"Értsd már meg, hogy végeláthatatlan emberi erőforrás állt a fáraó rendelkezésére, ebből indulj ki, ez az alap."
Ez egyrészt nem igaz, mert Egyiptom akkori lakosságának létszáma alig haladta meg egy mai megyéjét, másrészt azt a létszámot élelemmel kellett ellátni. Egy önellátó gazdaságban erre nem nyílik korlátlan lehetőség. Ne felejtsd el, hogy a mezőgazdaságban nem dolgoztak gépekkel, mindent kézzel, kezdetleges módon csináltak a parasztok. Egyiptom nem igazán tartozott a hódító társadalmak közé, hogy Rómához mérhető rabszolga-mennyiséggel dolgoztassanak s nem is igazán volt ehhez földrajzi adottságuk.
"de 4600 éve csak embereket cserélhettek volna, ha találnak 5-6-7 ezer(!!!) szakembert 3-4 évente, ez kizárt."
Dehogy kizárt. Eleve, nem kellett olyan sok szakember. Ahhoz hogy a-ból b-be eljuttassanak 1-1.5 m2-es köveket, semmiféle szakismeret
nem kellett. Annyi kellett, amennyi a jelenkor rakodómunkásainak kell, hogy optimálisan használják ki a testi erejüket, amit megszereztek néhány nap alatt a gyakorlatban.
" Nem is annyira a résztvevők száma miatt, bár az Egyiptomban jóval kevesebb lehetett, mint amivel ezeket a futószalagon szállított, percek alatt(?!) precízen tökéletesre formált és ugyanígy, ugyan ilyen gyorsan megfelelően helyére illesztett 2 autónyi sziklatömböket "feldobálták" 60-80-100-140 m magasra"
Nincs futószalag. Ezzel a "2 percenként egy kő" felfogással csak magatokat majmoljátok meg. Nyugodt lehetsz, hogy adott pillanatban nem csak egy-egy, de akár 30-40 kő is a helyére kerülhetett. Azt felejtitek el, hogy ez a mennyiség (2 percenként egy kő) nem egy, vagy néhány, hanem több ezer ember összehangolt munkájának VÉG-eredménye.
- A nagy piramis alapja egy 230 méter élhosszúságú négyzet. - A kövek nagyjából egy köbméteresek (idézek: "A piramis felépítményét átlagban 1 köbméteres, 2 tonnás kváderekből építették, összesen körülbelül 2,5 millió köbméter mennyiségben").
Tehát, az alsó sor kirakásához kb. 53 ezer db kő kellett (230 x 230). A második szinthez 52 ezer (228 x 228), a harmadikhoz 51 ezer (226 x 226), a negyedikhez 50 ezer (224 x 224), stb.
Viszont, egy teljes piramis legalsó harmada sokkal több anyagot tartalmaz, mint a felső két harmad együtt. Annyival többet, hogy az alsó harmadba sokkal több mint kétszer annyi anyag kerül, mint a felső két harmadba összesen!
Ráadásul az alsó harmad önmagában is hasonlóan viselkedik, tehát ott is az anyagmennyiség java alul kerül beépítésre. Itt az arányok olyanok, hogy az alsó harmad alsó felébe is lényegesen (kb. egy negyedrésszel) több anyagot kell bedolgozni, mint a felső két harmadba együttesen!
Itt egy 12 x 12 egység alapterületű, 45 fokos dőlésszögű piramis:
12 x 12 - 132 11 x 11 - 121 ---------------- 253 10 x 10 - 100 9 x 9 - 81 ---------------- 434 8 x 8 - 64 7 x 7 - 49 6 x 6 - 36 5 x 5 - 25 4 x 4 - 16 3 x 3 - 9 2 x 2 - 4 1 x 1 - 1 ---------------- 204
A nagy piramis viszont nem is 45, hanem 50 fokos, meredekebb, tehát a képlet annál még látványosabb, ergo, ott alul még a fentebb számoltnál is több anyag került bele.
Ismét idézek:
"A felépítmény legnagyobb része (98%) helyben bányászott, gyenge minőségű mészkő, a burkolat igen jó minőségű turai mészkő. A belső mag gyengén megmunkált, csak durván tégla alakúra faragott kövekből áll, amely a külső részek felé egyre pontosabb és finomabb faragásúvá válik. A belső részeken a kváderek közti hézagokat kőtörmelék és homok tölti ki. A legkülső kváderek már összecsiszolt felülettel kerültek beépítésre."
