Van olyan, hogy tömegközlekedés Magyarországon ? Tömeg az igen, de hogy közlekedés ... ? Ezért javaslom, módosítsunk ezen fogalom leírásán az alábbiak szerint : tömeg-közlekedés
Azthiszem a tömegközlekedés helyzete is megérne egy misét! MÁV, BKV és egyéb antiEuropid cégek. Nem tervezitek ezzel kapcsolatban egy vita megszervezését?
Kedves Pocak, a Mélyviz heti műsora megjelenik a hírlevélben, valamint folyamatosan új témaként, az adás időpontját feltüntetve meghirdetjük a Törzsasztal/Mélyvíz rovatában is. Főoldalra csak az adás napján és csak akkor kerül a Mélyvíz, ha az adás alatt is be tudjuk kapcsolni az interneten érkező véleményeket.
Azthiszem a tömegközlekedés helyzete is megérne egy misét! MÁV, BKV és egyéb antiEuropid cégek. Nem tervezitek ezzel kapcsolatban egy vita megszervezését?
Az Internetto honalpon ket linket tesznek ki az adott musor melle. Az egyik a chat, a masik a realvideo cime. A progit a http://www.real.com -rol tudod letolteni. Itt van fizetos es ingyenes verzio. A G2 beta nevu progi letolteset javasolnam.
Hát bizony még mindig vannak monopolista cégak, pedig a dal már nem erről szól. Lásd OTP Bank Rt. Ahol én lakom, ott a nyitvatartási idő úgy van kitalálva, hogy a mezei dolgozó még véletlenül se tudjon munkaidő után odaérni. Én éppen ezért már a telebankot használom, de akkor miért legyek rákényszerítve arra, hogy fizessem a telefontarifát, pláne egy pesti számra, holott aszolgáltatás maga ingyenes.
Ugyanakkor még mindig a legtöbb ügyféllel rendelkező bank, bár nem sokáig lesz ez így.
Ez ok., de várd meg, mi lesz a koncesszióval. Jön az 1800-as freki, majd estleg az 1900-as.Egy társaságnak szerintem is állami felügyelet alatt kell lennie.Csak nem mindegy, hogy melyik lesz az.Közben pedig szép lassan integrálódunk az eu-ba.
Persze, van külföldi tőke. A MATÁV-nak is van. Én úgy gondolom, hogy itt külföldi tőkével van a gond. Ha a MATÁV többségében állami kézben volna, akkor az ebből származó profit nem a külföldi tőkés, hanem az állam zsebébe kerülne. És ahhoz viszont már van valami közöd. A külföldi tőkéshez viszont nincs. Maximum megcsodálhatod a gyönyörű úszómedencéjét egy képeslapon.
Még nem sokszor szóltam hozzá a különböző témákhoz, mert csak napközben van lehetőségem internetezésre.Este a Mélyvíz idején csak mobilról tudok "imélezni". Új témát vetnék fel ezen a fórumon, mégpedig a matáv monopóliumáról. Érzésem szerint a jövő az elektronikus távközlésé, ahol összeolvad a telefonos és internetes kommunikáció. Igaz, hogy a MATÁV-nak kedvezményesek a tarifái a gsm és egyéb vezetéknélküli telefonokkal szemben, de a gyors és igazán átütő fejlődést ezek a cégek produkálják.
Az infrastruktúra előbb-utóbb lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatok is csökkenteni tudják a tarifáikat, és akkor mi lesz Matáv? Egyébként az internetes szolgáltatás forgalma a közeljövőben meg fog indulni a kábelhálózatokon is: és akkor nincs foglalt vonal,csak sebesség.
Üdvözlettel egy "Pannonos":
Tóth Zoltán
E-mail:+36209741418@sms.pgsm.hu
zoli62@freemail.c3.hu
TothZoltan@netscape.net
url:http://extra.hu/zoli62/
Kedves Pucros Mackó, mindkét felvetéseddel egyetértek.
