eleme volt a hüvelykujj).

--------------------------------------------

 

Újabb összefüggést is találtam, hogy Nanno Marinatos: The Character of Minoan Epiphanies (2004) tanulmányát olvasgattam, ami szintén a minószi Kréta aranygyűrűinek pecsétképeit elemzi.

https://www.jstor.org/stable/23065339?seq=1

Marinatos több motívumra is felfigyelt, melyek többször is előfordulnak a minószi pecséteken. Ezek nyilván az (elveszett) minószi-krétai mitológiában nyertek magyarázatot. A görögök bizonyosan vettek át ezekből, de a köztes évszázadokban ezeket nyilvánvalóan sérülések, átalakulások, görögös átmagyarázások stb. érték. Az biztos, hogy a Pilosz-i feliratok szerint a mükénei kor végén, i.e. 1200 körül már az egész klasszikus görög olümposzi isten-panteon ismert és tisztelt volt, sőt jó pár később elhanyagolt isten neve is előkerült!

 

Pld. az egyik ilyen visszatérő kép a minoszi pecsétgyűrűkön, a fát rázó emberalak motívuma. De engem nem ez érdekelt, hanem amin egy emberalak (általában férfi), feltehetőleg egy isten vagy félisten egy nagy tojásdad alakú kövön alszik! Nanno asszonyság a jelenet kapcsán a bibliai Jákob álmára asszociál, aki Bételben egy köre tette a fejét, mikor aludt: https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20M%C3%B3zes%2028%3A10-17&version=ERV-HU

Holott egy görög pap, az egyik legérdekesebb munkájában, amit a Hold arcáról írt, készen nyújtja a választ, de az valahogy Nannónak nem ugrott be....

Julius Evola a Lázadás a modern világ ellen c. munkájában írja: „Ez a sziget [Ogügia] közel van ahhoz az arktikus helyhez, ahol – álomba merülve – ma is él Kronosz, az aranykor királya.

Majd Evola báró még ezt a magyarázatot fűzi hozzá:

"Plutarchos szerint, túl a szigeteken, még északabbra, fennmaradt az a lakhely, ahol Kronos, az aranykor istene, olyan fénylő sziklán alszik, mint az arany, és a madarak ellátják ambróziával. További utalásokért lásd: E. Beauvois, L'Elysée transatlantique et l'Eden occidental, »Rev. Hist. relig.«, VII. köt., 1883, 278-279. pp."

https://archive.org/details/revuedelhistoir21alphgoog/page/n277/mode/2up

 

Egyébként Plutarkhosz szövege magyarul is megjelent (s igazából nem északra, hanem nyugatra van a sziget Ogügiától):

„«Van bizonyos sziget: Ógügié, jó messze a vízben» [Homérosz]

– nyugat felé hajózva ötnapi távolságra Britanniától. Még másik három sziget is van ott, ugyanannyi távolságra tőle, leginkább abban az irányban, amerre a nap nyáron lenyugszik. A barbárok azt mesélik, hogy ezek egyikén zárta be Zeusz Kronoszt, és hogy Briareusz az őre ezeknek a szigeteknek, s az óceánnak is, amit Kronoszi tengernek is neveznek, s a másik oldalon terül el […]

Kronosz egy mély barlangban fekszik, amit aranylóan ragyogó sziklák vesznek körül. Az álmot Zeusz bocsátotta rá, hogy így bilincselje meg. A szikla csúcsáról madarak röpülnek be, és ambrósziát visznek neki, s az egész szigetet finom illat tölti meg…

 

A kréta pecsétgyűrűk képei éppen ezt a jelenetet ábrázolják: egy kődarabon alvó istent, sokszor látjuk felette a madarat is, amint isteni eledelt hoz a kövön fekvőnek! Csak kettőt mutatok ezekből, de jól látszik a mitológiai jelenet értelme ezekből is. Az első a krétai Selopoulóból való aranygyűrű képe (nagyon szép), a másik már kissé sérült gyűrű, Zakrosból, de jól látszik a kifejezni akart jelenet:

 

Ezekről írtam már: hogy Plutarkhosz egy nagyon ősi karthágói írat fordításáról veszi adatait, melyek az i.e. 4. évezred eleji állapotoknak megfelelően írták le Kronosz-tengerét, azaz az Atlanti-óceán északi felét. (Plutarkhosz Ogügiája egyébként nem azonos Homéroszéval, valójában az ősi Hy-Brazil szigete, Írországtól dny-ra, 600 km-el - de ez már Plutarkhosz félreértése).

Kronoszt, az Aranykor királyát, az Álom istenét azon három nagy sziget egyikén tartották fogva, melyet Markellosz és mások is leírtak és a középkori portolánó készítők még (ismeretek hiányában) átmásoltak az Atlantikumot mutató térképeikre!

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=93322197&t=9000303

http://www.titkostortenelem.org/tortenelem/15-eltuno-atlantisz-a-portolanok-fantom-szigetei

Kronosz őrei és szolgái itt vigyáztak az álmodó istenre, régi urukra. Ők ugyanaz a faj lehetett, akiket a krétai pecsétek géniuszként vagy daimónként ábrázoltak, s a mítoszok kurészként emlegettek (a sziget elpusztult az Atlantikumot i.e. 3100 körül írt nagy katasztrófában).

A Kolumbusz előtti Atlanti-óceán szigeteiről szóló tengerészeti legendáknak, ókori utazásoknak nagy irodalma van, s egy résük itt van összegyűjtve:

https://www.nordistik.uni-muenchen.de/forschung/forschungsprojekte/mc_inseln/mc_islands_bibliography/index.html

 

Schenouda Creative Commons License 30 órája 0 3 15469

Diana Wolf: Monsters of the Mind - ez egy komplett könyv, tényleg sok pecsét kép van benne.

 

Én a scholar.google-en néztem, onnan lejött az egész: 32 mega (pdf-ben).

 

https://scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=Diana+Wolf+Monsters+and+the+Mind&btnG=

 

[PDF] Monsters and the Mind

 

 

 

 

Előzmény: Annaem (15467)
Annaem Creative Commons License 1 napja 0 0 15468

 

Ismét van benne hiba! 

 

A tanulmány címe helyesen : Monsters and the Mind

 

 

 

Japán "dogu" figura. 

Előzmény: Annaem (15467)
Annaem Creative Commons License 1 napja 0 1 15467

 

Ha jobban megnézzük a Krétai szörnyecskéinknek (a falánk dögök) is lehet 4 ujja. 

A szépséges pecséteken néha pataszerű a lábuk, de néha 3 pötty jelzi az ujjakat.

Egy pont pedig van a saroknál is. A hüvelykujj is jelen van bár csökevényesebb, rövidebb formában. 

 

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Gallu

Nekik lábuk van, de a kéz " határeset".

 

 

 

További gyanús esetek:

 

+ nem sikerült feltöltenem : Diana Wolf    Monster of the Mind

 

JSTOR - on olvasható, de én nem érteni jól angol, képeket sem enged lelopkodni... 

 

Viszont hatalmas anyag, csak keresni kell angol kulcsszavakkal: minoan, áldozat, stb. 

Ekkor hirtelen megnyílik egy transzcendens túrkáló.

 

 

 

Előzmény: Schenouda (15463)
Kreezpeebékön Creative Commons License 1 napja -1 2 15466

tapíremberek kísérték a Titicaca-tó körül

 

érdekes... vajon kik lehettek?