Tehát a köveket a szomszédban bányászták, ráadásul a roppant puha mészkőből, ami üledékes, jól hasadó és nagyon könnyen megmunkálható kőzetfajta.
"Nem a kézi gyártás meg az automata különbségéről van szó, hanem az egész folyamatról."
Pont itt van a bibi. Mert hány évet is kellett tanulni, gyakorolni, tapasztalatot szerezni azoknak, akik képesek voltak a 2 perc/1 végtermék teljesítményre? 4 évtől 8-10 évig a különböző szakterületeken, + a technológiai fejlesztés és a folyamatos karbantartás betanulása ... ezután vette át az automata szerepet a gépsor, de mennyi idő kellett, mire ilyet tudott produkálni, és mennyi ideig tudta tartani ezt a teljesítményt? Pár évnél több kizárt, nem csak a piacgazdasági igények csökkenése miatt, hanem mert ilyen teljesítmény extra amortizációval is jár, amit suzukiék esetében gépek+emberek cseréje egyszerűsít, de 4600 éve csak embereket cserélhettek volna, ha találnak 5-6-7 ezer(!!!) szakembert 3-4 évente, ez kizárt. Nem is annyira a résztvevők száma miatt, bár az Egyiptomban jóval kevesebb lehetett, mint amivel ezeket a futószalagon szállított, percek alatt(?!) precízen tökéletesre formált és ugyanígy, ugyan ilyen gyorsan megfelelően helyére illesztett 2 autónyi sziklatömböket "feldobálták" 60-80-100-140 m magasra .... KÉZZEL igényelne ??? -- itt a szakemberek képessége és az egész építés előkészítése akkora időcsapdába ejti az egész elméletet, ami lehetetlenné teszi.
A kövek kifejtésére, a szállításra, a rámpák, emelők megfelelő és akadálymentes működésének csak az előkészítésére több év kellett, a szakember képzésről nem is szólva - az építés kezdete előtt hosszú évek, mire egy ilyenbe belefogni lehetséges, azután pár év (vagy hónap!) és jönnek az első gondok, amortizációk eszközökben és emberekben, ez utóbbit megfelelően pótolni 20 éven keresztül még a japánoknak sem sikerült, pedig tudjuk milyen mentalitás jellemzi Őket, ha melóról van szó, de náluk is 3-4 generáció után csőstül jöttek a gondok. Szerinted hány generációnyi tökéletes, lelkes, precíz szakembert emésztett volna fel ilyen formában a 20 év, ill előkészületi évekkel 25-30? Lehetne 40-et is írnom, de valószínűtlen, h a még meg sem született gyermek leendő piramisának építéséhez szükséges szakembereknek megkezdték a kijelölt szaktanárok, mesterek képzését ... és a temérdek eszköz beszerzését. Ami egy folyamatos rohamtempós sorozatgyártáshoz még ma sem nagyon menne, max pár éven keresztül, de messze nem 20.
"végeláthatatlan emberi erőforrás állt a fáraó rendelkezésére"
Tévedés. Nem állt. Főleg nem 20 éven keresztül, de nem ezért nem ők építették a piramist. A Merer napló a burkolat felrakásáról szól, tehát AZT és csakis azt pakolták akkor fel, de könnyen lehet, h azt viszont 20 éven keresztül ... :)
A kérdés tehát az, h kik, mikor és miért építették, és miért renoválták kétezer évente nagyon nagy gonddal, annyira, h még a királyi kamra feletti tartógerendára is rögzítették a felújítást végeztető fáraó nevét, jelét.
Az h néhány arab fickó most elcipelt,/meddig, honnan, milyen magasra???/ megmunkált és odarakott 1-2 kőtömböt a helyére kézi vezényléssel, közel sem elég meggyőző. ha azt mondanák, h 5 év alatt ugyan így felépítenek egy negyed akkora piramist így, és kész és stimmel, talán elhiszem - de egy ilyesmi kísérlet (80'-as évek talán) fulladt súlyos kudarcba már, mert összedőlt az egész, és akkor levonták a következtetést, h lehetetlen ....
A kövekről -> betájolt? - ezt így nem is értem, minek 1 darab építőelemet betájolni, azokat megfelelőre kell faragni. Az egész építményt kell, ehhez a több tonnás köveket kellett milliméter pontossággal a helyükre illeszteni, több emelet magasan, igen meredek emelkedőn feljuttatva, komoly balesetveszély közben, ami miatt nem lehetett "gyorsan" - nemhogy percek alatt, de órák alatt illeszthettek a helyére 1 db követ.
Azért az is elgondolkodtató, h éppen akkor "sikerül" egy ilyen kísérlet, amikor "találnak" egy 4600 éves "naplót" az építkezésről, ami ugyan csak a burkolati elemek felrakásáról szól, de kikerekítenek belőle egy szép mesét, h márpedig biztosan így építették az egész piramist. /vicces szmájli/ Kicsit a debunked videók és dokuk stílusa érződik, vagy a discoveryn az "Állítólag" c. szuper-hiper erőltetett konteó leverősnek szánt zagyvaság, ami után még inkább felerősödnek a konteók és töri hamisítások iránti érdeklődések. :)
Így van, de Egyiptomot most arabok lakják. Az meg, hogy az arabok képesek megdolgozni a nagy gránitköveket és betájolni úgy, mint anno az egyiptomiak tették, elég meggyőző bizonyíték.
Tényleg ennyire nem érted? Nem a kézi gyártás meg az automata különbségéről van szó, hanem az egész folyamatról.
Te beleszámolod a kőfejtő éjjeliőr-kutyájának az etetését, meg a sivatag portalanítását is, aztán csodálkozol, hogy nehogymá két és fél perc alatt...
Az autógyárban meg kizárólag az összeszerelő robotokat vagy hajlandó látni, akik csettintenek egyet, és a semmiből ott materializálódnak a kész alkatrészek. Ha tényleg ennyire bonyolult, akkor nem erőltetem :D
Ez a pairusz valójában semmire nem bizonyíték, arra legkevésbé, hogy Hufu építtette a piramisát.
De, pont arra, ugyanis Merer leírta, hogy Hufu fia ügyelte az építkezést, ő maga meg 200 embernek parancsolt. Engedd már el az UFO-k építették fantazmagóriát, Merer papírja óta nevetséges ezzel érvelni, de egyébként is.
Értsd már meg, hogy végeláthatatlan emberi erőforrás állt a fáraó rendelkezésére, ebből indulj ki, ez az alap. A Merer papírusz megtalálása óta már nem az a kérdés, hogy ők építették-e, te mégis ezen vitázol.
Szerintem nem érhető el, a natgeon vagy a spektrumon ment, én is megakarom nézni újra, de le kell vadásznom megint. Garantálom, hogy nem fogsz nevetni, sokkal inkább azon fogsz, amelyikből idézgetsz.
"Based on the number cattle, goats and sheep consumed it has been estimated that there were 6,000 to 7,000 workers at the site at one time, many times more if they only ate meat on special occasions."
Igen, a helyszínen, ahogy írja, de a munka dandárja nem a helyszínen zajlott, hanem a kőfejtésnél, a kőfaragóknál, a szállítás közben.
"Az a gond, hogy te 20 évvel számolsz, ami korántsem biztos,"
Ez egy reális idő, hiszen a fáraónak hatalmával képességeivel meg kellett teremtenie az őt megillető méretű nyughely elkészítésének erkölcsi, anyagi feltételeit, tehát kb. 30 évesnél nem lehetett fiatalabb az építkezés megkezdésekor.
"Az biztos, hogy Merer papíruszának köszönhetően, biztosak lehetünk abban, hogy az egyiptomiak építették,"
Ez a pairusz valójában semmire nem bizonyíték, arra legkevésbé, hogy Hufu építtette a piramisát. Ugyan mivégre kezdtek bele a még gyerek fáraónak ilyen monumentális építmény elkészítésébe, akinek se múltja, se semmilyen érdeme erre nem predesztinálta? (27. életévében már "csak" a burkolat hiányzott. - Ami több időt vehetett igénybe, ha utólagosan rakták föl, mint maga a piramis...)
És hányan bányászták a köveket? Hányan faragták egyszerre? Hányan hordták a vizet a bányászoknak, szállítóknak stb?
