Azért van ez így, mert kavimesterünkdrága beleírt a címbe egy htmlboldozást, csalafintán...
Tudom, már jó késő, szeptemberi kérdésre decemberi választ adni, de ha másnak segít esetleg, az kattintson
ide, még egy napig érvényes az a topic, aztán meg kattinthat egy másik ide-hez az illető, de annak még nem tudom az URL-jét. :-)))))
Ááááááá nem, csak először nem vettem észre, hogy ez még a régi (valahogy ittmaradt a kedvencekben), aztán meg nagy zavaromban rossz gombot nyomtam meg....
kaviat, kedves
Láttam a Public Napló '2000 topicot, de úgy érzem az 1999-es évem összefoglaló gondolatai inkább ide tartoznak. De az is lehet, hogy egy részét szeretném eltemetni egy időre...
Azt mondják, minden ember életében hét jó évet hét rossz év követ. Szeretnék hinni ebben. 1992 volt életem legborzalmasabb éve. Egész jól indult, majd nyár elejétől tragédiák sorozata következett. Szilveszterkor otthon koccintottunk Nagyimmal és könnyek között azt mondtuk, ennél már csak jobb jöhet. Bejött. Annyira rossz nem volt, mint az az év. De nehéz volt, sok fájdalommal, küszködéssel, lemondással, csalódásokkal. 1999-ben "járt le" a hét rossz év.
1998 Szilveszterén otthon voltam Nagyival és törött bokájú férjemmel. TV-t néztünk, pezsgőztünk. Csendes volt. Egy meglehetősen rossz, vitákkal, családi összezördülésekkel tarkított évet zártunk.
Az új év első két hete csendesen telt. Majd férjem lábáról levették a gipszet és visszament dolgozni. És újrakezdődtek a gondok. Visszatértek a gyomorgörcsös délutánok, esték. Megint veszekedtünk. És tűrtem. És meg szerettem volna menteni a házasságomat. Mert nem vagyok igazi Kos és nem adom fel könnyen.
Márciusban rátaláltam a TAsztalra. Először csak olvastam. Sokat. Jókat. Érdekeseket. Azután regisztráltattam Macs nickemet. Március 29-én szólaltam meg először. Két nappal 26. szülinapom után. Tavasszal sűrűsödtek körülöttem a munkahelyi és magánéleti gondok. Ennek ellenére - vagy talán vigasztalásul - megvettem életem első és valószínűleg utolsó vadiúj autóját, amit a mai napig imádok. Áprilisban játszottam először virtuálisan gyilkosost. Rögtön lyól felakasztottak. Szép kis bíztatás, mond6om :-)
Megmutatták az irc-t, beszélgettünk sokat és jókat. Rendezgettem tegnap a log-file-jaimat és találtam egy május elejeit. Fülig Jimmy kérdezte - csak úgy -, hogy mit csinál most a férjem. Azt válaszoltam, hogy részegen horkol mögöttem az ágyon. Talán akkor kezdődött. Talán akkor jöttem rá, hogy ez így nekem nem jó. És beszélgettem. És írtam. Kiírtam magamból a fájdalmat, a megalázottságot, a félelmeimet. Deviáns Messiás és még sokan közületek ráébresztettetek, hogy értékes vagyok, hogy számítok, hogy ha változtatni akarok (magamon és magam körül), annak belülről kell jönnie. Nehéz volt. Júniusban telt be az a bizonyos pohár. Eldöntöttem, hogy elválok. Férjem hazaköltözött. Munkahelyemen beadtam a felmondásom és jobbat kerestem (nem kellett sokáig keresgélni).
Jött a nyár. Bulik, flörtök, ZP. Sok-sok új, érdekes embert ismertem meg. Éltem/élek újra. Köszönöm a Vitorlástali szervezőinek, hogy megismertették velem ezt a csodálatos sportot, életformát. Fantasztikus volt a nyár, az őszi kirándulások, világmegváltó beszélgetések. Hirtelen zsúfolttá váltak napjaim, találkozó, buli szinte minden nap. Majd lassítottam volna, de akkor épp nem lehetett, de így is jó volt.