Előzmény: Schenouda (15465)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 2 15465

Gyakorlatilag senki nem tud többet Garcia Beltranról vagy Orejonáról, mint amit Robert Charroux előad a könyveiben. Amúgy Charroux és Tony Mangel kapitány barátja volt, akikről beszéltem már, sőt fényképet is adtam:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146422762&t=9000303

 

Még Orejonáról és Tiahuanacóról:

https://www.youtube.com/watch?v=TafqQlEaUao

 

 

Előzmény: Kreezpeebékön (15462)
Kreezpeebékön Creative Commons License 1 napja -2 1 15464

A helyi lakos egy 300 kilóméter hosszú alagutat említett amely összeköti Cuzcóval a Titicaca tavat.

Előzmény: Kreezpeebékön (15462)
Schenouda Creative Commons License 1 napja -1 4 15463

Aztán még itt lennének ezek a három ujjú minoszi géniuszok is, ahogy a történészek elnevezték a pecséteken feltűnt (i.e.1800-1700) különös lényeket:

https://en.wikipedia.org/wiki/Minoan_Genius

 

Ezekről a néprajzkutatók, történészek rendszeresen tanulmányokat írnak, hogy ez egyiptomi átvétel Krétán az i.e. 2. évezred elején, mégpedig Taweret (Tórisz) istennő egyiptomi ábrázolásai nyomán, aki a szülőanyák védőjének számított. A teste a vízilóé, míg a feje víziló és krokodil keveréke, néha meg a víziló hátán egy krokodil lapul. Elég gusztustalan istennek...!

Judith Weingarten: The transformation of Egyptian Taweret into the Minoan Genius

https://www.academia.edu/1311877/The_Transformation_of_Egyptian_Taweret_into_the_Minoan_Genius

Taweret egyik kezében rendszerint egy nagy kést fog.

 

Krétán akkoriban sem víziló, sem krokodil nem élt. Attól, hogy az ábrázolásban van hasonlóság, nem biztos korántsem, hogy a krétaiak átvették a képét. A történészek gyakorlatilag élvezettel sorolják a hasonlóságokat, csak arra nem figyelnek, hogy Kréta ősmúltjában keresnének fogódzókat: ezeket a géniuszokat rendszerint istennők, királynők vagy istenek mellett, körül látjuk. Sokszor felajánlást hoznak. Ugyanezt mondták a mítoszok a kurészekről. Sok jeleneten éppen vadásznak, szarvasokat, őzeket ejtenek el. Nem vetjük el, hogy jöhettek motívumok Egyiptomból, de alapjaiban ez nem lehet Taweret. Miért nem hord pld. akkor kést a kezében? Miért vannak a végtagjain három ujjak? Miért van a kezükben rendszeresen egy korsó vagy egy lombik szerű edény? És így tovább...

 

Fentebb minoszi géniuszok. A 3. képen erősködnek rajta, hogy az egy nagy kés a kezében (mint Taweretnek), de láthatóan nem is fogja, sőt, lehet nem is kés). De a kurészek hagyományosan fegyverekkel jártak, azzal csaptak nagy zajt Zeusz bölcsőjénél is.

 

Aztán ott vannak a minoszi pecsétgyűrűkön azok a fura égben úszó, nem igazán beazonosítható tárgyak, eszközök vagy lények, mint a fentebbin is, ahol egy emberalak ereszkedik le a levegőből (hasonlót találtunk az Argonauták kapcsán, ahol az egyik szikláról lebegett így le egy hasonló figura Kolkhiszban). http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153050265&t=9000303

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153050265&t=9000303&openwith=3

De vannak csillagok, meteoritok, üstökösök is (?), aztán kígyók, gyümölcsök, stb. amint éppen esnek lefelé vagy csa lebegnek. Lásd ezekről itt: https://witchesandpagans.com/pagan-paths-blogs/the-minoan-path/minoan-seal-rings-and-their-mysterious-floating-objects.html

 

Előzmény: Schenouda (15448)
Kreezpeebékön Creative Commons License 1 napja -1 0 15462
Előzmény: Schenouda (15454)
Schenouda Creative Commons License 1 napja -1 4 15461

Garcia Beltran aki 1958-ban igyekezett felújítani az inkák napvallását, "régi dokumentumok alapján" a tiahuanacói Orejona istennő négy ujjúnak írta le (sőt azok közt úszóhártyával).