Hányan faragták az ékeket, élezték, gyártották a szerszámokat, hányan termelték ki, vágták méretre, szállították a görgőnek való fát, hányan hordák az élelmiszert, főztek, hány hajó kellet, s oda hány rakodó, hajós? stb. Minden egyes munkafázishoz százával kellettek az emberek.
Ezt mind szedd össze az autógyártás esetén is, az alapanyagok bányászatától kezdve a festékkeverésig meg az üzemi konyhásnénikig, aztán talán érteni kezded a hasonlatot. A te statisztikád módszertanával számolva hány ember dolgozik azon, hogy két percenként elkészüljön egy autó? Az nem csak abból áll ugyanis, hogy "automaták szerelik össze"...
"Tehát, te figyelmen kívül hagyod, hogy emberek végeláthatatlan sora dolgozott a Piramisok építésén? Rengeteg követ voltak képesek megmozgatni ezzel a módszerrel, ráadásul gyorsan."
Nem hagyom figyelmen kívül, de a gyorsan kifejezést túlzásnak tartom. A fél méter/sec. lassú gyaloglásnak felel meg, ami túl gyorsnak tűnik egy 2,5 t-s kővel a hátunk mögött.. De tegyük fel, kb. igaz. Hány km-t kellett megtenniük? 5-öt, 10-et?
És milyen gyorsan haladtak a rámpán, ami szintén lehetett átlag vagy 1 km? (amit szintén valakiknek folyamatosan építeni kellett) És az "üresen" visszatérőkkel is számolni kell.
Két vontatmány között max 50 m lehetett (ennyit tudtak max megtenni 2,5 perc alatt) Ez 5 km-en 100*50 ember*2 a visszatérőkkel, ez szumma 10 000 fő. És ezek csak a szállítók az egyenes terepen.
És hányan bányászták a köveket? Hányan faragták egyszerre? Hányan hordták a vizet a bányászoknak, szállítóknak stb?
Hányan faragták az ékeket, élezték, gyártották a szerszámokat, hányan termelték ki, vágták méretre, szállították a görgőnek való fát, hányan hordák az élelmiszert, főztek, hány hajó kellet, s oda hány rakodó, hajós? stb. Minden egyes munkafázishoz százával kellettek az emberek.
To prove this a team led by Lehner built a 30-foot-high pyramid and then extrapolated how much labor was needed to build a larger one. Some say the work could have been done by as few as 500 hundred skilled craftsmen and 5,000 laborers.
The people who built the pyramids were likely made up of several thousand highly-skilled and well-paid craftsmen supported by thousands of manual laborers. Based on the number cattle, goats and sheep consumed it has been estimated that there were 6,000 to 7,000 workers at the site at one time, many times more if they only ate meat on special occasions. Supporting the pyramid builders were bakers, brewers and butchers and other service people.
Pyramid Building Workers
The workers worked hard. Exhumed skeletons show many workers had compressed vertebrae, likely the result of carrying heavy loads, and even missing fingers and limbs. Some had healed fractures and successful amputations. Most died in their thirties. The bodies of excavated women also showed considerable wear and tear and some scholars believe they may have been pyramid builders too.
Most of the pyramid builders were paid conscripts. Some were full-time employees. An inscription on a tomb of a priest judge buried near the pyramid builders city read: “I paid them in beer and bread, and I made them make an oath that they were satisfied.
"Segítek: max 2,5 perc. Ennyi idő alatt kellett kifejteni, kifaragni, elszállítani a kőbányából, berakodni a hajóba, elvitorlázni vele a Níluson, kirakodni, elvinni a piramisig, fel a rámpán, majd a helyére tenni. Ahhoz, hogy a 2,5 perc 20 éven át minden nap 14 órán keresztül folyamatosan tartható legyen, legalább 2350 párhuzamosan dolgozó csoportra volt szükség minden munkafázisnál."
Két és fél millió db kő, és húsz év (7300 nap) építési idő.
2 500 000 / 7300 = 342 db kő naponta.
Már többen is kiszámolták, hogy a nagy piramis építéséhez 3200-4000 munkás jelenléte kellett, egyidejűleg. Ha ennek a számnak (3600) a két harmadát (2400) veszem, mint anyagmozgatókat, akkor 342.4 db kő mozgatása jutott 2400 emberre egy napon. Ez 12-es csoportonként 17 db kő mozgatását jelenti, szintén naponta.