1. A realvideot megigérték, talán már a jövő héten működni fog. Kérdezd Esztert!
2. Mi (mármint a Mélyvizek szerkesztői) valóban úgy képzeltük, hogy mivel hetente öt különböző témában szervezünk stúdióvitát a televizióban, ezeket a témákat felvetjük a Törzsasztalban, hogy ott egy párhuzamos beszélgetésre legyen lehetőség. Hetente 2-3-szor tudjuk a képernyőre is kitenni néhány ide bejövő véleményt. (Ennek technikai és pénzügyi okai vannak). Jót szokott tenni a beszélgetéseknek, a vendégek nem tudnak nem figyelni rá és a nézők is olvassák (több tizezren). Mi valódi párbeszédre is gondoltunk, de ahhoz a fórum is kicsit lassú és még elég szűkkörű. Ha van témajavaslatod, ird meg! És csábitsd ide a barátaidat, ha a témák tetszenek. Vasárnap felteszem a jövő heti témákat.
A másik. Szó volt róla, hogy esetleg RealVideón nézhetnénk akár mi - akik nem vesszük az MTV2-t - is a műsort. Szerintem jobban ki lehetne használni a sávszélességet, ha csak a hang jönne RealAudión, és emellett még egy weblapon a meghívott beszélgetők listáján színelváltozna az éppen beszélő illetőnek a neve. Vagy ilyesmi.
Kedves MÉLYVÍZ, és kedves mélyvizelő asztaltársak!
Ha jól értem, még csak kísérletezés ez a tv+netvita kombináció. Bár én sajnos nem tudom fogni nb. műsorotokat, az internettós vetületét nagyon tévészerűnek találom. Pontosabban olyannak, mintha le tudnám hallgatni egy betelefonálós tv- vagy rádióműsorba érkező hívásokat. Vagy, még inkább, mintha családi otthonok tévészobáiban elhelyezett poloskákon kagylózhatnám le a nézők megjegyzéseit.
Pedig szerintem a netvita műfaját másképpen is be lehetne illeszteni egy tévéműsorba, mint hogy a régóta szokásos nézői betelefonálásos rendszerből kiveszünk tizenkilenc telefonoskisasszonyt és beleteszünk egy számítógépet internetes böngészővel. A virtuális világban külön élet folyik, a kommunikáció benne kétirányú, tehát szabadon írhatók-olvashatóak a közös fórumok. A mélyvizes topikokban ezzel szemben adásidőben jószerivel minden hozzászólás a műsor felé irányul, mintha oda akarnának bekiabálni a hozzászólók, és mintha konszenzus lenne arról, hogy a hozzászólások igazából az idézettségért vetélkednek. Ez sajnálatosan egyoldalú, és ezért a működésmódért felesleges az Internetet igénybevenni, erre a hagyományos telefon is megfelel.
Mi lenne, ha ehelyett úgy beszélgetnénk a szerkesztőség témáiról, ahogy más topikokban szoktunk? Közben szóba kerülhetne, hogy a tévében hogy kanyarog a beszélgetés fonala, mint ahogy ott sem az "interneten beérkezett hozzászólásokat" idéznék, hanem "adásunk idejére az interneten már parázs vita bontakozott ki" lenne az uralkodó szóhasználat, az erre specializált munkatárs pedig ismertethetné az itt összecsapó főbb nézeteket, érveket, neadjisten ketten-hárman vállalnák, hogy ezeket képviselik.
Mondom, minálunk nem jön az adás, ezért bocs, ha nyitott kapukat döngetek. Azért a hálózati beszélgetőtársaknak is szerepet kell váltaniuk ahhoz, hogy ne bekiabálósdi, hanem párhuzamos beszélgetés folyjék itt az internettón.
Köszönjük Speaker, olvastuk a cikket. A vendégek akkor épp a témáról szóló tudományos konferencia előadói voltak, a téma közismert szakértői. Kár, hogy nem volt internetes kontroll, akkor talán menet közben javíthattuk volna az elszólásokat.
Ritkán nézem a kettes tévécsatorna Mélyvíz című éjjeli műsorát, mert szereplôirôl sokszor kiderült, hogy nem is olyan jó úszók, csak partközelben pancsikálnak, beljebb nem merészkednek. Pedig a cím azt sejteti, hogy a vitatott téma legjobb ismerôivel találkozhat a nézô a képernyôn, olyanokkal, akik messzire mernek úszni, s ha kell, víz alá is lebuknak - felhozandó olyan adatokat, tényeket, érveket, amelyek csak a mélyben találhatók meg. Tehát a nézônek az a kívánsága, hogy kiváló szakértôk vitáját kiváló műsorvezetô irányítsa.
Az egyik éjjel sugárzott Mélyvíz bizony elég sekélyre sikeredett. A vita tárgya a kommunista hatalomátvétel elôkészítése volt, s ezzel kapcsolatban a résztvevôk több elfogadható gondolatot, véleményt adtak elô, sok tényt helyesen világítottak meg, de bizony elhangzottak tévedések is, és lényeges momentumokról nem is beszéltek. Csak egy példát említek meg, ami nem lehet mérlegelés, vélekedés tárgya, mert vitathatatlan tény. Az egyik szakember az 1945-ös választás utáni Nagy Ferenc- Rákosi Mátyás beszélgetést idézve Nagy Ferencet a kisgazdapárt fôtitkáraként emlegette, pedig akkor Kovács Béla volt a fôtitkár. Senki sem javította ki. A műsorvezetô sem, aki egyébként több esetben is elárulta tájékozatlanságát, felkészületlenségét.
A műsornak azonban az ilyen tévedéseknél sokkal nagyobb hibája is volt, aminek talán az lehet az oka, hogy a szereplôknek nem sikerült még teljesen megszabadulniuk a tanulmányaik során szerzett marxista történelmi befolyásoltságtól. A nézôk azzal a tudattal állhattak föl a készülékük elôl, hogy ezek a kommunisták ügyes politikájukkal méltán gyôzték le a gyámoltalan kisgazdákat, akik azt a hibát is elkövették, hogy nem a legalkalmasabb emberüket delegálták a miniszterelnöki székbe. Így aztán az 1945-47-es korszak visszasüllyedt a kommunista történészek által 1944 végétôl egységesen "népi demokráciának" nevezett szocialista periódusba. Mivel ez ellentmond a tényeknek, szólnunk kell, fel kell mutatni a tényeken alapuló történelmi igazságot.
A világ legerôsebb antidemokratikus államának százezernyi katonája tartotta megszállva ebben az idôben Magyarországot, mégis… Nos, ez a mégis hiányzott a Mélyvízbôl. Igaz, hogy a háborúban vesztes oldalon álló Magyarország csak korlátozott szuverenitással rendelkezett; igaz, hogy a közigazgatás, elsôsorban a rendôrség pozícióit az 1945-ös választások elôtti "ideiglenes" idôszakban - a megszállók segítségével - a kommunisták jelentôs mértékben elfoglalták; igaz, hogy - éppen az elôbbiek okán - a kisgazda politikusok sok mindent nem tudtak elérni; igaz, hogy szovjet fenyegetôzések elôtt nemegyszer meghátrálásra kényszerült Nagy Ferenc; igaz, hogy sikerült szétverni a kisgazdapártot; igaz, hogy végül hazánk is "népi demokrácia", vagyis a szovjet tömb tagja lett, de nem igaz, hogy ez a magyar kommunisták kiváló politikai munkáját dicséri. S ez - sajnos - nem derült ki a vitából. Pedig a szovjet hadsereg nélkül az MKP egy jelentéktelen ellenzéki pártocska lett volna.
A továbbiakban néhány ki nem emelt tényt szeretnék kiemelni. A '45 októberi budapesti helyhatósági választások, a csúfos vereség után (a munkáslakta Pest környéki településeknek a fôvároshoz csatolása ellenére a kisgazdák szerezték meg az abszolút többséget) közös listás választást javasoltak a kisgazdáknak (is) a kommunisták, s ezt támogatta a megszálló erôk vezetôje, a szövetséges ellenôrzô bizottság szovjet elnöke is. És nemcsak verbális eszközökkel, kényszerrel is! A kisgazda politikusok ezt nem fogadták el, s elérték, hogy a pártok külön indulhattak. Ennek következménye az 57 százalékos kisgazda és a 17 százalékos kommunista eredmény. Ekkor jelent meg a New York Times vezércikkében ez a mondat: "A magyarok legyôzötten, háborús pusztítások után s orosz megszállás alatt mégis az elsô szabad választást rendezték a háború óta Délkelet-Európában. Ugyanakkor elegendô politikai érettséget tanúsítottak, s a döntô többséget egy pártnak adták… Ha a kisgazdákat hagyják, hogy politikájukat gyakorlatilag is megvalósítsák, Európának a legnyugtalanabb vidékén a demokrácia fellegvárát fogják felépíteni, amely lelkesítheti mindazokat, akik a környezô országokban a demokráciáért harcolnak." Ezt nem idézte a tévében egyik "szakértô" sem.
Az 1947-es - elôrehozott - országgyűlési választáson minden csalás (a szavazati jog nagyarányú megvonása, a kék cédulával történt százezres nagyságrendű visszaélések stb.), kényszer (választási gyűlések szétverése, jelöltek bántalmazása stb.) és technikai elôny (autók, újságok, rádió stb.) ellenére is csak öt százalékkal tudták növelni szavazataik arányát. Ezzel a kommunisták a legnagyobb parlamenti párt lettek, mert kompromittált szövetségeseik visszaestek, a polgári középet és jobboldalt pedig megosztották. Mégis: a kommunisták mesterkedése ellenére is a szavazók 78 százaléka kitartott a polgári életforma mellett. Persze a népfrontos koalíció megszerezte a többséget. Ekkor írta McCargar amerikai diplomata, megtisztelô azonosulást mutatva a nehéz helyzetben lévô magyar néppel: "Vereséget szenvedtünk, de tisztes vereség volt, melynek keserűségét enyhítette több millió magyar állampolgár bátorsága és becsületessége."
Visszatérve az 1946-os évre, a "szalámizás" elsô jeleként a Baloldali Blokk (kommunisták, szociáldemokraták, parasztpártiak), no meg a szovjet elvtársak nyomására 21 kisgazda képviselôt kizártak a pártból. Csak azt nem említette senki, hogy Rákosiék nyolcvanat akartak eltávolítani, s a 21 parlamenti mandátuma érintetlen maradt. Az év folyamán aztán más nagy politikai sikert nem tudott fölmutatni az MKP, hacsak a pártközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeik elszabotálását nem tekintik sikernek. Az viszont kisgazda siker volt, amit a londoni Times írt 1946. október 31-én: "Magyarország a kultúra és a szabadság oázisának tűnik... A baloldal pártjai, bár sok magyar agresszornak tartja ôket, úgy érzik, hogy védekezésre kényszerülnek."
Az MKP parlamenti frakciójának 1946. december 19-i ülésén Horváth Márton arról panaszkodott, hogy a kisgazdapártnak "igen tekintélyes tömegbefolyása" van, s elismerte, hogy csak "szívós és hosszadalmas munkával tudjuk majd az erôviszonyokat úgy megváltoztatni, hogy a koalíciónak ettôl a formájától meg tudjunk szabadulni, hogy a magyar koalíciós kormányzás is hasonlítson a délkelet-európai koalíciós kormányzáshoz". Vida István történész pedig - még a kommunista kurzus idején - megírta, hogy 1946 végére "patthelyzet" alakult ki. Vagyis: százezer szovjet katonával és egy SZEB-elnökkel a hátuk mögött a hazai kommunisták idegesek lettek.
S most értünk el a vita legsúlyosabb hibájához, annak elmulasztásához, hogy Kovács Béla szovjet elhurcolását illetéktelen külsô beavatkozásként emeljék ki. A külsô beavatkozás ugyanis a magyar kommunisták tehetetlenségének a bizonyítéka. A demokrácia 1947. február 25-én még olyan erôs volt hazánkban, hogy a kommunista vezetés alatt álló Belügyminisztérium nem merte, nem tudta letartóztatni a mentelmi jog által védett kisgazda nemzetgyűlési képviselôt. Ehhez egy gyôztes világhatalom törvénysértô beavatkozására volt szükség. Ezért nem tetszett Horváth Mártonnak a nem "délkelet-európai" koalíció, s ezért tetszett a nyugati demokratikus sajtónak az, amit a kisgazda és polgári politikusok igyekeztek megvalósítani: a demokráciát.
Így e rövid korszak minden nehézség, korlátozottság ellenére a magyar történelem legszebb lapjaira tartozik, amirôl a közszolgálati televíziónak és a magyar történészeknek legalább olyan elragadtatással illenék beszélni, mint ahogy a New York Times és a londoni Times tette. Mert ezt érdemli a magyar nép és azok a - fôleg paraszti származású - "nem a legtehetségesebb", emigrációba kényszerített politikusok, akik Nyugaton is helytálltak és megbecsülést szereztek a magyar névnek, mint például Nagy Ferenc, két amerikai egyetem díszdoktora.
A Mélyvízhez pedig több víz és jobb úszók kellenének!
Kedves Neduddgi és a törzsasztal vendégei! Minden hozzászólás az adott témához azonos értékű. Reakcióra azonban senki sem kényszeríthető sem a TV-ben , sem a Neten. Látszik, elhangzik, felolvassák, betelefonálják, leírják, elmondják. Ha megjelenik a TV képernyőjén, kicsit többen látják és olvassák, mint itt a Törzsasztalnál. Mindannyian tanuljuk, hogy hogyan kell beszélgetni, figyelni a másikra, reagálni a véleményére. Jelenleg inkább mindenki mondja a magáét, segítsetek ti is abban, hogy ne így legyen. Szóljatok hozzá a megadott témákhoz! Ha lesz mit, mi kitesszük. Ma este például várjuk a véleményeket, kérdéseket, a fiatalok krízishelyzetben c. témához. Írjatok!
MELYVIZ,
Bocs de ugy tunik, Ti akartok rank talalni, nem forditva. S eleg amator modszerekkel, bar meg igy is sikeresnek tunik.
"... Hogy végül milyen lesz a beszélgetés az múlik a vendégeken, a műsorvezetőn és a hozzászólásokon...." Na ebbol a "hozzaszolasokon" kicsit eros volt...
Velemenyem szerint teljesen figyelmen kivul hagyja a musor a "hozzaszolasokat", ha meg is mutatjak, fel perc mulva mar teljesen masrol beszelnek a resztvevok. Ha ez a musorpolitika burkolt resze, akkor rendben van. Ha szerkesztesi, produceri hiba, hat akkor hmmmm...
Kedves mindenki! Szeretnénk elolszlatni egy félreértést. A Mélyvíz egy televízióműsor, egy élő stúdióbeszélgetés, minden este más témáról és más meghívott vendégekkel. Arra gondoltunk, hogy a ntémák talán elég érdekesek és közérdekűek ahhoz, hogy az Internetto olvasóit is érdekelhetik. Hogy végül milyen lesz a beszélgetés az múlik a vendégeken, a műsorvezetőn és a hozzászólásokon. Ne csak minősítsétek a műsort, hanem ha a témát fontosnak tartjátok, szóljatok bele! Akkor kitesszük, a műsorvezető és a vendégek reagálni fognak rá. Holnap például arról lesz szó, hogy a 16-24 évesek között a legnagyobb az öngyilkossági kísérletet elkövetők aránya. Vajon miért? Mit lehet és kell tenni, hogy ne így legyen? Szóval a témákról írjatok és akkor talán a műsor is érdekesebb lesz. Próbálkozzunk, hogy egymásra találjunk. Mi nyitottak vagyunk.
HJM,
Kosszinger. most ugyanaz van. Rizsa, rizsa, rizsa. Erdemes egyaltalan irni az aktualis topicba? Az egesz arra megy ki, hogy "kipipalja" valami kozep manager, hogy ok, internetto forum megvolt. Hogy milyen hatasfokkal, es mennyit tett hozza a musorhoz, az senkit nem erdekel. Azt hiszik... En az ilyen PR-ost nem marasztalnam az tuti...
Kedves Eszter!
Lehet neduddgi barátomnak igaza vagyon?
Tegnap este amíg bírtam addig követtem a történészek szinte teljesen "öncélú" vitáját.
Na amíg el nem aludtam egy szó nem esett az Internetről.
Lehet, hogy csak álmodtam az egészet?
:-)