Most ez a négy ujjú humanoidok léte elég érdekes és bizarr. Az amerikanisták szerint Tiahuanaco csak pár száz évvel ezelőtt épült az inkák kora előtt (i.sz 1200-1532). Míg a másik fél szerint Tiahuanacóban olyan állatokat ábrázoltak, melyek tízezer éve kihaltak. Lehet hogy a város évezredekig kihalt volt, majd i.e. 600 után több nép is lakta? Mindenesetre a híres Napkapu frízei, kezdve a központi nagy alakot, amit Virakocsának titulálnak, holott semmit nem tudunk sem a város lakóiról és igazából a vallásáról sem, mert az inka hagyományok nem kapcsolódtak hozzá (ill. azok utólagos magyarázatokból keletkeztek). Nos a frízeken és a központi alaknak is láthatólag csak négy ujja van a kezén!?!:

 

Edgar Dacqué német paleontológus a maja krónikákban észrevette, hogy a félisteni lényeknek szintén négy ujja van, míg az embereknek öt ujja van. Várkonyi a Sziriat első kiadásában még szerepeltette ezt a képet:

 

Jobban megnéztem a Pozo Moro-i mauzóleum bizarr lényeit. Megdöbbentő, de ezeknek is négy ujja van!:

 

Beltran vagy Robert Charroux ezeket a négy ujjú humanoidokat egyértelműen Vénusz bolygóról jött kolonistáknak gondolta. Charroux szerint ez az isteni sajátosság felbukkant a mexikói Tulában, Indiában, Föníciában, Egyiptomban és a Húsvét-szigeten is (ezt a vélekedését szerintem nehéz igazolni).

 

 

 

 

 

Előzmény: Schenouda (15454)
Annaem Creative Commons License 1 napja 0 1 15460

 

 

 

 

 

Louvre gyűteménye továbbra is,  szép, szép és nem túl meglepő. De ezek a hengerek meg bennünket is túl élhetnek.

Ebben bízhatnak kezdetektől fogva. 

Készítőjük viszont egész másban hitt...

Hitte, hogy varázserejű mágikus amulettek születtek...

 

 

 

Lapajov Creative Commons License 1 napja -1 2 15459

off

Nézd meg a három (vagy inkább egy mániákus pszichopatát), még erre is három diszlájk... csak röhögni lehet rajtad(tok) ahogy vergődsz(tök) szerencsétlen(ek)...
De nem lesz már gond velem, mától hajléktalan vagyok, összeomlott az életem, (idióta trollok kárörvendő véleménye nem érdekel, úgyis tiltva vagytok)... egyhamar nem lesz netem...

Előzmény: Lapajov (15457)
Schenouda Creative Commons License 2 napja -1 2 15458

Egészen jó újság lehetetett ez a mexikói spanyol nyelvű képregényújság. 1971-től jelent meg: DUDA címmel, aminek jelentése "Kétely", de ezen a fősodratú tudomány szólamait értik bizonyos témákban, s az ezekkel összefüggő kétségeinket. Több, mint húsz éven ment a hetilap!

 

A szerkesztő, Guillermo Mendizábal Lizalde tagadta, hogy sci-fi történeteket képregényesítenének meg, hanem a hihetetlen igazság jegyében minden szám feldolgozott egy "esetet", a parapszichológia, őstörténet, ufók (OVNI), templomosok, nácik, Atlantisz, aztékok, inkák, kriptozoológia, Egyiptom, stb. tárgyköréből.

 

Ma nehéz már értékelni, hiszen éppen abban az időben, az űrkutatás hajnalán, az 1972-es Jövő emlékei film világkörüli sikerén, óriási érdeklődés övezte ezeket a kérdéseket. Az valóban kétségtelen, hogy a comics magazin alkotói nagyon jó munkát végeztek, s rendkívül érdekesen és látványosan mutatták be a témáket, eseteket, történéseket. Néha egy-két rövid cikk vagy ismertető is kísérte a képregényt egy-egy adott (34 oldalas) számban.

