A vége nyilván entrópiamaximum lesz. :) Az egyensúlyig nő az entrópia. Azért szeretik annyira az entrópiát, mert az mindig nő, ha egyensúly felé tart egy (zárt) rendszer, míg rendezetlenség nem feltétlenül nő, ez a két fogalom nem teljesen fedi egymást. Az entrópiával együtt szabályos geometriai forma rakható ki termodinamikai függvényekből, ez a forma emlékeztetőként a tanulást segíti:
Ráadásul vannak olyan folyamatok is, melyekben egyszerre nő a (látszólagos) rendezettség és az enrópia: spontán fázisszétválások, kristályosodás, sejtosztódás.
Ha az ember tanul valamit, odabenn rendeződnek a szürkék, kint meg a zűrzavar nő. Hogy nő-e az entrópia, az attól függ, hogy határoljuk körül a rendszert: koponya? szoba? térség?
ha a festészetben is, akkor az már a harmadik fogalom, szerintem figyelmen kívül hagyható. A kérdésed ugye az, hogy mi a helyzet az univerzum entrópiájával? Nincs egzaktul definiálva, egyrészt mert nem zárt rendszer, másrészt mert a "sötét anyag" és a "sötét energia" tulajdonságai nem ismertek, így entrópiája, annak változása sem. Az tudható, hogy a csillagok élete során entrópiájuk nő, még ha a bolygórendszer egyes alrendszereiben (pl. bioszféra) az entrópia csökken. Összességében így is nő. De erről nehéz svindli nélkül beszélni, mert pl. a "naprendszer hőmérséklete" nincs értelmezve, miközben a hőmérséklet szerepel entrópiadefinícióban.
viszont sajnos nem kerültem közelebb a válaszhoz. mármint ahhoz, hogy teljesen el vagyok-e tévedve, vagy van az alapfeltevésemben valami. (csak abból tudok arra következtetni, hogy igen, hogy beszélnek entrópiáról a festészetben is... ...a többit megvallom nem igazán értem.)
Két mondatomban két különböző enrópiafogalmat használtam (informatikait és termodinamikait), de ezt a kettőt nem ugyanarra alkalmazzák. Találtam egy érdekes összefoglalót az entrópiáról:
volna 1 kérdésem, valami nagyon nem tiszta számomra.
hát nem egy baromira rendezett Univerzum az, ahol tudatok irogatnak tudatok által létrehozott fórumokon? ...pedig elvileg a rendezetlenség nő. (vagy ezt értem félre?)
Helló! A termodinaka 2. törvénye azt állítja, hogy egy adott helyen az entrópia csak úgy csökkenhet, ha valahol máshol megnövekik (kamatostul, mivelhogy amúgy is növekszik mindenhol). A súrlódás meg a legellenállás állítólag visszafordíthatatlan. A hőt csak úgy lehet visszaalakítani hasznos energiává, ha van egy hidegebb közeg, amivel kiegyenlítődik a hőmérséklete. Érdekes, hogy ez a folyamat visszafordítható a hőszivattyúkban (hűtgép).
Elmélkedjünk! Pontosan hogyan is működik az abszorpciós hűtőgép? Nincs sok információm a részletekről. Annyi biztos, hogy kell egy külső hőforrás. Ettől ammónia kering benn, akárcsak a kompresszoros hőtőgépben, és az ide-oda halmazállapot-változástól hőszivattyúként működik. Szóval úgy működik, hogy egy helyen alá kell fűteni gázégővel, erre egy másik helyről elvesz hőt (szóval ott hideg lesz), és egy harmadik helyen pedig leadja mindét helyről felvett hőt. Így van? Tehát még akkor is előnyös használni, ha fűteni akarunk vele, mivelhogy nagyobb hőt ad le, mint az a hő, amit befektettünk.
Kérdésem: A kimeneti hővel lehetséges újra befűteni a hőszivattyú kazánját? Ha ez működne, öntartó lenne, az ingyenenergia lenne a semmiből. Mit gondoltok?
Szerintem az elektromágneses kölcsönhatásban a fotonok azonos állapot elérésére törkszenek.Minnél közelebb kerülnek ehez az állapothoz annál nagyobb az entrópia.Amúgy megfordíthatónak kéne minden jelenségnek.
