Csao, nem kellene ebből divatot csinálni szerintem hogy emberek gyűlölik a szeretet ünnepét.Én se szeretem a nagy felhajtást, de képes vagyok megbékélni vele a szeretteink kedvéért.Nem értsétek félre, nagy bevásárlásokat nem rendeztem sose, nem is az én dolgom ez.A Tescoban eleve örökkévalóság a sorban állas, ilyenkor mind inkább .Tavaly december 15 én szereztem be több családi ajándékot, kívántam magamat mire sorra jutottam.Mondjuk a kasszasnak se lehet leányálom egész napot végigcsinálni így, nem mintha alapon olyan álommeló lenne napi 8 órában húzogatni a terméket a vinalkód olvasó előtt..az ő munkájuk könnyítése végett találták ki az önkiszolgáló kasszát, de azon nekem mindig segíteni kellett nem megy zökkenőmentesen..így rendesen a kasszánál állni elég sok idő, pláne karácsony előtti időszakban.Ez a kellemetlenebb része a dolgoknak
Amúgy miért nem szeretitek a karácsonyt? Csak a bevásárlás miatt vagy azért mert ilyenkor összejön a sok rég látott rokony?mi nem hívunk rokont ...
Bár a kereskedelem, multiknál dolgozó üzletemberek csak az eladások miatt tartja fontosnak ezt az ünnepet, átlagembernek lehetne fontosabb is a karácsony.Rajtunk múlik hogy hogy viszonyulunk hozzá.De egymást mindennap szeretni kell,nemcsak ezen a 3 nap.A többi 363 nap is.Kar hogy egyre kevesebben gondolják úgy hogy ez fontos.
Én nekem alapjáraton nincs bajom a karácsonnyal, sőt inkább sajnálni szoktam hogy nem tart egész évben
Valóban szeretet ünnepe, de sajnos a kereskedelem már jókora giccset csinált belőle, csak ajandékokkal lehet szép az ünnep.A kereskedelmi üzletek szinte ezért varják csak az ünnepeket, hogy mindent rásózzanak a vásárlókra.
A magyarok szeretnék vásárolni, enni méginkább.Ezt cefetül ki is hasznalják.
Noha a legnagyobb ajándék szerintem az rgyüttlét, és hogy van ilyen ünnep.Ha mellette egészségeses is az ember az ráadás.
Szal'ez a meglátásom.Évente csökken a karácsony presztízse, ami a felsorolt okoknak köszönhető.
Sokan karácsonykor is ölik egymást biztos.Nem.mindenhol a szeretet ünnepe.
Na ennyi.Bar még sok van hátra a következőig.
UI.vigyazzunk egymásra , hisz minden nap a szeretetről kéne szólnia.
Az egyik karácsonyomat Ausztráliában töltöttem olyanokal akik szintén nem tudtak hazamenni az "ÜNNEPEKRE". Nem volt bennem semmi elvárás - bár nem is kezdték el súlykolni már októberben, hogy ha most egyedül vagy, akkor neked rossz, nagggyon, nagggggyon rossz... - nem is terveztünk semmit, sem ajándékozást, sem kaját, csak pár nappal előtte jutott eszünkbe, hogy itt leszünk "egyedül". Összeverődtünk - ott ilyenkor meleg van, semmi karácsonyi hangulata nincs egy európainak :) - beszélgettünk, hagytuk beigazolódni, hogy mindenkinek vagy egy története, csak meg kell hallgatni. Az egyik legjobb karácsonyom volt életemben, pedig valójában meg sem ünnepeltük.
Megkezdődött a karácsonyi vásár a londoni Harrods és a Selfridges áruházakban. Olcsón lehet fenyődíszt és műmikulást venni. A külföldi turistákkal magyarázzák a korai startot.
MTI| 2011. július 29. |
Decemberben meg fürdőruhát és szandált lehet majd akciósan kapni, ha elkezdődik a nyári vásár.
Nos, az ezévi karácsony is megvolt. És megvolt benne minden ami számomra olyanná teszi amit nem igazán szeretek. Az elejét még jobban, a végét már nehézkesen viseltem.