Azután társat kerestem, de valami mást találtam, volt egy magányos, ünneptelen karácsonyom, átbuliztam magam az új évezredembe (vessetek meg, nekem akkor is most kezdődik). Most kicsit confused vagyok, meg gondolkoznom kellene, de nem tudok, mert hiába sorolok sok-sok ellenérvet, a szívem azt mondja, hogy ezek mind nem számítanak. És igazam van, mert tényleg nem számítanak. Mert 2000 van és ami emberi számítások szerint megoldható, azt meg kell oldani és ami nem, arra is kitalálok valamit és boldog vagyok, bár valójában szívesebben lennék valahol máshol, mással, messze. De kicsit ott is vagyok.
Nem tettem semmi maradandót 1999-ben. Csak élveztem az életem. És ez jó volt. Megtanultam boldognak lenni.
Köszönöm mindazt a szeretetet, bátorítást, megértést, kritikát, mosolyt, amit tőletek kaptam.
Kaviat, kedves
köszönöm neked ezt a topicot.
Köszönöm annak, akihez mindig visszatérek, hogy van, hogy visszatérhetek hozzá, hogy megért, akkor is, ha fáj, hogy segít és bátorít.
Köszönöm Deviáns Messiásnak azt a nagy-nagy segítséget, amit akkor kaptam tőle, mikor legközelebb áltam a totális összeomláshoz.
Köszönöm, hogy vagytok. Köszönöm ezt a csodálatos évet, s kívánom, hogy a 2000. még szebb, boldogabb, mosolygósabb legyen. Rajtunk múlik.
Csak ez a köhögés ne lenne... az antibiotikum, úgy tűnik, ezt az egyet nem tudja lerendezni. Mind a négyen betegek vagyunk karácsony óta, hol többé, hol kevésbé. Először azt hittük, ez csak egy 3-4 nap alatt maradéktalanul leküzdhető kis fertőzés. Pedig dehogy. Volt 40 fokos rút lázam, kicsi lánykáimnak is majdnem annyi. Két beteg felnőtt két beteg gyermek mellett - még szerencse, hogy amikor a gyerek beteg, nem rosszalkod, hanem bágyadt és bamba szegényke meg sokat alszik. Mert a felnőtt is bágyadt és bamba és szeretne sokat aludni. A gyerek viszont nyűgösen ilyen, és ha kétésfél meg négyéves kislányokról van szó, akkor a nyavalyájuk miatt amúgy is kissé apokaliptikus kedélyállapotú szülők nagyon tudnak aggódni meg sajnálni meg lombózódni még lejjebb.
Autónk is félhalott szegény - félórányi békávéjárásnyinál messzebbre nem mernék vele elindulni. Mindenféle készleteink is lemerültek - zaftos y2k katasztrófában mi lennénk az egyik legszerencsétlenebb család az országban.
Mindettől függetlenül, rosszkedvem azért nincs. Nemsokára vége a tébolynak, és jön a jó kis év eleji pangás! Lehet nyugodtan dolgozni, lehet pihenni, lehet majd csinálni ezt-azt... merthogy nem kell majd dolgozni, nem kell majd pihenni, nem kell majd ezt-azt csinálni.
És csak pár hónap, jön a tavasz is újra. Kis január, kis február, aztán már itt van a kis hóvirág is meg a kis március 15-i kirándulás.
Csak meg kell szokni valahogy ezt a nyakatekert évszámot hogy ez van most épp (50 perc múlva) és hogy ilyen különösen kell leírni. Ha ebbe valahogy belerázódunk, akkor minden menni fog:))) Hajrá!
Innen visszatekintve biztos vagyok benne, hogy életem eddigi legszebb évét zárom, minden nehézségtől függetlenül... teli harcokkal, bánattal, szépséggel, kedvességgel... szavaim csak dadognak... köszönöm mindenkinek, akinek köze volt az elmúlt évhez... elsősorban Neked...
"régi játék te számba vennéd
csókot hányat kaptál és ajkad számba venném hogy száz csókot kapjál és jó volna kérni most parancsot tőled kérést hogy 'szeretném hozz narancsot' -
'De olyan narancsot : pirosbelűt - '
(mert olyan a narancs vértelen
mint barlangmély denevértelen :
nem érdekes - )
'Az ám narancsot vérbelűt édeset aprót vérbelit.
