Keresés

Részletes keresés

coeurace Creative Commons License 1999.02.10 0 0 12
Coeurace megallapitasaval - miszerint a piacgazdasagban minden annyit er, amennyit hajlandoak erte fizetni, azaz nem kell feltetlenul osszhangban lennie az arnak a tenyleges ertekkel - egytertek. Es ez szerintem azt jelenti, hogy eltorzultak az ertekrendek. Ez is egyik markans tenyezoje a problemanak.:: Mint azt valahai matek tanárom mondotta volt: "Igazság nincs".

Azért értékek vannak. Az alapproblémája a topicnak, hogy vannak divatos szakmák és ezek
NaNe Creative Commons License 1999.02.10 0 0 11
Mondok mást ...

Miért van az, hogy a 35 év feletti munkaerőt a legtöbb helyen már leírják ?

Ilyet elvileg csak a bolond tenne.Kb. negyven éves korban kerül az ember olyan ismeretek birtokába, hogy 'bölcsen' tudjon tevékenykedni a munkakörében és a sok-sok éves tapasztalatait, ismereteit az adott cég szolgálatába tudja állítani. (Szakmailag, emberileg)
Naponta találkozom olyan egyetemeken képzett IT szakemberekkel, akik fiatal koruk ellenére is jól ismerik 'elméletileg' a munkaterületüket, elfogadható a nyelvismeretük, sok energiájuk van, amit t.képpen maximálisan a munkájukra tudják fordítani. (Talán nincs még családjuk)

De a harmadik mondatuk után kiderül, hogy nincs érzékük a problémák gyakorlati megoldását illetőleg.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy megismerek embereket, akik a fél világot körbejárták és fiatal koruk ellenére ezer diplomájuk van. De a valóságban használhatatlanok.

A fizetésük egy milla körül van, de gyakorlatilag használhatatlanok, nem termelőképesek.

NaNe
nep Creative Commons License 1999.02.10 0 0 10
A főnök nem csak azért van, hogy szolgálati kocsival menjen nyaralni és a titkárnőt (újmagyarul: menedzserasszisztens) taperolja, hanem bizony döntéseket is kell hoznia. Senkinek sem kívánom azt az érzést amikor pl. el kell döntenie hogy kit rúgjon ki és ki maradhat a cégnél.
arszt Creative Commons License 1999.02.09 0 0 9
Tiszteletem Mindenkinek!
Ma Magyarorszagon a legtobbek altal elfogadott nezet szerint kapitalizmus van, vagy valami olyasfele. Ennek ellenere kis hazankban az igazan profi szellemben mukodo cegek szama elenyeszo toredekszazalek az osszes ceghez kepest. Ezt a kijelentest mind a sajat, mind a kornyezetemben levo emberek tapasztalatara alapozva merem kijelenteni. Vagyis szerintem a piac szabalyozo ereje sokkal kisebb, mint amilyennek kellene lennie. Szinte kizarolag olyan allasokat lehet konnyu szerrel megszerezni, kifejezetten jo fizetesert ahol valoban komoly hiany van a szakemberekben. A hazankba szivargo multi, pedig elsosorban, mint Brazil gepsorra tekintenek a hazai munkaerore, fuggetlenul attol, hogy az illeto informatikus, vagy heggeszto. Rengeteg helyen a kialakult "rend" sokkal nagyobb szabalyozo ero, mint a piac altal diktalt szuksegszerusegek.
Na ez elegge "osszeszedett" volt ugyhogy be is fejezem (jo holapatolast!!)
Feher Tigris Creative Commons License 1999.02.09 0 0 8
az en fixa ideam, hogy Magyarorszag ketteszakadt. azokra, akik olyan munkat vegeznek, ami kell a piaci korulmenyek kozott, es azokra, akik nem. az elozoek lassan de biztosan zarkoznak fel a nyugati berekhez es eletszinvonalhoz, mig a masik reteg lassan de biztosan csuszik lefele.

ki kell? aki nyelvet tud, aki fiatal, aki erti a piacgazdasagot, az informatikat, a tavkozlest. ezekben a szektorokban itt vannak a multik, es a tudast fizetik. a nyugati fizetesek feleert-harmadaaert, a magyar atlag haromszorosaert.

a fonokot a kockazat miatt fizetik. mas kerdes, hogy ma kicsi a kockazat, mert ha kirugjak, akkor kit vesznek fel a helyebe. meg nincs tulekedes a vezetoi poziciokba (ugy ertem szakkepzettekbol).

