A Szíriat oszlopai olyan, mintha kerülgetné a forró kását, de nem merne feltételezésekbe bocsátkozni és következtetéseket levonni. Mindazonáltal próbál olyan összefüggésekre rávilágítani, amit addig nemigen tettek meg. Rendszerbe foglalni az ősmítoszokat, megtámogatni tudományos: történelmi, földrajzi, néprajzi forrásokkal. Bizonyára nem kis munka volt összerakni akkor, amikor ő tette. Szerintem egy jó alapmű, amit érdemes lenne tovább szerkeszteni az új infokkal. Jó, hogy leírtad a kritikádat/helyreigazításaidat, kíváncsi vagyok a folytatásra (gondolom lesz).
Elkezdtem írni Várkonyi Nándor Sziriatjának új elemzését. De csak fejezetenként tudok haladni.
Azért "új" mert a 90-es évek közepe táján már írtam egy hasonlót, de akkor még az 1972-es, cenzúrázott kiadásról. Ezt meg a kimaradt részekkel kipótolt 2002-es kiadásról írom.
"Mintha az értelmetlen emberi erőfeszítés riasztó emlékművét alkották volna meg."
- igen elég összevissza tervezett komplexumnak hat Dzsószer sírépítménye. Valaki elkezdte, de nem tudjuk ki, ráadásul kőből, de mégis masztabaszerűen, majd Dzsószer építette át, fejezte be. De minek cserélték le a diorit és alabástrom burkolatot a belső szobákban gránitra? Amúgy a franciák vezető régésze, Lauer egyetértett volna veled, mert szerinte hatszor módosították az építés tervét.
De a németek újabb, legnagyobb egyiptológusa, Stadelmann, elvetné amit írtál. Szerinte a sorozatos átépítések és elfedések az eredeti terv részét alkották és az építők rituális céljait követték vele.
Ötezer év távlatából már nehéz felfedni a tőlünk teljesen más szellemiségű, fejlett emberek szándékait...
Nem tudom, te miben spekulálsz, de szerintem ez a hatalmi és vallási téboly egyik példája. Amikor a nagy akarásban szétcsúszik minden igyekezet, s a káosz kezd eluralkodni felette.
A vázák , tálak , és különles formájú edények alapanyaga Diorit . Szerintem nem kell bemutatni senkinek sem a dioritot . A gránithoz hasonló keménységű kőzet . Talán hamarosan választ adok mindenre . Egyelőre ennyi .
Rendkívül furcsa létesítmény, mintha mindenféle ad hoc ötletektől vezéreltetve újra és újra átépítették volna, mintha egyikkel se lettek volna megelégedve, és egyiket se fejezték be. Különösen bizarr az a 11 db. 30m mély akna, amit mellé vájtak az alapkőzetbe, majd az aljukról vízszintes tárnákat hajtottak a piramis alá anélkül, hogy csatlakoztatták volna őket az addigra már oda vájkált rengeteg egyéb alagúthoz. https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis Ez már önmagában is gigászi erőfeszítést igényelhetett. Az is felfoghatatlan, hogy mit keresett ott a föld alatt az a több ezer faragott és csiszolt kőváza, amiket egyenként is temérdek munka lehetett kifaragni.
Mintha az értelmetlen emberi erőfeszítés riasztó emlékművét alkották volna meg.
Üdvözlök Mindenkit ! Megint egy kis segítséget kérnék a Fórumozóktól , amennyiben ez megoldható . Nos Dzsószer Fáraó piramisáról készült keresztmetszeti rajzot keresnék. A Wikipédián ugyan található róla rajz , csak elég nehezen értelmezhető . Az sem gond ha egy részletesen bemutató írást olvashatnák . Több videót is megnéztem már a témával kapcsolatban , sőt Vojtech Zamarovský sem sok tényt említ a könyvében . Előre is köszönöm , üdvözlök Mindenkit !
remélem, azóta már sikerült megértened a mérések célját. ha esetleg mégsem, akkor itt egy emlékeztető:
<Another planet where the electric wind may play an important role is Mars. NASA's MAVEN mission is currently orbiting Mars to determine what caused the Red Planet to lose much of its atmosphere and water.