Én is azt értettem egyensúlyi állapot alatt, amit Te, minden elbomlott, atomok, molekulák maradtak csak. Elsőre furcsa volt, hogy felmelegszik a másik doboz is. Viszont átgondoltam, úgy látom igazad van. Nyilván az aksi bomlásával jó sok hő termelődhet.
Ha csak egy kipattanó rugó biztosítja az egyik doboz kis mértékű, de gyors felmelegedését, akkor talán azt majd behozza a másik a bomlás során. Bár ezt a verziót még nem látom át... ha még ezt is meg tudnád magyarázni, akkor nyugodnék meg igazán :-)
tisztázni kéne, hogy mit értesz egyensúlyi állapoton. én azt értettem rajta, amikor a benne levő anyag optimálisan, tehát energiaminimumba rendeződik. ez akkor lesz, amikor már akkumulátor és hősugárzó sincs benne, mert régen elbomlott mind a kettő, a tárolt energiájuk meg hő lett. így mindkét doboz 1000+ fokos.
természetesen, ha ezt nem várod meg, akkor az lesz, amit mondasz, az egyik dobozban a kémiai energia egy része hővé alakult, a másikban meg még nem. a két állapot nem lesz azonos, de ebből nem következik semmi furcsa.
Tehát azt mondjuk, hogy nagyon sok idő múlva egyenlő lesz a hőmérséklet. Még egyszer hadd fussak neki.
Kezdetben a levegő is, a hősugárzó is, az aksi is legyen 25 fokos. Az "A" doboz egy óra alatt felmelegszik mondjuk 1000 fokra. Csak hogy szemléletes legyen. Sok idő múlva (egyensúlyi állapotban) is 1000 fok körül lesz. Nem? A másik meg 25 fok körül lesz. Nem?
Tudom hogy épp most mondtad hogy nem, de melyik nem. A bekapcsolt fog visszahűlni (mégis mitől, hogyan) vagy a kikapcsolt fog felmelegedni (de mitől, hogyan)?
Persze lehet hogy kémiai folyamatok az aksit mégiscsak hővé alakítják. De ha a tárolt energia egy összenyomott rugó ahogy asszem vs100 ötletelt, na akkor már tényleg nem tudom elképzelni hogy mitől melegszik majd fel a B, vagy hűl vissza az A doboz.
a 3. pont nem igaz. ha mindkét rendszer elérte a lehető legtökéletesebb egyensúlyi állapotot, akkor nem lesz köztük semmi különbség.
mégpedig azért nem, mert addigra az akkumulátorban tárolt energiának is ki kell szabadulni (elrozsdál, stb).
a végső egyensúlyi állapot csak a rendszert alkotó anyagoktól és az össz energiától függ.
az más kérdés, hogy praktikusan ezt az egyensúlyt sose fogja elérni, mert be fog ragadni egy metastabil állapotba. de elméletileg, végtelen idő alatt, el kell érje a globális optimumot.
Nos az eredeti kérdésem úgylátom nyitva maradt, de van egy egyszerűbb verzióm:
Van két egyforma doboz, benne egy-egy hősugárzó és egy-egy akkumulátor. Mindkét doboz levegőjének hőmérséklete mondjuk 25 fok és a benne lévő tárgyaké is. A dobozok tökéletesen el vannak szigetelve valahol az űrben, tehát zárt rendszernek tekintendők.
Az egyik dobozban (legyen "A") bakapcsoljuk a hősugárzót egy órára, a másikban ("B") nem. 1. Az egy óra elteltével az "A" doboz hőmérséklete magasabb, mint a "B" dobozé. 2. Az "A" doboz entrópiája gyorsabban növekedett, mint a "B" dobozé. 3. A hősugárzót kikapcsoljuk és magára hagyjuk a két rendszert sok millió évre, amíg elérik a teljesen rendezetlen állapotukat. A két rendszer között marad valamekkora hőmérsékletkülönbség.
Igazak-e a számozott állítások? Különösen a 3. kérdéses, mert egy magasabb hőmérsékeltű dobozzal több munkát tudok végezni, az viszont valahol ellentmondás, hogy hova tűnt az energia (ami ugye megmaradó mennyiség) a "B" dobozból... szóval ez gyanús. Mit gondoltok?