Mert a én lelkem csak ettől derül
föl igazán s ilyentől szenderül
kis álomra bennem a nyafogás is' "
Nohát már csak nem fogtok elérzékenyülni?! Hát mi ez a december 31.-január 1., hogy mindenki így számvet? Csak egy nap a rengetegből. Másnap ugyanúgy ébredsz, mint aznap. Ugyanúgy süt a nap, és olvad a hó. Semmi különös. Számvetni akkor kell, ha születik a gyerek, vagy a halálos ágyadon fexel. Bulizni pedig bármikor lehet ha jó a társaság...
Ehhh.. Micsoda vircsaft?!
uhh gyerkek nem semmi amit irgattatok :).. banya, gala, goldie, zizi, hav, ds9, gedeon és a többiek mind :)).. nagyon ott van mind1ik szavatok.. én igazábol nem is tudom hogy mit tudnék ehhez hozzátenni, csak annyit hogy én is éreztem egy erőteljes felpörgést a 99ben.. minden tekintetben : érezhetően felpezsdült a tasztal is /hála a sok kedves új húsnak aki felszinezte a pályát/ a life is rendesen gombolyodik, ahogy a vastag könyvekben irni szokták a furcsa nevü írók.. családcucc hozta a korrektstandardot, napBoy rulez béke all fronton.. na jó pár aktualitás is, mivel hála az y2k dilinek mostanában nem nagyon jutottam hosszabb ideig tasztalhoz : jézuskának hála, átnyergeltem yepp mesterbe, egész éjjel bohóckodtam a különböző kbps-ok közötti különbséget tesztelve /a 96 az még egy elfogad6ó kompromisszumnak bizonyúlt, a 64 az már inkább valami gagyibb walkman minőségét hozza/.. ma reggel befele jövet madaraim a lépcső alatt pihentek s 1 darab newkutyi rohangászott 1edül a pályán.. ja kutyik: a napokban új játékost fedeztem fel a pályán, a szép farkaskutyesz mellet ott sertepeltélt egy kis spániel is :).. /hozzáteszem, hogy mivel nem vagyok nagy büfé az állat6ározás terén, bármi is lehet az a spániel :)../.. szóval pihi pálya, itt még zajlik némi bohóckodás, bár amit eddig nem tett meg az ember azt majd jövőre :).. legyetek jók, legyek én is... /home-ban nincs net, valami zajszűröre várunk ami majd jövőre fog installálódni, modem öcsémnél - évvégi elvonás/. szóval bujjékot most kivánok mindenkinek !!
Olyan jó olvasni Benneteket! Tanulságos dolog és némileg nosztalgikus úgy nézni a soraitokat, hogy tulkép együtt éltük át ezeket, akkor is ha aktuálisan pölö én nem voltam vitorlázni vagy mátrázni vagy thai vacsizni, mégis _közös_ élményeink ezek.
Furcsa dolog, hogy némelyikőtökről többet tudok, mint mondjuk saját családom némely tagjáról, noha csak néhányszor találkoztunk még IRL. Ettől szép. De a legszebb, hogy - remélem - jövőre is együtt sírunk, nevetünk, örülönk, szentségelünk, stb. itt a mi közös Naplónkban.
Köszönöm Nektek, hogy vagytok.
Nekem is kezd erősen évvégi hangulatom lenni.
Az elöttem szólókkal ellentétben Gazdag Új Évet Kívánok !!
Hogy miért gazdag?
Ha az utcán utánatok fordulnak mondhassák: Jó neki!Meggazdagodott!
Ugyan ez a boldoggal kissé fura lenne. :)
Na ez így elég morbid lett, de tőlem már megszokhattátok a túlcsorduló pesszimizmust.
Csupa-csupa jót, teljesülő vágyakat kívánok a nők évezredére Mindenkinek!
Éljenek a nők, a pia és a jókedv !!
