Amiatt a pár állat miatt nyugodtan felvehetted volna!
Mondjuk ha az agyagbölcsők még épek, akkor nem, akkor jobb ugyanúgy visszarakni, ahogy volt, de ha már kikeltek az állatok vagy összetörtek, akkor mindegy...
Én egyszer egy hosszabb ideig kint hagyott ing mandzsettájában találtam ilyen agyagcsöveket. Egyszer a villanybojlerben is voltak, szóval ezek elég hülye helyeket tudnak találni maguknak.
Egymáshoz illeszkedő csöveket a Sceliphron fajok készítenek. A nadrágban ilyen lehetett. Nálunk a garázsban tárolt tárgyakon szoktak megtelepedni. Az Eumenes inkább növényekre készít 1 - 2-cm-es gömböcöket, a nyílás körül tölcséres toldattal.
Most mondtak -14°C fokot is, az azért biztos gyérít.
Bár az idő kerekét meg a változásokat nem fogja visszafordítani, az biztos.
Tegnap fel akartam venni egy munkásruhát, egy kantáros nadrágot.
Valamiért kint hagytam nyár vége felé hátul egy fedett de nyitott tárolóban a kertben.
Most egy rozsdás koszos nagyon nehéz prést akartunk felhozni,
nem akartam egy tiszta munkásruhát összekoszolni, fel akartam venni ezt.
(Utna meg majd kimosni, és eltenni.)
A hajtásaiban 2 db poloska "telelt", vagy aludt, de élt, viszont olyan lassúak voltak,
mintha lasított filmet néznénk.
Természetesen nem repülnek már tavasszal újra...
Viszont örömöm nem tartott sokáig, mert a lábszáránál 3 sárból épített kisújnyi csatornát láttam.
Mint a pókok építették volna a kis pókoknak, de már kisereglettek, mert összetörtem azt is,
de már üresek voltak.
No azt a nadrágot már nem vettem inkább fel, hoztam egy újat.
Néhány hónap alatt milyen történetek zajlottak itt le, érdekes nem?
És ezek a poloskák még egy kint hagyott kertésznadrág hajtásában is át tudnak teleni, úgy tűnik.
Kár hogy nem fotóztam le.
De rákerestem a neten, és azt írták:
A legismertebb sárépítők valójában darázs-fajok, például:
sárfészkes darazsak (Sceliphron)
fazekasdarázs (Eumeninae)
Ők apró sárkapszulákat építenek falakra, ereszek alá. Ezeket sokan pókok menedékének hiszik, mert a darazsak pókokat zsákmányolnak, és a sárkapszulákba zárják őket a lárváik számára.
Ami tud, az egyre hidegebb időben lejjebb húzódik. Gyérülhetnek kicsit, de a fagynak nem lesz nagy haszna. Viszont a kemény fagyra érzékenyebb növények megsínylik biztos.
Sokat nem fogok veteményezni de már mégis a magokat nézegetem, mit kéne venni. :)
kegyetlen száraz és forró volt a tavalyi nyár. Nem győztem a vizet kihordani, mégis alig lett valami.
Vajon a poloskák meg a csupasz csigák hogy bírják a tartós fagyokat?
Még egyetlen kártevő sem halt ki a hidegtől, akkor sem, amikor -20 alatti hideg volt. (A hideg a kártevők természetes ellenségeit is hasonlóan ritkítja, szóval a hideg nem hoz nekünk semmi jót.)
Nekem is kint van még vagy 5 gigant karalábé. Nem tudom hová tenni, de azért holnap csak behozok párat. A brokkolit már leszedtem, ha megmarad néhány tő akkor még lesz rajta. A póréhagymát elfelejtettem felszedni a fagyok előtt most már nem lehet amíg ki nem enged a föld. Van még kint répa meg fodroskel és kelbimbó.
Van még őszi vetésű spenót, arra szoktam fátyolfóliát tenni, de idén elbíztam magam, elmaradt. Amúgy is megtizedelték a csigák, jó lenne, ha a maradék kibírná a telet.
Vajon a poloskák meg a csupasz csigák hogy bírják a tartós fagyokat?
Én a körmömet szoktam belereszelni a zöldségbe, húsig eddig nem ment, de az se jó több szempontból sem.
A férjem a lánckesztyűt szokta ajánlgatni, ahelyett biztosan jó, amit föltettek. De én inkább géppel reszelek, az még mosogatással együtt is gyorsabb és kényelmesebb. Egy ilyenem van: (Elnézést a képminőségért, nem volt kedvem kiszedni a szekrényből, a zseblámpafény meg csak ennyit tud.)
Akkor bővült a megfontolandó körülmények köre. Ha hinni lehet a képeknek, ez ugyanaz a termék, mint amit beetee linkelt. Valóban jóval olcsóbban. A gyártmány valószínűleg nem magyar. A magyar bolt pedig olykor annyit jelent, hogy jobban lehúznak, mint mások. (Amikor szamócapalántát rendeltünk, kiderült, hogy Lengyelországból utazott - mert ők kínálták kedvezőbb áron.) Ami előnyt jelenthet, hogy több esély van sertésség esetén orvoslást kapni.
Úgy általában nem lelkesülök föl nagyon a kínai forrástól. Zsákbamacska. Lehet kiváló termék 'óccón', és lehet, hogy használat helyett eldobható. Ez csak utólag derül ki. Láttam már olyan elrettentő képeket, amikor az elektronikai kütyü szétszedésekor kiderült, hogy néhány LED az összes tartalma. Nézzen ki úgy, mintha működne...
Az ötlet megtetszett, utána is néztem. De vannak itt megfontolandó részletek:
"Itt találja vágásbiztos kesztyűinket. Kérjük olvassa át figyelmesen a termékek leírását, mert a vágásbiztosság nem jelenti azt, hogy a termékek kibírják a szikés vágást vagy a késsel történő munkát. Éles tárgyak például üvegtáblák beillesztéséhez alkalmazzák ezeket a munkavédelmi kesztyűket!"
Ilyesféle figyelmeztetést az Alin nem biztos, hogy kitesznek.
Találtam olyat is, ami jó eséllyel védene, de azt bizony nem gombokért adják.
Lehet, hogy van, akinek működik, nekem nem. Úgyhogy nem használom. Munka közben nem szoktam elmetélni magam. Egyszer volt egy balesetem, de akkor beszélgetés közben; nem vágtam, ezért nem is figyeltem rá eléggé, és belekaptam. Ezt ne próbáld ki, rondán vág, nehezen gyógyul.
Most nézegettem. Amit mutattam talán a legjobb minőség mert a legdrágább és éppen kapni se lehet. A fehér és narancs kivitel sokkal olcsóbb és minden tele van velük. De azért nem adok ki 1.600 ft-ot hogy 2 évet újat vehessek. Kivárom a Németet, az engem már kiszolgál. Azt írják véleményben, napi használattal 20 évet is kibír.
Azt a tartozékot amivel fogni kell a zöldséget a kéz védelmében, nem használod? Amikor kicsi a zöldség jól jöhet.
Kb. így néz ki, de gondolom, azért van ebből többféle gyártmány. Könnyen viszi a zöldséget, de nincs benne AI, úgyhogy a kezedet se tudja megkülönböztetni - azt is könnyedén elvágja. Nagyon odafigyelve használandó! Nagyobb céklákat inkább hasábokra vágok, mert az is veszélyes, ha pl. elakadás után hirtelen enged.
Már nézegettem de többféle is van és nem tudom melyikkel járnék jobban. Erre írják hogy az eredeti, és dicsérik vásárlók. Szerinted ezt érdemes? Valamilyet venni kéne mert eléggé elhasználódtak már a konyhai eszközeim.
Olyasmi lehet ez mint a tied. Viszont a leírásban minkét webáruház ugyanazt a rossz tájékoztatást adja, már a színt is máshogy határozza meg. Mindegy, megkóstolom.
