Elsőre nem volt egyértelmű, de most már értem; alumíniumot és grafént porlasztanának. A helyükben hagynám az Al-t a fenébe, grafén kevesebb kárt okoz, később növények is beépíthetik, azzal próbálkoznék.
"egy cég a saját anyagi erejét felhasználva repül a Marsra"
A Marsra senki nem repül, csak a hozzád hasonló naiv lelkeket hülyítik. Musk a saját agyondrogozott hiúságát is. De ugyanolyan szánalmas véget fog érni, mint Howard Hughes 50 évvel ezelőtt. Sztárpilóta, milliárdos filmproducer, repülőgép tervező, az USA légierő legnagyobb, de valódi felszállásra képtelen gépének atyja, gyártója és berepülő pilótája.
"egy kommunizmusban . . ."
Voltak és vannak persze a kommunizmusokban is őrültek, ugyanúgy, mint a kapitalizmusokban.
Akik láncfűrészeket vagy kalasnyikovokat lóbálva hirdetik a világboldogító fantazmagóriáikat.
Hmm, és ahhoz mit szólsz, ha egy cég a saját anyagi erejét felhasználva repül a Marsra? (a SpaceX ezt tervezi) Fogalmazhatnék úgy is, hogy ahhoz mi közünk, hogy mire költik a pénzüket?
Persze egy kommunizmusban pl nem lennének magáncégek. :D
Mert mint földlakót engem is érint, hogy miféle ostoba halandzsákkal hülyítik a földlakókat, s milyen értelmetlen dolgokra próbálják elszórni a földlakók gazdasági eszközeit. Ahelyett, hogy valóban hasznosítható, reális tudományos és civilizációs, jóléti célokra fordítanák. Az Apollo programot is USA tudományos közösségeinek ilyen érvei és felháborodása miatt állították le a 17. küldetés után.
Pedig az a Holdutazás még nem is lépte túl a technikai és biológiai realitások kereteit, ellentétben egy Mars utazással.
Már hogy a Mars program arról szól, hogy a klímaváltozás elől kellene odamenekülni? :D
Totális félreértés.
"A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet, és egyszerűen átköltözik egy másik bolygóra." Ezért kár az elektronokat pazarolni. (és főleg az olvasó idejét)
"... a single, continuous source of aerosols (they modeled 0 to 60 liters per second) would stably saturate globally in less than 4 Martian years (7.5 Earth years). ...
After about 8 Mars years, the surface temperature jumped drastically from 3–4°C to about 25°C above the unperturbed temperature of Mars, and at about 15 years the temperature stabilized at about 35°C warming. This should be enough to allow liquid water on the Martian surface.
...As in Earth global climate models, atmospheric aerosols are complicated with interactions and feedbacks in each direction, requiring further study both here and there."
szóval nem mondtam hogy kevésbé pazarolna.. és igyekeztem elvonatkoztatni a marstól. de most minden tojás egy 'kosárban' van.
sokkal értelmetlenebb, vagy kifejezett káros dolgokra sokkal többet költünk.
a világegyetem észt is adott az embernek a kihívások mellé. kérdés tudjuk e használni, és akarjuk e egyáltalán.
a középkorban a hold is teljesen elérhetetlen távolságban volt.. hiszen évtizedekig tartan az út és rengeted zab kellene hozzá.. kb így hangzik amit írsz.
én itt semmiben nem hiszek, hanem az elvi hozzáállást vázoltam. felőlem vissza is mászhatunk a 'fára'.. önszántunkból avagy kényszerből.
Végre valaki, aki nem hisz a Mars kolonializálásában.(vagy miben )
Mert mi abban a segítség a Földnek, ha ez utóbbinak az éves szaporulata 70 millió körül van és akkor pár tucat ember számára bádogdobozokban életteret építenek a Marson, ahol aztán haldokolhatnak szép nyugalomban.
"nagyságrendekkel kisebb az esélye, hogy közel egyszerre két bolygóba is becsapódjon egy-egy komolyabb aszteroida."
De ez csak akkor csökkenti az emberiség kihalásának esélyét, ha egyszerre mindkettőn képesek önállóan élni, függetlenül a másiktól.
"elnézve ezt a kíméletlen ipari léptékű nyersanyagpazarlást"
Egy több bolygóra kiterjedő civilizáció ugyan miért pazarolna kevésbé?
Annak gigászi járulékos energiaigényéről már nem is beszélve, ha rendszeresen szükséges nyersanyagokat, tápanyagokat vagy embereket szállítaniuk egyikről a másikra.
"vagy beérjük a Földdel"
A világegyetem ezt nem kérdezte meg tőlünk. Hatalmas távolságaival egyszerűen nem is hagyott számunkra más lehetőséget.
de azért annak az esélye nagyságrendekkel kisebb, hogy közel egyszerre két bolygóba is becsapódjon egy-egy komolyabb aszteroida.
itt alapvetően azt kell eldönteni, hogy van e keresni valók földön kívül, vagy beérjük a földdel.. elnézve ezt a kíméletlen ipari léptékű nyersanyagpazarlást ami most megy, én nem látom azt, hogy ez túl sokáig működhetne így. ha be akarjuk érni a földi készletekkel, akkor nagyon máshogy kellene élni. szerintem bármiféle mars- vagy holdbázisos vízióra így kellene tekinteni. nem önmagában van értelme, hanem abból a szempontból volna hozadéka, hogy kifejlesszünk olyan technikákat, amivel hozzáférhetünk külső nyersanyagokhoz, mielőtt totális kimerítjük és de-terraformáljuk a földet.
"atomcsapás esetén . . . jobb esélyeid vannak az életben maradásra egy Mars bázison, mint a belvárosi lakásban"
De abból a városból mennyivel több ember tudna elmenekülni a Föld bármely nem érintett pontjára, és ott huzamosan élni, mint a Marsra utazva!
Egy bolygó lakhatósága egyáltalán nem azzal mérhető, hogy ott korlátozott ideig életben maradhatsz egy rendkívüli költségekkel létrehozott, a környezettől nagyon elszigetelt, korlátozott mozgáslehetőséget engedő mesterséges élettérben. Egyébkén pedig már maga az odaút önmagában is óriási sugárdózissal, látásromással, izomtömeg vesztéssel, csontleépüléssel járna.
"ha egy kellően nagy aszteroida lecsattan a Földre"
Ez ellen a Mars sincs védve. Sőt a több mint százszor ritkább légkörének fékező hatása még kevesebb is. kevesebb.
"A Föld még egy szélsőséges környezeti katasztrófa vagy atomháború után is sokkal lakhatóbb maradna, mint amilyen Mars." Hát az ugye attól függ.
Például, ha egy nagyvárosban tartózkodsz, amikor azt atomcsapás éri. Sanszos, hogy jobb esélyeid vannak az életben maradásra egy Mars bázison, mint a belvárosi lakásban.
Vagy ha egy kellően nagy aszteroida lecsattan a Földre, akkor "good bye".
De ami a lényeg: ne azt hasonlítsuk össze, hogy egy szál pólóban lófrálunk a tóparton a Földön vs ugyanígy a Marson a felszínen (ez utóbbi kb olyan jó, mintha az Atlanti óceán fenekén próbálnánk meg sétálgatni.)
Az emberes Mars utazás ígérete egyébként csak Musk szélhámoskodása volt, de néhányan naivan bedőltek neki. Tökéletesen irreális és értelmetlen akár csak egyetlen ilyen expedíció is, nem hogy valami tömeges kolónia létrehozása. A Föld még egy szélsőséges környezeti katasztrófa vagy atomháború után is sokkal lakhatóbb maradna, mint amilyen Mars.
A Mars várat magára. Tartok attól, hogy Elon veszít a lendületéből, az egész projekt meg fog állni és mi pedig leshetünk még jó sokáig. Megnézzük a TV-ben a kínai Marsra szállást...
Italy is going to Mars! @ASI_Spazio and @SpaceX have signed a first-of-its-kind agreement to carry Italian experiments on the first Starship flights to Mars with customers. The payloads will gather scientific data during the missions. Italy continues to lead in space exploration!
"Mid-Latitude Regions (30–60° Latitude, Both Hemispheres):
Utopia Planitia: A large impact basin in the northern hemisphere where the Phoenix lander (landed 2008) confirmed water ice just centimeters below the surface. Shallow Radar (SHARAD) on MRO has mapped extensive subsurface ice deposits here.
Arcadia Planitia: Another northern plains region with widespread, near-surface ice detected by SHARAD and neutron spectroscopy from Mars Odyssey. Ice is estimated to be within 1–10 meters of the surface.
Deuteronilus Mensae and Protonilus Mensae: These areas in the northern mid-latitudes show glacier-like features (lobate debris aprons and lineated valley fill) with radar evidence of nearly pure water ice covered by thin debris layers."
És persze ott vannak a vízjegek a felszínen (az egyik sarki régió, Koroljev kráter, és gondolom van még pár ilyen)
Ennél sztem már "találtak" közelebb is a felszínhez. Néhány száz méter kisebb fúróberendezéssel is megdolgozható. Több km az már sokkal durvább felszerelést kíván.
Kösz, legalább ezt a kérdést is körbejártuk kicsit.:)
És akkor a jó hír, hogy pár km-re a felszín alatt ott lehet a régóta keresett víztömeg? Ez viszont mindenképpen pozitív fejlemény a későbbi terveinre nézve.
Az űrruha alá mászó porszemcsék gondolom akkor vannak, amikor le/felveszik a ruhákat. A terepről bejövetelre kell kialakítani valami olyan megoldást, hogy a por nem tudjon bejutni (mint ahogy az Apolló küldetésekkor igen durván volt bent por - hiszen még zsilipük sem volt, és a ruhájukra ragadt rendesen.
Silicon (Si): ~20-25% by weight, forming silicate minerals like feldspar and pyroxene.
Iron (Fe): ~10-20%, often as iron oxides (e.g., hematite, magnetite), giving Mars its reddish hue.
Aluminum (Al): ~5-10%, in aluminosilicates.
Magnesium (Mg): ~5-8%, in pyroxene and olivine.
Calcium (Ca): ~4-7%, in feldspar and pyroxene.
Sulfur (S): ~2-5%, as sulfates from volcanic activity or weathering.
Oxygen (O): Dominant in oxides and silicates, ~40-50% by weight.
Trace elements: Sodium (Na), Potassium (K), Titanium (Ti), and Chlorine (Cl), each <2%.
Minor components include water/ice traces, carbonates, and perchlorates. The exact composition varies by region, with some areas showing more sulfates or iron oxides. Dust is finer (1-10 micrometers) than surface soil, which can include larger basalt fragments.
Azért a finom por már a holdon is okozott gondokat emlékeim szerint. Nem csak feltétlen a belélegzés, hanem a bármilyen jól záró űrruha alá mászó nagyon apró szemcsés porszemek képében.
Nyilván nem egy szakcikk és valóban rengeteg benne a tendeciózus csúztatás(Musk finoman szólva sem túl népszerű manapság), de engem spec az alábbi állítások valóságtartalma érdekelne leginkább:
"Bár ezek(veszélyes anyagok) a Földön is előfordulnak, a Marson sokkal koncentráltabban vannak jelen.
A marsi porszemcsék átlagosan mindössze három mikron méretűek, ami a penészspórákhoz hasonló nagyság. Ez azt jelenti, hogy túl kicsik ahhoz, hogy a szervezet természetes úton kiürítse őket..."