Tigris
coeurace Creative Commons License 1999.02.09 0 0 7
Ez talan a szakallas viccek topicba kellene, de azert leirom:

Egy fickonak elromlik a kocsija, viszi egyik szerelotol a masikhoz, de egyik se tud vele mit kezdeni, a motor nem akar elindulni.
Eljut egy szerelohoz, aki azt mondja: -Semmi gond.-, elovesz egy jokora kalapacsot, harmat ravag a motorra, es az ugy megy, mint uj koraban.
A vevo persze halalkodik, majd megkerdi -Mennyit fizetek?-
A szerelo mondja, hogy -30003 forintot.-
-Ezert a harom utesert???- Hangzik az elkepedt valasz.
-A 3 utes csak 3 forint- mondja a szerelo-, a tobbit azert kapom, mert tudtam, hogy hova kell utni.!-

Hat, valahogy igy mukodik ez, ha olyasmit tudsz, amit masok nem, amibol hiany van, vagy te jobban tudod, akkor jobban megfizetnek. A fonokok magasabb fizetesenek indokoltsagan lehet vitatkozni, reszben ennek az az oka, hogy a beosztottal szemben a vezetonek nagyobb a felelossege az elvegzett munkaert. (O felel azert, hogy a dolgok rendben menjenek, es ha valami baj van, akkor nem mondhatja azt, hogy azt a Joska csinalta, mert ez az o felelossege.) Persze, hogy mekkora az indokolt kulonbseg, azon lehet vitatkozni, de nem nagyon erdemes szerintem, ugyanis a piacgazdasagban alapvetoen az a szabaly, hogy mindennek az erteke a piacon dol el alku soran, es minden annyit er, amennyit hajlandoak fizetni erte, igy a kerdes ertelmet veszti. (Hiaba hiszem en azt, hogy a lakasom [ami nincs] er 3 millio forintot, ha senki nem hajlando erte 2-nel tobbet fizetni. Ha en arra hivatkozom, hogy a lakas altal biztositott hasznossag fair erteke 3 millio, akkor ne adjam el, mert ezek szerint mindenki masnak ez a lakas csak 2 milliot er.)

Hat, ez van...

Mindenesetre ne adjatok fel a csuggedest, ha valamiben nagyon jok vagytok, akkor azert tobbnyire meg is lesztek fizetve. (A kozszolgalati szferat most hagyjuk, mert az szerintem egy szegyen, ami ott folyik, es ez egyforman bune az osszes eddigi kormanynak, mert nem tudtak [vagy nem akartak] megoldani, hogy a kozigazgatas kisebb, hatekonyabb legyen, viszont legyenek megfizetve a dolgozok. Az orvosokkal is az a baj, es ez vezet a halapenzhez, mert egyszeruen eg a pofam, mikor az sztk rendeloben egy tenyleg jo orvos [bar nem mind ilyen, de sok van kozottuk] gyogyit, es en tudom, hogy milyen pofatlanul keveset kap erte, ami attol, amire en ertekelem a szolgaltatast olyan messze van, hogy inkabb sajat magam egeszitem ki. Pl svajcban ha jol tudom nem szokas borravalot adni, mondvan, hogy az ar annyi amennyit a szolgaltatas er.)