Ez simán vállalható, mint ahogy azt az eredmény is mutatja.
A dolog anyagi vonzata: Tekintve, hogy a kő ingyen volt, lényegében az élő munkaerőt kellett élelmezni és némi fizetést adni nekik. Ennél vastagabb járandóságot kaptak a kőfaragók, szakmunkások és a mérnökök. Összességében, a birodalom adóbevételeinek kb. másfél-két százalékát emésztette fel a piramis megépítése.
A rhind papiruszon ott van egy-egy munkás napi normája és az még valamivel (kb. 15 %) durvább is a kiszámítottnál.
Láttam vagy 30-at kb. A 70'-es, 80'-as évektől kezdve, (százezer, v millió rabszolga(!) dolgozott kegyetlen körülmények között, avagy "piramisépítőszakembereket" ejtettek hadifogságba az egyiptomiak ezerszámra, stb, gigalol marhaságok hivatalos "tudományos" köntösben, kioktató tudálékossággal előadva, a hieroglifák leírásából bizonyítottan így történt, nem kell többet találgatni, stb ... ) szinte mind különböző válaszokat adott, és mindegyik meggyőző próbált lenni, de a 10. után már egyiket sem(!) tudom elfogadni, pont azért, mert a többiről azt sugallja, h tévedés v kamu. Miből gondolod, h EZ az 1, igazabb, mint a többi? Lelked rajta, én nem tudom elhinni, inkább azt hiszem h kaptak egy 3D nyomtatót az időutazásra rabolt Patiatitól, akit ezer évvel előbbre, majd 5 ezret vissza cipeltek az UFÓK, és rockernótás örökzöldünk segített rajtuk.
Az h Merer a 27. évben vezette a naplót, és ekkor a burkolatot építették, nekem még mindig csak azt sejteti, h a drága jó ősegyiptomiak kétezer évente felújították, renoválták a piramis(oka)t - egyszer Hufu idejében, aztán 2000 évvel később, amikor Szolón volt szerencsés látni őket. De azt hogy 20 év alatt azt ott emberi erővel és kézi eszközökkel oldották meg kb nulláról, azt nem hiszem el. Azt sem h a fáraónak kifogyhatatlan emberi erőforrás állt rendelkezésére, ez óriási tévedés, és leginkább itt van a kutya elásva. Mert egy ilyen kaliberű építményt így összerakni, ilyen pontossággal felépíteni, az nem lehet embermennyiség kérdése. A technológia (high tech szint) és a tudatosság a lényege. Mindenkinek mindent pontosan és szépen, tökéletesen kellett csinálnia, de nem szerepelhetett benne a KELL! Ugyanis ekkora kivitelezésnél akkor, és csakis akkor sikerülhet a tökéletes végeredmény, ha mindenki jót, jól és jókedvből, határozottan tudatos pozitív elgondolással csinál, szakszerűen. Úm. "önként és dalolva" -- azokat a tömböket fahengereken, kilométereken át, dalolva? :)
A kézzel faragott gránitnál megnézném ki az, aki két hét folyamatos vésés, csiszolás után még pozitív ... (?)
A dokumentumfilmben, ami a Merer általi papírokról szólt, és amit már írtam, hogy ókori módszerekkel húzták el a követ a Piramishoz, az arabok ókori szerszámokkal baromi gyorsan faragták meg a gránitot és tájolták pontosan olyanra, mint a Piramisnál mérhető.És ami megdöbbentő, hogy tök egyszerű műveletekkel.
Az a gond, hogy te 20 évvel számolsz, ami korántsem biztos, bár nem számoltam ki, hogy az általam említett módszerrel, meddig tartott volna az építkezés. Az biztos, hogy Merer papíruszának köszönhetően, biztosak lehetünk abban, hogy az egyiptomiak építették, a módszer kipróbálásával abban is, hogy ókori módszerekkel, nem UFO segítséggel, ahogy Daniken és hívei gondolják.
Tehát, te figyelmen kívül hagyod, hogy emberek végeláthatatlan sora dolgozott a Piramisok építésén? Rengeteg követ voltak képesek megmozgatni ezzel a módszerrel, ráadásul gyorsan.