Más: Én még retket nem főztem eddig. Tegnap próbáltam ki, és meglepően finom volt ebből a kemény húsú Müncheni Sörből. Nyersen alig bírom megrágni, de főve egyből megszerettem.
Megvan a szentesi oldala. A különlegességek csoportjába tették a karórépát. Azt hittem saját magot árulnak, de ugyanazt amit a zöldszokások oldalon találtam. Bár picit olcsóbb a szentesi, de a másikat olcsóbban szállítják. Megnézem mindkét oldal kínálatát, ahonnan mást is tudok rendeli, az lesz a nyerő.
Már meg is néztem. A csutri répa mintha kerekebb lenne a tiednél. Azt is megvizsgáltam a blogodban. A csutrinak sárga a belseje, tied nem tudom milyen. Az ízük ezeknek a répáknak gondolom hasonló.
Ilyesmi, igen, az a faj. Ismerőstől kaptam a magot Vas megyéből, ők tudtommal mindig fogott magot vetnek. Valószínűleg a csutri répaként emlegetett fajta, az honos arra, erre rá tudsz keresni.
Ja, és volt nagy termetű paradicsomom 20 literes cserépben. Műanyag lavór volt alatta, a sima cserépalátétbe nem fért annyi víz, hogy a reggeli locsolással, tele alátéttel estére ne kókadjon le. Mondjuk tudtam délben is locsolni, de ha nem voltam otthon, kellett a több víztartalék.
Én a tálcatöltést üzembiztosabbnak látom, mint a csepegtetést, főleg akkor, ha nem akarja naponta látni (bár ezt nem tartom jó ötletnek).
Ki tudja mérni, hány liter fér a tálcába, meg lehet saccolni, egy-egy növénynek mennyi kell, és ha automata rendszere van, egy augusztusi kánikulában (mikor már minden nagy, és zabálja a vizet) be tudja állítani napi több töltésre is. Ha véletlenül több víz megy, a fölösleg kifolyik, de egy tálcányi biztosan lesz és nem kell szűrni a vizet.
Ha a szalag valahol eldugul és csak 3 nap múlva veszi észre, a növénynek már annyi.
A kertben egész más a helyzet, mint vödörben, pláne, ha az csak 10 literes. A kerti föld nem szokott teljes mélységében csontra kiszáradni, egy cserép föld igen.
Nem tudom, hogy nálad milyen a terep a telkeden és milyen adottságaid vannak. Az én javaslatom a csepegtető szalag, csapos indítóidomokkal, meg egy magasabban elhelyezkedő akármilyen tartály, némi lpe vagy kpe cső, opcionálisan idomok, vízszűrő.
Csepegtető szalag métere kevesebb, mint 40 forint. Indító idomok <300ft/db. LPE cső, 25mm <200ft/m. Vízszűrő 2000 forinttól a csillagos égig - ha bevállalod, hogy a csepszalag darabok időnek előtte használhatatlanná válnak, akkor ez utóbbi elhagyható - bár nem komfortos napok múltán észrevenni, hogy valamelyik növény kezd elszáradni...
Azért a csepszalagot javaslom, mert annak nem kell akkora víznyomás, s viszonylag olcsó is. Meg víztakarékos. Nálam az ~600m^2 kertre a legnagyobb kánikulában is elég volt a ~1,5m^3 víz. Pedig voltak vízigényes növények (zöldbab, fejteni való bab, párszáz tő paprika, pár tő 'futós'paradicsom, dinnye, krumpli, ect).
A vödrös megoldás talán még az uborkáknál is működik (egy palántának nem jutott hely, úgy felejtődött a tejfölös dobozban, kettő picikét termett és annyi) - egy darabig. Egyes chilinek becézett paprikafajták jól elvannak pár évig egy nagyobbacska virágcserépben is. A gumósakat felejtsd el gyorsan... A metélőpetrezselyem is jól elvan egy nagyobbacska vödörben.
Jobb lenne minden cserép alá külön alátét. Ha hamar kifolyik a vályúból a víz, nem marad víztartalék a vízigényesebb növények alatt.
Ha van egy jó nagy tő paradicsomod, az alatt kell hagyni nyáron az alátétben is vizet, ami akár egy vagy több órán keresztül is ott áll locsolás után. Estig el fogja fogyasztani, lehet, hogy kevés is lesz. Egy kisebb növénynek kevesebb víztartalék kell.
Nem elég 2-3 naponként ránézni. Ha ki van ültetve szabad földbe, akkor igen, cserépben nem, pláne, ha még nincs tapasztalatod. Nekem évek óta szokott lenni cserépben is sok nagy növény, padlizsán, paprika, néha paradicsom is, tavaly cukkini is volt, és nem merném napokra magukra hagyni őket.
Egy csepegtető rendszeres kifúrt slag elvezetve felette,
vagy egy lecekből fóliával vizhatlanná tett vályú, amit a szivattyú minden nap feltölt,
Pár percig víz alatt lennének, majd a vályú lejtős végén lévő apró lyukon elszivárogna a víz, hogy ne álljanak egész nap a vízben, nehogy gyökérrothadás lépjen fel.
Idővel valószínűleg nem ugyanannyi víz fog kelleni az összes növénynek, a nagyobbak többet fognak párologtatni. Cukkininek kicsi a 10 liter.
De oda kell figyelni, teljesen automatikusan nem megy. Esős időben lehet, hogy napokig nem kell öntözni, nyár végén, kánikulában naponta többször is. Nagy melegben nem baj, ha áll alattuk a víz (de nem fog sokáig állni, elfogy), ha jön egy nedves, hűvös időszak, kirohadhatnak.
Ha a cserepek a ház közelében lesznek, úgyis meglátod, hogy működik. Távolabb, telken szerintem a cserepes művelés nem megy.
Paradicsomnak tapasztalatom szerint kicsi a 10 liter. Fog teremni, de keveset, kivéve ha valami balkonra való fajta. Paprika elvan még kisebb vödörben is, de rendszeresen kell tápozni. Abból leginkább chilit szoktam edényben nevelni, de idén volt egy cserépnyi snack paprikám is. Édesburgonyát egyszer tettem vödörbe, 15 literes volt, nagyon tápanyagdús föld, tápot is kapott mégis csak kis nyiszlett gumók lettek. Amit egyes videókban látni, hogy kiszedik a 2-3 kilónyi édesburgonyát a cserépből az valahogy nem jött össze nekem.
Ki kell próbálgatni. Elméletileg lehetne cukkinit is. Egyik lányom, akinek nincs kertje uborkát, epret, paradicsomot szokott erkélyen nevelni.
Termő citromfám, áfonyabokrok, fügebokrok vannak cserépben nálunk.
a mutkor a cukraszok musorban, amit a maunika vezet volt errol szo. ott a cukrasz valami olyasmit mondott, hogy nem szabad tul gyorsan egy tul felverni.
Most csak 1 szállal csinálom mert alig van, de nyáron ha kicsit szaporodik, 3-4 szálat biztos hajtatok. A tó partján még így leszáradva is mutatós.
Cserépben mindig megadom a módját, jó virágföld, egyebek, de már látom, felesleges. A tóba a kiélt földdel teszem át cserépből, és elég a szép fejlődéshez az a tápanyag amihez a kis tó vizéből jut. Cserépben se fogom ezután kényeztetni mert csak ártok vele már majdnem kipusztítottam mindet.
Nóra a vízipálmámmal egyre nagyobb baj van. Amikor adtad, első évben erőteljesen szaporodott, gyönyörű zöld volt. Aztán egyre jobban lelassult, már a tóba is csak egy kicsi tövet tudtam tenni. A lakásba is egy kis cseréppel jutott. A bentit most kétfele vettem, hátha legalább egy kis tő megmarad. Van virág, már megbarnult. Ha szétmorzsolom, nem látok magot. Vagy annyira pici? A nyáron vetettem, de nem kelt ki. Te látod a magját? Hogyan veted?