udv,

Ace
eMM Creative Commons License 1999.02.09 0 0 6
Nagyon leegyszerüsítve a dolgot, íme 1 közhely ami azért igaz.
Az élet nem igazságos.
Ennyi.
Disznófejű Nagyúr Creative Commons License 1999.02.09 0 0 5
Valamiért mindenki az egyes és a többes szám harmadik személyű ragozást használja a munkaerőpiaci folyamatok leírásánál, mintha hőn szeretett piacgazdasági mechanizmusunkban mi magunk erkölcsi felsőbbrendűségünből kiindulva nem kívánnánk részt vállalni, és nem is tartoznánk felelősséggel érte. Pedig azt gondolom, hogy amíg egy egyetemista a fogát szívja egy 1-2 ezer forintos egyetemi jegyzett láttán, aztán az esti órákban vidáman elmulatja ennek a többszörösét is, addig kár az oktatási szféra alulfinanszírozottságáról beszélni, és a tanárok fizetését a felszolgálónőkéhez hasonlítgani. Ez persze csak egy példa, számtalan más lehetne találni, és mindenki bátran a szívére teheti a kezét, és végiggondolhatja, mennyit költ kultúrára, és mennyit a kevésbé igényes élvezetekre, milyen becsületességgel hajlandó a tb járulékait fizetni, és a fizetéséből megtakarított pénzét mire is fordítja.
A piaci keresletet ugyanis mi teremtjük, annak alakulásáért tehát nem igazán tehető valami nem evilági negatív szellem felelőssé, hanem az saját mindennapi cselekedetünk természetszerű következménye (értem itt persze magamat és a saját felelősségemet is). Nem nevezhető ki ezért bűnbaknak a munkáltatók tábora sem, hiszen ő is a piaci folyamatok része, s a munkaerőpiacon akként cselekszik, s olyan árakat kínál, amilyen hasznot az adott alkalmazott képes neki hajtani. E haszon mértékét pedig nyilvánvaóan az össztársadalmi igényekből származó kereslet fogja meghatározni. Aki tehát a fizetési különbségek meglétét bírálja, az az átlagember értékítéletét bírálja, ami persze nem tudatos, hanem a mindennapi cselekedetekben mutatkozik meg. Mindennek annyi a lényege, hogy könnyű és népszerű dolog felemlíteni a tanárok és közgazdászok, orvosok és jogászok fizetési különbségeit, de mielőtt bárki ilyen kijelentést tesz, mélyedjen magába és gondolja végig, hogy ő maga mire mennyit hajlandó költeni.
tuddki Creative Commons License 1999.02.09 0 0 4
Vanek!
Sajna, igazad van, nem indokoltak a különbségek. Az is lényeges, hogy ki a munkaadó. Itt Székesfehérváron kiváló példa van arra, hogy különböző külföldi cégek mennyire eltérően (nem)fizetik meg dolgozóikat. Még csak el sem kell menni az ország másik részére, mégis nagyok a különbségek azonos szakmák között.
A "kék rózsa" cég pl. más megyéből hozza-viszi dolgozóit, mer a kínált bérért itt már nem talál embert, onnan viszont még így is szívesen jönnek. Az már máskérdés, hogy még a jobbhírű cégeknél is lényegesen kisebbek a keresetek a nyugatiakkal összehasonlítva.
Miért keresnek a vezetők többet a beosztottaknál? Viccesen azt mondhatnám, azért, mert a fizetésemet a főnököm állapítja meg, de az övét nem én.
Bocs, dolgoznom is kell....
Előzmény: Vanek (-)
nomira Creative Commons License 1999.02.09 0 0 3
Néhány száraz adat:
A KSH adatai szerint a versenyszférában dolgozók nettó
átlagkeresete 46.140 forint volt 1998-ban, ami 18,5 százalékkal
magasabb az 1997. évinél.Tavaly decemberben az egy főre számított bruttó átlagkereset 86.307 forint volt, míg a nettó átlagérték 55.083 forintot tett ki.Továbbra is gyorsabban növekszik a szellemi foglalkozásúak bére
a fizikaiakénál, miközben az előző körben a bruttó átlagkereset
111.570 forintos értéke 21,1 százalékos növekedést jelez, a fizikai
foglalkozásúak körében regisztrált 51.160 forintos átlagkereset 16,4
százalékos emelkedés 1997-hez képest.Tavaly az átlagosnál gyorsabban növekedtek a keresetek a pénzügyi szférában, ahol 24,8 százalékkal gyarapodtak a bérek. A szállítás raktározás, a postai és távközlési szolgáltatások terén, ahol a növekedés 20,1 százalékos, illetve a villamosenergia-, gáz-,hő-, vízellátásban, ahol 19,3 százalékkal nőttek a bérek.
Ugyanakkor az átlag alatti volt a növekedés a bányászatban (10,4
százalék), a fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártásában (11,6
százalék) a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén (13,4
százalék), illetve a textília-, ruházati és bőrtermékgyártásban
(15,1 százalék) és az építőiparban (15,4 százalék).
kjude Creative Commons License 1999.02.09 0 0 2
Üdvözlök mindenkit, szervusztok ! (bocs de nem leszek rövid)
Az alábbi kérdések, gondolatok vetődtek fel bennem - illetve alapkérdésként a következő: tulajdonképpen mit fizetnek meg a munkaadók?
Lehetséges válaszok: - a szakmai képzettséget, - az állami iskolai végzettséget, - a megszerzett tapasztalatot, - a munkában eltóltótt éveket, - a munkakört, -a beosztást, - a rokoni kapcsolatokat, - a nem rokoni kapcsolatokat, - a hozzáértést, - a vélt képességeket, - a valódi képességeket, -a "nemet", - a "kort", -a gerincességet, - a gerinctelenséget,...vagy éppen egyiket sem, hanem más sablonok, vagy egyedi formulák szerint történik a javadalmazás