Minden valószínűség szerint ez lesz nekem is az utolsó hozzászólásom ebben az évben és ezúton szeretném tudatni, hogy mély meghatottsággal vettem tudomásul, hogy szerény (??!!) személyemet külön is kiemelted.
Hát ennek az évnek is vége lett ez teljesen tuti, azt hiszem végülis, hogy mindenki újabb jó/rossz/jobb/rosszabb élményekkel gazdagodott, a nem kivánt rész törlendő.
Én saját magam nevében csak annyit állíthatok, hogy több ( jó/rossz, whatever ) élménnyel lettem gazdagabb és azt is el kell mondanom és talán ez a legfontosabb, hogy nagyon sokat vesztettem volna akkor, hogyha nem ismerkedek meg veled/veletek.
Ebben mindenképpen Angié a főszerep, mert egy átájszíkjúzott ( szép magyar ige ) éjszaka után folyamatosan győzködött, hogy toljam el az arcom ( ezt a nem kicsit ) egy ilyen mulaccságra, amelyeken azóta is aktív résztvevő vagyok ( némelyek szerint néha túlaktív :))) ).
Régen nem találkoztam ennyi scotch/colával ( light, hogy mindenki szörnyedjen és vethesse az első követ ) és érdekes emberrel. Tulajdonképpen mindkét kirándulás amelyen résztvettem ilyen vagy olyan szempontok alapján kifejezetten pozitív volt, mert csak a szépre emlékezem és tényleg jól éreztem magamat, mert pl. csak, hogy egyet említsek sikeresen felfedtük MaCs-csal közös általános iskolai éveinket és ez nagyon jó volt. És volt még sok jó (és szólő meg lágy kenyér ).
Említhetném az Alejandro által szervezett japán vacsit amibe azért én is bele-bele segítettem, az általam szervezett thai vacsit, amitől a kedves nagyérdemű miatt majdnem infarktust kaptam, de végülis nem kellett nekem a sípszó előtt üzenetet hagyni. A gyönyörűséges SW topikot amely végülis csak eléri a 4000 hozzászólást, pedig az elején azt sem hittem volna, hogy az 500. meglesz. A közös SW nézést, ahol néztünk mint a moziban és a végén Don barátom az "Ezt én már el nem hiszem " arcozattal járt-kelt.
Lehetett az, akármilyen kék tomato, vagy silverstone vagy újabban stagepub, de mindig jól éreztük magunkat und egymást én azt hiszem, hogy az egységnyi idő alatti felszolgálószemélyzet felbosszantás rekordját még tartom.
Mondhatják többen erre azt, hogy nemcsak az egységnyi idő alatti felszolgálószemélyzet felbosszantásban vagyok még rekorder és háááát igazuk lészen :)))))))))))
De ez már egy másik story, ez itten nem az önkritika rovat kérem és nem is más :)))))))
Last but not least, azt kell állítanom, hogy minden valahol úgy jó ahogy van, ez a kis ( nem is annyira kicsi mostmár ) társaság amely eléggé homogén és heterogén is egyben reményeim szerint a jövő évben is jól elfogja szórakoztatni egymást. És szerintem igazán 2000-ben fog kiderülni az, hogy mennyire leszünk majd képesek úgy találkozgatni hétről-hétre, hogy ezek az örömködések mindig események legyenek és ne a megszokás szintjén mozogjanak.
Én az előbbiben reménykedem.
Jövőre veled/veletek ugyanitt ( ill. ugyanott ) :)))))))
Ps. Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, míg minden részt egyenként meg nem ismerünk.
WoW, ez télleg jó hosszú lett..:)))))
És ráadásul az IRC kimaradt belőle...pedig az volt addikcióm egyik fő okozója és megjelenési formája...Sebaj, képzeljétek oda július végére..:))))))))
Szóval BÚÉK mindenkinek...
(csakazér' is az enyém lett az első az utolsón..:)))
Nahát. Nahát.
Ide jutottam.
kavi drága, bocs előre is meg mások is.:)
Január Új munkahely, nagyon izgi, új projektek, életem hivatásának megtalálása.:)
Február Nem emlékszem nagyon, de a végén elutaztam Tajvanra, ami csodálatos volt, szuper, elképesztő és még ilyenek...(Akkor még nem rengett ott a Föld.)
