Reménytkeltő kísérletek folynak nagyhőmérsékletű.... HTGR reaktorokkal, de azért az tudni kell, hogy az 1950-es, évek óta....
Nem biztos, hogy az elkövetkező évek, évtizedek sztárreaktor típusa lesz. Hosszútávú használhatóságuk még nem bizonyított. Nagy lépés lesz az atomenergetikában, kérdés mikkor?
US HTGR, kicsit drága, de legalább nem csak papíron létezik.
Ha fullra újra tárgyaljuk Paks2-t, akkor érdemes lenne kínai héliumos tapasztalatokra támaszkodni. 2019-ben vittem magyar delegációt (helyettes-államtitkárok) körbe kínai atomerőműben és atomvállalatoknál tárgyalni. Igaz, amit megnéztünk ugyanúgy nyomottvizes volt, de ugye tudjuk (és mutatták modelleken is), hogy van nekik héliumos hűtésű reaktor.
Fene tudja. Szerintem butaság elsüllyeszteni teljesen, elég lejjebb ereszteni, hogy vizet engednek bele. Mi a francnak teljesen elsüllyeszteni kővel megrakva, marha nehéz kihalászni aztán, ha egyáltalán nem roppan meg az egyenetlen mederfenékre érve és mállik szét.
"Egy 2022-es kormányzati előterjesztés feketén-fehéren rögzítette, hogy érdemi piaci beavatkozás nélkül a rendszeregyensúly fenntartása ellehetetlenül. Az anyag szerint a rendszer egyensúlyban tartásának költségei az évi 50 milliárd forintról akár 392 milliárd forintra is emelkedhettek,
drasztikus intézkedések hiányában pedig a lakossági ellátásbiztonság is veszélybe került volna.
A problémát az okozta, hogy a kormány a korábbi nagyberuházásokkal különösen az akkumulátorgyárakkal mintegy 2000 megawattal terhelte meg a hálózatot, miközben ehhez nem állt rendelkezésre sem megfelelő hálózati kapacitás, sem garantált import, sem pedig új, szabályozható hazai erőművi kapacitás.
A rendszerszintű problémákat súlyosbította, hogy miközben az elmúlt évtizedben nem épült új alaperőművi kapacitás, a napelemes rendszerek gyors terjedését nem követte a hálózat és az energiatárolók fejlesztése. Magyarországon jelenleg több mint 8800 megawattnyi napelemes kapacitás működik, miközben az energiatárolók összteljesítménye mindössze 980 megawatt. Ez a jelentős eltérés azt eredményezi, hogy napsütéses időben az ország túltermeléssel küzd, így az áramot csak fillérekért vagy negatív árakon tudja exportálni, az éjszakai órákra viszont nem tud tartalékolni.
A döntéshozók már évekkel ezelőtt tisztában voltak a kockázatokkal, mégsem történt érdemi előrelépés. Előbb odaígérték az áramot a gyáraknak, utána kezdtek el gondolkodni azon, honnan lesz hozzá energia, a korábbi gazdaságpolitika nem vette figyelembe az infrastrukturális korlátokat.
A helyzet rendezésére a kormány átfogó energia- és vízügyi programot indít.
Ennek első pillére a tárolókapacitások nagyszabású bővítése lesz, hogy a nappal megtermelt tiszta energiát éjszaka is fel lehessen használni. A másik kulcsfontosságú lépés a villamosenergia-hálózat modernizációja, amelynek keretében eredményt hirdetnek egy 1,5 milliárd eurós, közel 600 milliárd forintos, uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázaton. Ebből új vezetékek, alállomások és nagyobb teljesítményű transzformátorok épülnek, miközben a kormány utat nyit a szél- és a geotermikus energiának is.
Én úgy tudom, hogy a hűtővízcsatorna dunai visszaömlése alatt 500 m-el mért vízhőmérséklet már több korábbi nyáron is meghaladta az engedélyezett 29 fokot, amit akkor egyszerűen letudtak rendkívüli túllépési engedély kiadásával. Ezt így most is megadhatták volna, de ezúttal valóban a vízszint is kritikusan alacsony a szivattyúk telepítési szintjéhez képest.
