Ha két ilyen rakéta sebességű tárgy összeütközik, az több ezer darabra szakad, vagyis robban. Egy részük valóban lehullik, de sokuk ismeretlen pályán kering tovább. Kisebbek lesznek, de egy detektálhatatlan golyónál nem a méret számít.
ezt mondjuk nem értem. ha két ilyen cucc összeütközik, akkor épphogy az történik hogy a pontosan belőtt sebességük (ami pályán tartja őket) és irányuk megváltozik, így aztán vagy lezuhannak a földre, vagy átállnak nagyobb pályára. mindkettő csökkenti a további ütközések lehetőségét...
Az nem eleg hogy szar a telefon, de egy unios adatvedelmi loszarozas miatt a az index forum is betolti a kepernyo ketharmadat egy adatvedelmi es letorolhetetlen loszarral, ezert azt se nagyon latom amit epp leirtam.
Mondjuk ha 2,5 tonna akarmi utlozik egymassal ezer kilometer magassagban, akkor abbol parszaz darab partoz kilosize keletkezik, amibol egyik sem eri el a foldet. Ha sikerulne egy darab ket tonnas gombbe osszeforrniuk akkor lenne nemi eselyuk.
En az egi feluket is bekormoznam, hogy a minket tavolrol megfigyeloket se zavarjak:-) Egyebkent azert mostanaban a csillagaszati megfigyelesek jelentos reszet muholdakon elhelyezett tavcsovekkel vegzik. Foldrol manapsag talan meg egy uj ustokost se lehet felfedezni. Harminc eve meg Piszkostetorol is fedeztek fel evente parat, igaz akkoriban mindossze parszaz muhodot kellett kizarni a felveteleken felvillano fenypontok kozul.
Elég egyenletesen változatosak az irányok, és majd 20 ezer műhold van fenn. Szinte csoda, hogy találnak új pályákat. Én kötelezővé tenném, hogy a műholdak Föld fele néző oldala matt fekete (pl. kormozott) legyen, mert ekkor zavarná legkevésbé a földi csillagászati megfigyeléseket.
A Fold korul keringo akarmik mind kb 7 km/ sec sebesseggel keringenek, es mivel a Fold allitolag nugatrol keletre forog, sporolasbol a muhodokat is kelet fele lovik. Kivetelek az eszak deli iranyban kurkaszoak, ezek kozul a meteorologiai meg mezogazdasagi kurkaszoak tisztes magassagban boklasznak, a katonaiak viszont mar osszevissza alacsonyan is.
Szerintem a kb 3-400 kilometer magas palyakon egyiranyban kozlekedo akarmi sebessege azonos. Esetleg a valamilyen eltero nemileg ellipszis palyan csamborgo akarmi sebessege elterhet 1-2 kilometerrel. 7 kilometeres sebesseggel lehet keringeni, 11 kilometerrel meg mar a Holdra meg az urbe menni. Eleg keves ellentetes iranyba keringo akarmi lehet, ha egyaltalan van, amive 14 kilometeres sebessegu utkozest lehetne osszehozni. Az eszak deli iranyban keringo foleg katonai muholdak veszelyesebbek, ezek tan 200 es 2000 kilometeres magassag kozott barhol lehetnek, es meg valtoztatjak is idonkent a palywjukat, es alig 7 kilometeres sebesseggel utkoznenek. Bar ezektrol minden muholfas meg megfigyt celorszagnak pontos percrekesz megfigyelesi adatai vannak.
Ez tévedés. Mindenféle irányban keresztezik egymást a pályák kb 5 km/s sebességekkel (többszörös hangsebesség), vagyis az űrhajósok nem is látják, amikor elsuhan egy egy szemét mellettük. Egyedül a geostacionárius pályákon keringő műholdak tartanak távolságot, de azok tényleg magasan vannak. Minél alacsonyabb a pálya, annál nagyobb sebességen tud csak keringeni.
A szemet nagy resze az egyeb ureszkozokkel azonos iranyban mozog a palyan, persze az se orom ha csak 1-2 km/ sec sebesseggel csapodik bele az emberbe. Az eszak deli palyaju szemet viszont kellemes 7 km- es sebesseggel utkozik.
40 éve a Major főtörzs nekünk azt mondta, hogy a kémműholdak kameráit festékszóró műholdakkal szokták kicsinálni, lövöldözés helyett.
Az is szóba került, hogy az USA hidrogénbombát robbantana az űrben egy parabolatükör fókuszában, és a Kreml lenne a célpont. Bár a tükör elpárologna a villanástól, de Moszkva mégis kapna egy rendes sugárdózist.
A főtörzs mosolyogva hozzátette - ne aggódjunk, mert a hírszerzés működik, és az USA
fel se tudná juttatni a cuccokat: az oroszok már előtte szétlőnék a szállítmányt.
Az interkontinentalis raketa tobbezer kilometerre is felmegy, a sebessege viszont nem eleg korpalyazni. Mondjuk mar a kinaiak es az oroszok is lottek.le keringo muholdat, azok azert egy ideig fennmaradtak a korpalyan.
Vajon mikor fogják a repeszek szétrepeszteni az ISS-t vagy más űreszközöket? Vajon melyik űrhajósnak lesz peche, és kaszálja el az űrszemét? Vajon az internetes műholdak, vagy az űrszemét zár minket el jobban az univerzum többi részétől? Mennyi ész kell ahhoz, hogy valaki a Föld körül robbantgasson? Az erőhöz ész is jár?
Akár navigáció, időjárásjelentés, avagy híradástechnika: a műholdak a digitális világ tartóoszlopai. Növekvő számukkal azonban a veszélylehetőség növekszik. Szovjetoroszország a "Szputnyik 1"-gyel lőtte fel 1957-ben az első mesterséges holdat.
Manapság kereken 3800 darab tárgy van földkörüli röppályán, de csak kb. 1600 a szolgálatban lévők száma a Német Repülés- és Űrhajózás- Központ szerint. A többség távközlési célt szolgál: telefon, TV, rádió, digitális adatközvetítés. Azonkívül használja a Földtan, a Meteorológia, avagy katonai célokra, kémkedésre. Több, mint 30 műhold felelős a GPS(Global Positioning System), vagyis a főldi navigáció működéséért. Némelyik csak akkora, mint egy cipősdoboz, másik 8 tonnás kolosszus, mit az európai kutatószonda az "Envisat". Világos dolog, hogy túl sok tárgy tolong ott fenn. Körülbelül 3 millió kg. űrhulladék száguld a világűrben. Lom, amit a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) ki kell kerülni. És lehet, hogy ez még szaporodni is fog tekintve, hogy privát vállalatok is törekednek az űrbe. Elon Musks Űrkonzernje "SpaceX" kb. 12 ezer Internet szatellitát akar fellőni. Ezeket tulajdonképpen 25 év múlva vissza kellene hozni a Földre, vagy egy földtől távoli "műholdtemetőbe" vinni. De ez nem mindíg sikerül: Az óriási "Envisat" is korlátlanul (vezetés nélkül) száguld az űrben. Egy esetleges ütközés egy gigantikus törmelékfelhőt képezne. Hogy egy ilyen katasztrófa következményeit megakadályozzák 2018-ban angol kutatók kipróbáltak egy világűrszemétgyűjtőt: a "Remove Debris" által hálóval sikerült 1 (egy) db. hulladékot "begyűjteni". A háló és a hulladék a légkörbe lessűllyedve elégett.