Understanding the role played by planet’s electric winds will help astronomers improve estimates of the size and location of habitable zones around other stars.>"
már csak azért is, mert itt van a (lehetséges) válasz az idézetben kiemelt kérdésre:
"Hatalmas porviharok tehetnek arról, hogy régesrég eltűnt a felszíni víz a Marsról, ezt állítják a jelenséget tüzetesebben megvizsgáló kutatók, akik az orosz-európai ExoMars űrszonda műszereivel figyelték meg a 2018 májusában kezdődött, és később bolygóméretűvé duzzadó vihar hatását.
Ez a 2018 májusában kitört vihar intézte el az akkor már közel másfél évtizede ott szolgáló Opportunity marsjárót is. A szennyezett légkörön át nem jutott elég fény a napelemekre, heteken át nem tudtak újratöltődni az akkumulátorok, és ebből már nem tudott rendesen felépülni az űrjármű.
Júniusra akkorára nőtt a vihar, hogy az egész bolygót sűrű por fedte be. A jelenség nem is annyira szokatlan, pár évente előfordul ilyen a Marson. Volt például 1971-ben, 1977-ben kétszer, 1982-ben, 1994-ben, 2001-ben és 2007-ben is.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Marsnak még vastagabb légköre volt, és a felszíne egyötödén egy mély óceán terült el. Addig tartott ez az idillinek mondható állapot, amíg el nem tűnt a Mars mágneses mezeje, úgy 4 milliárd évvel ezelőtt, és ennek a következményeként a bolygó légkörének a nagy része távozott.
Ilyen körülmények közt a folyékony vizet is egyre nehezebben tartotta meg a bolygó, és ebben a porviharoknak is döntő szerepük lehetett.
A kutatók az ExoMars űrszonda segítségével lekövették a vízpára mozgását a Mars légkörében a 2018-as porvihar előtt és után, amiből kiderült, hogy a vihar miatt sokkal magasabbra kerülnek a vízmolekulák. A szokásos 20 kilométeres magasságból akár 80 kilométeres magasságig vagy afölé is eljutottak. Ott már olyan vékony a légkör, hogy a Napból érkező sugárzás széttöri a vizet hidrogén és oxigén atomokra, amelyek könnyen eltávoznak a világűrbe.
Persze a porviharokat nemcsak azért vizsgálják a tudósok, hogy megismerjék a múltat. Legalább ennyire fontos, hogy fel tudjunk készülni a jövőre, amikor emberi küldetések indulnak a bolygóra, és gondoskodni kell arról, hogy a felszínen kiépített bázisok és a leszállóegységek ne jussanak az Opportunity sorsára."
Volt itt annó egy hozzászólás, ami összeszedte, hogy eddig minek tulajdonították az egyiptomi piramisokat. Valaki betudná linkelni? Volt vagy 20 féle hipotézis összeírva (akkumulátor, erőmű , beavatás stb.). Köszi :)
Köszönöm a segítséget . A Frigyláda miatt szerettem volna megerősítést , illetve cáfolatot kapni a kérésemre . Persze a Biblia is tévedhet a méreteket illetően . Üdv. Mindenkinek .
Van pár adatom a Királyi kamra gránitládájáról. Petrie mérései elég pontosak (1881), s az általa hüvelykben megadott méreteket átváltottam három tizedesjegyig cm-erekbe:
A láda külső hossza 227,635 cm; szélessége: 97,790 cm és a magassága: 104,927 cm.
