Remélem, nem feledkezik senki meg a Byrne koncertről, 15-én a Millenáris Teátrumban!
(a turné általában eddig teltházakkal futott, de mikor tegnap megvettem a jegyet, a hölgy szerint "még bőven volt jegy", ami kicsit aggaszt, különösen, hogy a koncert reklámja gyakorlatilag nulla...)
After an on-stage collaboration with Paul Simon last week, David Byrne told the NY Daily news he's "[...]collaborating with Brian Eno for the first time in 20 years. Brian had written a lot of music, but needed some words, which I know how to do. What's it sound like? Electronic gospel. That's all I'm saying."
Na tessék. Most az előbb meghallgattam és megint megerősödtem abban, hogy a rockzene valaha is írt egyik lehengerlőbb dübörgése a Baby's On Fire, ez a két basszussal kísért sikítozó Fripp-szóló Eno első lemezén.
Persze a Warm Jets se mind klasszis számokból áll, de nekem jobban bejön, mind a Tiger.
A Green World meg szerintem meghaladja és ami a hanszerelésen és stíluson kívül lényeges, mintha ott már jobban énekelne, és jobban hozzáidomítja a hangját a zenéhez. De az a lemez már teljesen más világ.
hát én pedig a tigerre gondoltam (meg a green worldre).
szerintem a warm jets sem hibátlan lemez, de a tiger nekem egységesebbnek tűnik, több a jó szám rajta. bár nagyon nagy különbség a 2 között nincs, nálam egy hajszállal az nyer.
Ha a Taking Tiger Mountaint vesszük a következőnek - leszámítjuk a No Pussyfootingot, mint nem önálló lemezt, - akkor én ezzel hadd vitatkozzak. Nyilván teljesen szubjektív, amit mondok, kizárólag, amit én érzek róla.
Szerintem ez gyengébbre sikerült, mint az első. Nem azért mert más, hanem mert nem egységes színvonalú.
Viszont, ha az Another Green Worldre és a Before and After Silence-re gondolsz, akkor viszont igazad van.
Véleményem szerint a Tigeren vannak ugyan jó erős zenék, mint a Third Uncle, a China my China vagy még a kezdő tinglitangli Burning Airlines is karakteres, de vannak számomra igencsak tévútnak tűnő darabok - a Judy's Jungle és a Fat Lady szerintem csapnivalóan nyavajgós. Eno éneke - sose volt első osztályú hangja - sokkal gyengébb, minthogy arra fel lehetne építeni kompozíciókat, ezekben meg mintha ez lenne a cél. Máskor inkább kiegészítő szerepet kap a hangja és akkor elfogadhatóan teljesít, de itt arra többet épít, mint kellene. De ez csak az én véleményem.
Számomra a Tigerről sok helyen hiányzik az első lemezen meghatározó Fripp-féle vonal, és nincs helyette más. Andy Mackay játéka is háttérbe szorul, Manzanerának is kisebb szerepe van, teljesen oda a Roxy-s telt dübörgő hangzás, - ami önmagában nem feltétlen baj, hisz érezhetően mást akar már - de szerintem itt még nincs meg az a hangzásvilág és eszköztár, amelyikkel teljes értékűen fel tudta volna váltani. Nem rossz lemez a Tiger, vannak rajta értékes darabok, de nagyon rosszak is. Én úgy vettem észre, hogy az Another Green Worldnél már el is dobja a Tiger eszköztárának jó részét és teljesen más hangzásvilágot épít fel
Akkor, hogy a feltámasztást elő is segítsem, nekem is nagy kedvencem a mai napig is az első, már emlegetett lemeze:
Elhangzott alant, hogy az ambienthez lenne köze ennek, dehát ez egyszerűen nem igaz. Ez még bőven a Roxy-s utóéletből táplálkozó album, bár bevillan rajta egykét melankolikusabb, néha édeskés dallam, ami, majd a későbbiekben, a valódi stílusváltást jelentő Another Green Worldre és a követő Before and After Sciencere hajazó motív pl. a Some Faraway Beach melankolikus, tengerhullámzást imitáló, hömpölygő dallamvezetése, de itt még inkább a Baby's On Fire a domináns alkotás és hagyományos hangszerelés uralkodik szemben az ambient korszakkal.
Ha már Baby's On Fire: gondolom azért egyeseknek ismerős az a nagyszerű koncertlemez July, 1. 1974 címmel, ahol számottevő nagyságok adtak közösen számot tudásukról: Kevin Ayers, Nico, John Cale, Eno, Mike Oldfield. Ezen Eno a Baby's-el és a Driving Me Backwards-al szerepelt.
Azt mondjátok meg nekem, hogy én, a Bowie-rajongó, a King Crimson szerető ember, Brian Eno mintegy 15 lemezének tulajdonosa és imádója, aki 1981-ban vette az első Roxy Music lemezét, amin a mester még ott varázsolt, szóval én hogy a jó francba nem tudtam erről a topicról ??????
Miért nem szólt senki és nem SMS-ezett és nem írt emailt, és nem rúgta rám az ajtót, hogy tessék már erre járni ?? És ráadásul már évek óta folyik ez a topic. Igaz, asszem negatív világcsúcs az évi 5-öt éppen meghaladó hozzásszólás átlag, de a topic mostantól élni fog, remélem.
Amikor valamelyik együttes sorozata volt a Petőfi Rádión kb. 1988-89-ben, a szerkesztő (Herskovits Iván -- mi lehet vele?) mondta, hogy Menyhárt Jenő (Európa Kiadó) is próbálta megszerezni őt első lemezük producerének, és meg is hallgatta az anyagukat, de nem jött össze.
Bongeszve a diszkografiat talaltam meg par ismerost. Peldaul o producelte a Zvuki Mu egyetlen nyugati lemezet, kozremuodott tobb Michael Brooks CD-n es dolgozott meg jonehany tucat emberrel. Jo kis lista az amit belinkeltem.