Azt írja a Napi Gazdaság (991007) hogy "Járai Zsigmond egy tegnapi sajtóbeszélgetésen utalt arra, hogy idén még további devizahitel felvétele is lehetséges."
Tények:
1. szeptemberre elértük az államzháztartási hiány év végére tervezett szintjét. (PR: az 1999-es minden idők legjobb költségvetése)
2. nem baj, hogy elértük, majd eladjuk az OEP és a NYP birtokában lévő részvények egy részét és meglesz a csak 4%-os hiány az év végére. Igaz, hogy a Richtert eredetileg csak 2000-ben lehetett volna értékesíteni, és hogy a privatizációs bevételeket nem "illik" rendes költségvetési bevételként értelmezni, de sebaj. Cash flow alapon látszólag minden oké.
3. TB reform elért eredényei visszafogva (magánnyugdíjpénztárak) hátralevő része (egészségügy) továbbra is elhalasztva. (PR: készen leszünk az EU csatlakozásra 2002 végére)
4. 1999-ra azt mondta az ÁKK (PM), hogy mintegy 1,9 mrd $-nyi devizahitelt kell majd idén felvenni. Szeptember közepén kb. 2,1 mrd $-nyinál jártunk és ha a Napinak hihetünk, lesz még!
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. Már FJ is nagyon koros volt amikor ezt mondta....
Szeptemberben túllépte az éves előirányzatot az államháztartás hiánya – közölte szerdán újságírókkal egy háttérbeszélgetésen Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Ismét hangot adott annak a reményének, hogy a társadalombiztosítás tulajdonában lévő vagyon eladásával csökkenteni lehet a deficitet, így az nem nő tovább. Ennek érdekében az ÁPVRt. már az idén megvenné a tb-nél lévő Richter-papírokat.
Váratlanul és indokolás nélkül távozik posztjáról László Csaba, a PM
közigazgatási államtitkára. A lapunknak nyilatkozó vezető szerint semmilyen konkrét
oka nincs a lépésnek, ám erre a lépésre a költségvetési kiigazítást sürgető
gazdaságkutatók és ennek szükségtelenségét hangoztató kormányzati személyiségek
közötti vita közben kerül sor.
a szelesites nem feltetlenul erm II-ellenes lepes, sot. hiszen a maastrichti kriteriumok +- 15 szazalekos savban definialjak a kello arfolyamstabilitast. ettol akar szelesithetnenk is. a kozgazdaszok meg nem favorizaljak a fix arfolyamrendszereket, inkabb a hiteles arfolyamrendszereket kedvelik:-))
Kedves theo, roszzul tudott, az oroszországi válság nem a rubel szabadesésének a megengedésével kezdodött, ez a válságnak csak a következménye volt. Egyszeruen nem tudták tartani az árfolyamrendszert, mert a rubel elleni támadés napo alatt lemerítette volna a devizatartalékokat.
Az egy kényszerintézkedés volt, és a lényege az volt, hogy a rubelt hagy ja leértékelodni.
A fix árfolyam egy olyan gazdasági stabilitási fokot jelent, amitol mi még messze vagyunk. Az elso lépés egy ilyen rendszer felé, hogy "szabadabbá" teszszük a forintot, aztá
n megnézzük, hogy tud "élni" a szabadsággal. Ha ugrál összevissza, az azt jelzi, hogy még mindig feszültségek vannak a gazdaságban, illetve a kölso megítélése nem stabil. Ilyen esetben nem lehet fixálni, mert annak csak az lesz a következménye, hogy egy újabb sokkhullámnál fel kell adni az árfolyamrendszert. Az meg nem jó.
Amikor olyan óvatos duhaj a jegybankelnök, mint Surányi, biztosak lehetünk benne, hogy nagyot léptünk elore, ha szélesítik a sávot. Most egyelore visszafelé lépegetünk.
Na jó, nem is gondoltam komolyan a leértékel(őd)ést: tehát azt az esetet, amikor a forintot a kiszélesített lebegtetési sáv gyengébb széléhez "ragad". Bár tavaly augusztusban láttunk egy ilyen kb. 4%-os árfolyam-zuhanást... Ráadásul az oroszországi válság is azzal kezdődött, hogy az orosz nemzeti bank radikálisan kiszélesítette a rubel lebegtetési sávját, azaz hagyta leértékelődni.
De miért lenne értelme a lebegtetési sáv szélesítésének, ha nem az, hogy az esetleges sokkokkal szemben ellenállóbbá tegye az MNB-t? Én úgy tudtam, hogy a közgazdászok általában a kötött (kiszámítható) árfolyamokat favorizálják. Ha most ennek ellentmondó tanácsot ad az IMf, akkor ez lehetne annak a jele is, hogy a forint árfolyamának szélsőséges ingadozása nem kizárt a jövőben.
Milyen leértékelés? A forintot folyamatosan leértékelik a csúszórendszerben. Egy külön leértékelés a rendszeren kívül azt jelentené, hogy felborul a rendszer.
Ha a csúszórendszeren vagyunk kénytelenek leértékelni, az már tragédia, orosz, vagy mexikói típusú gazdasági összeomlás. Ilyesmitol elég messze vagyunk.
Hasonló a helyzet a lebegtetési sávval. Ha annyira meggyengül a forint, hogy leszorul a sáv aljára, ahol az MNB devizét ad el, és vészesen elkezdenek csökkenni a tartalékok, az megint olyan vészhelyzet, amire kevés épeszu közgazdász számít, még így Jugoszláviával turbósítva sem.
Ha sávot szélesítenének, annak az volna az egyedüli jóértelemben vett értelme, hogy ha a forint szélesebb sávban lebeghet, még kisebb a kockázata a devizatartalékok elleni támadásnak, és sokkal nagyobb a hatása a jegybank monetéris politikai lépéseinek.
EU-csatlakozási folyamatunk fényében azért nem logikus lépés a forint árfolyamának "szabadabbá" tétele: hiszen előbb-utóbb úgyis kvázi-kötött árfolyamot kell bevezetnünk. Addi is: elképzelhető a leértékelés?
És ettol megijedtél? A lebegtetési sáv kiszélesítése liberalizációs lépés. Önmagában pozitív, viszont nem mindegy milyen körülmények között csinálják, mert bizonytalan körülmények között több kára lehet, mint haszna. Mostanában például nemigen kell ilyesmire számítani.
A rendszerváltás utáni áremelkedések az alacsony jövedelműeket nehezebb helyzetbe hozták
Az eltérô fogyasztási lehetôségek miatt a magasabb jövedelműek jóval kisebb inflációt érezhettek a rendszerváltás óta, mint az alacsony keresetűek. A kedvezôtlen folyamatot tetézi, hogy a szegényebbek jövedelme jóval kisebb mértékben emelkedett, mint az elônyös helyzetűeké. Ez a trend csak a múlt évben fordult meg, amikor az energia- és élelmiszerárak vártnál kisebb emelkedése miatt az alacsonyabb jövedelműek az átlagosnál mérsékeltebb áremelkedést érzékelhettek. (Népszava, 127. évfolyam 67. szám, 1999. március 24., szerda)
Teljes cikk: Mazsolázás a sajtóban
Miközben a kormányprogram a legfontosabb feladatok között tartja számon a közbiztonság javítását, a rendőrség az idén milliárdokkal kevesebbet kapott a költségvetésből, mint amennyire feltétlenül szüksége lenne. Az ORFK és a BM illetékeseinek a véleménye jelentősen eltér a hiány nagyságáról, nyilatkozataik alapján azonban legalább 2,4 milliárd forint hiányzik a kasszából.
"Lapunk rendőrségi információi szerint milliárdokkal elszámolták magukat a rendőrség és a Belügyminisztérium vezetői, amikor a rendőrök idei béremelését előkészítették.... A rendőrség az idén megközelítőleg 96 milliárd forintból gazdálkodhat, ami – informátoraink szerint – alig több mint hét százalékkal haladja meg a tavaly ténylegesen elköltött összeget. ... Köztársasági Őrezred részére vásároltak új, kormányzati vezetői gépkocsikat,350 millió forintot pedig még a parlament vont el az egyházi iskolák normatív támogatásának növelésére. ...
A rendőrség pénzügyi helyzetét tovább rontja, hogy a kormány valamenynyi állami szerv, így a BM költségvetésének is az 1,9 százalékát zárolta. A rendőrség költségvetéséből a BM ennél nagyobb összeget zárolt. A tárca ezt azzal indokolta: más belügyi szervek költségvetését viszont – azok működőképességének veszélyeztetése nélkül – nem tudta a kormány által előírt mértékben csökkenteni....
A rendőrség a tárca szerint ennek ellenére e két új feladatát is képes lesz ellátni. A BM a pénzügyi átcsoportosításokról tájékoztatja a kormányt."
erdekes, hogy mikozben a legtobb ujsag a "meg nem idoszeru" uzenetet hallja ki, pl a napi gazdasag (befektetoi szemlelet?) vmi olyasmit irt, hogy ha kell, akkor lesz potktsgvetes. es ez a fontos.
egyebkent legalabb negyedeves adatok (majus eleje) tenyleg celszerunek latszanak tovabbi lepesek meghatarozasahoz, es orban ugy tunik, pont ezt mondta.
Hát, kíváncsi lennék pontosan mi hangzott ott el, vagy ha pontosan ez, mit értett azon, hogy "még" nem idoszeru. Egyébként egy gazdaság politikai korrekciót nem csak pótköltségvetéssel lehet végrehajtani.
Egyelore úgy látszik, hogy a kormányon növekszik a nyomás, hogy kiadásokat faragjon le. A másik oldalon ott a nyomás, hogy többet adjon ki. (Lásd: belügyi szakszervezetek.)
Szerintem egy-két hónapon belül majdnem mindent tudni fogunk, amit errol tudni lehet. Nekem egyelore úgy tunik, hogy nem nagyon lehet megúszni a költségvetési megszorításokat még ebben az évben, de a dolog még nincs lejátszva, bármit is mondott Orbán.
A kormányfő szerint a pótköltségvetés szükségességének felvetése még nem időszerű. A Vasárnapi Újság című rádióműsorban Orbán Viktor tudatta: az árvízvédelemhez szükséges pénz rendelkezésre áll, a belvízkárok enyhítéséhez azonban a helyben élők segítségét kérte.
"...Orbán Viktor nem lát lehetőségét arra, hogy a Postabankot a költségvetésben kijelöltnél kevesebből erősítsék meg. A pénzintézeten belül történtek felelősségének megállapításával kapcsolatban újabb ügyekben is fontolgatják eljárások megindítását – tudatta. A bank új vezetőitől a kormányfő azt várja, hogy „az utolsó huncut garasról is megtudják, hova folyt el”, és amit lehet, zerezzenek vissza. ...."
Kedves Speaker,
nem oltják ki egymást, mert Mellár sem tagadta, hogy a fizetési mérleggel és a költségvetéssel bajok vannak.
Kovács csak azt ismétli, amit a gazdasági szakértok is mondanak. Kérdés, mennyire van túllihegve a probléma, de az biztos, hogy nagyon is oda kell rá figyelni.
Kovács és Szekeres esetében viszont, akik már napok óta nyomulnak ezen a téren, van még egy oldala az ügynek, amit érdemes megjegyezni.
A fizetési mérleg és költségvetési egyensúlyt feszíto problémák jelentos részét az elozo kormány politikája okozta.
A külföldi tokekivonás növekedése inkább az orosz és ázsiai válsággal hozható összefüggésbe, a költségvetés fellazítása viszont 1997-ben kezdodött és 1998-ban érte el a csúcspontját.
Kedves Speaker!
Nem jó a példa: van egy mondás miszerint aki tudja csinálja, aki nem tanítja. Most a statisztikára vonatkoztatva: Mellár engem tanított - hát azt sem csinálta jól.
Azt mondják, nincs annál rosszabb, mint ha valakit az ellenfelei, ellenségei dicsérnek. Ezért aztán elvileg rendben is lenne az, amit Kovács László pártelnök-frakcióvezető mondott tegnap a legnagyobb ellenzéki frakció ülését követő sajtótájékoztatón. Jelesül, hogy az MSZP nem kárörömöt, hanem aggodalmat és politikai felelősséget érez a magyarországi gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt. Az MSZP kész a párbeszédre és az együttműködésre a veszélyes válsághelyzet elhárítása érdekében, de a kormány ezt mindeddig elutasította tette hozzá a szocialista politikus.
Tehát veszélyes válságban van az ország nyugtázhatnánk Kovács László szavait, ugyanakkor az ember elbizonytalanodik, hiszen Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke ugyancsak egy tegnapi sajtótájékoztatón azt jelentette ki: Nem romlott tavaly az államháztartás és a költségvetés relatív helyzete, ám az utolsó negyedévben veszített a dinamizmusából a gazdaság, az ipari termelés és a beruházások növekedése.
A KSH tavalyi háromnegyed éves pontos adatai szerint a bruttó hazai termék 5,1 százalékkal nőtt, míg az egész évre vonatkozó becslése alapján az emelkedés mintegy 5 százalékos volt. Az ipari termelés a végleges adatok szerint 12,6 százalékkal, a beruházások pedig 10,6 százalékkal növekedtek. Mellár Tamás szerint a múlt év sikertörténete az infláció mérséklődése volt. A KSH adatai szerint a múlt évben az infláció 14,3 százalékos volt, 1999 januárjában pedig hosszú évek óta először egy számjegyűvé vált a pénzromlás: az idén januárban 9,8 százalékkal volt magasabb a fogyasztóiár-index az egy évvel korábbihoz képest.
Értik ugye? Ami a főszocialista szerint veszélyes válság, az a rideg számok elemzője szerint, akit persze a kormányzat emberének tartanak, sikertörténet, gazdasági növekedés, inflációcsökkenés.
Na, jó: egy-egy. Két ellentétes vélemény kioltja egymást, ez egyik ebben, a másik abban érdekelt. Jó lenne tehát valami hiteles értékeléshez jutni.
Egy ideje követem a vitát, számomra nagyon tanulságos. Most szeretnék egy-két dolgot hozzáfűzni.
Először az alkalmazottak csökkent béréről. Ez elsősorban az állam által alkalmazottak esetében probléma. Hogy miért? A versenyszférában a minimálbéren vagy annak közelében keresők esetében a hivatalosan bejelentett bér és a ténylegesen a markukba adott fizetés között semmi összefüggés nincsen. Ezt egy ideig a saját bőrömön is tapasztaltam, de az ismeretségi körömben is akad néhány ember aki a hivatalosan bejelentett bérének akár a kétszeresét is megkapja a kezébe. Ez persze a TB és egyéb járulékok fizetésének minimális szinten tartása miatt van így. Az alkalmazott ennek a hátulütőjével a táppénz kifizetésekor találkozik a jelenben, a jövőben esetleg majd a nyugdíjának összege tudathatja vele azt, hogy bizony jól kicsesztek vele (persze ha a szerintem nagyon helyes "annyi nyugdíjad lesz amennyit félreraktál magadnak" rendszer ténylegesen átveszi az eddigi nem igazán működő rendszer helyét). Igaz, aki felismeri ezt, az a bejelentett minimálbére mellett az önkéntes nyugdíjpénztár segítségével kivédheti a problémát. Mivel én is és az asszony is közalkalmazottak vagyunk, így van egy kis rálátásom arra, hogy az új adórendszer esetében a közalkalmatzottak esetében sem olyan sokan esnek bele a fizetés csökkenésébe. Egyébként ezt én sem tartom okos megoldásnak, talán ha a legfelső adósávra rátesznek 1-2 %-ot, akkor ezt ki lehetett volna küszöbölni. Csak mellékesen megjegyzem, hogy a feleségem Németországba szakadt rokonai (nyugdíjasok, gyerekük nincs) elkerekedett szemmel csodálkoztak rám, amikor elmeséltem azt, hogy ma itt egy gyermektelen házaspár ugyanannyi adót fizet, mint a gyermekes házaspárok. Amikor a családi pótlék és az adókedvezmény mértékét említettem, akkor azt mondták, hogy az nevetséges.
A nyugdíjak értékvesztésének kérdésében természetesen nagy igazság vagyon. De! Hozzá kell tenni, hogy az állami szférában a fizetések reálértéke is csökkent, esetenként jobban mint a nyugdíjaké! És ez esetben a csökkenő reáljövedelemből még gyereket is kellene nevelni/vállalni. Hát ezért (is) csökken az osztálylétszám Mo.-n, de ez egy másik topic témája. Én egy rövid megszakítással lassan 12 éve dolgozom közalkalmazottként, ez idő alatt háromszor értéktelenítették el a fizetésemet, legutóbb a tavalyi évben éreztük meg ezt. Ezzel szemben az idén a havi nettó jövedelmünk kb. 15 %-kal nőtt az új adórendszerrel és a feleségem pedagógus bérének növekedésével. Visszatérve a nyugdíjakra (anyám nyugdíjas, így van némi infom)a nyugdíjakat minden évben emelték netto értékben, míg én karácsonykor ünnepeltem az alapbérem befagyásának 2. évfordulóját, és az idén sem a kormány, sem a cégem nem ígér semmit. -(( Azt szerintem mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi nyugdíj probléma gyökere a 40 éves szoc. rendszernek az ehhez való hozzáállásában van. Nem fizettek annyit a dógozóknak, hogy félretehessenek a nyugdíjra, mert hogy az majd lesz, az alapja szoc. építő munka. A pénzek meg elmentek okos és kevésbé okos beruházásokra. Közben persze rendszert váltottunk, de a nyugdíjasok meg itt maradtak. Ennek terhét tetszik-nem tetszik a nyugdíjasok és a látható jövedelmű alkalmazottak viselik, valamint a kormányok, akiknek ezzel együtt kell kormányozniuk. Szerencsére a Horn kormány nagyon helyesen megkezdte a nyugdíjreformot, de ez bizony áldozatokkal jár.
Mára ennyit, most mennem kell, remélem nem voltam túl hosszú. Legközeleb hétfőn leszek gépközelben.
Mindenkinek kellemes hétvégét!
Kopasz
Tisztelt társak. Egy két megjegyzést ha megengeditek. Sajátos hogy az országot mindig a bérkiáramlás fenyegeti már jóval a rendszerváltozás előtt is Német Miki idején. Közben ha valaki belelapoz a tiz évvel ezelőtti HVG-kbe s összehasonlítja a mostaniakkal az inláció tükrében meglepőek az adatok. Akkor 500-540Mrd volt a lakossági netto jövedelem a támogatott árak mellett. Ez 98-ra 2000Mrd körüli netto összegre nőtt úgy, hogy közben az infláció 900-950% volt. Közben a jövedelmek jelentősen differenciálódtak s az összes jövedelem több mint a felével a lakosság közel negyede rendelkezik. Az SZJA terhelés 13%-ról 24-re nőtt s most 20% körül lehet, miközben jelentősen nőtt a forgalmi jövedéki stb. adók aránya. Ezalatt a GDP közel visszaállt a régi értékre. Persze a bérszinvonal csak a kb. 82%-ára esett, de hát csak közel 3millió keresővel az akkori 5,2millióval szemben(s még nem számolva a 2milliós mellékfoglalkozásokkal)s mint sejtjük a lakosság nem a bérszinvonalból hanem a reálbértömegből él. Amit vizsgálni kellene az a szabadon elkölthető jövedelem alakulása, de ezt a közgazdaságtan szivesen elhanyagolj.(ami a kötött költségek, fűtés, világítás stb felett marad)Érdekes kis piac alakult ki nállunk ahol mindennek szabadon mehet az ára mivel piac van csak a munkaerőnek nem pedig ha munkaerő piac van akkor munkerő árunak is kellene lennie. Minden árú termelésénél el lehet számolni költségeket kivéve a munkaerő árút. A vállalkozásoknál, vállalatoknál szinte csak költség van a munkavállalóknál szinte csak adóköteles jövedelem TB-vel s egyéb adókkal tűzdelve. Pedig azzal is számolni kellene, hogy a munkaadónak a bér ugyan teher (mennyi is a bruttó árbevételt tekintve?), de a piacnak kereslet, a társadalomnak megélhetése alapja, az államnak s a TB-nek a bevétel alapja.Erre pedig nagy szükségük van mert az adja a meghatározó részt a bevételükhöz a közvetlen és a közvetett adókon keresztül, mert a vállalati tőkejellegő adók az akkori kb. 45%-ról visszaestek a 6-8% körüli értékre. A tőkés rendszer kialakulásával eltüntek a tőkejellegű jövedelmek s az adók. A jelmondat kis befektetés nagy haszon, a gyakorlat s adózás alapján csak költség és nincs haszon meg adómentesség ami már igy is a legalacsonyabb Európában. Csak az állam belső kamatterhei 60Mrd-ról 830Mrd-ra nőttek ami az államnak ugyan nagy teher, de ez valahol jövedelem s természetesen adómentes mert ez az inflációt kompenzálja.(természetesen ilyen kompenzálást a béreknél nem szabad figyelembe venni) Még az sem baj hogy ez a teljeskörű EU csatlakozás gátja lehet. Haladunk nyugat felé ahol a cél a belső fogyásztás növelése s a pénzpiacok fokozott ellenőrzése, míg nállunk marad az exportvezérelt növekedés a megszokott sokírányú titkosításokkal a magyar siratófallal. Azt hiszem semmi sem gátolja az ország fejlődését ha sikerül megállítani a mértéktelen bérkiáramlást.(Mi is növekszik az adó? a TB? a jövedelem? a fogyasztás? az egészség? a kultúra? stb.)
A gyermektelen munkavállalók jelentős része kapott januárban kevesebb fizetést
Százezrek jártak rosszul
A januári nettó keresetek kézhezvétele után az alkalmazottak jelentős része (több százezer ember) kevesebbet kapott, mint egy hónappal korábban. Ez elsősorban a még gyermektelen fiatalokat és a már gyermeküket felnevelt, de még dolgozó középkorosztályt érinti. A gyermekkedvezmény ugyan bizonyos jövedelemkategóriákban pozitív irányba mozdította el a nettó keresetet, ám egyes vélemények szerint a szociális indíttatású kedvezmény beépítése a keresetekbe a dolgozók becsapását jelenti.
Kedves HJM,
a számok nyelve közös, nem lehet jobboldali módon 1O-et mondani másképp, mint baloldali módon ugyanezt mondani.
Állítasz egy csomó dolgot, kérlek, bizonyítsd be, mert nem biztos, hogy igaz, amit mondasz. Tehát számok, számok, számok. Költségvetésnövelés - hozzá a forrás. Legyen ez az alapelvünk.
U.i. Egyes számban vagyok vagyok.
Írod: "...Nem akarnál inkább abban a szellemben vitatkozni, ami praktikus? ..."
Ha hiszed, ha nem, azt teszem.
Ez a kormány olyan jelentős tömegek zsebébe nyúlt bele és vett ki belőle jelentős pénzt az általa preferált célok érdekében, hogy mást nem is lehet tenni, mint arról beszélni ami praktikus, vagyis arról, hogy mennyi van,/mennyi maradt/mennyivel lett kevesebb a pénztárcában.
Tette és teszi ezt úgy, hogy aVálasztópolgár a pácban. van - mint ahogy erre F.B.I. doktor is rámutatott - mert félrevezették,becsapták. Ez a kormány törvényt módosíttatott azért, hogy az önkormányzati választások előtt ne kelljen a költségvetést benyújtania(nehogy kiderüljenek idő előtt a "preferenciái") és megalkotott egy olyan költségvetési törvényt melyben mindenre van fedezet, csak éppen azoknak nem jut belőle most sem akik az igát húzzák.
Az, hogy mi a praktikus az (is) természetesen mást jelent neked és mást nekem is, ez jól látszik mindkettőnk hozzászólásaiból. Nyilvánvaló, hogy több alapkérdésben nem értünk egyet, másképpen látjuk a dolgokat, éppen ezért ne kívánd azt, hogy csak arról beszéljünk ami neked(nektek) praktikus.
Felfogásom szerint azért egy "törvény" valamicskével több mint egy választási ígéret. Főleg akkor amikor egy olyan törvényről van szó, melynek hosszú távra kell(ene) stabil, megbízható alapot szolgáltatnia a munkavállalók, a leendő és már meglévő nyugdíjasok részére.
Éppen ezért szóltam és szólok hozzá a jövőben is amikor ezt a "törvényt" bárki is "választási ígéretnek" minősíti, azért, hogy a saját "ígéreteit" megvalósíthassa.
Remélem, hogy az alkotmánybíróság kicsit másképp szemléli és értékeli ezeket a kérdéseket mint a jelenlegi hatalom és szimpatizánsai.
Kedves HJM,
a választási ígéreteket úgy szokás teljesíteni, hogy törvénybe foglalják oket. A törvények az alkotmány szerint megváltoztathatók Ez történt. Errol nem szeretynék többet vitatkozni.
Nem akarnál inkább abban a szellemben vitatkozni, ami praktikus? Tehát megnövelt kiadással szemben állíts azonos méretu lefaragott kiadást. Akkor tényekrol tudunk vitatkozni.
Kedves HJM!
Most sem értelek.
Az előző kormány 20%-os reálérték csökkenést hajtott végre a nyugdíjakban, az így „megtakarított”sok száz milliárdot felélte, szétosztogatta hűbérsei között, majd a választások elött 3 hónappal parlamenti többsége birtokában hozott egy törvényt, mely 20 %-os névleges nyugdíjemelést igért. Ez nyilvánvalóan a választási kampány része volt.
Az új kormány –megismerve a ráhagyott örökséget- úgy látta a 20% nem reális, az inflációt meghaladó, de differenciált, a kisebb nyugdíjakat jobban emelő törvény a helyes. A parlamenti többség megszavazta.
Az új kormányon a korábbi parlament által hozott, de már az új parlament által érvénytelenített törvényt számonkérni –nevetséges, az igazságtalan, a kizárólag a gazdagoknak kedvező 20%-os egységes nyugdíjemelést követelni meg szocális érzéketlenségre, önzésre utal.
