"Based on the number cattle, goats and sheep consumed it has been estimated that there were 6,000 to 7,000 workers at the site at one time, many times more if they only ate meat on special occasions."
Igen, a helyszínen, ahogy írja, de a munka dandárja nem a helyszínen zajlott, hanem a kőfejtésnél, a kőfaragóknál, a szállítás közben.
"Az a gond, hogy te 20 évvel számolsz, ami korántsem biztos,"
Ez egy reális idő, hiszen a fáraónak hatalmával képességeivel meg kellett teremtenie az őt megillető méretű nyughely elkészítésének erkölcsi, anyagi feltételeit, tehát kb. 30 évesnél nem lehetett fiatalabb az építkezés megkezdésekor.
"Az biztos, hogy Merer papíruszának köszönhetően, biztosak lehetünk abban, hogy az egyiptomiak építették,"
Ez a pairusz valójában semmire nem bizonyíték, arra legkevésbé, hogy Hufu építtette a piramisát. Ugyan mivégre kezdtek bele a még gyerek fáraónak ilyen monumentális építmény elkészítésébe, akinek se múltja, se semmilyen érdeme erre nem predesztinálta? (27. életévében már "csak" a burkolat hiányzott. - Ami több időt vehetett igénybe, ha utólagosan rakták föl, mint maga a piramis...)
És hányan bányászták a köveket? Hányan faragták egyszerre? Hányan hordták a vizet a bányászoknak, szállítóknak stb?
Hányan faragták az ékeket, élezték, gyártották a szerszámokat, hányan termelték ki, vágták méretre, szállították a görgőnek való fát, hányan hordák az élelmiszert, főztek, hány hajó kellet, s oda hány rakodó, hajós? stb. Minden egyes munkafázishoz százával kellettek az emberek.
Ezt mind szedd össze az autógyártás esetén is, az alapanyagok bányászatától kezdve a festékkeverésig meg az üzemi konyhásnénikig, aztán talán érteni kezded a hasonlatot. A te statisztikád módszertanával számolva hány ember dolgozik azon, hogy két percenként elkészüljön egy autó? Az nem csak abból áll ugyanis, hogy "automaták szerelik össze"...
"Tehát, te figyelmen kívül hagyod, hogy emberek végeláthatatlan sora dolgozott a Piramisok építésén? Rengeteg követ voltak képesek megmozgatni ezzel a módszerrel, ráadásul gyorsan."
Nem hagyom figyelmen kívül, de a gyorsan kifejezést túlzásnak tartom. A fél méter/sec. lassú gyaloglásnak felel meg, ami túl gyorsnak tűnik egy 2,5 t-s kővel a hátunk mögött.. De tegyük fel, kb. igaz. Hány km-t kellett megtenniük? 5-öt, 10-et?
És milyen gyorsan haladtak a rámpán, ami szintén lehetett átlag vagy 1 km? (amit szintén valakiknek folyamatosan építeni kellett) És az "üresen" visszatérőkkel is számolni kell.
Két vontatmány között max 50 m lehetett (ennyit tudtak max megtenni 2,5 perc alatt) Ez 5 km-en 100*50 ember*2 a visszatérőkkel, ez szumma 10 000 fő. És ezek csak a szállítók az egyenes terepen.
És hányan bányászták a köveket? Hányan faragták egyszerre? Hányan hordták a vizet a bányászoknak, szállítóknak stb?
Hányan faragták az ékeket, élezték, gyártották a szerszámokat, hányan termelték ki, vágták méretre, szállították a görgőnek való fát, hányan hordák az élelmiszert, főztek, hány hajó kellet, s oda hány rakodó, hajós? stb. Minden egyes munkafázishoz százával kellettek az emberek.
To prove this a team led by Lehner built a 30-foot-high pyramid and then extrapolated how much labor was needed to build a larger one. Some say the work could have been done by as few as 500 hundred skilled craftsmen and 5,000 laborers.
The people who built the pyramids were likely made up of several thousand highly-skilled and well-paid craftsmen supported by thousands of manual laborers. Based on the number cattle, goats and sheep consumed it has been estimated that there were 6,000 to 7,000 workers at the site at one time, many times more if they only ate meat on special occasions. Supporting the pyramid builders were bakers, brewers and butchers and other service people.
Pyramid Building Workers
The workers worked hard. Exhumed skeletons show many workers had compressed vertebrae, likely the result of carrying heavy loads, and even missing fingers and limbs. Some had healed fractures and successful amputations. Most died in their thirties. The bodies of excavated women also showed considerable wear and tear and some scholars believe they may have been pyramid builders too.
Most of the pyramid builders were paid conscripts. Some were full-time employees. An inscription on a tomb of a priest judge buried near the pyramid builders city read: I paid them in beer and bread, and I made them make an oath that they were satisfied.