Porcsint szezonban rendszeresen rakok a salátákba, de nem annyit, hogy domináljon. Távolról jól néz ki a növény, de ha szedni akarsz rögtön kiderül hogy tele van száraz foltokkal, magházakkal milliónyi picurka maggal. Csak a hajtásvégeket van kedve az embernek megenni.
Próbáltam kovászolni is, nem ízlett.
Tyúkhúrt nem ettem még. Ilyenkor télen nagyon szép frissnek néz ki. Kéne pár tyúk, tojás formájában szívesebben fogyasztanám.
A saláta is, a főzelék is fűszerezett étel. Azt próbáltam kifejezni, hogy az uborka, íll. a tök jobban ízlik, mint helyettük a porcsin. Csak azokban nincs omega3-zsírsav.
Mellesleg amikor az irtásáról van szó, roppant strapabíró gaznak tűnik. Amikor meg akarnám enni, kiderül, hogy azért tud lenni foltosodás a levelein, úgy meg kevésbé vonzó. Fiatal, hirtelen nőtt hajtásvégeket érdemes szedni.
Olyat is olvastam, hogy a benne lévő szaponinok miatt jobb főve, a levét kiöntve fogyasztani. De kis mennyiségben nyugodtan meg lehet enni, ahogy a porcsint is.
Főve nem kóstoltam a tyúkhúrt (a porcsint sem), nem rajongok a főtt levelekért.
A gazok közül nekem még a pásztortáska zsenge levele ízlik, levesbe főzve pedig a csalán. Talán a csalán a legjobb, az még kiadós is. Tavasszal mindig főzök zöldséglevest sok csalánnal, a friss levelek illata is étvágygerjesztő.
És a tyúkhúrnak milyen íze van? Most is van a kertemben szép, zöld, friss. Csirkét persze nem tart senki a környéken, így oda se tudom adni. Az egyik szomszédban van nyúl, nem tudom az megenné-e?
Szerintem nem önmagában kéne enni, hanem más zöldségekkel keverve salátaként. Ízesíteni citromlével, fokhagymával, balzsamecettel, mézzel, bazsalikommal stb.
Még nem virítanak. A fehérek tavaly is csak február végén nyíltak ki. Igaz, akkor vastag hótakaró alatt voltak. Most nincs hó, reménykedem. A rózsaszínek is szép tövek lettek, de még nem hoztak virágot. Remélem, az idén megmutatják magukat!
Tényleg az. Nagyon mérges, ha a területére téved valaki. Kutyát is megtámadja.
Igazából ki szoktam csöcsapdázni, és vödörben elviszem, de most igy járt.
Hátul, a diófáknál, van egy kis csűr, a szalmának. A szalma java már kikerült, méter magasan van, ott van cicafészek, napközben szeret ott pihizni. Viszont-pont elötte tur a szerencsétlen. Gondolom-mert eddig sosem fogott vakondot. Gondolom, észrevette a mozgást. Természetesen, az ösvény közepére tette, hogy mindenképpen lássam
A garázsban vagy egy zsák mag a cinegéknek. Persze, mindig megtalálják a pockok, tavaly kettö volt kiteritve.
Madarat sosem bánt. Egyszer, nyár végén, a napraforgókat már leszedtem, a madárkák elkezdtek berepülni a garázsba.
Azokra is pipa lett, vadászállásban kezdte figyelni öket-máskor rájuk se rántott, pedig rengeteg van.
Nekem bent semmi nem sikerül. Kint pl. egy csomóban lévő metélőhagymát évekig vágok. Ha beviszek egy kisebb csomót nagy cserépben, 2 vágás után tönkremegy. Retekből se lett semmi, a levélpetrezselyem se szereti az erkélyládát de kint se. Salátát még nem próbáltam de nem is fogom.
Az alagútban van egy csomó saláta, szeptemberben szórtam a retek közé. Kiszedem a retek utolját a hétvégén, a salátának meghagyom az alagutat és rájárok majd. Nem fejesek, de nagy leveleik vannak.
Fogalmam sincs hogy viselkedne benti körülmények közt. Nekem van üvegházban is, ott kicsit hamarabb fejesedik.
Sajnos a mkni csigák megtizedelték a kikelt salátákat és a spenótot is. Tavaly nem győztem ritkítani annyi volt, mos simán fognak fejesedni olyan ritkás. Már ha hagynak belőle valamit tavaszra.
Nekem is asztali gépem van, mobilnetet nem használok. Igaz, hogy mást is csinálok a gépnél, mellesleg meg tudom nézni a fórumot.
Továbbra is az a véleményem, hogy semmiből nem áll időnként rákattintani más topikokra is, beteszed a kedvencekbe azt a párat, ami még érdekes lehet, és látod, ha valaki hozzászólt. De ha nincsenek összeszedve kedvencek, akkor is könnyű követni, mi a helyzet, mert újabban már mindenütt nagyon kevés a hozzászólás, pár perc alatt végignézhetsz mindent akkor is, ha pár napig be se lépsz.
Köszönöm. Úgy néz ki a Delicado egy szezonra megoldódott. Más új fajtákra meg nem nagyon van helyem. A nagy online magkeresgélésben megláttam (megrendeltem) ezt-azt, csak hogy hová vetem-ültetem őket az majd kiderül.
Szia. Több szomszédom is méhész. Egyikükkel cserélem a birsalmát mézre-propoliszra. Igen, alkoholban oldódik. HA lecseppen, nagyon megköt-foltot hagy-alkohollal lehet felszedni. A házi is ilyen hig. De magának is ilyenre csinálja. A viznél kicsit sürübb.
Amugy erre a kérdésre ki adott minuszt? Mert ha meg akarja jelölni-adhatna pluszt is.
Úgy emlékszem, hogy a 80-as évekig a propolisz egy sűrű szirupos folyadék volt. Amit most lehet kapni, azt teljesen híg, mint a víz.
Ez azt jelenti, hogy a mostani kevésbé hatásos? Vagy csak más oldószerben oldják fel és a hatóanyagtartalom ugyanakkora?
Legutóbb Naturland márkájút vettem, ebben 1 gramm oldatban 70 mg propoliszkivonat van, tehát ha jól értelmezem, akkor 7%-os.
Találtam olyat is a neten, ami alkoholmentes és 1 gramm oldatban csak 12 mg propoliszkivonat van. Feltételezem, hogy a propolisz alkoholban oldódik, ezért van az alkoholos változatokban magasabb hatóanyag tartalom.
Szerintem a +--szal csak a Facebookot akarták utánozni, semmi értelme nincs, csak feszültséget szít. Soha eszembe nem jutott volna visszakeresni, mire adtam +-t vagy --t, pláne, hogy nem is szoktam adni.
A másik ilyen technikai dolog, amit piro parának írnék, de kivételesen itt említem meg, hogy ne tömjük a topikot sok ilyen, nem igazán témába vágó hozzászólással.
Jobb mindenkinek külön-külön válaszolni, nem egy hozzászólásban felsorolni a különböző személyeknek szánt válaszokat. Ha a téma lényegtelen, lehet így is, de termesztéssel kapcsolatos kérdésekben, vagy ami később is érdekes lehet, nem jó, mert később rontja a visszakereshetőséget.
Én megértem teljesen ha nem zavarnak a mínuszok, mert rám se lenne hatással ha az én bejegyzésemet jelölnék. Én úgy gondolom, mindenki saját magának rakja a jelet hogy később ha visszakeres, lássa hogy neki annó melyik hozzászólás tetszett vagy nem. Erre lett bevezetve. Így mindenki tudhatja hogy neki mi tetszett mi nem, viszont mi csak a névhez köthető kommunikációból értünk, a jel nem számít mert nem tudod ki rakta oda.
Elnézésed kérem és nem rosszból írom, Nórával értek egyet.
Nem tartom megfelelő indoklásnak azt hogy azért ide írsz mindent mert más topicot nem nagyon használsz. Ugyanannyi bármelyikbe belekattintani mint ebbe. Ha betartod a szabályokat, mindenki fórumozását megkönnyítenéd amellett hogy a tied nem lenne nehezebb. Hidd el, a kerti-növények- minden téma jöhet, a nálunk is termő..., a komposztálósat, a tópusi növényeket és még nagyon sok topicot az itt lévők mind látogatják. Hogy ritkán írunk bele? Igen, mert nem szól mindenki mindenhez hozzá úgy mint itt sem, de ha érinti a felvetett téma vagy kérdés, reagál rá aki úgy érzi előrevisz valakit. De olvasunk.
Ha valaki közös magbeszerzésen gondolkodna, gondoljon rám is! Delicado magra lenne szükségem. Most túrtam fel a netet valami hasonló paprikát keresve, de kis tételben sehol se találtam. Ebből van 100 szemes, nem is túl drága.
Találtam olyat, hogy palermonak mondott paprikamag, 10 szem 1100-ért +posta. De az biztos, hogy valami feketén szedett mag, olyat meg én is tudok ha valahol veszek télen palermo paprikát.
Az egon eddig azzal trükközött, kiküldtek egy borsos árat, de ha módositottad az adatlapot-pl- nem jobbkormányos az autó, vagy megnéztél egy jutus biztonságtechnikai kisvideót-elment a harmada.
Idén megszivtam. Nem figyeltem, majd a duplája lett-6 év-nulla káresemény.
Lemondtam-határidön belül-felért megkötöttem az uniquanal.
Persze, nem fogadták el.
Van lehetöség-de azt hazudták nincs-bizonyos tétel felszámolása mellett, hogy 30 napon belül is elállj.
Váltottunk pár emailt-kikerestem a psszusokat, de paráztam, rámverik a fedezetlenségit, kifizettem.
Bár nagyon nem ide tartozó téma, de talán van akinek jól jön az az infó, hogy még pár nap áll rendelkezésre, hogy az autó kötelező biztosítását felülvizsgálja az akinek januári évfordulós váltása van!
Csak azért írom, mert amikor megkaptam az értesítést, hogy mennyi lesz a januári biztosításom, nagyon boldog voltam, hogy 5 000,- ft-tal csökkent, de azért ott motoszkált bennem, hogy majd át kellene futtatni egy alkusz cégen. Az este meg is csináltam, majd felháborodtam a biztosítók ezen hanyagságán, vagy nem is tudom mi lenne a helyes megfogalmazás, nemtörődömségből fakadó ügyfélátvágás? Ugyanis az átfuttatott kötelező ugyan annál a biztosító cégnél az alkuszon keresztül újabb 5 000,- ft-tal olcsóbb, így az előző évhez képest 10.000,- ft-al lehet olcsóbb a biztosításom!
Nem értem, hogy az ügyfél "hűséget" nem kellene valami mód saját cégen belül jutalmazni, miért kell nekik még + pénzt az alkusznak kifizetni, aki kedvezményesebben adja a biztosításukat, mint Ők maguk?
Igaz most kb fél órámba került mire átkötöttem, mert felhívtam az alkusz céget, és megkérdeztem, hogy nem probléma -e, ha ugyan annál a cégnél mondom fel, és kötöm meg azt a biztosítást, amit már évek óta náluk fizetek?
A nagyobb leveleket célszerű, mert ha sok csapadék, hó lesz, azokat úgyis megviseli, és tavaszra tönkremegy, de csak a nagy levél, a kicsik lazán viselik a telet.
Nekem pár éve mindig kint marad télen a karalábé, zeller, petrus, és ha látom, hogy sok csapadék, vagy nagyobb mennyiségű hó jön, akkor a nagyobb leveleket leszedem.
Most elég későn ültettem gigant karalábét, talán már jócskán aug vége, szeptember eleje volt, gondolván lássuk meg mit bír. Hatalmas levelei vannak, azt szoktam szedni levesbe.
Kíváncsi leszek miként viseli a telet, tavasszal elkezd -e majd fejlődni?
Van egy nagyon jófajta, Szentesi fehér karalábé a neve, őt érdemes nagyon korán ültetni, pár évben már bejött a kora tavaszi friss karalábé.
A levélzeller nem tudom hogy viselkedik. A zöldségnek semmi baja nem lesz. Télen is szedegetem a leveleit. Ha fagyos lesz, tavasszal kienged és semmi baja. Azt szedd fel, amit haza akarsz vinni.
Szerintem azzal semmi gond, hogy még nem bújtak ki, sőt, növeli a túlélési esélyeiket, nincs ami lefagyjon, mert a zöld azért nem szereti a nagyobb fagyokat, főleg ha nincs hótakaró.
A gyökereiket már biztos elkezdték növeszteni, majd tavasszal nekilendülnek...
Télen az áttelelő hagymáim zöldje mindig leszürkül, összeesik, aztán tavasszal kezd újra kihajtani.
A sok esős nap miatt, csak nov. eljén került földbe a fokhagyma és egy kevés dughagyma hogy korábban legyen zöld. Azóta is elég sok eső esett, még egy szál sem bújt ki, ma reggelre pedig elég vastag hótakaró borította be. Remélem, azért átvészelik a telet, s tavasszal előbújnak.
Pár napja, mikor az első komolyabb fagyot jósolta a meteorológia, leszedtem a fóliámból a maradék paprikáimat, amikkel eddig még kockáztattam, hogy túlélik a korábbi kisebb fagyokat.
Jól tettem, de azért kockázatos volt, a kisebb, két fok körüli fagyoknál is már megperzselődött a levelek egy része, de a paprikák szépen átvészelték.
Ilyen sokáig még nem volt friss paprikám, a család csodájára járt, kőkemények, szépen be is pirosodtak a maradék alma- és cseh paprikáim, de most már a hűtőben dokkolnak.
De most volt vagy -6 fok, a fóliában is lefagytak a paprika levelei, és az egy szem paprika, amit véletlenül rajta hagytam, megüvegesedett.
A saláta és a spenót az meg se rezzent ettől a fagytól a fóliában, de még a szabadföldi spenóton sem látom a fagy nyomát...
Úgy gondoltam hogy a száraz csöveket betonon egy laposabb kupacba rakni, és vasvillával ütögetni az egész tetejét. Így nem lehet kiveregetni a szemeket?
Néhány hüvely a vad bükkönyökéhez hasonlóan önként felpattant. De a többségnél nem, és nem is lehetett könnyen rávenni, hogy kinyíljon. A vasvilla eleve nem megfelelő méret ilyen aprósághoz.
Most a molybabból csak kevés lett, még nem foglalkoztam vele. A homoki bab nagyobb, és hagyományos módon fejthető, az már a fagyasztóban van.
Emlékszem hogy volt mungóbabod. Vasvillával nem lehet kiverni a szemeket? Én nem vetek, kicsi a veteményes, és erre is hordani kéne a vizet. Ha veszek fél kilót, nekem sokáig elég. Ha babot vetnék, az inkább fekete bab lenne. Ez időseknek nagyon hasznos, táplálja a vese energiát úgy mint a fekete rizs, lencse és a fekete szezám is.
A mungóbab megterem, nem is túl problémás növény. Két éve volt, tettem is róla képet. Csak egyrészt a hozamát nem találtam vonzónak, másrészt a cséplésére nem volt jó ötletem. Azért próbálkoztam most másfélékkel. Szerintem a homoki bab marad.
Hát nem tudom, mert a barátnőm már több évben ősszel is ülteti, és a megcsappant családi létszám miatt nem fogy el nekik tavasszal zölden,
és azt mondta, sose magzik fel, és szebb lesz neki mint amit tavasszal duggat főzőnek.
Nekem kevés a hely, így nem próbáltam ősszel főzőnek ültetni, így saját tapasztalatom nincs, csak az amit hallottam!
képbíró
Sajnos a mángoldról már fogalmam sincs miként viselkedik (elviekben 2 éves növénynek írják), de amit idén ültettem rögtön magszárba ment, így tövestől ki is szedtem,
de az előző évben még télen is folyamatosan szedtem a ház mellett fél méterre volt, eléggé védett helyen, és tavasszal (2. év) csak azért szedtem ki, mert hatalmas bokor lett, és a mellette lévő növényeket elnyomta.
1 realista
Én a fokhagymát csak október végén, november elején ültettem, de már az idei első ültetésem kb 5 centis,
viszont a dughagymára kíváncsi leszek, mert sikerült szántatnom a zsebkendőnyi földemet, és ezért csak hétvégén vásároltam dughagymát,
amit rögtön el is ültettem, bízom benne hogy lesz belőle időben zöld, mert a Nóra féle emeletes Jancsit tavaly későn ültettem, és számunkra az az igazi zöldhagyma,
de a nyáron nagyon rosszul kelt, minimális zölddel nőt csak meg, és gumót sem hozott, így most eléggé bele van öregedve a földbe, kíváncsi leszek azzal mi lesz,
de nem sok reményt fűzök annak a fogyasztásához, ezért kellett most gyorsan még ültetnem, hogy legyen hagyma- hagymával :)
mert nagyon sok hagymát-fokit fogyasztunk.
trakisbandi
Miért mostad meg a paradicsomot?
Én úgy tanultam, hogy a tároláshoz nem szabad megmosni a zöldséget, mert könnyebben romlásnak indul/hat.
Nálam a konyhában volt az érő félben lévő paradicsom. Egy kevés a napokban került kidobásra, mert az érés nagyon lelassult, és az utóbb elfogyasztott szemek már nem voltak olyan finomak sem. Nem sajnáltam mert van retek, saláta, hagyma, és csíráztatom rendszeresen a mungó babot. Bár ez nem nálam terem. :) Van zöldem bőségesen.
A paradicsom tavasszal kezd majd nagyon hiányozni. Kocsányon ülő gúvadt szemekkel fogom szuggerálni a palántákat, hogy mielőbb teremjenek.
Március-április már jó, akkor nincs már olyan hideg.
Mindig apró dughagymát igyekszem venni, az nem szokott felmagzani. Ezeket mindig csak fejesnek szánom, újhagymának ott az emeletes. Az elég hamar magszárat hoz, de addigra eszünk eleget, nem hiányzik már akkor az újhagyma.
Hiába volt hőkezelt, ha ültetés után lehűtöd. Szerintem az csak tavaszi ültetésnél számít. De ha túl korán ülteted és sokáig nagy hideg van, az is föl fog magzani.
De, a tetején fog kijönni, mert a járat alján nincs lyuk, csak a szellőzőjáraton tud távozni. Egy palackban 6 m3 gáz van, ami 10 km vakondjárat térfogata. Könnyen belátható, hogy nincs a kertben ennyi járat.
A lyukas edénybe ha beleengeded a propán-butánt, annak se a tetején fog kijönni a gáz, hanem lefelé száll a lyukon. Nem zavar egyébként ha nem hiszed el. :)
Én is sokáig szenvedtem a szabadföldi paprikatermesztéssel, de az idei év áttörést hozott. Míg a chilik vígan teremnek akármilyen mostoha körülmény között
(azokkal sosem volt gondom), a normál paprikával szó szerint harcoltam, de rájöttem, hogy sokkal több tápanyagra van szüksége mint a chilinek.
Így idén kapott is bőséggel. A szezont marhajóval indítottam, majd pár alkalommal kapott wuxalt, és ázalékot, nyár közepe táján Tribut A Tribu olyan látványosan beindította,
hogy 3-4 hétre rá csak pislogtam, és mivel a virágos kertben voltak (a kerítés mellett), elég sok elismerést bezsebeltem, mert aki meglátta nem tudott szó nélkül elmenni a roskadozó paprikák mellett.
Februárban a boltban vásárolt hegyes erős frissen ültetett magja, nyáron kb 30-35 centis terméseket produkált.
A nagybanin szoktam látni ilyen extra méretű paprikát, de nem gondoltam volna soha, hogy 1x nekem is lesz :)
Ne add fel, próbáld meg jövőre is, nálam rossz a talaj, de a ganaj sokat dob rajta! Régen mindig azt mondták, hogy a "- ganaj nem hazudik!" Bár költséges, de megéri!
Hát nem, szartig van a szomszédé is. Ilyenkor-ha esik-vannak inkább turások, ott lakik nyáron is, de nem jön fel.
Csöcsapda megfogta mindig, de minden nap ki kell ásni, és a t....öm se fog négykézláb ásogatni 2 telken. Általában beletolja a földet, és nem tud továbbmenni. Régebben, 1-2 hét alatt meglett-de ásni-tisztitani kell. Most pont elég a levelet áthordani a szomszédból, trágyázni, takarni, szalmázni.
Ha annyi esze van hogy ott marad a robbantás helyszínén közvetlen, miért foglalkozna a szomszéddal? És egyébként is.
Az emberek ilyenek. Az én szomszédom pl. tudja hogy rossz alvó vagyok, ami nagyon megvisel engem. Ismerjük ugye ennek az egészségre gyakorolt hatását is. Jó viszonyban vagyunk. Ennek ellenére a hálószobám közelébe most készített alapot egy nagy kutya kenelnek. Heteken belül itt a kenel, jön a kutya, egy németjuhász. Képzelheted milyen életem lesz ha éjszaka nem marad csendben. Ha belegondolok amíg élek ez a kutya itt lesz, nagyon el vagyok keseredve.
Volt már. Azóta meg Szentesi piacos és Sobor. Mindegyik hasonló: kissé zöldes szín, enyhén csípős. Az én körülményeim között nem láttam szignifikáns különbséget köztük.
A most kifutott idényben piacon vett hegyes erős típusú volt, a fajtanevet nem tudom. Ez most jobban sikerült, többet termett.
Robbantani nem próbáltuk, de hogy belemegy 1 palack gáz az biztos. Iszonyat hosszú és szerteágazó a járatrendszer, a fészkek pedig 1m-rel a felszín alatt vannak. A gáz lefelé száll, nem is éreztünk gáz szagot. Nem menekültek el, nem pusztultak el, egy hét múlva kezdődött minden előről.
Köszönöm! Itt az állateleségesnél apró betűvel azt írják, csíráztatásra nem alkalmas. De a mediterránfarmra majd visszanézek később, hátha lesz. Az elvileg vetőmag.
A mediterranfarm.hu oldalon úgy tűnik szokott lenni 40 dekás vetőmag, csak most nincs. Esetleg kérdezzél rá, lesz-e. vagy https://www.piccantino.hu/sapore-di-sole/bio-feher-cirok ez étkezési bio cirok, csak nem írják hántolt-e vagy sem. Esetleg próbáld meg, csírázik-e, vagy kihajt-e cserépben.
Úgy néz ki, nem lesz cirok. A szentesieknél látott fajtákról Gemini lebeszélt. Fehér magvú, tanninmentes kellene, olyat meg csak gazdálkodói kiszerelésben találtam. Olyan, mint a homoki bab. Fekdícsérik, hogy a jövő növénye, kapni meg nem lehet házikerti mennyiségben.
A régi lakhelyemen ahol fél hold kertem volt a végében annyi seprű cirkot termeltem, hogy lovas kocsin vitték el. Nagyrészt homokos volt a talaj, öntözés sosem volt csak fent a kis veteményesben.
Itt amit rendeltem magot, étkezési célra termesztettem volna. Nem sajnálom, lassan feladom az egészet. Lent a vakond, fent a rigó, csiga és rovarkártevők tönkelege plusz a száraz forró nyarak ellehetetlenítik a kiskerti örömöket. Még erőltetem kicsit mert van amit nagyon szeretek és nem tudnám megvenni. Csak nem tudom meddig bírom.
Nem kötözködni akarok, csak szeretném megérteni, hogy ha nem előre túr, akkor a vakondtúrás, domb, hogyan keletkezik? Menet közben megfordul, mert érzi közel a felszín?
Nekem olybá tűnik, hogy szaglászik, és amikor talán "szagot kap", ott elkezd túrni, és pillanatok alatt eltűnik az üveg mellett, majd a kamera mutatja a lukat.
Olyan mintha az ott egy járat lenne, és Ő tudná, hogy ha ott ás, pillanatok alatt el tud tűnni, hiszen a saját alagútrendszerébe megy be?
Amikor elszedem a földet mindig betemetem a nyílást, így biztos nem a fény zavarja amikor újat túr ugyanoda! Ezért mostanság már nem szedem el, mert a friss járatot úgyis folyton járja, és visszatúrja.
De ha eltelik egy idő, és utána szedem el a földet, akkor van, hogy hónapokig nem túr ugyan ott, ezt a régi háznál figyeltem meg, amikor a domboldalt nyírom.
Most érdekes mert a frissen túrt domb mellett kb 50 centire lett egy luk. Ilyenkor hova tűnik a föld? Vagy a lukon ment be? Vagy két különböző garázda garázdálkodik? :)
Ha nem takarítod, akkor is nő egy darabig. Ha rögtön leszeded, jobban feltűnik ez a növekedés. Én legalábbis így gondolom, a kényes helyekről mindig leszedem, ha kell, többször is, aztán egy darabig nyugi van. De csak annyira kotrom le, hogy fedve maradjon a nyílás, ne megy be se fény, se huzat.
Tulajdonképpen nem vagyok tisztában a vakondtúrás funkciójában.
Pusztán megszabadulás az ásás során felhalmozódó talajtól, szellőzőnyílás némi laza talaj légszűrővel ellátva, vagy éppen szellőzőkémény, ami magasságával is huzatot generál, mint a házak kéményei.
De az biztos, hogy valamiért fontos neki az ott lévő földkupac, mert én is azt tapasztaltam, hogy ha eltakarítom, semmi idő alatt újraépíti, viszont ha úgy hagyom, akkor nem építi tovább...
Tündér cica! Azt mondják, a cica ajándékba adja a zsákmányt szeretete jeléül. Az én cicám ha meglátta hogy mozog a kupac, akkor elkezdte pofozgatni. Persze hogy odébb állt a vakond, kicsit arrébb készült az újabb túrás.
Érdekes, a mieink sose hozzák a házhoz, vagy megeszik, vagy otthagyják valahol a kertben. A lábtörlőn még sose volt semmiféle zsákmány, pedig ez tényleg gyakori macskaszokás.
El lehet húzni a földkupacot, de csak annyira, hogy a lyuk fedve maradjon.
Nálunk elég jól bírják a növények. Az eperágyás is össze van túrva, egy-egy tő néha áldozatul esik, de a legtöbb elviseli. Engem meg annyira nem zavar, egyébként se szabályos sorokban vannak a tövek, ha egy kiesik, majd ültetek másikat kicsit odébb. A sarjakból mindig van tartalék nem túl jó helyen, ezekből szoktam átültetni.
Az idegeimnek is jobb, ha nem küzdök, hanem alkalmazkodom.
A mieink vadásznak, mióta megvan ez a két kerti macska, nem kell letakarni a földiepret.
A madarakat meg is eszik, a vakondot nem.
Nem egyértelmű öröm persze, de hát ez van, nézzük a jó oldalát. Nem szeretek a kertben macskát tartani, állandó aggodalom, de van 3 szobacicánk, többet nem lehet beengedni.
Legalább egy nálunk is vadászik, mert időnként felbukkannak a lábtörlőn többé-kevésbé megszerelt rágcsálók. Csak a madarakhoz nincs elég önbizalmuk. Azt nem vehetem rossz néven, hogy nem repülnek utánuk. De fedezékből szerintem lehetnének sikeresek.
Ha én cica volnék,
Száz rigót is fognék!
Kellene ide egy csapat kiéhezett karvaly. Aztán Gombóc Artúrrá hízhatnának...
A házi macskák azzal különböznek a vadmacskáktól hogy akkor is vadásznak és ölnek amikor nem éhesek. Ezt írja "Brehm az állatok világa" című könyv. De a gyakorlat azt mutatja hogy ez nem mindegyik házi macskára igaz mert nékünk is van három és csak egy vadászik igaz az szinte folyamatosan.
Igen, a háló széleit gondosan rögzíteni kell, mert a rigó alá megy, de kijönni nem tud. A CD-t rövid botok végére lógattam madzagon úgy, hogy éppen nem érte el a CD a töveket. Az ágyásban 2 sor eper van. Mindkét sornál kb. m-es távolságra a botokat, így fél méterenként van 1 CD. Ha ritkább, vagy magasabb nálam se hatásos.
Próbáltam már én is CD-t, de nem láttam sok eredményt. A műanyag bagoj (sic!) is hiába trónolt az ágyás mellett. Egyedül a madárháló véd, ahová fel tudja az ember applikálni. Nálunk is alagútvázon volt a szamóca fölött. Egyik évben még a háló alá is betalált, rést feszegetett a sarkánál. De akkor hívtam a Stardenburdenhardenbart-ot. Neki szabad, amit nekem nem... "Nom du nom!" (Rejtő mester így szokta kifejezni :-) ) Sajnos, hiába próbálom győzködni őket, hogy a rigó milyen finom. Inkább elterülnek az ablakpárkányon, mint hogy a bokor mögül lessenek alkalomra. Pedig a gyalázatos tollasok sokat mozognak a talajon.
A madárhálót azért nem szeretem, mert az eper virágai átbújnak a lyukakon, a növekvő kis eper pedig beleakad a hálóba és leszakad amikor azt emelgetem. Ezért CD-t használok pálcikákra akasztva. Elég sokat. Akkor helyezem fel amikor az első szemek megértem, mert a rigó csak néhány hétig fél tőle. Lehet kipróbálom a hálót úgy is, hogy az ágyás fölé kirakom a fóliaalagút vázát, arra a madárhálót. De azt meg éréskor napi szinten igazgatni kell. Legpraktikusabb a CD.
Tekintve hogy a vasúti sínek alatt/felett is átmennek a vakondok, nem olyan nagy etwasz hogy egy hálót megketülnek. Ezek szerint te elhiszed nekem hogy éveken át tartó tolarenciát meg lehet unni.
Én már nem vagyok fiatal. Kannával hordom a vizet a kertre. Megterhelő a többi munkálattal együttvéve. Gondolhatod mit érzek amikor öntözés közben ahol nyomát se látom túrásnak, egyszer csak megnyílik a föld és elnyeli vizet. Sok esetben a palánták gyökere levegőben lóg mert alatta vezet a járat. Sőt, az egészsor alatt nyíl egyenesen vezet a járat. Á, nem is sorolom. El kell döntened mi a fontosabb. A vakond jóléte vagy a termés. Nálam kicsi a veteményes, ehhez képest én is sokáig tűrtem a kártételeket. Több a kára mint a haszna. A vakond mellett gondoljunk a gilisztákra is. Azok hasznát elismerem.
Mindent megtettem a védelmük érdekében. Akkor hirdettem nulla toleranciát mikor a frissen telepített epremet összetúrta. Ami alá vakondhálót rakattam csak azért hogy ne kelljen vele harcolnom.
A vakondháló szélénél szépen kimászott a földből, és a föld felett bement az ágyásba és beásta magát az eprembe, és minden sort szépen szakszerűen felásott. Felette természetesen a rigók végett madárháló volt.
Én kénlapot használtam egy időben. Amint kiszellőzött, ugyanúgy jöttek. Sokat költöttem eddig a vakondokra. Egy ideje a kertem védett nem a vakond. Mióta lényesen kevesebben vannak, már találok néhány gilisztát is a kertben. Újra van élet. Sőt a komposztban is megjelent újra a trágyagiliszta.
Tudom milyen. Nálunk a sziréna bizonyos időközönként szólalt meg, hogy frászt kapjon. A leásott szirénától 2-3 méterre is rezgett a föld alattam amkor megszólalt. Amikor dúrt a sziréna mellett is, akkor vettük ki a földből. A 20 év alatt minden létezőt kipróbáltunk. Bármikor bármiért mentem a kertbe, mindig vittem a nagy kapát is, amikor mozgást láttam, azzal kaptam ki a vakondot. Évekig elvittem őket 2 km-re a határba, de bele lehet ebbe is fáradni.
Nekünk is volt napelemes vakondriasztónk, valahol talán még most is ott hentereg a fáskamrában.
Körbetúrták.
Én most már egyszerűen nem foglalkozom velük. Pázsitunk nincs, a mostani füvekkel vegyes növénytársulásban nyugodtak túrhatnak. A veteményesben igyekszem a járatokra nem ültetni, a túrásokat pedig óvatosan lekaparom a növényekről, ha rájuk túrnak. Általában egy-egy túrást kétszer kell leszedni, aztán egy darabig szünet van. Nem egész szezonban, de következő adagig már megnőnek annyira a növények, hogy a túrástól sem mennek tönkre.
Sarolta cicánk elég sokat megfog, de akkor is kb. ugyanilyen volt a vakondhelyzet, míg ő nem élt velünk.
Ne is álmodj arról, hogy a vakod bármivel is elriasztható. Nem hogy a napelemes riasztóra tojik, de még a leásott tűzoltó szirénára, a propán-bután gázzal való járatgázosításra is.
Először kezdtük sörösüveggel, aztán jöttek a napelemesek, a bűzgolyók, egyedül a dohánypor volt rövid ideig hatásos, de amint kiszellőzik a járat a szag elszállása után, -mert ugye annyi esze van hogy szellőző lyukakat készít - újra használja a járatokat mintha semmi nem történt volna. Ez után jöttek a csapdák több-kevesebb sikerrel és most a végleges megoldás tart egy ideje, de lassú a folyamat mert túl gyorsan szaporodnak.
Rajtad a sor ha kisérletezős kedvedben vagy. Rájuk költhetsz egy vagyont, de ha nem fogod ki, ott maradnak.
Talán amíg komoly csapadék nem érkezik, vagy az első hó, addig nincs olyan, hogy ne találnék munkát kint, holott mindig azt érzem, hogy már kész vagyok :)
Most pl. kiderült, hogy a télre szánt fokhagymáim fele elkezdett hajtani, így nincs más megoldás el kell ültetnem.
Már majdnem elkezdtem örülni, hogy a földtúró eltűnt, mert mióta elültettem kb 500 virághagymát, nárcisz, jácint, tulipánt, és a fokhagyma is a földbe került, mintha nyugi lenne, de 2 napja újra elkezdett túrni, illetve vakond mód dombokat emelni, de találtam egy lukat is, így arra gondoltam, hogy a segítségeteket szeretném kérni.
Van valakinek már bevált napelemes vakondriasztója? Nagyon sokfélét kínálnak a neten, és nem tudom melyiket lenne jó megvásárolni?
Ha valakinek esetleg van ez irányú tapasztalata, bevált vakondriasztója, a beszerzési forrást szeretném elkérni.
A szabadföldi spenóttal valahogy mindig úgy jártam, hogy ősszel még szép volt, a telet is jól átvészelte, és pont akkor kezdett el kiritkulni, mikor tavasszal kezdett megjönni a jó idő.
Sokszor elkezdtek sárgulni a leveleik, elgyengült a gyökérzete, és foltokban elpusztult, csak sakktábla szerűen maradtak meg tövek.
Nem tudom, mi okozza ezt, valami fertőzés, vagy kártevő, de rendszeresen így jártam
Nekem a fóliában még tépősalátám van, amit még valamikor szeptember elején vetettem, az gyönyörű, szedem régóta.
Csak az a baj, hogy hamar felfedezik a csigák és a hernyók is, amik jó el is tudnak bújni benne, reménytelen kipaterolni őket, így válogatva kell szedni a leveleket, sokat megcsócsálnak...
Sziasztok! Most van egy kis időm, írnék egy rövid összefoglalót az idei szezonról, ha nem gond. :) Elsősorban azzal a céllal, hogyha valaki a keresőbe beüti annak a fajtának, növénynek a nevét, amiről infót szeretne, találjon is valamit. Én is nagyon örültem pl. tavaly is, amikor egy-egy, számomra ismeretlen fajtáról találtam itt akár pár mondatot is.
Először is, az idei nyár nagyon rövid volt, és a hőmérsékleti adatok roppant kedvezőtlenek, legalábbis felénk, Észak-Nógrádban. A hajnalok, reggelek min. 80%-a 4-10 celsius fok közötti volt, ez nagyon komoly mértékben késleltette az érést. Konkrétan 4 héttel később tudtam az első szem paradicsomot leszedni, mint tavaly.
Alma, körte nem volt, virágzáskor lehetett vmi gebasz, úgy vélem. Szilva szépen volt (főleg ringló), bár nagyon figyelni kellett a moníliára, majd később a szilvadarázsra is. Szőlő bőséges termést hozott, de az is késett rendesen. A szamóca szépen termett, sikerült a fagyoktól is megóvni a fátyolfóliával. Van benne több fajta.
Paradicsomok. Sajátnevelésű palántáim voltak, szépek, és idén nem öregedtek bele a tejfölös pohárba, mert idén 4 héttel később vetettem a magokat, így sokkal erősebb, fejlettebb növényeim lettek, sokkal több termést is hoztak. Majd elfelejtettem, sztem minden paradicsom íztelenebb volt egy árnyalattal, mint a tavalyi, melegebb nyáron. K3: Hozta a szokásos formáját, stabilan bőtermő, de a hideg hajnal-rövid nyár miatt a bokrok elég hamar feladták, ami érthető, hiszen ez egy kifejezetten korai és rövid tenyészidejű fajta. Mobil: szintén jól teljesített, nagy terméseket nevelt, jó befőző anyag. Lojain f1: Ezt a piacon ajánlotta az árus, vettem egy db palántát próbaképpen. Nem kellett volna. :)) Sem nem korai, sem nem ízletes, olyan kemény, mint a kő, szedés után 3 héttel sem puhult ez is igaz :D Íze sem volt említésre méltó.
