Országos, építészeti szak- és hírportál indult 2005 szeptemberében Egyfajta digitális épülettár. Saját hírszolgáltatással és külső hírszemlézéssel. Van még ingyenes képes apróhirdetés: ingatlan, állás, munka, termék, szolgáltatás. RSS, hírlevél.
Kitaláltuk, hogy legyen egy építészeti médiadíj, amelynek az a célja, hogy mind a szakma, mind pedig a közönség figyelmét felhívjuk arra, hogy épített környezetünk formálása a szakma és az értő nyilvánosság közös ügye.
Meghívtunk hét vezető magyarországi médiumot, hogy alapítsunk közösen egy építészeti médiadíjat, és rendezzünk nyilvános zsűrizést. Mivel általában a jog csak akkor enged (minimális és jórészt csak látszat) beleszólást a folyamatokba, amikor azok még terv stádiumban vannak, szeretnénk, ha a zsűri a tervek közül is választana egy "legjobbat".
A zsűri az epiteszforum.hu-n 2005. január 1. és szeptember 1. között publikált épületekből és tervekből választ.
Lesz közönségdíj is, amelyet egy terv és egy épület tervezői kapnak két lépcsős on-line szavazás eredményeképpen. Az első körben az epiteszforum.hu oldalain lehetett szavazni. A legtöbb szavazatot elért 12 épületre az index.hu-n, a tervekre pedig az epiteszforum.hu-n lehet szavazni, október 13-án 19.00 óráig.
A nyilvános zsűrizés az epiteszforum.hu 5 éves születésnapi bulija keretében lesz.
Szeretettel várunk, ünnepeljen velünk 2005. október 13-án, csütörtökön este 6 órától a Kuplungban. (Budapest, Király u. 46.)
!Freiburg, Leiden és Győr után végre Budapesten is látható a 15 év tranzit!
Szeretettel várunk 2005. március 3-án, 18 órakor az Erzsébet téri Gödör Klubban, ahol Bozóki András kulturális miniszter nyitja meg az epiteszforum.hu 15 év tranzit című kiállítását.
15 év tranzit magyarországi kortárs építészet 1989-2004 Orosz Enikő és Pásztor Erika Katalina videóinstallációja
építészeti kurátorok: Koncz Ágnes és Vargha Mihály Megtekinthető: március 3 - 24., minden nap 15.00-21.00
www.tranzit.epiteszforum.hu
Ez a kiállítás nem csak videóinstalláció, nem csak építészeti kiállítás, s nem csak egy videófilm építészekről, hanem - reményeink szerint - mindezek hely-specifikus összessége. Leülhetünk és nézhetjük, mint egy filmet, de körbe is sétálhatunk a hatalmas fluoreszkáló képek és vetületeik által alkotott térben. S ha valaki elfáradt a szubjektív kamera-mozgástól, a kiállításhoz tartozó magyar, angol és német nyelvű internetes honlapon helyben is böngészhet az elmúlt tizenöt évben megvalósult tizenhárom magyarországi építészeti projekt között. Mivel az építészeket személyesen is be akartuk mutatni, nemcsak "termékeiket", mindenkinek ugyanazt az egyszerűnek tűnő kérdést tettük fel: hogyan érzed magad ebben a világban? Bár a beszélgetések során mindig máshová lyukadtunk ki, szó volt családról, gyerekekről, s arról is, hogy ki hány órát dolgozik naponta. A hetven perc alatt megszólaló mind a huszonhét embernek közös mániája van, az építészet. Mindenkit ugyanabban a kissé elidegenítő hatású totálban, abszolút középre komponálva ábrázoltunk, ezzel is kihangsúlyozva a mű "felmérés" jellegét, hiszen koncepciónk része volt a kvalitatív közönségkutatás- és mérés szabályai szerint elkészített mélyinterjú sorozat. A kiválasztásban az építészeti kurátorok a létrehozott építészeti minőségen túl szem előtt tartottak egyszerű mintavételezési szabályokat is. Nőket, fiatal építészeket, valamint kisebb építészeti projekteket is bemutatunk, hogy a kiállítás a magyarországi építészet reprezentatív mintájaként - ne csak építészeti szempontból - legyen érdekes. Két mini dv kamerát rögzítettünk egy régi bukósisakra (kiskőrösi szabvány, kilencszázhetvenötből), s egyszerre indítva a kamerákat, amatőr látogatóként kívül-belül körbesétáltunk az épületekben. A kamerák rögzítették a körbenézés bizonytalanságát és véletlenszerűségét. A két kamera képét kockapontosan összevágtuk, s az eredmény egy nem tökéletesen egymáshoz illeszkedő, elektronikus mozgóképek által kiterjesztett tér lett. Projektünk tudatosan alacsony költségvetésű, ami nem csak azért fontos számunkra, mert adófizetői pénzek nélkül nem tudtuk volna megvalósítani. A minimum költség - maximum tartalom elvének következetes alkalmazása egyfajta reflexió a nagy, költséges, profit- és szenzációéhes médiabizniszre. Média-kalózokként mindent magunk csináltunk, nagy hangsúlyt fektetve a tartalom (az üzenet) egyszerű továbbíthatóságára. Alternatív közvetítő csatornát létrehozva egy másfajta P2P (person to person, személyek közötti) hálózatot alkotva fogjuk 2005-ben ezt a nagyszerű emberi és építészeti teljesítményeket regisztráló "felmérést" Európa több nagyvárosában bemutatni.
Budapest, 2005. február 15. Pásztor Erika Katalina epiteszforum.hu
A projekt támogatói: Hungarofest Kht., az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH), a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Magyar Építész Kamara, az "Az építés fejlődéséért" Alapítvány és a Budapesti Építész Kamara A kiállítás hazai és nemzetközi helyszíneken való bemutatását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) támogatja.
én láttam. a tervek közepesen nyűgöztek le, viszont az hallatlanul érdekes volt, hogy a tervezői munkából hogyan lehet "árucikket" csinálni, végre lejött valaki az elefántcsonttoronyból (direkt provokatív...) és "kitalálja", "csomagolja" és piacra nyomja azt, amire képes...szerintem nagyon sikeresek lesznek (máris azok), ha van bennük elég spiritusz
"Lechnerből hiányzott valami, ami ha megvan benne, egészen mássá válik helyzete. Művészete gyökeres átalakulást jelent, s tele van őserővel, személyéből azonban hiányzott a vehemens támadó-él, a forradalmár robbantó dinamitja. Szelid lelkű, csöndes, áldott jó ember volt, aki szerette a békét, a finom, kedves társalgást, a meghitt barátokat, a halk hangot. A légynek se tudott volna ártani. "
A Deutche Welle-n is szerepelt Bertalan Csaba. Mobilitás és urbanisztika volt a téma, Berlin mint létező főváros.Lényegében a lehető legszélesebb fórumon és a legnagyobb nyilvánosság mellett folyik a diskurzus a városról,a civil szférától a multikig aktív programokat dolgoznak ki, és leegyeztetett módon működtetik azokat.Sokszereplős termékfejlesztés! Budapest, de messze vagy még ettől.
Egyetértek veled, már csak a foglalkozásomból adódóan is (terméktervező mérnökként dolgozom); csak az a baj, hogy a piac nagyrészén a "meggyőző eredmény" valami irreális, megmérhetetlen komponens eredménye.A designban nincs helye a giccsnek, az emberek mégis ezt várják tőlünk és az ipar sajátságosan ki is szolgálja ezt.
Egyetértek veled, már csak a foglalkozásomból adódóan is (terméktervező mérnökként dolgozom; csak az a baj, hogy a piac nagyrészén a "meggyőző eredmény" valami irreális, megmérhetetlen komponens eredménye.A designban nincs helye a giccsnek, az emberek mégis ezt várják tőlünk és az ipar sajátságosan ki is szolgálja ezt.
A termékelvűség annyit tesz, hogy az építész bármely más produkció előállításához hasonlatosan kiindulási pontként figyelembe veszi, illetve tudatosan feltárja a végfelhasználók igényeit, a gazdaság, a piac és a technológia nyújtta lehetőségeket, majd ezek és a folyamatirányítás, a marketingkommunikáció, a professzionális design eszközeinek alkalmazásával az építészeti tervezést egy tudatos termékfejlesztési folyamatként építi fel, számtalan hagyományosan nem az építészethez tartozó terület tudását is bevonja a folyamatba és ezáltal kiterjeszti az építészet általános értelemben vett kereteit, lehetőségeit, ha úgy tetszik felelősségét. Innentől nincs kifogás arra, hogy mit kívánt a megrendelő, mire van kereslet és mit lehet megépíteni, mert a folyamat minden eleme ennek a reális kialakítását célozza. A tervezési módszert így egy koordinált diskurzusként alkalmazva az eredetileg feltett kérdések, igények sokszorosát lehet megválaszolni, és mivel a termékelvűségben nem maradhatnak problémák lezáratlanul, nem születhetnek megoldások nem szinergikus rendszerbe illesztve, így a végeredmény biztosan sokkal meggyőzöbb lesz, mint a hagyományos rendszerekben.
Izgalmas fogalmi bővülést jelent a termékszemléletű építészet. Ma minden téren át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, miért jelentene kivételt ez alól az épített környezetünk?!
Voltam a Lakásvásáron a Körcsarnokban.Még mindig sok apró, rossz beosztású lakást árulnak. Termékben még mindig következetlenül gondolkoznak, kommunikáció pedig egysíkú.Van ugyan egy-két üdítő kivétel...
Alább írta valaki, hogy az építészek "csak esztétizálnak";hozzáteszem,hogy nem kommunikálnak.Homályos építészeti maszlagokkal nem lehet az emberekhez közel kerülni és ne felejtsük el, hogy az építészetnek nem kell minden esetben művészetnek is lennie.
Túl a találgatásokon: a NAOS májusban itthon is bemutatja termékelvű projektjeit "nyisd ki a szemed..." címmel és talán egy kicsit azt a szemléletet is, amiről alább írtatok. A kiállításról egyelőre annyi tudható, hogy szándékosan csak a csatlakozás után valósul meg! közben... utána :)
Üzleti modellként elégtelenre vizsgázott 