Pótcselekvés.
Mintha én otthon írásba adnám, hogy ezentúl nem verem el az asszonyt, ha kapatosan jönnék haza a kocsmából.
De a topik témájánál maradva, néha igen jókat derülök, ha mégis nekipróbálkoznak párték, hogy valamiben egyezségre jussanak. Valahogy úgy játszódik, hogy az egyik bedobja: jussunk egyezségre, de ez és ez legyen az egyezség! Mire a másik, hogy na, persze, jussunk, mert az szép, de az egyezség emez és emez legyen! Innen már tiszta a kép, naná, hogy az a rohadt másik nem akarja elfogadni az egyezségemet!
Nem is tudom mikor volt arra példa, hogy eltérő álláspontokról döntési kényszerben valami kompromisszumos megoldás született volna.
Ez elsősorban közgazdaságtanilag bukik meg, ugyanis nem találkozik a kereslet a kínálattal.
Kereslet ugyanis éppen arra van, hogy a pártok ellenségei egymásnak, sőt, a párthívek is.
Azt meg már a gyerek se hiszi el, hogy az uniós képviseletről szólna, a legitimációs felhang már szinte evidencia.
Programot, politikai célokat a szavazásra jogosultak töredéke se tudna megérteni.
A vállalások meg kb. annyira jók, hogy nagyjából ezek mentén lehessen a "másik" gazságait kritizálni.
Ilyesmiket szvsz leírni butaság. Még a papír is belepirul. Kutya nem gondolja komolyan.
Akkor meg minek?
Tehát úgy néz ki, tévedtem, amikor exhumált csontvázban Jó tündér rosszabb énjét véltem felfedezni. (Micsoda mondat, figyelitek?) Valójában egy másik kedves ismerősöm tért vissza, csak a régi nickje nem kóser már neki.
Neked az a kicsi mániád, hogy velem hadakozol különböző topikokban. A helyzet az, hogy egy másik személyről van szó.
dear többi,
Valamikor nagyon szerettem indexezni, amikor érdekes beszélgetések voltak, most nem találok értelmet abban ami itt folyik. A "balos", "jobbos" jelzőkről nincs mondanivalóm, én nem igy rendezem el a világom. Olvastam viszont egy érdekes interjút a Népszabiban Bencze Györggyel, aki Orbán és a FIDESZ tanácsadója volt, ma is vállaltan FIDESZ szimpatizáns. BGY igen kritikus az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, általában a szoclib értelmiség bizonyos attitüdjeivel szemben. Az a kritika megfontolandó, arról lehet beszélni, azzal én részben egyet is tudok érteni.
Amit BGY, a FIDESZ-t támogató filozófus egyetemi tanár az interjú végén kimond az minden eddiginél pontosabb megfogalmazása az orbánizmus és talán a mai kor problémájának "...a FIDESZ vezetői lassan már csak azokban biztak, akik minden héten bemutatták nekik egy kommunista skalpját. Hogy ezek milyen minőséget képviseltek ? Szerintem dakota minőséget. Hogy mennyi haszon volt belőlük a FIDESZ-nek ? Szerintem nem sok. "
Ugy gondolom, Bencze minőséget képvisel, emberi és szakmai minőséget egyaránt, akárcsak Jelenits atya vagy Tölgyessy Péter. Persze tömegdemonstrációk szervezéséhez, emóciók felkavarásához hasznavehetetlenek.
Egyikőjüket sem tudom valamiféle "másik oldal"-nak látni. Mintahogy a szoclib értelmiség egyes emblematikus figuráit képtelen vagyok "sajátjaim"-nak érezni, noha én is a szociálliberális kormányra szavaztam. De ha ez nagyon fontos, ha ez a pártpreferenciaha elkezd nagyon fontossá válni egy társadalom életében akkor nagyon nagy baj van. Bencze erről is beszél, a vietnami háború illetve a Dreyfus per okozta társadalmi krizis kapcsán.