A téma és az eszköz (képregény) az 1970-es években kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy egy fiatal érdeklődését felkeltse, hogy tovább olvasgasson a témában.

Pld. pár érdeks szám. A Nagy Piramisról:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/8/

http://www.revisteriaponchito.com/duda/32/

Húsvét-sziget:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/38/

Dinoszauruszok:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/79/

Szfinx-Atlantisz:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/228/

http://www.revisteriaponchito.com/duda/292/

Vagy épp a mostani témához, a Krétai szupercivilizációról:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/796/

s végül, Földönkívüliek az Amazonasnál:

http://www.revisteriaponchito.com/duda/440/

 

Az ember csak csodálkozik, hogyan volt képes ez a pár mexikói hetente kidolgozni ennyi ötletes történetet!?! Minden képregény végén megadták azoknak a könyveknek a címét, amelyeket az adott comicsnál használtak. Ezek rendszerint francia, olasz és angol szerzők művei (spanyol nyelvű alig, mint Daniel Ruzo). Maguk a spanyolok alig adtak hozzá (hatalmas 4-500 milliós tömegük ellenére) ehhez a "műfajhoz", viszont szinte minden lefordítottak a saját nyelvükre. Legfőképpen Charroux, Kolosimo, Daniken, Charpentier, Raymond Drake, Braghine, stb. könyvei alapján írták ezeket, de mindig ettől függetlenül, nagyon eredetien dolgozták ki. Szval a spanyolok bár inkább az "érdeklődő" szerepet töltötték be az avantgarde történelem és paleoasztronautikai irodalom terén, de a DUDA magazinnal, ha úgy mondom, "törtlesztettek" (kár hogy nem jelentek meg ezekből magyarul is!).

De it vanna Témák szerint a számok százai (érdemes belelapozni, mégha nem is tud valaki spanyolul):

 

http://www.revisteriaponchito.com/duda/

 

Lapajov Creative Commons License 2 napja -3 1 15457

Azért a popsija se kutya... XD

Előzmény: Schenouda (15456)
Schenouda Creative Commons License 3 napja 0 2 15456

Orejonát eléggé modern ruhában ábrázolja a képregény:

 

 

Mindenesetre jól látszik a kúpszerű feje vagy hogy a kezein csak 4 ujj van (Croce-Spinelli szerint a a Húsvét-szigeten is találtak ősi négyujjú bálványszobrot, bár Charroux szerint sz ősi beavató istenek a Szfinxtől Baalig, szinte mind négyujjúak). A képregény végén is Charroux 1963-as könyvére hivatkoznak, nyilván annak képét használta a comics rajzoló.

Viszont a comics "lágyított" a történetet, hiszen Beltran bizar és képtelennek tűnő története szerint Orejona a négylábú tapirdisznóval (!) állt össze, s lett 70 gyereke. A képregény meg valamiféle "tapir-embert" mutat.

Kolosimo az előbb említett könyvében (1964) megjegyzi, hogy Senor Beltram történetét ajánlatos egy "jó adag szkepticizmussal kezelni", ami keveri az SF-et a pornográfiával (kezdve ezzel a szürreális kereszteződéssel). Garcia Beltran maga is rejtélyes figura volt, hogy honnan jött a története, igazából nem tudni, de Ó-Amerika ismerte a tapirfejű isteneket, s a tapír-ősanyákat is (Nima Tziss).

Előzmény: Hoaxvadász (15455)
Hoaxvadász Creative Commons License 3 napja 0 1 15455

zseniális a sztori, még csavar is egyet az "elméleteden".

 

egy apró kiegészítés: a tapírt itt nem szó szerint kell érteni.

Előzmény: Schenouda (15454)
Schenouda Creative Commons License 3 napja -1 2 15454

http://revisteriaponchito.com/duda/458/

Egy spanyol sci-fi képregény a Tiahuanacóban letelepedett földön kívüli kolóniáról.

A történetben feltűnik, földönkívüli Orejona.

 

Erről a kolóniáról és létezéséről legfőképpen Garcia Beltran, Robert Charroux és Alekszandr Kazancev 1960-as évek eleji írásai adták tápot. Orejona egy négy ujjú, hosszú fejű, hosszú fülű nő volt, aki tapírokkal kereszteződött. A Vénuszról jött ötmillió éve, a földön kívüli Éva (Beltrantól ered az egész történet). A leírás alapján Lucien Verdi lerajzolta Charroux számára (1963):

Kazancev és Charroux a Nap Kapu piktogrammái vagy díszei közt, az alakok szemében (!) űrhajósok képét találta belekódolva:

 

Peter Kolosimo szintén egy hasonló képét közölt az "Időtlen Föld" c. olaszul megjelent könyvében (1964) a középkori japán szövegek alapján a Kappákról. Ami a "kalapjukban" lévő négy "tűvel", és a kezeiken és lábaikon 3 ujjú, úszóhártyás végtagokkal (amik eszünkbe jutathatják a krétai kutyafejű ill. hüllőszerű őslényeket is)

 

Schenouda Creative Commons License 3 napja 0 2 15453

Inkább olyan, mintha egy hal lenne a hátán, vagy egy hal lenyúzott bőre. A babiloni művész nyilván azokat az ősi tanitókat akarta volna ábrázolni, melyeket a mítoszokból ismert. Közvetlen tapasztalata nem volt ezekről. Oannészről és a többi Annedotuszról van szó. Az ember egyébként ábrázolt, kitalált, mesebeli lényeket is (griffek, kentaurok, szárnyas oroszlánok, hétfejű sárkányok, egyszarvúak, stb.), melyek sosem léteztek.

Ezek a babiloni képek a mítoszokban leírt félig hal, félig ember lényeit próbálnák mutatni, ahogy azt vagy 3-4 ezer éve egy művészek elképzelték. Meggyőződésem, hogy minél régibb egy ábrázolás, sok szempontból annál realisztikusabb, mint az évezredekkel későbbi. Ubaid-kor 6-8000 éves szonbrocskái riasztóbbak. (Lascaux cro-magnoni művészei még csak olyat mutattak, amit láttak is.)

 

Volt már ezekről szó régebben:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106597371&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=105370358&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111473683&t=9000303

 

 

Előzmény: Kreezpeebékön (15452)
Kreezpeebékön Creative Commons License 3 napja -1 2 15452

érdekes, hogy rajtuk is valami pikkelyes ruha van...

Előzmény: Schenouda (15448)
Annaem Creative Commons License 3 napja 0 1 15451

 

Látni (és bogarászni) valók a Louvre gyűjteményéből..

 

 

 

 

Lapajov Creative Commons License 2021.04.11 -4 4 15450

Azt hittem az a korrupt csaló barom Hawass már eltakarodott onnan, visszavonult... nem is gondoltam hogy még mindig ott legyeskedik és rombol... ezesetben csoda, hogy egyáltalán hagyta ezt a hírt kiadni... viszont előtte nyilván amit csak bírt ellopott, illetve pláne olyat, ami esetleg bizonyíthat ősi technológiát, eltüntetett...

Előzmény: szenyor Lopez (15443)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.11 -1 4 15449

Valószínűleg a krétai mitológia, melyet ezek a pecsétképek képviselnek, s amiről nem maradt fenn igazából semmilyen összefüggő írásos hagyaték, hasonló lehetett. Ha a 3700 éves krétai pecséten lévő alak összefügg Kharónnal a révésszel, úgy az egyiptomi Kharpuával is.

A pelaszg-görög és egyiptomi (mint az edfui Építőszövegek) összefüggnek azzal a képpel, amit a pecsétek mutatnak, mégpedig a távoli Nyugattal, az Atlanti-óceán szigetvilágával. Ez kifejezetten „nőnemű”. Itt volt Markellosz hét szigete, amit Perszephonénak szenteltek. Ezeken papnők éltek, mint Kirké, Kalüpszó és mások. Náluk járt Odüsszeusz is. Sao Miguel szigetét is eredetileg a galambokról nevezték el.

Egy mítosz szerint a szirének tanúi voltak Perszephoné elrablásának és Démétér növesztett nekik szárnyakat és elküldte őket, hogy kutassák át az egész földkerekséget az elveszett lánya, Perszephoné (Koré) után.

Kirkéről azt mondták, hogy Etruriából ment Aiaié szigetére egy boszorkányhajón. Ezekről régebben is írtam már, 2009-ben: „Az, hogy Homérosz az Azori-szigetvilágban, amit Markellosz "Perszephoné szigeteinek" csak nőnemű lényeket ír le: erre sem figyeltek igazán korábban: kezdve Kirké és négy szolgálólánya (Aiaié), a két szirén (Szirének szigete), Szkülla és Kharübdisz is eredetileg nimfák voltak, Héliosz szigetén megint két najád (Trinakié) majd most Kalüpszó (Ógügié). Ezek najádok valójában papnők, vagyis inkább valamiféle női mutánsok…

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=94534829&t=9000303

 

A mitológiai jeleneteket mutató pecsétek, így a hajókon utazó papnők/istennők, egyfajta kis tengeri szigeteken lévő papnők, stb. egy olyan világot mutatnak, melyben Odüsszeusz is kirándulást tett, mikor az Atlanti-óceánon járt. Ezek a papnők szoros kapcsolatot mutatnak a madarakkal (főleg a galambokkal).

 

Odüsszeuszéknak "csak" el kellett haladni a Szirének Szigete mellett, anélkül, hogy elbájolta volna őket a szirének hangja. A "Földközi-tengeri-teória" naiv szerelmesei rendszerint az olasz partok mentén keresik ezt a kis szigetet, s az egyik ilyen hajós-felfedező, a szegény Ernle Bradford még hallani is vélt valami síró hangot Galli-szigeténél. De nem értik meg, mit akart Homérosz közölni, mert az ő szirénjei, Perszephomé papnői, Hádész akkoriban még valóban létező királyságának tövében siratták a "Hádész szigetén" raboskodó ősi "Galamb-istennőt", aki eredetileg nem Aphrodité volt, mint azt a furmányos agyú mítoszkutatóink hiszik, hanem Perszephoné, akinek az Azori-szigetek is szentelve voltak.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=94224753&t=9000303

 

Meggyőződésem, hogy az eredeti minószi mitológia ismerte azt a világot, amit az egyiptomi Építőszövegek vagy Min herceg utazása leírt a messzi Nyugaton. Ismerik az „Azori-Kaput”, Szküllát és Kharübdiszt vagy Kirkét, a „Vadak Úrnőjét”, a beavatások egyik szép és bizarr szigetén (lásd lentebb "Szküllát" és "Kirkét", vagy ezer évvel Homérosz előttről!). Ahogy ismerték az őskrétaiak a király megfiatalításának is a szigetét. Ezek már Kréta történeti, azaz minószi időkben ugyanúgy mítoszok voltak, mint az Egyiptom fáraóinak idejében.

 

 

Aztán ott van még „Kharón” az achát-pecséten, ő az egyiptomi Kharpua: az etruszkok egy alvilági démonnal azonosították Charun néven: a görögöktől véve nevét, akik ők maguk is átvették, hisz a mítosza messzi nyugatra vezet!

Plutarkhosz tárgyalta karthágói írat mitikus hajósai, akik egy csónakban vágtak neki az Atlanti-óceánnak, hogy eljussanak ezen papnők által bírtokolt mágikus szigetekre.

 

 

Előzmény: Schenouda (15448)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.11 0 4 15448

Azt merészelem gondolni, mint dilettáns, hogy a ladik madár formája abból adódik, hogy annak a nőnek akit ezek a "démonok" szolgálnak, követnek az attríbútuma a madár.

 

 Kétségtelenül érdekes, de  ilyen irányban nem tapogatóztam, de ezeket sok mindenben ismeri az egyiptomi és görög mitológia is.

 

Azoknak a háromujjú nőknek a feje, vagy a tirünszi arany pecsétgyűrűn a trónon ülő alak elé járulók, ill. azok a kétéltű szörnyek a minószi faragványokon (szintén 3 ujjúk van, lásd lentebb) valamennyiben hasonlítanak egymáshoz, és a pozo morói lényekhez is.

 

Előzmény: Annaem (15447)
Annaem Creative Commons License 2021.04.11 0 2 15447

 

 

 https://arachne.uni-koeln.de/arachne/index.php?view[section]=uebersicht&view[caller][project]=&view[layout]=objekt_item&search[constraints][objekt][PS_ObjektID]=160090&

 

 

Azt merészelem gondolni, mint dilettáns, hogy a ladik madár formája abból adódik,

hogy annak a nőnek akit ezek a "démonok" szolgálnak, követnek az attríbútuma a madár.

 

 

 

 

 

Talán a három ujjú lények egyike ül a csónakban. 

 

 

 Ide tartozik még a "Tyrins signet ring". 

 

 

construct Creative Commons License 2021.04.09 -3 2 15446

A statisztika törvényszerűségei szerint két nagyon ritka esemény egyszerre való megtörténte még az egyes események saját gyakoriságánál is sokkal-sokkal kisebb valószínűségű. Bár Kréta mindig  szeizmikusan aktív területnek számított, de egy szentély ennyire hirtelen való teljes összeomlása azért ott is elég kivételes jelenség lehetett. Ha az emberáldozat is nagyon ritka rítus lett volna, akkor azért az felettébb valószínűtlen, hogy az egyik ilyen rituális gyilkosság percre pontosan épp egybeessen egy rendkívüli földlökéssel. Ráadásul ezek nyomai még ránk is maradjanak. Mert hát tudjuk, régi köveknél, szobroknál, csontoknál sokkal ritkábban őrződnek meg komplett régi szertartások.

 

Úgyhogy szerintem se volt ez akkoriban valami nagyon ritka, vagy titkolt áldozati mód. Persze azért annyira tömeges se, mint néhány amerikai civilizációban.

Előzmény: Schenouda (15445)
Schenouda Creative Commons License 2021.04.09 0 4 15445

Itt írod az Anemospilia lelőhelyen talált templomban feláldozott fiatal fiú kapcsán: "A hegyek istenének megbékítése céljából sok mindenre képes lehetett egy földrengésektől s a nyomukban kitörő tűzvészektől, tengeráraktól sújtott rettegő nép."

 

Igen, ez úgy kézenfekvőnek tűnik és hasonlóan gondolta a feláldozott fiúról a hegyen Peter Warren régész is (aki Knosszoszban megtalálta a feldarabolt gyerekmaradványokat is, de az külön eset).

Rodney Castleden angol történész több könyvet is írt Krétáról. Ő tudtommal részt vett Anemospilia feltárásában is. Castleden viszont ellentmond Warrennek. Ugyanis a The Knossos Labyrinth: A New View of the "Palace of Minos" at Knossos (2012) c. könyvében megjegyezte: "Peter Warren professzor (1987) úgy véli, hogy az emberáldozat ritka és kivételes volt a minószi kultúrában, hogy az Anemospilia fiúáldozat egyedülálló és kétségbeesett kísérlet volt egy nagy katasztrófa elhárítására. De ez tévedésnek bizonyulhat: lehet, hogy az emberi áldozat a minószi hitrendszer szerves része volt."

 

 

 

Előzmény: construct (15363)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!