Március Haza Tajvanról élményekkel és ajándékokkal tele, kipihenten.
Április Láma itt Mo-n.
Francia nyelvvel való 3. próbálkozás kezdete.
Május London, Malaga, London. Kész csoda, 2 hét pihi. Első munkahelyi válsághangok, nagyon izgalmas és érdekes az ilyeneket látni.
London még mindig gyönyörű, Spanyolország dettó, végleg elhatározom, hogy ott fogok élni. Karrier projekt kialakítva.
Csodálatos két hét.
Június Hazai tábor, további csodák, pihenés és partik.
Elkezdtem komolyan gyakorolni.
Megismerkedem leendő főnökömmel, közös hullámhossz azonnal.
Barátnő haza végleg Amerikából, hosszú dilemmázás után.
Megnyílt a Zöld Pardon, a Petőfi híd budai hídfőjénél. Akkor még nem tudtam, sőt nem is sejtettem...:)) Elkezdődik a közigazgatási uborkaszezon.
Hó végén radikális változás az életemben: rátoktalálok a Törzsasztalon.
Megszületik GoldenEye.
Július 2-án az első irl talim. Elkezdődött a végeláthatatlan folyamat.
7-e, születésnapom, bömbölés és nyafi.
A Rák topicban annyit tanultam másoktól magamról, hogy el se hittem.
ZP hegyek, sok találkozó veletek. Köztük vitorlázás is, napfelkelte Haváriával és Boss kifogyhatatlan bárszekrénye.
Virtuálisan férjhez megyek.
Hó végén megnyitom a Csütörtök=ZP? című remek kis topicot..:)))
Megismerkedek leendő szerelmemmel.
Sok alkohol. Pasik.
Csodálatos hónap.
Augusztus Uborkaszezon még ON.
Törzsasztal addikció a csúcson.
További talik. Nincs megállás és nincs visszaút.
Szerelem is a csúcson. Csodálatos, feltétlen, mindenemet átható.
ICQ-s tiszavirágéletem egyetlen hónapja.
Mátrix.
Napfogyatkozás. Teljes. Balatonalmádi. Felejthetetlen.
Szeptember Beiratkozom az egyetemre. Izgi ez is.
Uborkaszezon vége, munka újra, de már nincs bennem dinamika. Tasztal 24 órában.
Tűzfal legyőzi ICQ-t.:)
Kirándulások. Ebédek. Vacsorák. Talik. Megismerkedem ds9-cel.:))))) és virtuális férjemmel irl is, dr. poljakovval...be kell lássam,jól választottam..:)))
Utolsó ZP. Szuper, több mint 70 ember közületek (és persze egész Budapest:)) Ahogy ott álltam a pultnál, és néztem a Tasztalos tömeget egészen elérzékenyültem. Nagyon állat volt.
Október Megkezdem spanyol nyelv tanulmányaimat. A francia lassan elkopik, immáron 3x az életemeben. Azt a gondolatot fontolgatom, hog yörökre kiteszem az életemből. Azt hiszem ezt a nyelvet nem nekem találták ki. De ez a döntésem még nem végleges.
Megismerkedem a Széchenyi fürdő örömeivel és nagyon élvezem. Masszázs is volt.
ZP átköltözik a Paradicsomba, majd a Silverstoneba.
Hó végén szakítás. Szomor. Búbánat. Nincs mit tenni.
November Láma itt.
Tali 11.
Vacsorák, ebédek.
Sírás, próbálkozás, elképesztő mértékű zavarodottság.
Racionalitás versus érzelmek.
Zürich nem jön össze. Annyira azért nem nagy baj.
Hó. Forralt bor. Hócsata. hatalmas séta a budai hegyek estéjében. Szuper.
Lassan nyílok megint ki.
December Munkahely vége. Alapvetően öröm, elképesztően izgalmas volt ez az egy év, rengeteget tanultam. De pont elég volt. Új munkahely projekt ON, sikerrel.
Szerelemnek részemről is vége, helyette tisztaság, nyugalom, vidámság, nyitottság. újra helyre kerültem és szuper.