A valódi pragmatikus minimum a valódi emberi és azakmai minőség (szerencsére ezek igen gyakran járnak párban) primátusának elfogadása lenne. A méltóság, alázat, tisztesség előtérbe helyezése. Nyoma nincs ennek persze, de önként azért vállalható. Az Index Forum valamilyen értelemben nemcsak az egymás elleni, hanem általánosságban az alázat, a tisztesség és a méltóság elleni kampf eszközévé vált, ugyhogy ezek a kérdések itt már sajnos nem is diszkutálhatók.
elrontottam a tökéletes 1000
hozzászólási statisztikám...
nem érdekes. nincs pragmatikus minimum, illuzió
volt az egész. és hiszti sincs, és rinya sincs.
mindkét felet egyenlő mértékben
teszem felelőssé azért ami ma az országban van.
csak az egyikre fogok szavazni, de minden
különös lelkesedés nélkül. nem elemzem a
helyzetet, mert a helyzet nem méltó elemzésre,
sem az enyémre, sem máséra, senkijére.
egy kiváló barátomtól idézve, kezdem el
a Nagy Kampánycsendem, és azért most, mert
nekem igy konveniál :
"Magyarország valódi politikai jelképe, Deákné
és az ő vászna. "
A játékelmélet az indexen nem vált be. Vagy bevált, csak rossz eredményeket hozott. Ez a fórum olyan virtuális csatamező lett, ahol zsoldosok és őrült igazságosztók lövik egymást dum-dum golyóval, a széplelkeket meg felkötik az első fára. Nincs kegyelem, ilyen a gladiátorélet.
Amikor az egyik legjobb barátommal leülünk,aki történetesen (a jelenlegi skatulyák szerint)jobbos (én meg balos)és politikára terelődik a szó, akkor 10 percen belül anyázás a vége. (Mindketten elég impulzív vitázók vagyunk...)
Ez a gáz.
A FIDESZ mesterien alkalmazta az "Oszd meg és uralkodj!" elvet.
Az "oszd meg" kiválóan sikeredett...:-(((
nem tom ki volt az az EG
de ezt irta 1998 decembereben a topiknyito
okossagban:
Dears,
A cim Korovjov kolleganak egy irasabol
valo, amit a Hiteles konzervativ part
cimu topikba irt, s mely iras nekem
(ez itt a reklam helye) nagyon tetszett.
Persze utala's a Kis Janos fele liberalis
minimum-ra, de epp azert jobb, mert
nem liberalis, nem konzervativ, nem
szocialdemokrata. Bar Burke ota a konzik
idegenkednek a pragmatizmustol, megiscsak
arrol van szo, hogy azt mar tudjuk, hogy
miert kell sztrajkolnunk, feljelentenunk,
tuntetnunk, utalnunk, utalnunk es megint
utalnunk a masikat, talan arrol is
kellene beszelnunk miert kellene
a masikkal kooperalnunk, egyutt gondolkoz-
nunk. Mi a feltetele egymas elviselesenek?
Ugy latom, hogy ami itt un. politikai vita
cimen folyik az
tulajdonkeppen Civil War Light. Es
szerintem ez kezd nagyon nem-funny lenni.
.....
Woland, ez egyre kevesbe nem-funny, egyaltalan
nem kooperalunk, es szerintem jobban utaljuk
egymast mint anno. ez az EG jol pofaraesett,
a hulyeje.
Nem kudarc — kiváltképp nem a Te kudarcod. Megfeledkezni látszol ama (roppant 1*ű) tényről, hogy az idelátogatók többségének politikai kultúrája követő jellegű. Ehhez szervesen tartozik ama tény, hogy nem Te vagy a követendő minta — mint ahogy más vitapartnerek sem: a partner az partner, a példaképre meg ugyebár fölnézünk.
Tehát: amikor ezt a hejre kis témát "összenyafiztad anno" kis hazánkban a kormányoldal és az ellenzék is a konszenzusos demokráciáról beszélt, és ENNEK akadályozásával vádolta a másikat. Manapság a "kormány felőli" oldal a többségi demokráciát favorizálja.
