Szia! Ez történik, ha nagylétszámú csoportot oktatnak siklóernyőzésre és a csoport tagjainak tudását összehasonlítgatják. Ezzel a hasonló képzettségi szinten lévők közül egyeseket kiemelnek, másokat lenyomnak. Lehet dícsérni valakit a csoport előtt, de másokat elítélni rossz teljesítménye miatt nem szabad! Emellett az oktatói tanfolyamon hallottam, hogy egyetlen oktató öt főnél többel nem foglalkozhat az adott starthelyen (segédoktató 3 főnél) - sajnos rendszeresen tapasztalom, hogy ez a szám olykor nagyonis meghaladja a valóságban az előírt létszámot. Hogy miért? Tudjuk...
Az egy kérdés, hogy ez az 5 fő nem véletlen. Egyszerűen azért, mert ennél nagyobb létszámú csoportot oktatni a gyakorlatban balesetveszélyes (persze lehet nyelvészkedni, hogy egyszerre csak 5 fővel foglalkozott az adott oktató, a többiek vártak, bekötötték magulat, kupolát terítettek, vakaróztak, orrot túrtak, stb. De akkor is érezhető, hogy az lenne az igazi, ha nem a lovetta motiválná az oktatókat, hanem a sportért való tenni akarás. És akkor a zárójeles dumám után rátérhetünk talán a Téged jobban érdeklő témára).
Szóval. Láttam olyat, hogy valaki nagyon suta kezdő volt (pl. én! Laci bácsi tudna mesélni! :-D). Láttam olyat is, hogy valakinek a testfelépítése nem volt épp ideális siklóernyőzni (pl túl kövér, vagy túl gyenge, szinte anorexiás stb.) De ezt megfelelő ernyővel, meg némi sportolással, pozitív hozzáállással meg lehetett oldani. Láttam már Laci bácsi mellett mindenfélét. Csak olyat nem, aki nem tudott megtanulni siklóernyőzni - persze ha megfelelő volt a beállítottsága. Vagyis annyit legalább elhitt magáról, hogy -az oktatója irányítása mellett- meg tud tanulni siklóernyőzni. Nem az a cél, hogy minden siklóernyőst versenypilótává képezzünk! Az a cél, hogy az adott növendéket saját magához képest jó siklóernyőssé képezzünk, de legalábbis elérjük azt a szintet, hogy a képzettségének megfelelő ernyővel és időjárási körülmények között önmagára és a többiekre nézve biztonságosan képes legyen önállóan repülni - ezt pedig bárki elérheti, aki képes pár lépést futni, van két keze, és annyi veszélyérzete, hogy ismerje a határait és azt ne feszegesse túlzottan (vagyis ne repüljön gyorsabban, mint ahogy az őrangyala szárnyalni képes! :-)).
Technika. A siklóernyőzést, repülést az embernek tanulni és szokni kell. Nem természetes közegünk, hiszen nem vagyunk természetünknél fogva madarak. Nekik évmilliók kellettek, meg nagyságrendileg ennyi madárgeneráció, hogy a vérükben legyen a repülés. Ezért kár elsietni bármit is. Emellett az alap ernyőkezelési technika elsajátítása és szinten tartása minden siklóernyős jól felfogott érdeke. De különböző emberek vagyunk, különböző tanulási készséggel, beállítottsággal, mozgáskoordinációval, stb. Ez csoportos foglalkozás esetén okozhatja egyesek lemaradását. Ez nem jelenti azt, hogy ők nem alkalmasak siklóernyőzni, inkább csak azt jelenti, hogy más, talán egyénibb oldaláról kell megfogni náluk az oktatást (engem is egyedi módon oktatott Laci bácsi - gondolom felmérte, hogy a hagyományos oktatással nálam nem sokat ér el - emlékszek, tök béna voltam - és egyesek szerint most se vagyok jobb. Biztos igazuk van, de én inkább repülni megyek, mint leállok vitatkozni erről bárkivel is. :-)).
