Keresés

Részletes keresés

kutato Creative Commons License 2006.01.24 0 0 144
"Érdekes, az MSZP másodszor követi el ugyanazt a hibát."
Előzmény: rezső (-)
zividivi Creative Commons License 2005.12.25 0 0 143
Pedig Lenin mennyire forszírozta! Dehát ő is csak hiába beszélt annak, akinél még mindig a Tőke az úr.

Marx-Lenin ellentét a dialektikában?
Előzmény: lenndélen (141)
Fortissimo Creative Commons License 2005.12.25 0 0 142
:))
Előzmény: lenndélen (141)
lenndélen Creative Commons License 2005.12.25 0 0 141
Nem az mszp nem tanul, hanem a szavazói:))
Előzmény: molar (138)
Fortissimo Creative Commons License 2005.12.25 0 0 140
Szülőföld Alap: pénzosztás barátok közt
2005. december 17. (1. oldal)

Pataky István
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arra szólította fel tegnap Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy ne írja alá a Szülőföld Alap kollégiumainak azon döntéseit, amelyeket vitatnak az érintett határon túli magyar közösségek szervezetei.
Mudura is??
Előzmény: molar (138)
Törölt nick Creative Commons License 2004.04.12 0 0 139
Hahahahaha... :) Csak ez a stílusa.
Előzmény: Tgyta (137)
molar Creative Commons License 2004.01.16 0 0 138
Az MSZP egyre pofátlanabb.
Például Pest megyében a pályázati pénzek elosztását már egyenesen az MSZP kijelölt emberei végzik.
A pályázatokat az MSZP bírálja el.

Ha véletlenül régen elnyert pályázati pénzről van szó, akkor a kivitelező chekkolják le, hogy az ő berkeiből valónak adják-e oda a melót.

Szemérmetlen módon fosztogatják az országot.

Tgyta Creative Commons License 2001.04.10 0 0 137
A hazudozás, nem az MSZP stílusa!
speaker Creative Commons License 1998.10.16 0 0 136