Ennek megfelelően változik a stílus: attól a közegtől, amelyben az a viselkedési minta, hogy "együtt kell(ene) működnünk", egészen más dolgokat várhatsz el, mint attól, ahol az, hogy "élethalálharcban állunk ellenségeinkkel".
Azert mondjuk meg az oszintet, de bele
az arcomba, amikor en ezt a topikot
osszenyafiztam anno, sokkal lagyabb volt
az index.hu mint most, igazi orbitalis
kudarccal allunk szemben. (a kudarccal valo
szembeallas ugy altalaban kepzavar lenne,
de ez a kudarc olyan kis nyalkan nez a
szemem koze, hegyibe vagy ilyesmi, szoval
pofaraesni tudni kell)
Bar en sem polgari konzervativ nem vagyok, sem szocialista, azert megprobalok hozzaszolni.
1. Az allamnak ott kellene az informatikai tarsadalom kiepiteset elösegitenie, ahol az eselyek kiegyenlitesere van szukseg, hiszen a tehetösebb retegek ma is hozzajutnak ezekhez a javakhoz, de ha a maradek nem kap esely erre, az a tarsadalom hosszutavu ketteszakadasara vezet.
- oktatas: A szamitogephasznalat a szukseges altalanos muveltseg reszeve valik, ezert minden diaknak biztositani kell az informatikai oktatast es a hozzaferest, ha el akarjuk kerulni az uj analfabetizmus kialakulasat.
- hozzaferes: a kormanyzatnak meg kellene probalnia olcsobba tenni a halozati hozzaferest a polgarai szamara.
Masreszt az allamnak sajat burökraciajanak muködeset is at kell alakitania papiralapurol informacio-alapura. Ez egy olyan terulet, ahol viszonylag kicsi befektetessel meg is lehetne elözni a vilagot.
2. Hat ez egy nagyon nehez kerdes, föleg azert, mert egy nagyon erös, es Mo. szinte összes polgarat hatalmaban tarto illuzioval kellene leszamolnunk, megpedig azzal, hogy a Trianonban elcsatolt teruletek valaha is visszakerulhetnek Magyarorszaghoz. Amig ez az illuzio hatalmaban tart bennunket, addig szuksegszeruen kepmutato a politikank, mert mindenaron ott akarjuk tartani a hatarontuli magyarokat, ahol most elnek, hogy megmaradjon a jogalap az illuzio fenntartasara .
Szerbiaban polgarhaborus helyzet van, Ukrajna Karpatalja-politikaja elegge kiszamithatatlan, Szlovakiaban es Romaniaban pedig nagy az esely ra, hogy visszakerulnek a hatalomba a nacionalkommunista erök (Meciar, Iliescu). Nem szamithatunk arra, hogy ezen orszagok barmelyikeben ugy elhet belathato idön belul a magyar kissebseg, ahogy szeretne. Ha lehetöve tennenk (igazan), hogy a hatarontuli magyarok eldönthessek, hogy szulöhelyukön vagy Magyarorszagon akarnak elni, akkor ezzel talan javithatnank Mo. aggaszto demografiai helyzeten (mivel v.sz. a kepzettebb fiatalok a mozgekonyabbak).
Mindezek mellett persze tamogatnunk kell a maradokat is, de lehetöleg nem ugy, hogy azt a szarnyat tamogatjuk, amelyik az eppen itthon kormanyzo oldalhoz közelebb all.
1. A Duna-mozgalmak és csatolt sleppjeik soha nem voltak környezetvédő szervezetek. Elismerem az alapítók lelkesültségét és jó szándékát, de hihetetlen károxármaztak abból, hogy megmámorosodtak a hatalom ízétől. Hazánk ezeréves történelme során senki nem okozott még annyi kárt a Szigetköznek, mint ezek a mozgalmak és a melléjük felkapaszkodott, önhitt sarlatánok (H. Adrienne, mint iskolapélda). — Elnézést az indulatokért, de gyakorolt szakmámról van szó.
Egyebiránt voltak más ilyen, erős, nyomásgyakorló csoportok is — pl. a gyöngyösoroszi, HAF-ellenes lobbi vagy Wekler F., mecseknádasdi polgármester (majd Agrárszöv, végül SZDSZ, kis híján elnök) atomtemető-ellenes, népszavazásos hadjárata.
2. Fentiek alapján a TUDAT fejlesztéséért legtöbbet korrekt tájékoztatással tehetnénk. Minden napilap (az egykori NapiMao-tól a Népszabiig) monolitikus egységben és rendszeresen közöl pl. Gy.orosziról olyan cikkeket, hogy "A rettegés falva", "Mérgezett, fertőzött víz öntött el egy falut a Mátrában" stb. Több újságnál megpróbáltam elhelyezni a helyzetre von. valós információkat — közérthető formában. Visszadobták. Amíg ez a fröcsögés, betonlobbizás, hisztériakeltés marad, a közvéleménynek esélye se lesz arra, hagy valós képet kapjon.
A törvényalkotás "szigorításának" problémája viszont egy érdekes, jogelméleti kérdésbe fut. Kis hazánkban (más országokkal összevetve) úgymond, "parlamenti túlhatalom" van — ha a dolgot a formális oldaláról nézzük. Ez azt jelenti, hogy túlságosan sok és túlságosan részletező a tv. (+ OGY. határozat). Más jogrendszerekben kevesebb és átfogóbb (keret)tv. születik, és a konkrétumok könnyebben módosítható kormány- miniszteri- stb., tehát alacsonyabb szintű rendeletekben jelennek meg. Az előző kormányzati ciklusban elég sokat harcoltunk azért, hogy legalább a környezetvédelmi jogban nálunk is így legyenek a dolgok. Nem véletlen, hogy az a kv. program, amivel '94-ben nekimentünk a választásnak, az egy jogalkotási program volt. SZVSZ abban a ciklusban a parlament meg is alkotta, méghozzá európai színvonalon azokat a tv.-eket, amelyek alapján a megfelelő, alacsonyabb szintű joxabályok hálóját ki lehet(ne) feszíteni. A '98-as választásnak már szakmai kv. programmal futottunk neki — sajnos, vesztettünk, és ez a Pepó gyerek nem bizonyult jó vételnek. Köv.képp TÖRVÉNYalkotásban nem sok tennivalónk van. Az EU-jogharmonizációban viszont ez a 2 év gyakorlatilag elveszett időnek tekinthető. Ennél még rusnyább, hogy a min. úgy viselkedik, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy kis hazánk FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE (amin a jog nem változtat) lényegesen eltér az EU eddigi területéétől. Valszeg hallottatok az arzénes vizek problémájáról. Valszeg nem hallottatok azzal, milyen nehézségeket jelent (majd?) számunkra, hogy a legjobbnak minősített szántóföldi területeinken termett gabona Cd-tartalma magasabb az EU-ban megengedettnél. SEMMIT nem tettünk annak érdekében, hogy megpróbáljuk ezt az Eu-szabványt felülvizsgáltatni (amire lennének esélyek, mert túl szigorú). Csak virtuálisan készülünk arra az időre, amikor az ivóvíz megengedett As-tartalmát 50-ről 15 mg/m3-re kell csökkenteni — épp tegnap vettem részt egy ilyen, kutatási terv összehozásában.
Azt hiszem, amíg a minisztériumból így dől a pancser slamposság, a polgárok tudata se igen fejlődik (be kell valljam, az előző rendszerben szerzett tapasztalataim is arra utalnak, nem túl esélyes a társadalmi változásokat a polgárok tudatának formálásától várni).
Unalmas az index. Beszelgessunk inkabb a partpolitikai b@szakodas helyett. Olyan temakrol, amelyekben egyeterthet polgari konzervativ es szocialista egyarant. Mert en kivancsi vagyok a szocik velemenyere. Olyan kerdeseket dobnek be, amelyek megoldasahoz "konszenzus" (brrr) szuksegeltetik a jovoben, kulonben ott vagyunk, ahol a part (pa'rt) szakad. Nem kell alsagos, nepfrontos latszategyseg, de egyutt azert gondolkodhatnank. Aztan talan mas ugyekben is jobban fogunk kommunikalni egymassal.
Harom fontos dolog peldaul: informacios tarsadalom, hatarontuli magyarsag, es a kornyezetvedelem helyzete. A kovetkezo tiz evben ezek egyre nagyobb sulyu ugyek lesznek es szamomra nem ugy tunik, hogy barmelyik kerdesben is kelloen haladnank. Kezdetnek csak par mondat mindegyikrol, aztan hatha valaki folytatja.
1. Az informacios tarsadalom honi kiepitese lassan halad, a kormany ket ev utan jutott el oda, hogy vegre nem a vizuggyel egyutt kezeli ezt a kerdest. A szemlelet azonban meg most sem eleg friss es rugalmas. Egyetertek azzal az ellenzeki javaslattal, hogy onallo miniszterium fennhatosaga ala tartozzon a terulet. Milyen egyeb modon segithetne az allam az informatikai folzarkozast? Mit tehetnek a polgarok? Mert ne csak "fontrol" varjunk mindent.
2. Milyen strategiat kovessen a mindenkori kabinet, milyen lehetosegeink vannak a magyar kisebbsegek erdekvedelmere es mikent lehetne visszaaallitani azt a relativ egyseget, amely 1990 korul jellemezte a magyar szomszedsagpolitikat? Honnan kezdjuk? Kell-e egyaltalan egyseg ebben (szerintem igen) - es mit kinal a tobb millio hataron tuli magyarnak egy baloldali, egy szocialista? Jelszavak helyett konkretumokat keretik irni.
3. Kornyezetvedelem: egyszeruen tragikus a helyzet. Nem a kozelmultbeli szennyezesekrol, hanem az elkepeszto altalanos lemaradasunkrol szeretnek beszelni. A kormanyban nincs igazi gazdaja a kerdesnek, sajnos a koalicios alku ara ilyen teren magas volt. Ezen lehet es kell is valtoztani. Raadasul Magyarorszagon me'g sosem volt eros kornyezetvedelmi mozgalom (a Duna kort kiveve) es megfelelo kormanyzati akarat es hatter a masik oldalon. De botorsag mindent a politikusokra kenni: itt az emberek tudataval van a problema. Mit lehet tenni a tudatosabb es felelosebb hozzaallasert? A jogalkotas szigoritasa megoldas-e, - es ebbol meg vagy ezer masik kerdes kovetkezik.
Hát, vissza majdnem az egész, legalább a háromnegyede.
Szent-Iványi azóta visszantácolt- legábbis az én szememben.
Tegnap az Aktuálisban kritizálta a kormányt, amiért nem üt meg kemény hangot Ausztriával szemben. Martonyi azt mondta, elmentünk a lehetséges határig, és az elég kemény, hogy kimondtuk: egyetértünk az EU fellépésével.
Martonyinak adok igazat. Ez pontosan az a fajta visszafogott politika, mint amilyent Jugoszláviával szemben folytattunk.
Szent-Iványi követelése pedig nem csak a pragmatikus politikával, de pártja szólaimaival is ellenkezik, amelyekben többször is szereptéveszto nagyhatalmi külpolitikai goggel vádolták a kormányt.
Egyetértek. SZVSZ továbbra is az volna a helyes, ha közalkalmazottakat csinálnának a vasutasokból — erre azonban 1ik párt sem mutat hajlandóságot. De akkor legalább ne emeljék jobban az amúgy is magasabb béreiket, mint a közalkalmazottakét!
Néhány napon belül mégegy példa, ami bizakodásra ösztönöz, és megmutatja, hogy idonként már abbamarad a vicsorgás.
Az SZDSZ ma közleményt adott ki arról, hogy a vasutasok túlfeszítik a húrt, és a MÁV jól teszi, hogy ragaszkodik a 8.5 %-os béremelésplafonhoz.
A tipikus lépés az lett volna tolük, hogy kapásból az ellenkezojét mondj, hiszen mindegy, hogy mit mond az ember, ha az a kormánynak rossz.
Nagy meglepetés volt, tettek egy lépést a pragmatikus politizálás irányába. Legalábbis én ebben bízom.