Ismerek egy oktatót, akit a fiatalabb oktatógeneráció egyes tagjai nem kedvelnek túlzottan, de talán elismerik, hogy Laci bácsi nélkül a hazai siklóernyőzés egy fontos színfoltja és legideálisabb starthelye nem lenne (az idősebb, régebbi oktatók viszont épphogy igen, hiszen (el)ismerik a munkáját, amit az évek alatt letett a hazai siklóernyőzés asztalára, vagy épp nála voltak növendékek). Én őt ajánlom, meg Fedémest, ahol egy kb. 10 napos tréningen (ha épp használható a terep, és a szélerősség - az irány majdnem mindegy, mert a négy égtáj felé simán el lehet startolni) az alapokat el tudod sajátítani. Ha van némi alapképzettséged, akkor akár ezidő alatt az A-vizsgát is le tudod tenni. Fedémesen olcsó szállást biztosítanak (legtöbbször étkezéssel is), és itt maga a miliő, a hangulat nem az a túllihegős, izzadságszagú valami, hanem inkább az egyes lépések természetes önmagukból kialakuló lépcsőfokokként vezetnek a siklóernyőzés szépségének, a sport izgalmának megismerése és elsajátítása felé. Magasstartra az Eged szolgál. Ebben én tudok segíteni - lévén, hogy Laci bácsi mellett az évek alatt kiképződött egy leendő (segéd)oktatói gárda, amibe jómagam is beletartozok.
Sajnos a dolog hátulütője, hogy mindezt csupán Fedémesen tudod megtenni és így késő ősszel az esős időszakok miatt sokszor nem alkalmas a terep siklóernyőzésre - az más kérdés, hogy ilyenkor elég nyugodt a levegő, ha olykor erős szél is van, az nem turbulens, vagyis eléggé alkalmas kezdőképzésre. Csak ugye a sár... A fagyok beköszöntével aztán a terep talaja is felfagy, ilyenkor vannak egészen repülhető napok és akár még kocsival is megközelíthető a starthely. Persze célszerű a kesztyű, a vastag, réteges ruházat, esetleg termoszba tea, de ez mind részletkérdés.
Végezetül tegyél fel magadnak egy kérdést; Te miért szeretnél siklóernyős lenni? Mi vonz ebben a sportban? (A válaszrepertoár széles lehet; mert divatos. Mert menő dolog a haverok előtt. Mert gyerekkori álmom. Mert meg akarom ismerni a repülést. Mert ki akarom próbálni milyen érzés madárként szállni a levegőben. Mert ki akarok kapcsolódni a hétköznapi taposómalomból. Mert.. mert...) A mi csapatunk olyan embereket keres, akiknek a motivációja, a válasza a feltett kérdésre kicsit fedi a teljes válaszrepertoárt. természetesen lesz egy fő válasz a kérdésre, de kicsit igaznak érzi magára nézve a többit is. Egy ilyen beállítottsággal már lehet valamit kezdeni. Az az igazság, hogy a siklóernyőzést lehet hobbiként is űzni, de minél jobban alászorul valaki az ernyőkupola alá, annál jobban kezd életmóddá, életfilozófiává válni a siklóernyőzés az életében. Nincs éles határ, és minél fiatalabb valaki (pl. nincs családja) annál könnyebben válhat ez a szép sportág hobbiból élethivatássá. A többi pilóta pedig sporttársból baráttá, sőt akár családtaggá is. Szép dolog, ha versenysportként tekintünk a siklóernyőzésre, de az igazi összetartó erő inkább a repülés közben átélt hasonló élmények közösségformáló erejében van. Ehhez pedig egyáltalán nem járul hozzá egymás rangsorolása.