A láda belseje: hossza 198,272 cm, szélessége: 68,097 cm és mélysége: 87,427 cm. A láda tetejét egyébként eredetileg megmunkálták: van benne 3 furat az egyik oldalon és egy horony körbe a 3 másik oldalon. De ma már ezek alig látszanak meg, mert a relikvia gyűjtők csúnyán megrongálták a 18. század óta a gránitládát. Valami ilyesmi lehetett eredetileg:
Egyébként Piazzi Smyth számolta először úgy, hogy a Gránitláda és a Frigyláda űrtartalma egyforma volt. Ez nem azt jelentette, hogy a Frigyláda gyakorlatilag hézagmentesen beletehető lett volna a Gránitládába, mint azt sokan hiszik, hanem csupán "űrtartalom" egyezésre! A Frigyládát 2,5 x1,5 x 1,5 könyök méretűnek adják meg, s mivel egy szent könyök 25 szent hüvelyk, így a Frigyláda külső mérete: 62,5 x 37,5 x 37,5 piramis vagy zsidó szent hüvelyk volt, ugyanis Smith és még sokan mások a Nagy Piramis könyök hosszát (63,56 cm) azonosnak veszik a zsidó szent könyök méretével. De a külső dimenziókból le kell venni az 1,8 hüvelykes falvastagságot: 58,9 x 33,9 x 35,7. Így a belső térfogata a Frigyládának= 71.282,55 köbhüvelyk. A Királyi kamra gránitládájának belsejét Max Eyth vagy Gray 71.250, míg Piazzi Smyth 71.317 szent köbhüvelyknek számította, tehát valóban szinte teljesen megegyező volt a belső térfogatuk (ha igazat adunk e téren a piramis-misztikusoknak és a skót csillagász P. Smythnek).
A problémádhoz közelebb kerülhetsz, ha arra gondolsz, hogy állítólag pont belepasszol a bibliai Szövetség ládája... ha annak tudod a méreteit, máris tudod a Nagy Piramisban levő szakofágnak nevezett kődoboz belméreteit.
Üdvözlök Mindenkit ! Szeretnék segítséget kérni Valakitől, aki a Magy Piramisban található szarkofág méreteit ismeri ,mert sehol nem találom az erre a kérdésre vonatkozó információkat . Előre is köszönöm .Üdv.
Persze, hogy érdekesebb az én elméletem (de nem is az itteni hsz-ekből vontam le).
Szerintem egy robbanásszerű valami okozta a repedést. Ezt kihagytad az idézésből: "Amikor Petrie alaposan megvizsgálta a Királyi kamrát, azt konstatálta, hogy azt valami nagyon erősen megrázta, amit leginkább egy nagyobb földrengésnek tulajdonított. Ez a valami az egész kamrát egy hüvelykkel kitágította." De ezt nem csinálhatta földrengés, amikor ez más kamrákon vagy folyosókon nem látszik.
Az egyiptomi alkimistákkal kapcsolatban senkit nem akarok meggyőzni. Akik tettek tanulmányokat ebbe az irányba, ugyis tudják miről van szó.
“Erről szerintem nem érdemes többet beszélni, az egész tapasztásnak nem látok olyan lényeges jelentőségét, ami miatt annyira érdekelni kelljen nekem a Nagy Piramis vonatkozásában.”
Az érthetőség kedvéért összefoglalom az általam végig vezetett gondolatmenetet:
A királyi kamra gránitgerendái süllyedés hatására törtek el, amikor a kamra még nem volt lezárva.
Indokaim: A repedés csak vizuálisan érzékelhető volt, ezért ha le lett volna zárva nem tudtak volna a repedésekről, mert máshol nincs hasonló jellegű sérülés. A munkajáratot azért vájták ki, hogy felmérjék a repedést kiváltó okot, és megnézzék, hogy nem-e szakadt be a felső kamra gerendázata, ami terhelhette volna a födémet. A repedések kitöltésének szerepe, hogy meg lehessen vizsgálni a mozgás folyamatát. Amennyiben kétszer lett a folyamat elvégezve, akkor az első alkalommal a rés újra kirepedt, ami azt jelenti, hogy még nem állt meg a mozgás. Ha a végső kenés már nem repedt meg, akkor a sírkamra a beszakadás veszélye nélkül használható.