És végképp nem értem, hogy a Paks 2.-t miként tervezhették Duna-vízzel hűteni, ha már az 1-es blokk is rendszeresen túlmelegítette. Mert Mártha Imre szerint a ma futó tervek erről szólnak, nem pedig hűtőtornyos megoldásról.
Úgy tűnik, nem azért kapcsolják le, mert a víz nem elég az erőmű működtetéséhez, hanem azért, mert meghaladná a Duna hőmérséklete a környezetvédelmi határértéket. Ezen viszont nem segítene a duzzasztás.
"Egy dolgot látni kell: a Duna vízállása nem biztonsági, hanem üzemeltetési kérdés – mondta dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója.
Mindig van annyi víz a rendszerben, amellyel működtetni tudjuk az erőművet. Ha a péntekinél még két méterrel alacsonyabb lenne a vízszint, akkor is működésképes maradna az atomerőmű"
Gyerek koromban Vác után valamiért elég sokáig leparkoltattak, nem keresztbe, hosszába egymás mellé jó néhány uszályt a Dunán. Azzal szórakoztunk hogy megkerültük úszva őket. Igen sebesen vitt minket az uszályok mellett a sodrás. Így szépen lehorgonyozni egymás mellé párat. Az ellenkező oldalról feltorlasztani a szivattyú telep bevezető csatornája felé.
Hirtelen nem lehet új megfelelő szivattyú telepet építeni oda. Szükség néha törvényt bont. Fukusimánál és csernobilnál is voltak érdekes szükségmegoldások.
Pár mélyebb merülésű megpakolt uszály, szerintem torlasztja a vizet, ha természetesen nem is állítja meg. Nem is kell. Nyilván nem egy profi mérnöki "megoldás".
Vannak héliumhűtésű reaktorfejlesztések amik akár a sivatagban is működnek de hűtőtorony ugyanúgy kell nekik is, mint bármelyik mostani léghűtésű erőműnek.
A héliumhűtésnek csak a primerkörben van értelme, mert azzal lehet akár 1000 °C hőmérsékletet is elérni, ezzel gázturbinát hajtani a jelenlegi gőzturbinás megoldások helyett.
Magas hatásfokot ebben az esetben is csak kombinált gáz-gőz ciklussal lehet elérni, vizes, vagy nedves-levegős hűtéssel, de valóban a nagyon magas hőmérséklet lehetővé teszi, hogy akár a sivatagban is használni lehessen, nem kell annyira lehűteni mint a nyomottvizes, gőzturbinás típust.
A nyomottvizes reaktorok semmiképp nem alakíthatók, tervezhetők át hélium (gáz) hűtésre.
Nem lehet néhány hajóval részlegesen elgátolni, eltorlaszolni a Duna útját közvetlenül paks után, hogy magasabb legyen a vízszint, hogy a szivattyúk tudjanak működni? A Dunába az átfolyó mennyiség még így is sokszorosa, mint ami az atomerőműnek kell.
Ha a Duna vízhozamával ilyen gondok lehetnek, nem volna-e megfontolandó a Heller-Forgó-féle hűtőtornyos megoldás? Tudtommal működnek ezzel a világban atomerőművel.
Mekkora költség lenne legalább részben átállni erre? És mekkora költség lenne egy duzzasztómű Paks alatt? Ez utóbbi viszont nem biztos, hogy megoldaná a víz túlmelegedésének káros hatását a Duna élővilágára.
Most, hogy leállásra készül egész Paks, igencsak át kellene tervezni Paks2-t, de akár Paks1-et is. Héliumos hűtés? Azzal a sivatagban is működhetne. A primerkör maradna nyomottvizes, de a szekundert kellene héliumossá alakítani, esetleg CO2-t melegíteni? Azt olvastam, hogy azzal még nagyobb hatásfokot lehetne elérni.
Szembetűnő, hogy a Kínában épített orosz reaktorok átlagban 10%-kal jobb kihasználtságot képesek elérni, mint a világ más tájain. A saját ACPR-1000 még jobb, de nem kirívóan.
Tehát nem a VVER konstrukcióval, hanem a kivitelezéssel van a baj. A kínaiak jobban odafigyeltek, a szakmai szempontok domináltak, alacsony korrupciós faktorral.
Összefüggés a minőség és a korrupciós botrányok között:
AI kigyűjtés de csatolt forrásokkal:
Gennagyij Szaharov ügye (2024–2025, a legfrissebb nagy eset)
Szaharov a Roszatom tőkeberuházási, állami építésfelügyeleti és állami szakértői igazgatója volt (korábban 2010 óta dolgozott a cégnél).
2024 március 27-én tartóztatta le az FSZB, majd március 28-án a moszkvai Baszmannij bíróság rendelte el letartóztatását, különösen nagy összegű vesztegetés elfogadásának gyanújával (a büntető törvénykönyv 290. cikkelyének 6. része). Sakharov had been working at Rosatom since 2010, holding the post of capital investment director until January, és a manager was detained by the Federal Security Service on March 27 in Moscow The Kyiv Independent
Vele együtt letartóztatták Elgudzsi Kokoszadzét is, aki az Orgenergosztroj nevű, a Roszatom egyik régi vállalkozója cég vezetője, és a vesztegetés adó oldalán állt.
2025 májusában a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság bűnösnek találta Szaharovot, 12 év szabadságvesztésre ítélte szigorított rezsimű büntetés-végrehajtási intézetben, valamint pénzbírságot is kiszabott rá. IZ.RU
2025 december 23-án a Baszmannij kerületi bíróság újabb előzetes letartóztatást rendelt el vele szemben, ugyancsak különösen nagy összegű vesztegetés elfogadásának vádjával – vagyis egy másik, párhuzamos ügyben is eljárás indult ellene. IZ.RU
Jevgenyij Jevsztratov-ügy (2011–2012)
Jevsztratov a Roszatom korábbi vezérigazgató-helyettese volt (2008-tól 2011 áprilisáig töltötte be a posztot).
A moszkvai Osztankinszkij bíróság 2011. július 20-án adott ki ellene elfogatóparancsot, két rendbeli, összesen több mint 46 millió rubel értékű sikkasztás vádjával, csalás (a büntető törvénykönyv 159. cikkelye) alapján indított büntetőeljárásban. Interfax
Az ügyben vele együtt vádat emeltek Szergej Kolobajev (a Roszatom korábbi osztályvezetője), Szergej Kazakov (a Nukleáris Repülésbiztonsági Szövetségi Központ igazgatója) és Viktor Sztovbur (az ATC SzPB vészhelyzeti-technikai központ vezérigazgatója) ellen is – a vád szerint a muzmanszki objektumok tervezésére, építésére és üzemeltetésére szánt állami pénzeket sikkasztották el. Interfax
Jevsztratovot később 5 millió rubel óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
ZiO-Podolszk ügy (2012)
Szergej Sutovot, a Roszatom tulajdonában lévő ZiO-Podolszk gépgyár beszerzési igazgatóját letartóztatták, mert alacsony minőségű alapanyagot vásárolt olcsón, és a különbözetet zsebre tette az FSZB nyomozása szerint. Bellona Foundation
A ZiO-Podolszk vezérigazgatóját, Dmitrij Golubevet is sikkasztás vádjával keresték, de ő szökésben volt. Bellona Foundation
A ZiO-Podolszk-botrány (2012–2013)
A ZiO-Podolszk a Roszatom leányvállalata (az Atomenergomas/Atomenergoprom csoporton keresztül), amely gőzfejlesztőket és más kritikus reaktor-alkatrészeket gyárt. Az ügy lényege:
2012 februárjában az FSZB letartóztatta Szergej Sutovot, a cég beszerzési igazgatóját, azzal a váddal, hogy olcsó, alacsony minőségű ukrán acélt vásárolt, azt magas minőségű, tervezési előírásoknak megfelelő anyagként számlázta le, a különbözetet pedig zsebre tette.