Idén tavasszal kezdtem el egy siklóernyős alaptanfolyamot, ahogy ilyenkor kell egy oktató segítségével, nagyritkán más oktatóval, külön hozzáteszem: hatalmas lendülettel. A végéhez közeledve már nem jártam, ki/lemaradtam, az oktatóval nem találtuk meg a közös hangot, nem éreztem a részéről semmiféle pozitív hozzáállást. A dolgot tetézte, hogy 3-4 hónap alatt a csapat sem kovácsolódott össze, az emberek startjait/repüléseit az oktató folyamatosan összehasonlítgatta a többiekével, így szépen lassan, kimondva/kimondatlanul kialakult egy rangsor, aminek én bizony a végén kullogtam. Az egyik hétvégén még javában földi ernyőkezelés volt terítéken, más oktató jött, vele vettük először az alpesi startot, az volt az eddigi siklóernyős pályafutásom csúcspontja, bátorításképpen meg is dicsértek, de az itt megszerzett tudás gyorsan elillant (legalábbis érzésre) a következő hétvégén, amikor ismételten a nyakamba kaptam, hogy itt rosszul fogom, ott rosszul fogom, miért így tartom a lábam, miért nem húzom eléggé, miért nem úgy csinálom, ahogy két héttel korábban ... nem ragozom tovább, nincs A-vizsgám, és jelenlegi, kicsit leépített hitem szerint nem tudok felhúzni egy ernyőt, de a lendület, a lelkesedés és az önbizalom - amikről azt hittem, hogy nyáron kivesztek belőlem a siklóernyővel kapcsolatban - visszatértek. A kérdésem, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Újabb tanfolyam? Vagy létezik olyan oktató, aki privátban oktat, és teszem azt, türelmes? :)
Ha azt kérdeznéd, hogy fővárosi lakosként miért kellene olyan "istenhátamögötti" helyre járnod kezdő tanfolyamra, mint amilyen Fedémes, a Mátrán és a Bükkön is túl, arra az a válasz, hogy ha a jelenleg Magyarországon legjobb kezdőpálya a fővároshoz közelebb lenne, akkor már nem is lenne! Rég kiparcellázták volna hétvégi telkekké, lakóparkokká vagy ipari parkká. Fél évig tartott, mire az országot bejárva, találtam egy ilyen helyet, és tíz évbe telt, mire úgy-ahogy sikerült kikupálni, rengeteg bozót irtással és más szervezői teendőkkel. A lehető legjobb tanpályává alakítás java még így is hátra van, és kérdés, hogy meddig sikerül fenntartani egyáltalán...
Mindkét ajánlat jó, ráadásul a Simonics Peti és Szűcs-Gáspár Kinga által oktatott Flyaway-kezdőcsapat és a Rónaszéki Laci Airborn-klubjának tanulói is Fedémesre járnak a kisdombos képzés idejére. Nemcsak jó véleményeket hallani róluk, hanem sajátszeműleg is látom, amikor itt vannak, hogy baráti hangnemben bánnak a kezdőkkel, és alapos munkát végeznek, majd az alapfokú vizsga után is van további lehetőség a fejlődésre a klubjuk tagjaként. Simonics Peti a legrégebbi hazai oktatók közül való, "Róna" is két évtizede oktat (nálam volt kezdő annak idején, amikor még a fővárosban laktam), Kinga pedig 2003-ban kezdte a siklóernyőzést Fedémesen, de mint sportoló, sportedző és szervező már korábban is komoly szakember volt egy másik műfajban, a lovaglásban.
Tanácsot szeretnék kérni. Pesti vagyok, és szeretnék megtanulni siklóernyőzni. Melyik iskolát/klubot ajánlanátok? Egyenlőre a FlyAway iskolát tartom legszimpatikusabbnak, de inkább hagyatkoznék az általatok gyűjtött tapasztalatokra. Melyik iskolát ajánlanátok leginkább?
Miután egy napig vártam a siklóernyős oktatók véleményét, ma délelőtt megkértem Olivér Urat, hogy legalább szeptember 9-ig, azaz jövő vasárnapig hadd maradjunk 17 óra helyett 19 óráig, vagyis napnyugtáig a terepen. Rövid beszélgetés után (és mivel a tegnapi kérés közzététele óta több szakemberrel is beszéltem a témáról), tudomásul vettem az általunk használt terület két tulajdonosának és a helyi fővadásznak kérése szerinti szeptember 1-i határidőt. Indoklás:
-A szarvasok nászideje, vagyis a hímek "vonulása" már két hete észrevehetően elkezdődött, de tekintettel az iskolai szünetben fokozottabban esedékes siklóernyős érdeklődésre, haladékot kaptunk augusztus 31-ig, vagyis a mai napig, hogy napnyugtáig maradhassunk a terepen.
-Szeptember és október a vadállomány "utánpótlási" időszaka, amikor a terepen tartózkodásunk már a napnyugta előtti 2-3 órában is zavarólag hat az állatok párválasztással kapcsolatos viselkedésére. A vadászok ehhez jobban értenek, mint mi (és eszemben sincs beleszólni olyasmibe, amihez nem értek), vagyis ők kevésbé zavaró módon lehetnek a terepen, és a nagyobb trófeás, vagyis öreg példányok alkalmankénti kilövésével javítják a vadállomány genetikai esélyeit.
-Bármennyire is nem rokonszenves a számunkra ez a tevékenység, a lakossági vadkár-bejelentési adatok alapján az utóbbi néhány évben a szarvasok, őzek és vaddisznók feltűnően nagyobb létszámban hatolnak be a kertekbe és a lakott területekre, aminek persze a "dicső" ember az oka, mert lecsökkentettük az erdős és bokros területeket, vagyis az eredeti élőhelyeket, ráadásul a korábbinál sokkal többet mozgunk a természetben, amihez a vadak hozzászoktak, ezért látszik egyre szemtelenebbnek a viselkedésük.
-Lehet, hogy humánusabb lenne a lecsökkent területű élőhelyekhez képest (mellesleg attól függetlenül is) túlszaporodott vadak élve befogása és máshová áttelepítése, de nem kivitelezhető, elsősorban azért, mert nincs hová. Mindenhol sokan vannak, és természetesnek veszik, hogy lelegelhetik a zöldségeket és a facsemeték hajtásait, ezzel sok bosszúságot okoznak a gazdáknak.
-Ami a siklóernyős szempontokat illeti: az idei nyár ugyan tovább tart az átlagosnál, de a napsütéses napok termikusan aktív, és emiatt a kezdőkre veszélyes időszaka augusztus végétől egyre rövidebb, vagyis már nem kell feltétlenül kivárnunk az esti órákat a gyakorlórepülések megkezdéséhez.
Bozó Olivér Úr nagyon udvariasan kért meg, hogy továbbítsam a területén (és egy fedémesi gazdának /szintén vadásznak/ az általunk leszállónak használt területén) a két hónapos türelmi idővel kapcsolatos kérését úgy, hogy az év többi 10 hónapjában nem szól bele a repülős tevékenységbe. Szeptember és október hónapban is folytathatjuk a repülés oktatását és gyakorlását, csak annyi a kérés, hogy 9 óra után menjünk a területre, azt hagyjuk el legkésőbb 17 órakor, és éjszaka ne sátrazzunk, ne tartózkodjunk ott, mert nemcsak magunkat veszélyeztetjük, hanem az állatok ilyenkor szokásos életét is zavarjuk.
Bozó Olivér Úr (az általunk használt terület egyik tulajdonosa és a helyi Fővadász) kérése, hogy a szeptember 1 és október 31 közötti időszakban csak délelőtt 9 és délután 5 óra között tartózkodjunk a terepen. Vagyis ebben a két hónapban legyünk szívesek és mellőzzük a sátrazást, a terep éjszakai látogatását, 9 óra előtt és 17 óra után ne zavarjuk a vadgazdálkodási tevékenységet.
Megígértem, hogy a Fedémesi Siklóernyős Oktatóparkban a kérésnek eleget teszünk!
Legyetek szívesek, terjesszétek a kérés hírét, hogy lehetőleg mindenki tudjon róla, még ha nem tartozik egyik egyesülethez vagy szövetséghez sem!
Szolnok közelében vannak siklóernyősök, csörlőznek,jó pár éve voltam is ott egyszer repülni. Sajnos, már elkallódott a kapcsolatom, de biztos, hogy megvannak/működnek még.Mintha Jászboldogháza lenne az a hely, de nem vagyok biztos benne.
A HFFA tanúsító szervezete nyílt siklóernyő bevizsgáló tanfolyamot hirdet. A képzés díjtalan, helyszíne a HFFA székhelye (Bp.XIII.Dagály utca 11. 2. emelet).
Programja:
2016. június 29. 9.00 Anyagismeret, anyagvizsgálatok (Kerekes László HFFA minőségirányítási vezető) 12.00 Siklóernyő szerkezeti felépítése és követelmények (Holló Attila HFFA légialkalmassági felügyelő) 15.00 Ernyő és felszerelés vizsgálat gyakorlata (Steff István HFFA főmérnök, Holló Attila)
2016. június 30. nap 9.00 Jogszabályi háttér (Kerekes László) 11.00 A tanúsító szervezet szabályzatai (Kerekes László) 13.00 On-line rendszer használata (Kerekes László)
A képzés végén eredményesen vizsgázók bevizsgálói oklevelet kapnak. Várjuk szakmai önfejlődés céljából azokat is, akik már rendelkeznek bevizsgáló megbízatással, mert tapasztalatunk szerint ez mindenkire ráférne.
Esetleg a zalaegerszegi vagy a nagykanizsai reptéren lehet érdeklődni, van-e ott valamiféle ernyős tevékenység. Én személy szerint nem tudok róla, de hátha.
Ha nem akad kedvezőbb lehetőség, akkor hozzánk bármikor jöhetsz (télen-nyáron, hétköznap-hétvégén), de a távolság miatt ide csak több napos (pl. kétszer egy hetes, vagy 5-6 hosszú hétvégés), bentlakásos képzésre érdemes jönni: paramania.5mp.eu
Elkezdődött a hazai siklóernyős szezon, ezért szeretném a figyelmetekbe ajánlani különleges szálláshelyünket, a Bázis Vendégházat. http://bazisvendeghaz.hu/
A ház kifejezetten ideális a siklóernyősök számára, hiszen kedvező költségek mellett akár 15 fő befogadására is alkalmas. Fontos szempont, hogy Egertől 6 km-re, és a Fedémesi Oktatóközponttól 20 km-re található. A szálláshely méretéből adódóan ideális oktatások, továbbképzések megtartására is. A jól felszerelt konyha mellett grillezési és bográcsozási lehetőség is biztosított.
A szálláshely népszerűsége miatt igény esetén javasolt mihamarabb jelezni foglalási szándékotokat.
Legyetek szívesek, és ne használjátok azokat a régi keréknyomokat a fedémesi starthely és leszállók környékén, amelyeket a terület tulajdonosai elboronáztak. Hamarosan lesz egy térképvázlat is az ügyeleti kabin oldalán a használható útvonalakról. Ennek a kérésnek oka van a gazdák részéről, és nem nehéz teljesíteni, cserébe a hely használhatóságáért, és azért, mert a tulajdonosok segítsége révén az eddig kellemetlenül bokros területek nagysága megint csökkent...
Aki Fedémesre jön mostanában, ne ijedjen meg, hogy fel van szántva a DNy-i és az ÉK-i leszálló. Csak a takarmányfüvet telepítik újra a gazdák, de továbbra is használhatjuk a helyet. Annyi a kérésük a tulajéknak, hogy járművel ne menjünk rá. Amikor szóba jött egy hónapja az újratelepítés, akkor kértem, hogy ha lehet, csak a verseny után, de ezt a hetet találták alkalmasnak, hogy a jövő heti eső előtt a földben legyen az új mag...
Volt már ilyen néhány éve. Túléltük. Csak akkor kellemetlen, ha eső után sáros a talaj. Olyankor a szélén kell leszállni. Aztán két-három hónap múlva olyan füves lesz, mint régen, csak talán sűrűbb néhány újabb évre.
A verseny Főszervetője (Ónodi Miki) azt kérte, hogy a felmerült igényeknek megfelelően, legyen választási lehetőség a vega kaja is, ami erősen terjedőben van a repülősök között.
Úgy hallottam, hogy akik elvállalták az étkeztetést, azt ígérték, hogy megoldják. Javasoltam a krumplistésztát, az alighanem mindenkinek jó lenne, de szerencsére nem rajtam múlik a döntés, hanem a konyhai ügyekben járatosabbakon.
És kerestetik egy olyan talpraesett ifjú hölgy (nem árt, ha siklóernyős rokon, vagyis vannak sejtelmei a dolgainkról), aki a menet közben felmerülő segíteni valókat (pl. az oklevelek megírását szép betűkkel), elvállalja. Startmarsallunk (aki a kisorsolt listának megfelelően startra szólítja a versenyzőket, és odafigyel a starthely rendjére), már van, de lehet, hogy őt is válthatja vagy segítheti időnként.
Érdeklődöm, hogy ami ma látszik a szombatból időjárás/szélerősség/szélirány ügyileg, meg lesz-e tartva a célra szálló verseny?
2 fővel mennék 1 pilóta/versenyző, és a nejem nézőnek, és benevezünk 2 kajára a bográcsozáshoz(feltételezem, hogy most is valami profi recept alapján lesz bogrács.)
Az ugye nem gond, hogy idénre nem váltottam ki a versenyzői kártyát?Papírügyileg egyébként ezt kivéve teljesen rendben vagyok, még orvosim is van.
Az adatlapodon "nem publikus" az e-mail címed, ezért nem küldhetek "Tájékoztató csomagot" a fedémesi oktatási körülményekről, de ha írsz a zsedely@gmail.com-ra egy bemutatkozást, akkor válasz e-mail mellékletként küldöm!