Mit is láthatunk magunk körül ?
- több diplomás dilettánsokat - volt feneke, edeje, pénze talán még szorgalma is a tanuláshoz, de esze a kreatív gondolkodáshoz semmi
- középfokú végzettségű, de magas szintű szakismerettel rendelekző, nagy
kreativítású szakembereket - akik megfelelnek a kihívásoknak
- jól képzett, jó eszű embereket háttéreb szorítva, de az ellenkezőjét is
- jó hátszelű szerencselovagokat,- buták de elismertek, vagy éppen okosa
.....stb

Ha ilyen a világunk - márpedig ilyen, - érdemes egymást marnunk, kirekesztenünk, ítélkeznünk pusztán azért, mert a másik tőlünk eltérő (jobb, rosszabb) helyzetbe született vagy került ?

bnoplwk2 Creative Commons License 1999.02.09 0 0 1
Szerintem azert, mert jelen tarsadalmunk igy iteli meg egy adott munka "erteket". A penzugyi szfera azert kiemelkedoen faintos mert ugye a tobbseg az "American dream" utan lohol, gazdagodni akar. A kozgazda meg a bankar szepen kiszolgalja a felmerulo igenyeket es nem altall annyit kerni ezert amennyit meg is fizetnek. A fiatal orvos azert keres keveset, mert a TB szerint ennyit er a munkaja. Az mar megint egy massik kerdes, hogy egy befutott Dr. UR jelentos es fizetokepes pacienturaval kemenyen ellene van erdekelve annak hogy a "rookie" kollega szakmailag haladhasson. A villamosmernok azert keres tobbet mint az agrar mernok szakmaja az infotainment iparhoz kapcsoldik es az emberek keveset akarnak (altalaban) dolgozni sok penzt zsebre tenni es ebbol jokat szorakozni. Az hogy az orszag keleti reszen alacsonyabbak a fizuk mint a nyugatin annak kozgaz okai vannak: A munkaado korulnez a rabszolgapiacon es megnezi hogy mi az atlagos obsit. Es esze agaban sincs tobbet fizetni. No es ez azert mukodik meg piszokul jol magyarorszagon mert "roghoz" vagyunk kotve. Keves a penzunk ahhoz hogy Debrecenbol csak ugy, mert mondjuk jobban megeri atkoltozhessunk Pecsre. Az atlagamcsi karrierje soran mondjuk bebarangol ugy 30 40 ezer kilometert, uj allas -> uj varos es ez nem gond. Persze ott is keveseknek van sajat tulajdonu lakasuk, de mondjuk ott nem problema kiberelni egy bocsuletes csaladi hazat. MO-n lakast szerezni, berelni nem trivialis dolog, s a nepesseg 3/4-e valamilyen modon kiugyeskedi maganak mert egy emberelet se lenne eleg hogy legyen sajatja.
Tanar: amig kis hazankban a tudas erteke a beka segge alatt lesz, addig nem var reajuk jo sors. nezd csak meg hogy milyen csinos kis propagandaja van az iskolakerulesnek es a nemtanulasnak. No nyugaton nincs ez am igy...
Mondjuk allam bacsi se kenyezteti el oket magas fizuval. Nem is lenne neki mibol, mert latszolag szegeny mint a templom egere.
Becsulet. Na ez bizony fogos kerdes. A kornyezet ami korulvesz eleg erosen kapacital, hogy ne legy ilyen... Az a legkevesebb, hogy kirohognek erte, mert sokan meg be is tartanak neked ha becsuletes vagy, mert "kilogsz a sorbol", a falkaszellembol, a csoporteszmenybol.
Tocsik... Nem volt o se jobb se rosszab mint a magyar penzugyi/gazdasagi/jogi elit. Egyszeruen csak vezeraldozat volt, hogy legyen min csamcsogni a sajtonak, meg a "common people"-eknek, eshogy a mindenkori Ali Baba es a 376 (?) rablo nagyot emelkedhessen erolcsileg az istenadta nep szemeben...
Ha kicsit zavaros, nezd el nekem....
Udv:
mint fenn
Előzmény: Vanek (-)
lomo Creative Commons License 1999.02.09 0 0 0
En a becsuletet nem vettem volna bele. Szerintem az mas teszta. Sokkal inkabb egyeni jelenseg.
Vagy ugy erted a becsuletet, mint megbecsulest, ami anyagiakban, feltetelekben realizalodik? Ez szerintem tisztan kereslet-kinalat fuggvenye (nem vagyok kozgazdasz). Pl. meg nehany evig nincs az a jol kepzett informatikus-mennyiseg (programozo?), akit ne tudnanak alkalmazni. A tobbi "divatszakma" szamomra telitodni latszik. Az megint egy kerdes, hogy miert mennyit fizetnek. Ha talalok egy feladat elvegzesere adott penzert embert, es ennyiert meg is bizom benne (tehat korrekt modon meg fogja csinalni), akkor minek fizessek tobbet? Miert megyunk videkre szobafestot keresni? Nem azert mert olcsobb es esetleg jobban dolgozik?
Viszont csak mostanaban tunt fel, hogy az un. jol megfizetett retegnek is kezd a hocipoje tele lenni a jol megfizetett allasaval/munkajaval. Kivancsi lennek, hogy mas is latja igy? Bocs, ha elteritem az eredeti topicot.
Előzmény: Vanek (-)
Vanek Creative Commons License 1999.02.09 0 0 topiknyitó
Szakmák-Pénz-Becsület