Mindenben egyetértek veled, a kérdésre nem tudok választ. Minden megváltozik, minden elmúlik – a különbség az, hogy a régebbi időkben a változások lassan történtek. Gyorsulás.
Gondold végig a 20. századot, technikában honnan indult és hova érkezett. (Elég, ha az 50-es évektől nézed.) Exponenciális a fejlődés. Naponta olvasunk, találkozunk új dolgokkal.
Nagyon keveseknek lehet - vagy fordítva - sokaknak nincs saját élménye, az információ cunami lenyom mindent, ezért nincs miről mesélni. Nagyon erősnek kell lenni, hogy kiszakítsd magad ebből a tömegből. Egyénileg megoldható, de a tömegtől ne várd.
Visszafordítani nem lehet a folyamatot. Hol és mikor lesz vége? Vagy egy meteor, vagy lassú hanyatlás, sötét évszázadokkal. (Szeretem a sci-fit, pl: Szárnyas fejvadász , sztem ez lesz a jövő) Nem hiszem, hogy az ember okosan fogja megoldani a népesedés-környezetszennyezés problémát.
Nagyon pesszimista vagyok a jövőt illetően, veled kb. egykorú gyerekeim vannak, nem nagyon várom az unokákat, őszintén szólva.
No, de eléggé eltértem a karácsonytól. Amit alább írtam nálam bejött. Három nap a karácsony, de az tényleg csak arról szól, hogy együtt vagyunk.
Szerintem itt nem erről van szó... Egyszerűen ez az egész történet akkorát fordult hogy csak na. Én a '80 as években voltam kisgyerek, mára pedíg kisgyerekem van. De akkor más volt a karácsony! Nagyon is! Máshogy várta mindenki, a szülők / nagyszülők, máshogy vártam én is. Manapság verseny az idővel, a pénzzel, és mindez teljesen személytelenül. Merthogy kell, muszáj... egyszer van egy évebn, most meg kell mutatni... Mit is?! Az idő nagy része nem az együttlétről szól, hanem a kötelezően lefutandó körökről. Ajándék, aminek az egészben nagy jelentésége nincs. A kis dolog is lehet ajándék, nem csak az hogy most mutasd meg mennyit érsz nekem című dolgok... Várakozás, ami előbb utóbb csalódottságba torkollik. Együttlét, amiből rohanás lesz. Hiányzik a családi beszélgetés, a nagy történetek, mesélés, a gyerekkor. Mára nincs mesélés, nincs nagy történet, a nagyszülők kiöregedtek, talán már nem is élnek sok helyen. Miről mesélnek az emberek... milyen filmet láttam, vagyhogy mi van az interneten, esetleg mit hallottam a szomszédról, vagy hülye a korműny?! Kit érdekel... Akkor más volt szerintem, háborús történetek, kemény évek, nehézségek, aratás, házimunka... De mindezt úgy adták elő, hogy öröm volt hallgatni, bármi is volt az, lehet fele igaz sem volt, csak színezte a történetet aki mesélte... akár reggeltől estig elhallgattuk volna sokszor ismételve... és mindenki figyelt és nevetett. Karácsonykor megállt az élet nálunk anno, mintha kicsit a visszaemlékezések lettek volna ilyenkor. Volt idő a múltról beszélni, a családi storikat előhozni. Mára rohanás és a nagy előretekintés ami maradt... Nem beszélve az előkészületekről. Már 2hónappal előtte megkezdődik a pezsgés, mármint jellemzően. Nálam valahogy nem indul ez be reflex szerűen... Talán még most sincs karácsonyi hangulatom... Pár nappal előtte az emberek egymást tapossák az élelmiszer boltokban. Könyörgöm, 3napról van szó utána nyitva a bolt. De pár napjára az ünnepnek, tele a kuka a sok kidobott élelmiszerrel, tele a nagyobbnál nagyobb dobozokkal, csomagolással... És jön a szilveszter... ami a világ legnagyobb átba*szása... Na, nem tépem a szám tovább. Remélem a gyerekem úgy érzi majd az egészet sokáíg mint én is anno... De miért kopott meg ez mára?!
Kedves katica'1! Én is így éreztem sok éven át. Utáltam a sok-sok "kötelezőt" - főzés,takarítás,vásárlás, stb. Alapból feszélyez minden ami "ünnepélyes".
Szóval szenvedtem már november végén, és nagyon vártam a január közepét.
Aztán pár éve fordult valami, bennem. Rájöttem, hogy én vagyok fontos, és nem az ablak.Én vagyok fontos, és nem a csiszatolás napokig, sütésfőzés napokig, bolyongás az üzletekben - ideges emberek között- napokig. Most is van karácsony, főzök és sütök, takarítok is, bevásárolni segít az internet. Egyszóval magamhoz formáltam a decembert, nem hagyom már, hogy legyűrjön. Ha nincs kedvem nem mosom le az ablakot. Ha nincs kedvem nem sütök hatféle süteményt, megtervezem elég korán a menüt, apránként bevásárolok az élelmiszerből is. Ajándék - könyv, folyóirat,újság előfizetés, varrok ezt-azt.
De minden önző módon csak úgy, hogy nekem is kényelmes legyen. Azt, hogy más mit gondol? Kit érdekel? Nem szabad úgy élni, hogy ez befolyásolja a tetteinket/hangulatainkat.
Legyél kicsit flegmatikus - hidd el, minden könnyebben fog menni. :))
Kedves vesztergom szivemből szóltál.Én most azért regisztráltam ide /bár nem vagyok jártas ezekben a dolgokban,de majd kitanulom/, mert ugyanigy érzek és azt hittem,hogy bennem van a hiba.Gondoltam keresek valahol megerösitést ebben a dologban. Amig a gyerekem kicsi volt,volt értelme a dolognak az ő örömét látva.Mára már sokat önállósodott,egyre jobban leválik rólam.A karácsony már neki sem olyan fontos. Csak az ajándék.Mi nem vagyunk vallásosak,igy nekünk a karácsony a szeretetről szólhatna.De milyen szeretet az amelyik egy évben egyszer van? Mert valaki azt mondja,hogy most karácsony van és most szeretni kell másokat? Az év többi napján nem kell?Szeretni parancsszóra nem lehet. Azt ki kell érdemelni.Mi egyébről szól még a karácsony?Hogy a háziasszonyoknak még több dolguk legyen.Ünnep előtt már egy héttel elöbb elkezdeni a sütést-főzést /munka mellett/, hogy a hőn szeretett rokonokat tisztességgel vendégül láthassák.Az ajándékozásról? Amikor a mai fizetésekből megélni is alig lehet? ,,Tetszik", hogy ma már hitelre is lehet vásárolni ajándékokat. Érdemes is ezért eladósodni, Igaz? Miről szól még? A rivalizálásról.Ki tud többet felmutatni ajándékozás,eszem-iszom, puccoskodás terén.Ünnep után az első munkanap arról szól,hogy a munkatársak egymást túllicitálva győzködik a többieket arról,hogy milyen ügyesek,okosak,mennyi vendégük volt, mi mindent sütöttek-főztek és annál jobbat még senki nem készitett. Az adott és kapott ajándékok özönét végig hallgatni nem lehet. Hát szerintem ez a karácsony manapság.Nem vagyok már fiatal, de szivesen bevállalnék pár hét pluszt, csak már túllegyek rajta.
Ma véletlenül a rádiót hallgattam és olyan - szegény családbéli - gyerek beszélt a karácsonyról benne pár percíg aki sosem kapott eddíg semmit még ajándéknak becsomagolva ilyenkor. És jellemzően max egy csokit és csekély apróságot ha kapott, de sokszor fordult elő, hogy semmit nem kapott karácsonyra... De annak örült, hogy együtt volt ott mindenki békében és szeretetben akik körülötte voltak a fa körül. Beszélgettek, finom házi sütit ettek, egymással törődtek! Talán... irigylem egy kicsit?!
hjalmur ók sverds mínir 