ZP átköltözik a robbantós Aranykéz utcába, ahol nagyon kedvesek velünk.
Új telefon.
Szabi, karácsony, vizsgák.
Tasztal belassul, de már így elég.
Karácsony. Szilveszter. Új évezred-nem új évezred? Nem érdekel. ÚJ ÉV, az biztos.
És elképesztő volt ez a 1999. És tudom, hogy 2000 még elképesztőbb lesz.
Ennyi emailt nem írtam és nem kaptam még soha, mint ebben az évben. Kb. 30 email boxom van és már lassan nem igazódom ki köztük.:)
Elképesztően sok új emberrel, szituációval találkoztam, nem győztem magamba gyűjteni a rengeteg információt, és csak tanulni és tanulni és fejlődni.
Megtanultam használni ezeket a fura kis jelecskéket: <, >, :), :(, ;-), :P, :D, fura szavakat és kifejezéseket, amiket az elején olvasva cikinek találtam, de ma azon kapom magam, hogy ja biza én is..:))))
Nem tudom minden benne van-e.
Köszönöm a Tasztalnak, hogy megtalálhattam, hogy kinyílhattam, hogy sokat ittam, hogy sokat nevettem és röhögtem, hogy olyan kajákat ettem veletek, amiket eddig nem, hogy annyi sms-t küldtem és kaptam, amennyit még soha, köszönöm a jótanácsokat és a rossztanácsokat, a halkszavú beszélgetéseket és a hangoskodásokat, ezt az elképesztően intenzív nyarat, amihez képest tinédzserkorom vad nyarai kismiskák voltak:), hogy végre megint van Naplóm és hogy nem csak az enyém:)
Köszönöm, hogy rajtatok keresztül rendszeressé válhatott a ZP-k csütörtöki menete.
Azt is kicsit a Tasztalhoz kötöm, hogy szerelmes lehettem, mert bár rajtunk múlott, de Tasztal nélkül nem jöhetett volna létre.
Tény, hogy ez itt nagyon jó. Itt leszek jövőre is...remélem ti is:)))
Bocs, ha túl hosszú lettem volna meg nyálas, de direkt volt..:))))))))) (Jó sokáig is tartott, de talán még enyém az év utolsó napjának első hozzászólása.:))
Na elküldöm, mert különben életem végéig itt ülök..:)))
Sokat gondolkodtam, hogy hova kellene beírnom azt amit most szeretnék mondani, de végül arra jutottam, hogy ez az a topic, amit mindenki olvas, még akkor is ha nem ír.
Ez év június 16-án kezdtem olvasni és egyszersmind írni a törzsasztalon. Gróf úr mutatta meg és a Vitorlázás topicban találtam beszélgető partnerekre. Ez most az 1471. hozzászólásom. :) Július 7-én már vitorlás előtalin ismerkedtem a "talizás" érzésével, 9-én pedig már egy csodálatos bulin vettem részt Veletek. Kapcsolatom a tasztallal tehát gyorsan irl kapcsolattá is vált. Ma már súlyos addikcióról beszélhetünk. :)))
Rengeteget kaptam a tasztaltól, Tőletek az elmúlt fél évben. Hatással van rám a társaság, sokat tanultamdirekt és indirekt módon egyaránt a hozzászólásaitokból, sok csodálatos élménnyel lettem gazdagabb és bizony sok olyan nick van, amely életem, történetem része lett, úgy is hogy napi kapcsolatban vagyok vele, de akkor is ha csak olvastam tőle. Ezer szál köt ide és ezek egy része elszakíthatatlan. Köszönöm mindenkinek külön-külön azt az élményt, amit a tasztal nap mint nap jelent.
Persze ennek a hozzászólásnak nincs vége. Mint ahogy füle és farka sem. Sok minden nem írható le benne és sok mindent én nem tudok megfogalmazni, ezért inkább most nem is próbálkozom vele. Megteszem ezt majd még soxor itt a tasztalon, de nem terhelem vele a Naplót és ezt a kicsit olyan évzárónak szánt hozzászólást.
Köszönni nem érdemes, hisz nem megyek el de itt az elmaradhatatlan jókívánság:
