Kedves kezdő kenyérsütők, mielőtt felteszitek a kérdést, hogy milyen gépet vegyetek vagy hogy milyen kenyeret süssetek elsőre, feltétlenül olvassátok el, kérlek, ezt a hozzászólást, ahol megkapjátok a legfontosabb infókat az elinduláshoz -úgymint gépleírásokat, tapasztalatokat és recepteket: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=67615512&t=1001728
talán tudnátok nekem segíteni, vettem egy kenyérsütő gépet, IL PANETTIERE NPA-100 márkájút, csak használati útmutatást nem kaptam hozzá, és a neten sem találom sehol. nincs esetleg valamelyikőtöknek ilyen gépe, vagy nem tudná valaki, honnan tölthetném le magyarul??? előre is köszönöm a segítségeteket. Az email-címem nyilvános.
ja, és mivel a magyar kenyérliszt jelölés egy átverés, ne azt nézd, hanem hogy 10 gr fölött legyen a fehérje (11 az már elég jó), pl. a nagyi titka bl 80 pl. 9 körüli fehérjét tartalmaz, ami sütemények is kevés lenne, viszont a gyermelyi bl55 meg 11-et, szóval nem a típus számít.
ez valahol félúton van a tartine bread és a no-knead bread között, mivel 24 órát fermentálódik, meg hajtogatni kell, de élesztős - abból viszont nagyon kevés kell, már-már kovászos ízt adva.
hozzávalók:
600 gr liszt (bl55)
450 ml langyos víz (75%-os)
12 gr só
3 gr élesztő (rendes, nem szárított)
első nap:
1. a vizet meg a liszetet lazán összekeverve 1 órát kell autolizálni (só és élesztő nélkül)
2. hozzáadod az élesztőt és a sót, jól eldolgozod, én géppel csinálom
3. 3x-4x fél óránként nyújtani és hajtogatni kell kb 2-3 percet, ezek során jól láthatóan elkezd összeállni az amúgy majdnem folyós massza (slap and fold)
4. kb 20 órát pihentetted hűtőben
másnap:
5. kiveszed melegedni egy fél órát
6. deszkán vagy pulton kinyújtod (kihúzod kézzel, nem nyújtófával), háromba hajtod, megfordítod 90 fokot, és feltekered, megint megfordítod, és gömböt formázol belőle, majd hagyod egy fél órát pihenni
7. aláhúzásos technikával és egy éles eszközzel (én obis kaparót használok) újra gömböt formázol (boule shaping), beteszed egy jól kilisztezett szakajtóba fejjel lefele
8. fél óra múlva begyújtasz a sütőbe (250 fok), amiben öntöttvas fedeles lábast helyezel el
9. fél óra alatt felmelegedik, ekkor kiveszed tűzforró edényt, belisztezed az alját, beleborítod a tésztát, lespricceled vízzel és bemetszed, ráteszed a fedőt, és be a sütőbe
10. 20 perc után leveszed a fedőt, és további 20 perc alatt sötétbarnára sütöd.
ez csak elsőre bonyolult, mivel két részre van osztva, kényelmesen belefér a munka utáni időbe, kétszer két órát kell dolgozni vele - ellentétben egy 4-5 órás gyorsabb megfejtéssel. a nettó idő, amit foglalkoznod kell vele az kb 2x20 perc. a lényeges elemek a sok víz, extrém kevés élesztő, sok idő és a lefedve sütés, ami azért kell, hogy a gőz bent maradjon, és ezért az első 20 percben nem képződik héj, viszont nagyon megnő. próbáltam lefedés nélkül, sohasem kelt meg rendesen a sütőben, mert túl hamar felkeményedett a kérge, és megakadályozta az rendes növekedést. az alábbi képen egy másik kenyér van - amit elfelejtettem bemetszeni :-) - vagyis az nem azért van, hogy oldalról megtartsa, mint a no-knead bread esetén. a kosaras meg azt mutatja, milyen a belseje.
Szeretném a segítségeteket kérni! Kenyérfogyasztással, kenyérsütéssel kapcsolatban írom a szakdolgozatomat. Készítettem egy pár perces kérdőívet, aminek kiértékeléséhez minimum 50. kitöltés szükséges. Sajnos a környezetemben nem sokan (összesen ketten) sütnek. Kérném mindazon kedves sütni-enni szerető felhasználót, hogyha módjában áll segítse kitöltéssel a munkámat!
Azt látom,hogy sokan kenyérsütő géppel sütik a fincsi, házi kenyeret, de valakinek van tapasztalata kerti kemencében sütött kenyér készítésben? A mi kemencénk nemrég lett kész (2016 őszén) és azt tervezem,hogy idén abban fogom sütni a finomabbnál finomabb kenyereket. Nulla tapasztalatom van, szóval minden hasznos hozzászólásnak és ötletnek örülnék! :-) http://www.jovan-holczer-kertikonyha.hu/szolgaltatasok_kerti-sutok-kemence Az oldal alján a jobb oldali képen lévő kemencét csináltattam. ( Hátha volt valakinek már dolga ilyennel)
"Milyen messze kell utazz, hogy ételt vásárolj Budapesten?"
Kérdés mikor és milyet, de max. pár kilométer. Amúgy 70 méter. De az van amiben drága vagy nincs minden. Más 200 méterre van, vagy 500ra. Az sem sok, ellenben korábban zár. Vasárnapos kavarások miatt a hétvégi adagot sokszor 40 kilométerre vettük meg, mert az esett útba és nyitva is volt.
Van egy régebbi Alaska kenyérsütőm, az üstje még kimondottan jó állapotban van (mármint a teflon), de sajnos a tengelyek már igen-igen szorulnak. Van rá mód házilag bebütykölni ezt, vagy valahol foglalkoznak esetleg ilyennel? Új üstöt venni ehhez a típushoz talán már nem lenne értelme, de megpróbálnám sk. megjavítani, ha egyáltalán lehetséges.
Pont a napokban láttam egy (nem kenyér) receptet, amiben az írót egy pohár tejbe facsart fél citrommal helyettesítették. Pár perc állás után az egész állaga megváltozott, krémesebb, sűrűbb lett.
De az igaz, hogy savval reagál és intenzívebb a gázképződés. És az is igaz, hogy a sütőpor az szódabikarbóna plusz szilárd sav (és keményítő), amik még nem lépnek reakcióba, csak hő hatására.
De továbbra is tartom, hogy nem teszünk jót, ha a hideg szódabikarbónás cucchoz folyékony savat adunk.
Ha ez így lenne, sose találták volna fel a sütőport, mert a szódabikarbóna magában is tudta volna ugyanazt. Nem, a szódabikarbóna nem bomlik hőre. Igen, amint savval találkozik, szén-dioxidra és sókra bomlanak, ill. sütés alatt a magasabb hőmérsékleten gyorsabban zajlik ugyanez a reakció.
A hagyományos sütőpor az szódabikarbóna és borkő keveréke, a kettő már keverés alatt elkezd gázt fejleszteni. A modern sütőpor más savakat tartalmaz, amikkel csak szobahőmérséklet felett (azaz a sütőben) reagál a szódabikarbóna, hogy a tészta akkor is feljöjjön ha a szobahőmérsékleten fejlődött széndioxidot kikeverték volna belőle.
Igazad van, a kovászban is vannak élesztőgombák. De a köznyelvben élesztő alatt az élelmiszeripar termékét értjük rajta. Két ok miatt is meg kell különböztetnünk az élesztős és a kovászos kenyeret. Egyrészről más a bélzete (és az íze is) a kovászos kenyérnek, másrészt vannak, akik allergiásak az élesztőre.
Az öregtésztába is és a kovászban is van élesztő. Csak a levegőből szedi össze, nem pedig a gyárból nagy töménységben.
Viszont a gyár tudja, hogy milyen élesztőgombákat érdemes használni, a levegőben meg van mindenféle. Jó is meg nem jó is. Ha ezt szaporítjuk el, egyáltalán nem lehetünk biztosak az eredményben.
Joghurttal készítettem, volt, h csak joghurttal, volt olyan reci, h joghurt-víz keverék, de nem felesben, hanem több a joghurt, de már nem emlékszem az arányokra fejből. Esetleg aszkorbinsavat lehet még beletenni?
A szódabikarbóna titka hogy az összesnek el kell reagálnia valamilyen savval, hogy ne maradjon meg az íze. A szódás kenyeret eredeti recept szerint íróval kell sütni, de sajnos én vagy tíz éve nem láttam a közértben írót - meg kéne nézni hátha a Cserpesék árulnak...
Minden esetre ha szódaízű lesz a tészta az azt jelenti hogy nem volt elég savanyú, valamivel savanyítani kell rajta (ha író nincs akkor borkő, joghurt, kefír, káposztalé, tudomisén). :)
Na a liszt... Olyan szintű káosz van ezen a téren hogy több hetembe tellett kinyomozni hogy nagyjából mi a helyzet, és még mindig nem látom át igazán.
Ha egy átlag kenyérsütésről szóló könyvet kinyitsz (amilyet a kenyérsütőgéppel együtt szoktak ajándékba adni közepesen távoli rokonok), akkor jó eséllyel hatalmas sületlenségeket olvashatsz... Pl. hogy a "kenyérliszt" sikértartalma magasabb mint más liszteké. Ismerős? Francokat.
Ezeket a könyveket Amerikában írták, és az amerikai lisztkategóriákat ismertetik. Amerikában a legfehérebb lisztek közt ('patent flour', a búzaszem legbelsejéből, így a legalacsonyabb korpatartalommal) kapható sikértartalom ill. felhasználás szerint a 'cake flour' (alacsony sikértartalmú, klórozott), a 'pastry flour' (alacsony sikértartalmú), az 'all-purpose flour' (közepesen magas sikértartalmú) és a 'bread flour' azaz keyérliszt (magas sikértartalmú).
Ezen túl létezik malomtechnikai osztályozás szerint a 'clear flour', ami a búzaszem külső részéből készül, és így magasabb a korpatartalma, a 'straight flour' ami az egész hántolt búzaszemből készül, és aztán a különböző teljes kiőrlésű lisztek.
Na most itthon nem osztályozzák a liszteket sikértartalom szerint. A finomliszt (bl-55) nagyjából az amerikai 'patent flour' kategóriának felel meg, azaz alig tartalmaz korpát. A réteslisz (bff-55) hajszálon ugyanez csak durvábbra őrölve.
A magyar kenyérliszt (bl-80) nem a sikértartalomban, hanem a korpatartalomban különbözik a finomliszttől, amennyire értem az amerikai 'clear' vagy 'straight flournak' felel meg. Az élelmiszerkönyvi definíció szerint egy kicsivel magasabb az elfogadható minimális sikértartalma mint a finomliszté, de ha jó finomlisztet veszel, annak itthon jó eséllyel úgyis jóval magasabb a sikértartalma az élelmiszerkönyvi minimumnál. (Egyszer megkérdeztem a Szabó Malomban, és az ő finom-, és kenyérlisztjük sikértartalma megegyezik.)
Na most nemrég a 'Nagyi titka' márka alatt kihoztak egy rakás különféle lisztet, de ezekkel nem tudok mit kezdeni a rájuk írt információk alapján. Pl. a 'süteménylisztjük' azt írja hogy "kiemelkedő sikértartalmú" liszt, ami ritka nagy állatságnak hangzik, tekintve hogy a süteménylisztet épp az kéne megkülönböztesse a kenyérliszttől hogy jóval alacsonyabb a sikértartalma (a főleg keményítőből álló süteményliszt puhább és porhanyósabb süteménytésztákat eredményez, ill. a túl erős gluténhálózat nem rántja össze a sütit sütés után, így a végső térfogat is nagyobb lehet).
Továbbá mivel több terméktesztben elég gyengén szerepeltek, a lisztkódot (típus-hamutartalom, pl. bl-55 vagy bl-80) sem írják rá a legtöbb lisztjükre, és a honlapjukról sem derült ki több mint a csomagolásról, ezt kénytelen vagyok olcsó marketingvakításnak tekinteni.
Szóval lisztügyben azt hiszem a legjobban azt tesszük ha olyan kisipari lisztet veszünk amiben megbízunk. Nekem az említett Szabó Malom lisztje igen tetszik eddig. :)