2013 május 21-én az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága hivatalosan is bejelentette: a ZiO-Podolszk vezetői szándékosan silány minőségű acélt építettek be olyan reaktor-alkatrészekbe, amelyeket Indiába, Dél-Koreába, Bulgáriába és Kínába szállítottak.
A vizsgálatot valójában kínai kezdeményezés indította el, miután a kínai mérnökök a Tianwan atomerőműben (Jiangsu tartomány) több mint 3000 hibás alkatrészt találtak.
Kudankulam (India) – a legrészletesebben dokumentált eset
A KKNPP 1–2. blokkjához szállított berendezések (köztük biztonságkritikus elemek) egy része a ZiO-Podolszktól érkezett.
2012–2013-ban indiai tudósok (köztük A. Gopalakrishnan, az AERB korábbi elnöke) nyílt levélben követelték a beépített alkatrészek független, alapos felülvizsgálatát, hivatkozva a Sutov elleni orosz eljárásra.
Kiderült, hogy négy kritikus biztonsági szelep hibásnak bizonyult a reaktorokban.
Orosz mérnökök egy 2012 szeptemberi belső feljegyzésben azt írták az indiai üzemeltetőknek, hogy egy korábbi javítás olyan rossz minőségű volt, hogy „mágneses interferenciát” okozott, ami hatástalanná tette a kritikus biztonsági berendezéseket.
Oroszországi eset: a Leningrádi Atomerőmű–2 dómösszeomlása (2011)
2011 július 17-én a Leningrád NPP–2 épülő reaktorának védőépítménye (containment) összeomlott az acélszerkezet minőségi hibái miatt – ezt gyakran hozzák fel bizonyítékként arra, hogy a ZiO-Podolszk-féle silány alapanyag-probléma nem csak a exportált, hanem a hazai projekteket is érintette.
Belarusz (Osztrovec/Asztravec erőmű)
Itt a helyzet árnyaltabb: konkrét, bíróság elé vitt korrupciós ügy nem született, de számos minőségi és átláthatósági botrány volt:
2016-ban a szerelés közben leejtettek egy reaktortartályt (négy méter magasból), amit végül lecseréltek egy másikra (amit eredetileg a kalinyingrádi erőműnek szántak).
Egy másik tartály vasúti szállítás közben nekiütközött egy betonoszlopnak.
Egy korábbi orosz állami számvevőszéki (Szjotnaja Palata) auditor, Alekszandr Zdankov szerint a Roszatom építészeti dokumentáció nélkül kezdte meg az építkezést.
Ez utóbbi kiemelt eset nálunk is előfordult, az oroszok nem adtak át tervdokumentumokat, ami hátráltatta az építkezés megkezdését. Mi előbb építünk, aztán dokumentálunk jeligére.
Le lehet vonni a következtetést, kell-e mindenáron atomerőműnek látszó tárgyat építtetni és minden problémáért, késedelemért valaki mást hibáztatni és politikai érdekek mentén kezelni, vagy hagyni, hogy a szakma felelős, kompetens, elkötelezett vezetői tegyék a dolgukat és vállalják a felelősséget.... mint például szerintem Aszódi Attila, de biztosan vannak még hasonlóan kompetens és elkötelezett szakemberek akik félreálltak, vagy félre állították a politikusok.
Magam részéről nem lelkesedtem Paks2 iránt, pontosan az történt amitől tartottam, csak remélni merem, hogy a folytatásban nem az fog történni amitől most tartok és nem egy összekendácsolt problémákkal terhelt erőmű kerül megépítésre, ami katasztrofális hatással lenne a hatalmas teljesítményű blokkok miatt a magyar VER számára a gazdasági, megtérülési mutatókon kívül is.
Ha a reaktorok az év 3-4 hónapjában üzemen kívül esnek, akkor előfordul majd, gyakran, hogy teljesen atomenergia nélkül maradunk Paks1 kivezetése után.
Csak, hogy értsük, Paks1 nettó eredménye 3 milliárd forint volt 2025-ben, 10 % termeléskiesés 1.6 TWh energia 15 Ft/kWh árral számolva 24 milliárd Ft bevételkiesés lenne.
Most kezdődött az építkezés, ha folytatjuk el kell döntenünk hogyan tesszük!
Magáncég, elsőként ért el kritikalitást (nemtom mi a magyar hozzá). Grafittömbben nukleáris fűtőanyag, héliumos hűtőközeg. Kis méret (6 konténer), katonai támaszpontok energiaellátására.
Van egy iparág, ami az egész világon rendkívül gyengén teljesít, ez sem érdekelne, ha éppen nem a mi pénzünket szórnák a szélbe.
Aszódi csak végezte a dolgát, amit kellett, szakmai kompetenciája kikezdhetetlen. Mégis elzavarták, pont azért, mert folyamatos konfliktusba keveredett a Rosatommal. A politika győzött a szakmaiság fölött.
Már a legelején kiütköztek azok a technológia hibák és elmaradások amik a későbbiekben a biztonságos működést kockáztatták. Nem kell mást tenned, csak nézd meg a nemrég épült orosz atomerőművek termelési mutatóit.
Mind... a belorusz, indiai,orosz reaktorok rettentő gyatrán teljesítenek, kiviláglik mennyire barkács módon lapátolták össze. No az volt Aszódi feladata, hogy elérje olyan minőségben épüljön meg az erőmű, hogy ne kelljen hosszú évek alatt tódozni-foltozni a normális működéshez. Ebben maradt alul Magyarország azzal, hogy lapátra tették.
Nem gondolnám, hogy Neked mindegy mi lesz az átadás után... vagy csak az a lényeg, hogy átvágják a szalagot?
Szerintem pont ő nem az. Szalmabábbal könnyebb vitatkozni.
A sötétzöld idióták pl. Németországban vannak hatalomban, ahol is bezárták az atomerőműveket, lignitet égettek, és úgy leépítették az ipart, hogy az ország elvesztette a versenyképességét. Nem csak az energiaszektort tették tönkre, de megrángatták lehetetlen előírásokkal az autóipart is, és így kéne megállniuk a Tesla meg főleg a kinaiak ellen. Minden iparág lerohadt. Vegyipar elmenekült, Bosch tömegével bocsátja el az embereket.
Chipgyártás nincs az egész EU-ban sem, legfeljebb 20 éves technológiai szinten. Az Intel tervezett egy gyárat Németországban, de feladta - nem véletlenül. A bolondok birodalmába nem érdemes befektetni. Jelenleg az EU képtelen lenne egy működő mobiltelefont legyártani saját chipekre alapozva.
Már csak a hadiipar megy, az is úgy, hogy ingyen adja a fegyvert Ukrajnának.
Aszódi Attilára nem lehetett rábízni az atomerőmű építést, a te nézőpontodból egysejtű sötétződ idióta, mert akadályozta az építkezést, ezért meneszteni kellett.
Az én szempontomból egy olyan ember aki nem volt hajlandó feladni a szakmaiságot, a biztonságot és nem akart a politikusok játékszerévé válni.
Te szemmel láthatóan ezt a politikai vonalat képviseled, ahol a tevékenység nem a szabályok mentén, a biztonságot előtérbe helyezve, a szigorú szakmai kontroll kényszerítő erejével történik, hanem a politikai alkuk, nyilvánosság a szakma kizárása, dönti el mi történjen., csakhát szerencsére egy atomerőmű nem erdő nélküli lombkorona sétány, kisit komolyabban veszik errefelé.
Büdös, aljas hazugság. Én azt képviselem, hogy egysejtű sötétzöld idiótákra semmit sem lehet rábízni, kutyasétáltatást sem, nemhogy szakmai döntéseket, szakmát meghatározó követelmények állítását.