Vihar a nyugdíjemelés körül

Mirôl szól a vita?
Szerencsétlen dolog, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos viták a májusi parlamenti választások árnyékában és az önkormányzati választások kampányidôszakában folynak. A szocialisták májusban nem számítottak vereségre, nem elemezték ellenfeleik programját. Késôn vették észre, hogy a polgári erôk új nyugdíjemelési rendszert terveznek. Még a kormányprogram vitájában sem kezdték meg a komoly támadást a nyugdíjemelés új tervei ellen. Most, az önkormányzati választás elôtt a várható újabb vereség mérséklése céljából vették elô a kérdést. Erre nincs erkölcsi joguk, hiszen sokat ártottak, uralmuk alatt romlott a nyugdíjasok helyzete, sôt a nyugdíjreform árát is a mai nyugdíjasokkal akarták megfizettetni.
A hetvenes-nyolcvanas években a nyugdíjak fokozatosan vesztették értéküket, s ez a folyamat a kilencvenes években felgyorsult. Az Antall-kormány a korábbi, mit sem érô évi néhány százalékos nyugdíjemelés helyett a nyugdíjak emelését összekötötte a bérek emelkedésével. Tisztességes ajánlat volt az "együtt sírunk, együtt nevetünk" megoldás. 1992-ben kompenzációs emelésre is sor került. A szocialisták mindezen elôször csak annyit változtattak, hogy az emelés évében várható - és így vitatható mértékű - béremelkedés helyett az elmúlt évi tényszámot vették alapul. Mégsem volt béke soha a parlamentben, ha a nyugdíjemelés ügye szóba került, közben a nyugdíj egyre kevesebbet ért.
Az Orbán-kormány szerint a nyugdíjak nem veszthetnek tovább értékükbôl. Ez volt a választási üzenet, s ez kap most is lelkes tapsot, ha nyugdíjasok s nem ellenérdekelt politikai erôk hallgatják a beszédet. Természetesen nemcsak értékálló, hanem értékes nyugdíjakra van szükség. Erkölcsi kötelesség, hogy a következô idôkben ne csak megálljon az értékvesztés, hanem növekedjék a nyugdíjak vásárlóereje. Az értéknövekedés mértéke a választási program szerint a gazdasági teljesítôképesség növekedésével lesz arányos. A jövôben tehát arra lehet számítani, hogy a nyugdíjasok életszínvonala soha nem romlik, és akkor javul, ha az ország teljesítménye is nô.
Az idén a nettóbér-kiáramlás mintegy 18-20 százalékos lesz, s a következô évi infláció várhatóan 11 százalék alatti, így a hatályos törvény szerint a nyugdíjak reálértékének növekedése hét-kilenc százalék lenne. Ha a kormány nem hajtja végre ezt az emelést, elveszi a nyugdíjasok pénzét, törvényt sért - mondják az ellenzékiek.
A kormányprogram szellemébôl az következik, hogy a jövô évi inflációnak megfelelô 11 százalékos nyugdíjemelést kapja meg minden nyugdíjas, a vásárlóerô megnövelését azonban differenciáltan kellene kiadni, a nehezebb helyzetben lévôknek többet, mint az úgynevezett nagynyugdíjasoknak. Az új kormány a meghirdetett programhoz tartja magát. Biztosítja a nyugdíjak értékállóságát - ez 1999-ben 11 százalékos emelés. Ennél többet is ad, mivel a tervek szerint az emelés összege nem lehet kevesebb 3500 forintnál.
A szocialisták úgy látták, hogy az Antall-kormány bérnövekedéssel arányos nyugdíjemelési rendszere tovább már nem tartható. Ezért a tetszetôs nevű svájci rendszer felé fordultak. Ki ne szeretne Magyarországon úgy élni, mint a svájciak? A trükk átlátszó, ez a forma hátrányos a már nyugdíjban lévôkre nézve. Nem is merték bevezetni a parlamenti választások elôtt. Az egész problémát a következô kormányra hagyták. 1999-ig érvényben maradt a régi emelés, 2000-ben egy átmeneti évet terveztek, s csak 2001-ben indult volna meg az úgynevezett svájci rendszer. Ennek lényege, hogy a nyugdíjemelés egyik részét az infláció mértékének a fele, a másikat a munkabérek növekedésének a fele teszi ki. Ha a munkavállalók életszínvonala például hat százalékkal emelkedik, a nyugdíjasok ebbôl csak hármat kapnának meg. A szocialisták tehát a nyugdíjrendszer tartós hiányát a nyugdíjemelések csökkentésével akarták mérsékelni. Magyarország felzárkózásának szerves része, európai uniós tagságának következménye, hogy a termelés felfutásával együtt a hazai és az európai bérek közötti eltérés is mérséklôdni fog. A szocialista tervek szerint ennek csak a felét kapták volna meg a nyugdíjasok. Csupán szépségtapasz, hogy az életszínvonal esetleges romlásakor az értékvesztésnek is csak a felét szenvedték volna el. Nem rendelkezik törvény az ehhez szükségesek forrásáról. "Rossz" idôkben tehát ez a rendszer a nyugdíjalap összeomlásához vezet.
A szocialisták arra hivatkoztak: kényszerhelyzet van. A nyugdíjak minden fejlett országban komoly gondokat okoznak. A munkavállalók száma csökken, a nyugdíjasoké nô, a nyugdíjrendszer az összeomlás felé halad. Az összeomlás elkerülésére tett kényszerlépéseket "nyugdíjreformnak" szokták nevezni. Ennek fô eleme a korhatáremelés, az induló nyugdíjak visszafogása és a nyugdíjemelés mérséklése. A korhatáremelés megtörtént, sôt a hazai egészségügyi helyzethez és a magas munkanélküliséghez képest túlzott mértékűnek mondható. A negyvenöt év feletti nôk most is alig kapnak munkát, az új rendszer sokakat fog aktív életkoruk utolsó 10-15 évében munkanélküliségre, szociális segélyre kárhoztatni. Az induló nyugdíjak visszafogása torzítja a nyugdíjrendszer biztosítási jellegét. A nyugdíjak értékvesztése viszont sokaknak megélhetési gondokat okoz. A kormány szándéka szerint azok, akik az átlagnyugdíj körüli vagy az alatti nyugdíjat kapnak, vásárlóerô-növekedésre is számíthatnak, mégpedig arányosan annál többre, minél kisebb volt a nyugdíjuk. Ez ellen sok érvet fel lehet hozni, csak egyet nem: nem lehet azzal vádaskodni, hogy a kormány a szegényeket hozza nehezebb helyzetbe.

Zak Creative Commons License 1998.10.16 0 0 135
Trebitsch,

szokásom szerint rosszul fogalmaztam. Azon döntésekre gondoltam, amit anno '94-'98 között hozott az akkori ormány. Vegül is ôk se nagyon tojtak akkor a fideszre, akármit is mondtak azok. [legalábbis nem igazán ugrik be semmi így hirtelen]

Trebitsch Creative Commons License 1998.10.16 0 0 134
Zak,

így van ez rendjén, végül is konkurencia... :)

Mellesleg azokat a döntéseket, amik bennünket is érintenek, a mindenkori kormány hozza...
A mindenkori ellenzék döntései csak érintőlegesen hatnak. Kivéve, ahol ezzel befolyásolni tuggya a kormányt. Ezért foglalkozni, mármint nyilvánosan, szerintem is csak azokkal érdemes.

Zak Creative Commons License 1998.10.16 0 0 133
Trebi,

így gondolom én is. Ami netán jó döntés, amellett elsiklanak; ergo szóba sem kerül. ;-)

Trebitsch Creative Commons License 1998.10.16 0 0 132
Kedves Zak,

szerintem jól érted: ha ha a jelenlegi kormány folyamatosan szidná az mszp/szdsz-t, válogátás nélkül az összes döntéseiket, akkor ezzel csak erôsítené.

Éppen ezért nem teszi... :)

Zak Creative Commons License 1998.10.16 0 0 131
kedves rezsô,

ezen logika alapján, ha a jelenlegi kormány folyamatosan szidja az mszp/szdsz-t, válogátás nélkül az összes döntéseiket, akkor ezzel csak erôsíti, jól értem?

rezső Creative Commons License 1998.10.16 0 0 130
Kedves Utas2!

Még korábban írtad:"rezső,

nem értem az alapfelvetésed és a cím közötti összefüggést. ??? "

Pedig egyszerű. Egyszer már belebukott az MSZP, hogy kinevezte a Fideszt egyetlen ellenfelévé, és elősegítette, hogy tényleg az legyen. Aztán megverte.

Most meg egy gyenge, éppenhogy 50 % kormánytöbbséget tesz erőssé azáltal, hogy olyan képességeket tulajdonít neki, amivel nem rendelkezik.- Démonizálja a kormány, a Fidesz erejét, tehát az emberek el is hiszik, hogy erős a kormány. Tehát másodszor is legyőzi.

Ha továbbra ilyen jól csinálja ezt az MSZP, lassan már mindegy lesz, hogy mit és hogyan csinál...

Venyerin Creative Commons License 1998.10.15 0 0 129
eomer!

Igazad van, csakhát "pártunk és kormányunk" ama 25%+1 birtokában nem "neki nem tetsző döntést" akar megakadályozni, hanem saját döntését akarja keresztülvinni...

eomer Creative Commons License 1998.10.15 0 0 128
Kedves Venyerin!

Nem hülyeség az a 25 % + 1 szavazat. A részvénytársaságoknál általában 3/4- es többség szükséges a stratégiai döntések meghozatalához. Az államnak ezért pont elég 25 % + 1 szavazat ahhoz, hogy megakadályozza a neki nem tetsző döntéseket.

Venyerin Creative Commons License 1998.10.15 0 0 127
Kedves speaker!

Kilóra már biztosan nagyot alkottál.. (volna, ha ez a te cikked lenne)!!!

Véleményem:
- A politikai okokból kinevezett embereket mindig politikai okokból váltják le...
- A riportalany enyhén szólva elfogult a témában. (Ettől még lehetséges, hogy igaza van, csak nem biztos, hogy őt kéne kérdezni.)
- Olyan törvényt hozni, amely szerint az állam már 25%-os tulajdonnal is 50%-os tulajdonos, elég fura ötletnek tartom...

And67 Creative Commons License 1998.10.15 0 0 126
Bumbi!
Minden rendben, várom a következő poént!


speaker!
Már ne haragudj, nem bírom elolvasni. Én azt szeretem a Törzsasztalban, ha pergő beszélgetés folyik, egy-egy hosszabb véleménykifejtés is elfér egy képernyőn. Az általad bemásolt írások (ez most melyik újságból származik?) olyan hosszúak, hogy egy konferencián is elaludna rajta a fél hallgatóság. Egyszerően kedvem sincs nekiállni, hogy elolvassam. Tudom, hogy ez helytelen, de itt nem újságot szeretnék olvasni, hanem különböző emberek véleményét megismerni, méghozzá tömören. Nem érnéd be annyival, hogy felhívod a figyelmünket az X újságban megjelent érdekes cikkre, és megadod a linket? Esetleg kiemelnéd a lényeget két mondatban?

speaker Creative Commons License 1998.10.14 0 0 125

Szocialista "Pál-forduló" a Mol Rt.-nél

"Az MSZP erőteljesen nehezményezné, ha folytatódnának a politikai okokból történő leváltások" - nyilatkozta pár napja az egyik országos napilapnak Nagy Sándor, a parlament szocialista frakciójának vezetőhelyettese. Reagálása arra a fideszes javaslatra vonatkozott, amely a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával lehetővé tenné Pál László visszahívását a Mol Rt. éléről. Nagy Sándor megítélése szerint az esetleges személycserét csak politikai megfontolás motiválhatja - az olajtársaság teljesítménye nem indokolja. Az már csak ráadás, hogy - állítólag - a "Pál elmozdítására tett kísérleteket szakmai körökben sem nézik feltétlenül jó szemmel." Ez a hír, valamint a Mol eredményes gazdálkodásában Pál László érdemeit kiemelő elemzések, tudósítások arra késztették dr. Szabó Györgyöt, az olajvállalat 1995-ben, a volt miniszter hivatalbalépése után azonnal leváltott vezérigazgatóját, hogy három év hallgatás, a sajtónyilatkozatok megtagadása után válaszoljon lapunk kérdéseire.
- Mi törte meg a sajtóval szembeni hallgatásának falát, s megítélése szerint Nagy Sándornak igaza van-e abban, hogy - a magyar gazdasági életben elsőként - az Orbán-kabinet mintegy politikai akcióra készül, amikor a Pál László kinevezése óta sikeres vállalatóriás, a Mol első számú vezetőjét igyekszik helyéről elmozdítani? - kérdeztük dr. Szabó Györgyöt.
- A valóság megváltoztatása, a sikertörténet egyszemélyes kisajátítása az, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni - "cinkos, aki néma"... Visszatérve a kijelentésre: az olajipartól múltját és szakmáját tekintve távol álló, leváltott miniszternek a Mol Rt. élére való kinevezése 1995-ben mi volt, ha nem politikai akció? Nagy Sándor nálam sokkal jobban tudja, hogy 1995-ben az MSZP novemberi kongresszusa előtt - miközben a pártelnök-miniszterelnöki pozíció szétválasztása volt terítéken - nagyon fontos volt a belső ellenzék elhallgattatása. A Pál László kinevezéséhez kapcsolódó döntés kettős célt szolgált: a leváltott miniszter kompenzálását egy jó állással, valamint a párton belüli rend megteremtését. Ismeretes egyébként az is, hogy az MSZP parlamenti frakciója ellenezte Pál László kinevezését, hiszen az összeférhetetlenségi törvény terítéken volt. Horn Gyula döntésével mindkét feladatot tökéletesen megoldotta. Mi több, sikerült egy csapásra eltávolítani a nemkívánatos vezetőket: Subai József elnököt és a vezérigazgatót. Ha csak az lett volna cél, hogy a leváltott miniszter egy elfogadható állást kapjon, és a döntés politikamentes, az előbbiekre nem lett volna szükség. A következő szálon az "ejtőernyős" múltja már önmagában politikai akcióvá minősíti a történteket. A sors fintora az, hogy olyan személy került az olajtársaság élére, aki miniszterként akadályozta a cég jövőjét szolgáló tőzsdére való bevezetés folyamatát. Az abban az időben zajló gáz- és villamosipari privatizáció mintájára ugyanis - szakirányú ismeretek hiánya miatt - a stratégiai befektetőknek való "eladást" szorgalmazta. Még egy utolsó elem: a Subai-Szabó páros leváltásakor nem rejtették véka alá, kimondták: politikus kell a Mol élére. Mégcsak nem is kerestek konkrét kifogásokat a leváltás indokaként, az érintettek hivatalosan ma sem tudják, miért kellett távozniuk.
- Mi az oka annak, hogy míg 1993-ban, 1994-ben fél-, illetve négymilliárdos veszteségeket szenvedett el a Mol, Pál László megjelenésével 1995-re nyereségessé vált?
- Előrebocsátom, hogy egy nagyvállalat igazgatósága sohasem foglalkozhat napi, rövid távú irányítási kérdésekkel. Az a vezérigazgatóság feladata. A "Pál-időszak" stratégiáját majd az ezredforduló után jelentkező változások igazolják vagy cáfolják. Minthogy a magánszférában dolgozom, bizalmas anyagokhoz nem is akarok, nem is tudok hozzáférni. Azonban cáfolom azt az állítást, hogy Pál László virágoztatta fel a Molt, mégpedig a mindenki számára hozzáférhető, a napi sajtóban megjelentetett, részvénytársaságot meghatározó tőzsdei információcsomag alapján. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az utóbbi években nem változtak jelentősen a legfontosabb mutatók, így a szénhidrogén-kutatási eredményekre, az olaj- és gáztermelésre vonatkozó számok. A leglényegesebb, a készletek alakulását jellemző adatok csökkenést mutatnak, a termékértékesítés stagnál. Az ígéretes tendenciákat jelző folyamatok, így például az üzemanyagtöltő- (benzinkút-) hálózat fejlődése is mind régebben indult el. Mindenesetre a sajtóhírek, amelyek a már említett veszteségeket jelzik, 4,17 milliárd forintos nyereséget rögzítenek 1995-re, a megelőző időszak veszteségeivel szemben. A két év veszteségének az oka viszont homályban maradt: a Mol drágábban importálta a földgázt, mint amennyiért értékesítette. Ez pedig a veszteségforrások legfontosabb tételét jelentette. Az 1995-ös nyereségben a szeptember 15-én megválasztott elnöknek szerepe nem lehetett, hiszen hónapokig a társaság megismerésével foglalkozott, s - korábbi elveivel szemben - a tőzsdére vitellel. Teljesen valószínűtlen, hogy három hónap alatt olyan tendenciát indítson el, amely durván ötmilliárd forint nyereséget hoz. A kedvező változások sokkal inkább a menedzsment, és a korábbi igazgatóságok nyolcvanas évek második felétől kifejtett munkájának az eredményei.
- Egy évvel később, 1996-ban már 22 milliárdos nyeresége volt a Molnak, és ekörül mozog azóta is. Hol kereshetjük ennek a hatalmas nyereségnek az okát?
- Ez a nyereség nagyrészt a gáz- és üzemanyagárak időközi változásából adódik. Tulajdonképpen furcsán hangzik, de az árak helyretételének lehetőségét az Antall József miniszterelnöksége alatti taxisblokád teremtette meg. Akik az MDF-es kormánnyal szemben a blokádot szervezték, rövid idő múlva nehézség nélkül érvényesíthették tarifáik-ban az áremelést. Ettől a "történelmi" időponttól kezdve már senki nem ágált az oljipari termékek árai, illetve az adótartalom növekedése ellen. Ugyanez érvényes a propán-bután és a vezetékes földgáz, vagy akár a villamos energia áraira is. Tehát a Mol nyereségét, ha úgy tetszik, az egész magyar társadalom izzadta ki. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a jelenlegi nyereségszint a nemzetközi olajtársaságok gyakorlatában a versenyképességhez, a szükséges folyamatos fejlesztésekhez képest mértéktartónak számít.
- Miként ítéli meg a Molnak a tőzsdére vitelét, a választások előtti részvénykibocsátást, amelynek eredményeként 25 plusz egy szavazatra csökkent az állam tulajdonosi hányada?
- A társaság bevezetését a tőzsdére ésszerű és szükséges lépésnek tartom a több mint három évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalataim alapján. Számomra egyértelmű volt mindig, hogy a többi sikeres olajtársasághoz hasonlóan a Molnak is részvénytársasággá kell válnia, meg kell jelennie a szabad tőkepiacon, a tőzsdén. Régóta ezen munkálkodtam. A "kiárusítástól", attól, hogy stratégiai befektetők kezébe, nem kívánt befolyása alá kerül a társaság, nem félek, mert annak kivédésére léteznek eszközök, ha adott hozzá a kormányzati akarat. Az a meggyőződésem, hogy mára egy nagyon jó tőkeszerkezetű Mol Rt. alakult ki, de ebben Pál Lászlónak nem sok szerepet tulajdonítok. Vallom ezt akkor is, amikor a Mol-részvények nagyon alacsony árfolyamon állnak. A legutóbbi részvénykibocsátás hátteréről nem vagyok tájékozott, de vélelmezem, hogy korábbi kötelezettségek determinálták. Ha nem, akkor az események a jelenlegi kormánnyal szemben nem minősíthetők "udvarias" lépésnek. Mindenesetre a 25 százalék plusz egy szavazat léte az állami tulajdon oldalán nem lehet akadálya a tulajdonosi akarat érvényesítésének. A stratégiai változtatásokról az érintettekkel, így a magyar társadalommal, de a hazai és a nemzetközi tőzsdei világgal is kommunikálni kell, lévén szó az ország legértékesebb, féltendő társaságáról.
Varga Edit

Bumbi Creative Commons License 1998.10.13 0 0 124
eomer,And67

Valóban viccnek szántam. Bocs, ha nem látszott rajta.

eomer Creative Commons License 1998.10.13 0 0 123
And67!

Szerintem ez csak egy jópofa benyögés volt Bumbitól. Vagy nem, Bumbi?

eomer Creative Commons License 1998.10.13 0 0 122
rox!

Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
Ne gondolj a piros elefántra!
rox, kérlek, ne gondolj a piros elefántra!

And67 Creative Commons License 1998.10.13 0 0 121
Bumbi!

Mi van?

rox a következőt írta (10-13-98 9:27 AM):
"Na de fiúk! Csak nézzetek tükörbe és máris megláttok egy-egy netproletárt. CSülök. A netproletár onnan ismerszk meg, hogy tüzön vizen keresztül védi a szélsőbaloldalt, akár csak te. Vagy onnan kedves And67, hogy ferdít, mint te."

Ezt nem lehet másképp értelmezni, csak úgy, hogy rox szerint én ferdítek. Lelke rajta, ha neki ettől jobb, csak szerettem volna tudni, mire alapozhatja véleményét. Szándékosan nem tőle kérdeztem meg, mert tudom, hogy érdemben nem válaszol egyetlen kérdésre sem. Erre jössz azzal hogy még akkor is hazudok, ha kérdezek.

Igazán nem értelek.

Más:
Szóval nem jön rox. Kár... Főleg azért, mert egy tévedés miatt nem jön. Pedig ha tudná, hogy a belépéshez semmiféle igazolásra, sábeszra (mi az?), vörös csillag érdemrendre nincs szükség. Azt viszont elhiszem neki, hogy nem vágy közénk. Mellesleg ezzel a határozott "Nem megyek a találkozótora" válaszával meg is cáfolt engem, mivel mégis képes érdemben válaszolni kérdésre. Igaz, még csak az egyszerűbbekre. :-)

Bumbi Creative Commons License 1998.10.13 0 0 120
And67
Már megint nem írtál igazat:
"Szerintetek melyik megjegyzésemmel kapcsolatban írhatta rox, hogy ferdítek?" :-))
Nem vetted észre, hogy akkor is hazudsz, ha kérdezel? Igaz, rox?
Rox Creative Commons License 1998.10.13 0 0 119
And67!

Nem megyek a találkozótora. Ugyanis se sábeszem, se vörös csillag érdemrendem nincs és nem tudom igazolni, hogy bármelyik ősöm mszmp tag volt. Ezek nélkül pedig oda nem engednek be.... De nem is vágyom közétek

And67 Creative Commons License 1998.10.13 0 0 118
Fijúk!
Szerintetek melyik megjegyzésemmel kapcsolatban írhatta rox, hogy ferdítek? Azért nem tőle kérdezem, mert tudom, hogy úgy se válaszolna érdemben, csak valami olyasmit írna, hogy "ez jellemző rátok, szánalmas netproletárok, még azt se veszitek észre, hogy mindent elferdítetek, mert nem is tudatosan csináljátok, hiszen a véretekben van, másképp nem is tudtok gondolkodni. Ajánlom, hogy nézzetek magatokba és koncentráljatok a TÉNYEKRE, bár tudom, hogy ez sose érdekelt egyikőtöket se."
Arra se reagált, hogy akkor most jön a találkozóra, vagy sem, hogy a szemébe mondhassuk a véleményünket.
Venyerin Creative Commons License 1998.10.13 0 0 117
Kedves rox!

Megpróbáltam összefoltozni, szerintem valami ilyesmit gondolhattál:
netproletár: olyan (baloldali VAGY hazug VAGY régebben jobban élt) ÉS frusztrált személy, aki alkalmanként nézeteit az interneten is kifejti

Enyhén szólva is fura kategória, aminek szépségeire leginkább a (neten belüli) komplementer halmaz képzésével mutatnék rá (ami szerinted kb. a netpolgárral egyenértékű):
olyan (nem baloldali ÉS igazmondó ÉS életkörülményeit legalább szinten tartó) VAGY nem frusztrált személy, aki alkalmanként nézeteit az interneten is kifejti

Zak Creative Commons License 1998.10.13 0 0 116
Hát ebben egyetértünk, hogy szomorú, de tedd már meg, hogy elmagyarázod...
Zak Creative Commons License 1998.10.13 0 0 115
rox, tudom, hogy te mindent tudsz, és tudom, hogy te tudod, hogy más [pl. Zak] nem tud semmit. Ha úgyis tudod, hogy gyengék a szellemi képességeim, akkor légy oly bátyám, hogy elárulod nekem, szegény szellemi fogyatékosnak, hogy hol is írtad le már a definíciót? Ennyi elônyt azért adhatnál...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!