"Segítek: max 2,5 perc. Ennyi idő alatt kellett kifejteni, kifaragni, elszállítani a kőbányából, berakodni a hajóba, elvitorlázni vele a Níluson, kirakodni, elvinni a piramisig, fel a rámpán, majd a helyére tenni. Ahhoz, hogy a 2,5 perc 20 éven át minden nap 14 órán keresztül folyamatosan tartható legyen, legalább 2350 párhuzamosan dolgozó csoportra volt szükség minden munkafázisnál."
Két és fél millió db kő, és húsz év (7300 nap) építési idő.
2 500 000 / 7300 = 342 db kő naponta.
Már többen is kiszámolták, hogy a nagy piramis építéséhez 3200-4000 munkás jelenléte kellett, egyidejűleg. Ha ennek a számnak (3600) a két harmadát (2400) veszem, mint anyagmozgatókat, akkor 342.4 db kő mozgatása jutott 2400 emberre egy napon. Ez 12-es csoportonként 17 db kő mozgatását jelenti, szintén naponta.
Ez simán vállalható, mint ahogy azt az eredmény is mutatja.
A dolog anyagi vonzata: Tekintve, hogy a kő ingyen volt, lényegében az élő munkaerőt kellett élelmezni és némi fizetést adni nekik. Ennél vastagabb járandóságot kaptak a kőfaragók, szakmunkások és a mérnökök. Összességében, a birodalom adóbevételeinek kb. másfél-két százalékát emésztette fel a piramis megépítése.
A rhind papiruszon ott van egy-egy munkás napi normája és az még valamivel (kb. 15 %) durvább is a kiszámítottnál.
Láttam vagy 30-at kb. A 70'-es, 80'-as évektől kezdve, (százezer, v millió rabszolga(!) dolgozott kegyetlen körülmények között, avagy "piramisépítőszakembereket" ejtettek hadifogságba az egyiptomiak ezerszámra, stb, gigalol marhaságok hivatalos "tudományos" köntösben, kioktató tudálékossággal előadva, a hieroglifák leírásából bizonyítottan így történt, nem kell többet találgatni, stb ... ) szinte mind különböző válaszokat adott, és mindegyik meggyőző próbált lenni, de a 10. után már egyiket sem(!) tudom elfogadni, pont azért, mert a többiről azt sugallja, h tévedés v kamu. Miből gondolod, h EZ az 1, igazabb, mint a többi? Lelked rajta, én nem tudom elhinni, inkább azt hiszem h kaptak egy 3D nyomtatót az időutazásra rabolt Patiatitól, akit ezer évvel előbbre, majd 5 ezret vissza cipeltek az UFÓK, és rockernótás örökzöldünk segített rajtuk.
Az h Merer a 27. évben vezette a naplót, és ekkor a burkolatot építették, nekem még mindig csak azt sejteti, h a drága jó ősegyiptomiak kétezer évente felújították, renoválták a piramis(oka)t - egyszer Hufu idejében, aztán 2000 évvel később, amikor Szolón volt szerencsés látni őket. De azt hogy 20 év alatt azt ott emberi erővel és kézi eszközökkel oldották meg kb nulláról, azt nem hiszem el. Azt sem h a fáraónak kifogyhatatlan emberi erőforrás állt rendelkezésére, ez óriási tévedés, és leginkább itt van a kutya elásva. Mert egy ilyen kaliberű építményt így összerakni, ilyen pontossággal felépíteni, az nem lehet embermennyiség kérdése. A technológia (high tech szint) és a tudatosság a lényege. Mindenkinek mindent pontosan és szépen, tökéletesen kellett csinálnia, de nem szerepelhetett benne a KELL! Ugyanis ekkora kivitelezésnél akkor, és csakis akkor sikerülhet a tökéletes végeredmény, ha mindenki jót, jól és jókedvből, határozottan tudatos pozitív elgondolással csinál, szakszerűen. Úm. "önként és dalolva" -- azokat a tömböket fahengereken, kilométereken át, dalolva? :)
A kézzel faragott gránitnál megnézném ki az, aki két hét folyamatos vésés, csiszolás után még pozitív ... (?)
A dokumentumfilmben, ami a Merer általi papírokról szólt, és amit már írtam, hogy ókori módszerekkel húzták el a követ a Piramishoz, az arabok ókori szerszámokkal baromi gyorsan faragták meg a gránitot és tájolták pontosan olyanra, mint a Piramisnál mérhető.És ami megdöbbentő, hogy tök egyszerű műveletekkel.
Az a gond, hogy te 20 évvel számolsz, ami korántsem biztos, bár nem számoltam ki, hogy az általam említett módszerrel, meddig tartott volna az építkezés. Az biztos, hogy Merer papíruszának köszönhetően, biztosak lehetünk abban, hogy az egyiptomiak építették, a módszer kipróbálásával abban is, hogy ókori módszerekkel, nem UFO segítséggel, ahogy Daniken és hívei gondolják.
Tehát, te figyelmen kívül hagyod, hogy emberek végeláthatatlan sora dolgozott a Piramisok építésén? Rengeteg követ voltak képesek megmozgatni ezzel a módszerrel, ráadásul gyorsan.
"50 ember egy másodperc alatt akár fél métert is haladhatott velük"
Ezt nem vitatom, de ez nagyon kevés az üdvösséghez. Nagy vonalakban leírtam, mennyi minden szükséges egy ilyen építkezéshez, nem csak emberanyagban, hanem időben is.
Ez kb. annyira hamis összehasonlítás, mint hogy régen X ideig épült egy marha nagy ház, most meg meglehet csinálni 3D nyomtatóval fél-egy nap alatt. Azért egy emberi erővel/minimális technológiával épülő piramist ne hasonlítsunk már össze egy mindenféle modern csúcstechnológiás gyártócégekkel. Főleg, hogy még 90 éve sem "két perc alatt" készült el egy autó.
Igen, amúgy láttam én is azt a kamu dokumentumfilmet, csak éppen jó pár fontos történést hagytak figyelmen kívül.
Merer naplójából: Merer Kheopsz uralkodásának 27. évében vezette a naplót; mint a hieroglifákból kiolvasható, ekkor már csaknem készen volt a fáraó temetkezési helyéül épített piramis, a munkálatok ekkor leginkább a mészkőborítás elkészítésére irányultak. A napló szerint ehhez a mészkövet a mai Kairóhoz közel fejtették ki, és a Níluson és kisebb csatornákon keresztül, hajóval szállították a piramis építési helyére. Egy ilyen út négy napot vett igénybe.
Merer naplója szerint, így görgették a köveket a Piramishoz, ő már csak tudja, hiszen ő volt az építés vezetője. De mondok egy pontosabb számot. 50 ember egy másodperc alatt akár fél métert is haladhatott velük. Most már számolhatsz, ha nem jön ki, még mindig ott lesz mentsvárnak Pataky Attis és az UFO-i.
"Pár óra alatt görgették fel fahengerek rákötözésével a Nílustól egészen Hufu piramisáig."
Igen, pár óra alatt... Kiszámoltad már, mennyi idő állt rendelkezésre egyetlen kő végleges helyrekerüléséig?
Segítek: max 2,5 perc.
Ennyi idő alatt kellett kifejteni, kifaragni, elszállítani a kőbányából, berakodni a hajóba, elvitorlázni vele a Níluson, kirakodni, elvinni a piramisig, fel a rámpán, majd a helyére tenni. Ahhoz, hogy a 2,5 perc 20 éven át minden nap 14 órán keresztül folyamatosan tartható legyen, legalább 2350 párhuzamosan dolgozó csoportra volt szükség minden munkafázisnál. (Ha egy fent vázolt folyamat egy hetet vett igénybe, ha ennél többet, akkor arányosan változik a 2350, és akkor is, ha egy-egy fázis nem azonos időt vesz igénybe.)
Add hozzá a logisztikai, kiszolgáló személyzetet, a munkavezetőket, írnokokat, hírvivőket, (útépítők, fakitermelők, szállítók, hajósok, hajóácsok, vitorlakészítők, szakácsok, orvosok, élelmiszer-szállítók, vízhordók, ércbányászok, szerszámkészítők, élezők, kötélkészítők, s egyebek)
Ha mindezeket összeadod sok-tízezres, ha nem százezres létszámmal kell kalkulálni.
Mindemellett a katonaságot, papságot, uralkodó réteget, közigazgatási- és más feladatokat ellátókat is el kellett tartani.
Sőt, ezzel párhuzamosan más építkezések is folytak az országban, amit szintén számításba kell venni...
Egy néhány milliós országnak (nax. Pest megyényi lakosság) ez a feladat az akkori termelékenység mellett megoldhatatlan feladat lett volna.
Pár óra alatt görgették fel fahengerek rákötözésével a Nílustól egészen Hufu piramisáig. A piramis építésekor még gördülékenyebb lehetett az egész hadművelet, mert kifogyhatatlan emberi erőforrással rendelkezett a Fáraó.
Engem nem a doku győzött meg, hanem az, hogy pár ember el tudta húzni a 2,5 tonnás gránitdarabot a Piramisig ókori eszközökkel. Mi más győzhetne meg, ha nem az, hogy sikerült? Ilyen egyszerű ez.