A te gondolatmeneted:
A királyi kamra a temetési szertartás alatt repedt meg. (részlet az általad betett oldalról)
Indokaid: Az egyiptomi alkimistáknak volt valamiféle különös gépezete, ami két részből állt: az egyiket a Királyi kamrában helyezték el, míg a másikat a mennyezet fölötti ún. Davison-kamrában. Éppen ezen gépezet miatt volt szükség a Királyi kamra fölé épített kamráknak és a kamra légjáratainak. Maguk a könnyítő kamrák nem a felülről nyomás elhárítására épültek, hanem az alulról, a Királyi kamra irányából jövőnek? Igen, ez lehet a helyes magyarázat! Hufu temetésének egy alkimista szertartás is része lehetett, ami komoly veszéllyel járt. Az egyiptomi alkimisták a gépezetük segítségével a két fali légaknán át kívánták kilőni a király ká-ját és bá-ját a csillagok felé? A légjáratok olyan csillagok felé mutattak, ahol a hitük szerint az istenek éltek. A király lelkét az alkimisták oda kívánták juttatni. Valami balul sikerülhetett az alkimista műveletek során, mert a déli oldal kicsit megsüllyedt, a mennyezet végigrepedt. Éppen a temetés ideje a legvalószínűbb időpont erre a repedésre! Ez magyarázza, hogy mindenképp be akartak jutni a Davison-kamrába. Nem hiszem, hogy csupán azért vágták volna nagy kínnal az átjárót egy lehetetlen helyen, hogy csupán a kamrában szétnézzenek, és valamennyi gipszet nyomkodjanak a repedésbe. Valamit tároltak ott, amit ekkor ki is vittek! Ez alighanem az alkimista szertartáshoz kapcsolódó gépezet lehetett. Ennek meghibásodásától tarthattak, hogy további károkat okoz, ha otthagyják. Csupán az lehetett az értelme a Davison-kamrába való behatolásnak.
Gratulálok!!! Ez valóban érdekesebb.
Nekem úgy tünt, hogy nem veszed figyelembe a természeti törvényeket, de valószínűleg nem ismered, vagy nem érted azokat.
„akkor az odavezető 60cmx60cm-es járatot is vaksötétben vájták ki?”
Nem, nem abban, de nem is tartozik ehhez a tárgyhoz. Amúgy elég durván faragott járat és a mérete vagy 10-20 cm-el nagyobb annál, amit írsz.
Ha most az alapján állítasz fel ilyen teóriát, amit én bedobtam Keriselről és a kétszeri „javításról”, úgy ez nehéz lesz, hiszen mit sem tudok többet a rést betöltő tapaszról. Most akkor Kerisel is ezt gondolta volna, amit te?
Írod még: „Lényegében teljesen mindegy, hogy milyen mély a tömedék.” Én viszont arra gondoltam, hogy nem a repedés tetején van a tömőanyag, hanem jó mélyen, amennyire csak be lehetett tolni. Arra gondoltam ugyanis, ha Kerisel említi így először, akkor lehet nem is látszik, s úgy fedezte fel valami eszközzel. Semmilyen adatod nincs azonkívül erre a betömésre, csak amit én írtam. Simán lehet, hogy csupán „javítgatták” volna vele a repedést. Ha meg végül nem is ide temetkezett Hufu (mint arra célozgatsz egy ideje), úgy nem is lenne különösebb jelentősége az ilyen mérésnek.
Én még azzal valahogy együtt tudnék élni, hogy a kötőanyagot azért tömködték felülről a repedésbe, hogy így figyeljék az elmozdulást. De azzal nem, hogy ez idő alatt évekre nyitva volt a Királyi kamra és a Davison kamrába a járatot is csak emiatt vágták volna.
Ezt az elmozdulást ugyanúgy képesek lettek volna a Királyi kamrából is ellenőrizni.
Azt tudnod kell, hogy maga Kerisel úgy gondolta, a repedés miatt Hufu lemondott arról, hogy a Királyi kamrába temetkezzen. (Ez esetben meg mi a francnak kellett kétszer is betapasztani felülről a rést?)
Erről szerintem nem érdemes többet beszélni, az egész tapasztásnak nem látok olyan lényeges jelentőségét, ami miatt annyira érdekelni kelljen nekem a Nagy Piramis vonatkozásában.
Esetleg próbálj meg most már egy másik rejtélyét felfedni a Nagy Piramis belső tervezésének, építésének. Van ezekből még sok. Párról már írtam itt az évek során (bár némelyikről ma már éppen mást is gondolhatok):
“Egyáltalán hogyan észlelték a tömőanyagon ezt a „legparányibb” elmozdulást? (Ez egytized millimétert jelent nálad vagy kisebbet?) “
Mielött teljesen nevetségessé válna a repedések vizsgálatának fontossága, leírok egy gyakorlati példát.
Épület külső homlokzatát fel akarták újítani, de a falazaton több talajsüllyedésből származó repedés volt látható. A tulajdonos elmondása szerint a csapadékvíz elvezetése évekig nem volt megoldva, és az okozta a nedvesedést, de már megszüntették. Mielött a munkát elkezték volna, meg kellett győződni róla, hogy a mozgás megállt-e, ezért a résbe gipszpamacsot kentek, ami kötés után teljesen rideg. Ebben az esetben két hónap volt a várakozási idő. Amennyiben ezen idő alatt hajszálrepedés keletkezett volna a gipszen a munkát nem kezdték volna el, mert az új vakolat is megrepedt volna. Az így észlelhető elmozdulás tizedmilliméteres nagyságrendű. A képen a gipszpamacs elhelyezésének módja látható.
“A Davison kamra ugyanis vaksötét. A kamra padlója dimbes-dombos, átlagban 90 cm-es belmagasság. Itt világítani nagyon nehéz a kis olajmécsesekkel.”
...akkor az odavezető 60cmx60cm-es járatot is vaksötétben vájták ki?
“Kérdeztem már, honnan vetted, hogy „többször” is betapasztották felülről a rést, de valahogy nem akartad elárulni “
A te általad nyújtott információ alapján alakítottam ki a véleményemet, mert Jean Lehuérou Kerisel munkájára hivatkoztál, aki a geotechnika legelismertebb gyakorlati tudósa volt. Ha ő úgy vélte, hogy legalább kétszer kitömték a rést, azt nem csak felületes megfigyelésre alapozta.
“Már csak azért is lenne érdekes, mert én mást nem is olvastam róla. Tehát azt sem, hogy a repedésben milyen mélyen tömték be a tapaszanyagot? Mert nem mindegy, ha megfigyelésre használták. “
Lényegében teljesen mindegy, hogy milyen mély a tömedék.
“Ja, egyikre sincs „bizonyíték”, mintha minkét feltevés egyenlő súlyú lenne, igaz?”
Nem igaz. Minden felvetődő kérdésre adható válasz súlya attól függ, hogy mennyire igazolható, életszerű, logikus, vagy mennyire követi a természeti törvényeket. Ezért elkerülhetetlen az összefüggések feltárása.
“Biztosan tudnia kellett. Egyrészt ilyesmit nem titkolhattak el előle.”
Ha élt tudta, és nem temették oda, vagy tudta és mégis odatamették, vagy már nem élt, és nem tudta. Számtalan lehetőség szóba jöhet, különböző valószínűséggel.
“Érthetetlen, hogy kategorikusan elveted, hogy a Királyi kamra felől is figyelhették volna az elmozdulást. Ez meg azért kell neked, hogy megokold a 7 méteres alagút kivájását a Davison kamrába. Erősen kötöd az ebet a karóhoz.”
Nem olvastad el figyelmesen amit írtam. Idézem:
“A repedés észlelésekor elsődleges szempont a jelenség eredetének feltárása, ami alulról nem lehetséges, valamint hogy nem-e szakadtak be a felső kamrák. Ez már elég indok bármekkora eröfeszítést igénylő munka elvégzésére. A repedés kitöltése csak akkor vált indokolttá, amikor felismerték a vélhető kiváltó okot.”
“Ehhez megint nem kell „űrhajós-technika”. Ezt a módszert nem tudták volna az építők is alkalmazni a Királyi Kamrában, ahelyett, hogy kivájták roppant kínlódással azt a folyosót a Davison kamrába, csak azért szerinted, hogy a lehetetlen helyen, figyelgessék a repedésekbe nyomott tapaszt?”
Talán ismerhettek olyan ragasztóanyagot, ami a grániton szilárd, de rideg kötést biztosított volna, és papiruszcsíkkal kivitelezhető lett volna a képen látható megoldás. De ellenben a kikenési eljárás elterjedt gyakorlat volt a kőzetbe vájt masztabák építésénél.
Írod: „Bármennyire meglepő számodra, de a legparányibb elmozdulás is észlelhető.”
Egyáltalán hogyan észlelték a tömőanyagon ezt a „legparányibb” elmozdulást? (Ez egytized millimétert jelent nálad vagy kisebbet?) A Davison kamra ugyanis vaksötét. A kamra padlója dimbes-dombos, átlagban 90 cm-es belmagasság. Itt világítani nagyon nehéz a kis olajmécsesekkel.
