Jó nagy rugó kellene. :) Gondolom egy erős lineárisan változó mágneses tér is jó lehet erre a célra, ha az üzemanyag vasból van. És a Holdon is lenne egy ilyen mágnes.
Nem a levegő a fő baj, hanem a rakéta elvű meghajtás. A rakéta kénytelen magával vinni az üzemanyagot, vagyis először menetirányban gyorsítja az üzemanyagot is, aztán ezt fújja ki hátrafelé. Ez - figyelembe véve a a kifújás viszonylag alacsony sebességét valamint a rossz hasznos/üzemanyag tömegarányt, egészen elképesztően gyenge hatásfokot eredményez. Nem kisebb-nagyobb korrekciókról, hanem nagyságrendekről van szó.
Igazad van! Gondolom első nekifutásra, egy fizikai feladatgyűjtemény számára ennyi elég. Aztán a pontosításoknál minden kezd majd elbonyolódni. Az az érdekes, hogy a fizikában bármilyen területen vagyunk is, mindig a domináns effektusokat könnyű kiszámolni, és a korrekcióknál elbonyolódik az elmélet. A Föld és a Hold gravitációs potenciáljaiból kiszámolt energia mellé gondolom a rakéta levegővel való közegellenállását is figyelembe kellene venni. De ehez szükség van a levegő sűrűségére, és hőmérsékeltére, a rakéta alakjára, pillanatnyi sebességének időfüggésére. Szóval jobb ötlet az űrlift, ha számolni is szeretnénk. :)
Szerintem azt kell megnézni, hogy az 1 kg tömegnek megfelelő energia, ha az űrhajó mozgási energiájává alakul, akkor milyen energiák leküzdésére fordítódik. A Föld elhagyásához le kell győzni a Föld gravitációs potenciális energiáját. A Hold elhagyásakor pedig a Hold potenciális energiáját. Amennyit nyer az űrhajó a Földhöz, vagy Holdhoz való közeledésekor, az eldisszipálódik.
Egy Föld-Hold oda-vissza utazáshoz szükséges energia:
E=gamma*MF/RF +gamma*MH/RH
m*c2/E hányadost kell kiszámolnod, és megkapod, hogy hány Föld-Hold oda-vissza útra elég az 1 kg-nak megfelelő nyugalmi energia
Adott egy probléma, amiben szeretném a (sürgős) segítségeteket kérni.
Kb. hány darab oda-vissza Hold-utazásra volna elegendő egy 1 kg nyugalmi tömegű test, ha teljes egészében energiává alakulna (E=m*c^2 alapján)? Az űrhajó tömege 1 tonna.
Gondolom, valami egyszerűsítésre volna szükség, mivel középiskolás feladat, az integrálást és hasonlókat valószínűleg mellőzni kell.
Van valakinek valami ötlete?
(Az 1 kg-os testnek megfelelő energia kiszámítása megy, a probléma a feladat többi részével van...)
"Egy kis segítség kellene, nincs ötletem az alábbi feladatra:"igazold a hatás ellenhatás törvényét, rendelkezésedre áll egy csomag csillagszóró, gyufa hurkapálcák és cérna" "
Cérna igénybevételével készítsünk 1-1 3 lábú állványt a hurkapálcákból - inga-lengetés céljából. Az egyik inga fonalán meggyújtott csillagszóró függjön lengve, míg a másikon ártalmatlan.
Ha az egyik inga "csillapítási tényezője" netán nagyobbnak adódna, próbáljuk megmagyarázni, hogy mi ok folytán!
Ja, vagy úgy! Akkor tényleg egyenlők a sebességek, és ezt szerintem energiákkal a legkönnyebb belátn. A végső energia E = (1/2)mv02+mgh, és ebből v-re épp az adódik, amit a 376-ban írtál.
Szerintem nem a sebesség vektor függőleges komponensére gondoltak hanem a teljes sebességre, ami vízszintes dobás esetén nem ugyanaz. Így már érdekesebb a feladat... :-)
A feltételek természetesen adottak, csak elfelejtettem leírni. Ez a feladat a 2010-es májusi emeltszintű érettségi feladatsorban volt tesztkérdés. Nomost a javítási útmutató szerint mind három sebesség egyenlő, de akkor nem én vagyok a hülye.
Jól. (ha a közegellenállást elhanyagoljuk, és feltesszük, hogy mindhárom esetben földet ér a kő. Utóbbi az első közmikus sebességnél kisebb kezdősebességek esetén teljesül.)
Olvastam egy példát: 3-féleképpen eldobunk egy követ. Egyszer felfelé, egyszer lefelé, egyszer pedig vízszintesen. Milyen a reláció az egyes esetekben a földetérés sebességei közt?
Ha logikailag levezetjük: az első kettő ugyanaz, hiszen, ha felfelé dobod, emelkedik, megáll, majd magasabbról 0 kezdősebességgel elindul lefelé. Amikor a dobás magasságába ér, a sebessége ugyan akkora, mint amikor eldobtuk, iránya azonban lefelé mutat, tahát egyenértékű azzal, mintha lefelé dobnánk. Mármint sebesség szempontjából. A harmadik viszont függőlegesen egy szabadesés. Tehát v1=v2>v3. Jól gondolom?
Sziasztok! Egy kis segítség kellene, nincs ötletem az alábbi feladatra:
"igazold a hatás ellenhatás törvényét, rendelkezésedre áll egy csomag csillagszóró, gyufa horkapálcák és cérna" Ha valakinek van ötlete, hogyan lehet ezekkel az eszközökkel a fenti törvényt igazolni, legyen szíves ossza meg velem.
Az általad idézett h = v2/(2g) összefüggés arról szól, hogy v sebességgel függőlegesen felfelé hajított test ekkora magasságra emelkedik.
A feladatban vízszintes hajítás szerepelt; ennek kezdősebessége - mivel függőleges komponense nulla - a földetérés időigényének szempontjából érdektelen.