Nem akarok túl hosszú topicnyitót, ezért most semmi indoklást nem írok a "nyitóvéleményhez". Majd késobb úgyis sor kerül rá.

Egyre több vitában merül fel az a kérdés, hogy melyik szakmával mennyit lehet keresni és hogy indokoltak-e a kialakult különbségek. Szerintem nem.
Miért van az, hogy egy tanár, vagy egy buszvezeto csupán a töredékét keresi, egy frissen végzett közgazdásznak. Miért ér kevesebbet egy fiatal orvos munkája, aki hat évet tanult keményen (+ szakvizsga), annál, aki elvégzett egy hároméves pénzügy foiskolát? Vagy miért keres egy villamosmérnök sokkal többet, mint egy agrármérnök? Miért van az, hogy egyes divatszakmákban, még ha félhülye is az ember, sokkal többet kereshet, mint egy másik, talán sokkal felelosségteljesebb szakma átlagos szakembere.

És szakmától függetlenül, miért van az hogy a vezetok, néha a többszörösét keresik a beosztottaikénak, noha gyakran a munkájuk alig különbözik valamiben. Miért van az, hogy ugyanazzal a munkával egy másik cégnél, vagy éppen másik országrészben sokkal többet lehet keresni. Csak én érzem úgy, hogy a tényleges értéket eloállítók háttérbe szorulnak az "ügyeskedok" mögött? Mi a véleményetek ezekrol a kérdésekrol.

Tapasztalatból tudom, hogy az ilyen kérdést boncolgató viták gyakran átmennek "hülyeközgazdász - barommérnök - szaksötétmunkás" veszekedésbe. Ezt nem igazán lehet megakadályozni, de azért mégis

SZÉPEN MEGKÉREK mindenkit, hogy indulatait próbálja meg emberi keretek közé visszafogni és ne alakuljon át ez a topic holmi üres anyázássá és még az óhatatlanul eloforduló "hülyézés" közben is kerüljük a személyeskedést (erre privát mail remek eszköz!).

Vanek

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!