Kérdeztem már, honnan vetted, hogy „többször” is betapasztották felülről a rést, de valahogy nem akartad elárulni („Nekem, mint szobatudósnak csak a leírásokból származó megfigyelések állnak rendelkezésemre, amit feltételeznem kell, hogy valósak.”)
Már csak azért is lenne érdekes, mert én mást nem is olvastam róla. Tehát azt sem, hogy a repedésben milyen mélyen tömték be a tapaszanyagot? Mert nem mindegy, ha megfigyelésre használták. Egyébként a repedés olyan több helyen, hogy a Davison kamra mennyezetén annak idején Vyse ezredes egy méteres nádszálat tudott feltolni. Azt se tudom, hogy végeztek-e tömőanyaggal kapcsolatban kormeghatározást (valószínűsítem, hogy nem). Szóval, milyen plusz infóid vannak a tömőanyag „többszöri” alkalmazásáról? Hogy ennyire biztosan állítasz ilyen dolgokat a Davison kamrához vezető járattal és a résekkel kapcsolatban?
„Szerintem az építőknek elég jó műszereik lehettek.” – írtam, de úgy vélem kellett legyenek, amire az építmény külső és belső dimenziói utalnak.
Írod: „…a piramis építése a vége felé járt, vagy már elkészült. Ezen állapotot követően max. 12-15 éven belül meg kellett történie a repedésnek. Az észlelés időpontjában a sírkamra nem lehetett lezárva, mert nem szereztek volna tudomást a repedésekről, és nem készült volna el az építők által vájt alagut.”
Az időhatáraidat nagyjából el lehet fogadni, ettől pontosabban nem lehet megadni ezt ma még. Az építés menetére csak két adatunk van: a legfelső könnyítő kamrában felírták, hogy Hufu „17. évében” és Merer naplója, ami szerint a 27. évben a turai mészkőlapokat szállították a piramis burkolására (de még a 17. év is bizonytalan, mert éppen jelenthet kettős évet, azaz valójában Hufu uralkodásának 34. évéről lehet szó).
„Azt, hogy Hufu tudott-e a repedésről vagy nem, holta után történt vagy nem, oda temették vagy nem, azt nem tudjuk, mert nincs egyik esetre sem bizonyíték.”
Ja, egyikre sincs „bizonyíték”, mintha minkét feltevés egyenlő súlyú lenne, igaz? Biztosan tudnia kellett. Egyrészt ilyesmit nem titkolhattak el előle. Másrészt az egyiptomi beszámolókból tudjuk, hogy a királyok rendszeresen megszemlélték készülő sírhelyeik munkálatait. Hufu az év egy bizonyos részében még Gízában is lakott.
Érthetetlen, hogy kategorikusan elveted, hogy a Királyi kamra felől is figyelhették volna az elmozdulást. Ez meg azért kell neked, hogy megokold a 7 méteres alagút kivájását a Davison kamrába. Erősen kötöd az ebet a karóhoz.
Végülis teljes ellentmondásba kerültél ezzel, bár észre sem vetted, mikor ezt írtad: „A tárgyalt módszert ma is alkalmazzák. Az egyik példa az általad betett képen látható. A kamra mennyezetén látható repedéseket szallaggal látták el, ami ha elszakad, vagy meggyűrődik, akkor a piramist lezárják, és telepakolják korszerű műszerekkel, hogy megállapítsák a veszély mértékét.”
Ehhez megint nem kell „űrhajós-technika”. Ezt a módszert nem tudták volna az építők is alkalmazni a Királyi Kamrában, ahelyett, hogy kivájták roppant kínlódással azt a folyosót a Davison kamrába, csak azért szerinted, hogy a lehetetlen helyen, figyelgessék a repedésekbe nyomott tapaszt?
Valóban óriási robaj lehetett a gránitgerendák elrepedése (némelyik két méter vastag) a zárt helyen. De ez nem befolyásolja, hogy Hufu a repedés időpontjában már nem élt. Egyébként Kerisel is megjegyezte egyik könyvében, hogy óriási robaj lehetett a repedés: Of Stones and Man: from the Pharaohs to the Present Day (2005). Lásd az oldalt:
