Szoval a titkarnoimrol: hatan vannak, az elso a keparchivumot gondozza (azert tudtam ilyen gyorsan benyomni ide Kuncze kepet), a masodik a nickjeimet, a harmadik a kedvenc topikjaimat szemlezi, a negyedik kozben hireket gyujt, az otodik folyamatosan uj topik-temakon gondolkodik, a hatodik meg a jo kedelyemre ugyel. A hetedik pedig magad legy, felteve ha nonemu vagy.
Kedves Ibolyka, nagyon nehéz erre
bármit is mondani...:(keveset tudunk a
betegségről, az alapítványokról, otthonokról.
Tedd át szerintem a Törzsasztalba (vagy kérd
a moderátorok segítségét), ott biztosan nem
süllyed el a topic, és könnyebben rátalálsz azokra,
akik hasonló helyzetben vannak.:( Oda sokkal többen
írnak, mint a politikába.
Nagyon szomorú történet.
Autista gyereket nevelő szülői közösségünk elhatározta, hogy igyekszik a mi társadalmunkkal is megismertetni milyenek is az autisták.
Azért, hogy a nem érintettek is tájékozottak legyenek, hogy az autisták ne csodabogarak legyenek, hogy jó szándékú emberek könnyebben tudjanak segíteni - kis és nagy ügyekben.
Hogy az autisták könnyebben tudjanak egy elfogadó társadalomba beilleszkedni.
Hogy ne kelljen eldugott, rossz adottságú intézményekben sínylődniük.
Legyen a topic-ban szereplő fiúcska : Autika.
Megszülettem. Szép, formás fiúcska voltam. Szüleim és bátyám már nagyon vártak.
A világ legeslegjobb fiúcskája voltam. Nem sírtam, nem türelmetlenkedtem.
És szopni sem akartam, pedig anyukám szoptatás párti volt.
Anyukám megélégelte jóságom. És mondta fűnek-fának, körzeti orvosnak, mindenkinek. Túl jó ez a gyerek.
De az orvos csak nyugtatgatta anyukám - ugyan mit akar? Hisz olyan aranyos ez a gyerek!
Ez így ment 9 hónapig, míg bátyám osztályfőnöke azt nem modta mamámnak: van nekem egy barátnőm. Neki is hasonló gondjai vannak a fiával. Nem haragszik meg, ha megkérdem ő kivel nézette meg a gyerekét?
Anyukám természetesen nem haragudott és elfogadta a felkínált segítséget.
Remélem, hogy nénik, bácsik szívesen fogják fogadni történetem folytatását.
Remélem más anyukák, apukák is csatlakoznak történetemhez.
Az definicio kerdese, hogy 'betegsegnek', vagy 'genetikai hibanak' nevezzuk oket - merthogy az autizmus gyujtofogalom. Egy rakas agyi-viselkedesbeli defektus(csoportot)t jelolnek ezzel a szoval.
Amennyire en tudom tobbnyire veleszuletett, tehat nem lehet 'elkapni;, es nem lehet 'menet kozben' beszerezni.
Kulonben nagyon erdekes (masfelol rettentoen szomoru) jelenseg(ek).
Ha jol tudom a betegek tulnyomo reszere jellemzo az, hogy az 'egeszsegesekhez' kepest igen alacsony az ingerkuszobuk: azaz ami nekunk normalis feny, szin, hangero, tapintasi erzet, stb., stb., az nekik esetleg ordito, kibirhatatlan, elviselhetetlen inger (mintha raspollyal nyuznak a borod, vagy egy sugarhajtasu gep dorogne a fuledbe, stb.).
Epp ezert van az, hogy eloszeretettel alakitanak ki a mindennapi eletben olyan merev viselkedesi semakat, es hogy erosen korlatozott a mindenfele kommunikaciojuk - hiszen igy tudjak elkerulni leginkabb a varatlan, ismeretlen, es legfokepp 'fizikailag' kibirhatatlan (uj) ingereket.
A nepszeru filmekben lathato dolgok (Rainman, etc.) persze tobbnyire suletlensegek: egy autistanak szinte lehetetlen 'feltorni a kagylohejat', azaz normalizalni pl. a kommunikacios kepessegeit.
Enyhebb esetekben, foleg maguktol, belso osztonzesre, heroikus kuzdelmek aran neha javithatnak valamit a dolgon, de a tudomany jelenlegi allasa szerint ugy tudom nincs sok remeny...
En hallottam peldaul egy gyogyultabb/enyhebben autista holgyrol, aki tobb nyelven beszel (elvben), pszichiater/pszichologus, konyveket ir, es fo kutatasi terulete a sajat betegsege.
De meg o is csak napszemuvegben, elsotetitett teremben, mindenfele elokeszuletek utan kepes megtartani egy-egy szakmai konferencian az elodasat.
Vannak egyeb erdekessegek is: leirtak pl. olyan eseteket, ahol a betegek erzekelese szinesztezikus (v.o. synestesia) volt: azaz szamukra 'szineik' voltak a hangoknak, vagy 'izei' a fenyeknek, stb. [Itt nem a mindannyiukban meglevo asszociacios jatekokra es osszefuggesekre kell gondolni, hanem arra, hogy ok _tenylegesen_ igy erzekeltek a kulonfele ingereket.]
Az, hogy valaki jol szamol, vagy szelsosegesen jo eidetikus memoriaja van, vagy hogy csak egyszeruen kuka [:) "beszukult kommunikacios repertoarral rendelkezik], meg nem jelent semmit - termeszetesen ettol meg nem autista. Maximum hollywoodi szinesz.
Az autizmusnak nincs koze a logikus gondolkodas zavaraihoz, vagy a diszlexiahoz.
Egy gyöngyszem az előbbi gondolathoz:
"A fogalmival, a mindörökre rögzíteni kívánttal, a kész kódok automatikus használatával szemben a
folyamatos (ki)billentést, transzfigurációt, eltolást, sűrítést, megmenekülést stb., egyszóval a fluxot preferálják ("a játékot igenlik").
Ezen elv radikalizálási kísérleteinél azonban figyelembe kell venni, hogy a radikálisan szkizoid szignifikáció autisztikus. A jelölés
játéka fixáció és fluktuáció állandó háborúja. És ez jól van így. Sőt, csak így van jól."
Érti valaki, hogy miről van itt szó ???
És jól van ez így ???
Foti !
Arra gondoltam, hogy tesztelném a társaságot: vajon vannak-e félreértések, téveszmék az emberek fejében ezzel a témával kapcsolatban ?
Magát a szót - autista - a legvadabb összefüggésben használják magukat tájékozottnak gondoló emberek. Ez sokszor bántó az autistákra, illetve közvetlen környezetükre nézve - ( persze megszokhatták már; bántja öket a sors, a megértés hiánya, és még sorolhatnám ...) - és nagyszerűen alkalmas a ködösítésre, a lényeg elkenésére.
Nem vagyok benne biztos, de szerintem az autizmus nem igazán nevezheto betegségnek, inkább genetikai- vagy fejlodési rendellenességnek. Bár lehet, hogy nem így van.
Minden tiszteletem azoké a családoké ahol él egy autista és meg tudtak tanulni normálisan együtt élni a tudattal.
nem orvosi szakfolyoiratban csak ujsagban olvastam nehany riportot. Az volt a kicsengesuk, hgoy oriasi energiaval, nagyon nagy figyelemmel turelemmel es szeretettel lehet segiteni a gyermek allapotan, fel lehet venni a kapcsolatot vele.
milyen véleménnyel vagytok az autizmusról és az autistákról?
Nem értem, hogy az autizmusról milyen véleményre gondolsz. Milyen véleményem lehet a nátháról, a skizoférniáról, az angolkórról,
elme- ill. idegbetegségekről ?
A távoli rokonságban van egy autistának vélt gyerek. A logopédus, aki a mi 3. verziónkat dresszirozza 1x foglalkozott vele, mert nem szól szinte semmit. Azt modta, ő nem tud tenni semmit, mert ez a gyerek nem akar beszélni.
Édesanyja szerint a legborzasztóbb az, hogy nem tudja mire gondol, mit érez, mit szeretne, mikor örül, mikor nem.
Hát most mi legyen a véleményem ? Szar helyzet. Sajnálom.
Hogy ki mit tud erről a betegségről az engem is érdekel. Az orvosok is csak hümmögtek jódarabig, mire ilyenre kezdtek gondolni.
Na azt arulja el nekem valaki, hogy ebbe a topicba mi volt a hiba? Miert kellett lezuzni ezt is?
Vagy automatara van allitva a gep, es ahol feltunik faszika ott delete ezerrel?? Erdekes.
Friss regisztráltként nincs kedvem csak azért bugyuta hozzászólásokat irni, hogy meglegyen a harmincegynéhány, hogy egy engem érdeklő témát felvethessek.
Az engem érdeklő téma az autizmus, erről szeretném a többiek véleményét megismerni. (A szülés körüli problémákról is egészen komoly társalgás alakult ki.)
A témát bevezető gondolatok a következők lehetnének:
"T. Asztaltársaság !
A közelmultban az egyik kereskedelmi tv oknyomozó riportműsorában egy autista kisfiúról volt egy riport. Ennek kapcsán érdekelne, hogy ki milyen ismeretekkel, információkkal rendelkezik erről a betegségről, továbbá milyen véleménnyel vagytok az autizmusról és az autistákról."
A forumba rainman -ként regisztráltam magam, ha felvetnéd a témát, akkor ezen a néven találkozhatnál az én gondolataimmal.