És jöjjenek a Spanyolországból hozott, vett magjaim. Tres cantos selección gigante rosa: Nagy bogyójú, nagyon ízletes, "rózsaszín" (világos, enyhe piros) folytonnövő fajta. Nem kényes, átlagosan bőtermő, nem is túl korai (legalábbis idén) de nagyon szerettük, jövőre is lesz. Valenciano: Ez is folytonnövő, tojásdad alakú, aromás fajta, átlagos. 120 g körüli termésekkel, de talán jövőre kihagyjuk, nem jött be annyira (lecsóba ez is jó azért). Tomate Azul: Ő is nagy kedvenc. Folytonnövő, és kifejezetten korai (K3-at is megelőzte) fajta. Nagyobb (kb. Mobil) méretű termésekkel, enyhe, de kellemes, gyümölcsös ízvilággal. Ő jövőre is lesz. Aztán itt van a mi "ismeretlen" elnevezésű fajtánk, ami egy krumplilevelű fajta. Ő az elmúlt 2 évben determinált volt, de idén teljesen mást hozott, mutatott, mint eddig. Hatalmas, erős bokrot nevelt, és tulajdonképpen folytonnövő volt, de minimum féldeterminált, mint pl. az ökörszív. Nagyméretű terméseket nevelt, nagy bő hozammal, bokronként 4,5 kilós átlaggal. A 6 bokor 26,5 kg paradicsomot adott. Ő volt a befőzési programunk alapja :)) Ökörszív: Nem vártam tőle sokat, de nagyon kellemes meglepetés volt. Korán érett, nagy méretű, egészséges, jó ízű terméseket hozott, és a növény sem volt kényes. Koktélok. Olvastam egy tesztet a neten, hogy melyik a legjobb koktél stb... Na, beszereztem a gyártó oldaláról a nem éppen olcsó magokat, elküldték Németországból postán a Samen Pfann gyártótól. Azt kell mondanom, hogy nem volt egyik fajta sem nagy szám, egyik sem lesz jövőre. Nugget f1: Sárga, ovális alakú, elég kisszemű, nem is kiemelkedő ízű paradicsom, felejtős. Ravello f1: Ovális, nagyobb szemű(20-25 g) , de nem igazán telt ízű fajta lett nekem. Trilly f1: San marzano típusú, 20 g körüli termésekkel. Bőtermő, a három közül a legjobb ízű, de ez is (mint a másik kettő) repedésre hajlamos volt. Strabini: Na ő volt az abszolút meglepetés. Egy Lidl-ben vett paradicsomból fogtam a magokat, próba szerencse és kíváncsiság alapon. Olvastam én, hogy hibridből nem érdemes magot fogni meg milyenek, de hajtott a kíváncsiság. Későn vetettem (05.12), egyből a helyére pikíroztam (06.01.). Nem fűztem hozzá nagy reményeket, de egyszer csak beállt a két db palánta, elkezdett erősödni, és valami gyönyörű, erős növény lett. 17-22-es fürtökben ontotta a 25 g körüli, nagyon finom terméseket, amik ráadásul még repedni sem voltak hajlandók, akármennyi eső esett egyszerre augusztus végén. Nagy mennyiségben adott, nagyon finom paradicsomokat, jövőre valószínűleg ez az egy "fajta" koktél lesz.
Paprika. Idén először vásároltam profi magokat, és nem csalódtam. A Capsico két hibridjét vetettem (Goldano és Carina), nevelgettem, és egy aranyalma nevű almapaprikát, plusz egy-két szintén profi fajtából vettem palántát érdekességként. Goldano f1: Csodálatos, vastaghúsú és nagyon finom, hatalmas (170-250 g) terméseket hozott, nagyon nagy mennyiségben, kötöttek a termések hidegben, melegben... öröm volt gondozni, nevelgetni. Carina f1: Nagyon bőtermő, iszonyatos mennyiségű virágot hozott, kötött ez is minden körülmény között. 110-140 g közötti terméseket nevelt, ő is lesz jövőre. Ez a fajta volt a legkoraibb, pedig a Goldano is az. Cahuna f1: 2 db palántát vettem. A Carinától picit lassabb, de nagyobb szemű, bordóbb, látványosabb terméseket ad. Az íze ugyanakkor nem volt jobb, mint a Carinának. Kapitány f1: egy db palánta volt, de ez az egy sokat hozott, íze is jó. A termések mérete az előbbi két fajta között volt vhol. Caludius f1: szintén egy bokor volt, az első hullámban nagyobb terméseket hozott, aztán picit kifulladt. Rezigo f1: Korai, nagy bigyójú, vastag húsú, adta szépen a paprikákat, figyelemre méltó fajta.
Tökfélék. Cerna spárgatök: Agrosel gyártó olcsó terméke, de második évben vetettem már. Nagyon szeretjük az ízét, állagát, jövőre már csak ez a tök lesz. Alba tök: Kipróbáltam, de minek? Az első körökben hozott 3-4 kilós nagy terméseket, aminek se íze, se bűze, és legyalulva, megfőzve is kásás, tartás nélküli volt. Kuka. Black Beauty: Hozta, amit kell, amit vártunk, ő lesz jövőre is, nem váltok, mert nincs értelme.
Ebben az évben a Hortiservice termékeit használtam a kertben. Quicklink: gyökereztető, gyökérfejlődést serkentő anyag, bevált, bár ezt nehéz megítélni szerintem. Trainer: Na ez tényleg jó cucc, érdemes, használni, nagyonszépen fejlődik tőle minden. Én fújtam mindenre, hálásak voltaka érte a növények. Scudo: aktív réz tartalmú növénykondicionáló anyag. Használtam rendszeresen, nem volt gombafertőzésem, és növénykondícionáló egyben ez is.
Kétszer kifújtam Amalgerolt is, ártani nem ártott :D
Ősszel pedig, ásáskor szintén a Hortiservice termékét használtam trágyázásra: Tribú a termék neve.
Az én spenótom szabad ég alatt van. Nem hiszem hogy kifagy. Némelyiknek van pici lomblevele. Én csak néhány szemet vetettem. Saláta-leveles kel-spenót salátát tervezek fogyasztani. Ebből csak a salátát szeretem, de a többiből is próbálok közé csalni. :)
Még 3 szál Húsvéti rózsám van a fólia alatt, és van 10-15Müncheni sör, azok még nőnek. Az áttelelő saláta hatalmas levelekkel foglalja el a teljes belső teret az alagútban, azt is eszegetem. A kert meg tele van apró salátával mert féltem nem lesz, és szórtam minden felé. 😉
Amikor a retket vetettem, fél marék Edit féle áttelelő salátamagot is beszórtam a fólia alá. Ez már így veszett, a neve Edit féle saláta mag marad az eredeti név ismerete híján. Erősen nőnek, persze nem fejes, de ehető méret. Ezek vajon a tél folyamán is nőnek fagymentes időben?
Mindenhova szórtam. A vörös-és fokhagyma ágyásba, a földieper ágyásba is. Azok még picik, kelegetnek.
A füst legalább olyan ártalmas az egészségre, mint az előírás szerint alkalmazott növényvédő szerek.
Elég lehangoló, mikor kerti munka közben kifújod az orrod, és szürke lesz a zsebkendőd. Míg itt-ott égettek, ez volt.
A szalonnasütés kevesebb füsttel jár, mint az avarégetés. És az ahhoz elégetett fa se sok, nem hiányzik annyira a kertből, mint egy egész fa összes lombja. A kettőt nem lehet összehasonlítani.
Persze, én se rakok ki semmit. De vannak, akik nem akarnak komposztálni, nem is veteményeznek, csak van pár fájuk és nyírják a füvet, ezek jobb, ha kirakják, mint ha elégetik.
A szomszéd zöldhulladékát is hasznosítom, egyeztetjük, mikor nyírnak füvet és átveszem a nyesedéket, összegereblyézett lombot. Az utcából más helyről viszont már nincs energiám összeszedni.
A szavaidból azt veszem ki, hogy a tűz káros. Tehát se szalonnasütés, se fűtés, se gyertya világitás, és még sorolhatnám. Azt írtam, hogy az égetést csak módjával. De nem kell menekülni tőle. Több esetben hasznos, mint káros. Vagy legalább is hasznosabb, mint ártalmas. Most kiskert tulajdonosokról beszélek. Nagyüzemi mg.-ben más, de! Évezredek óta alkalmazták, és alkalmazzák mai napig is. Mint írtam van előnye és hátránya. De nem kell népi hisztériát kelteni a károsanyag kibocsátásból. Kiskertben az égetés csak egy kis területre korlátozódik. Nem öli meg a talajéletet, mint sokan gondolják. Én vegyesen alkalmazom. Komposzt + égetés + zöldhulladék elszállítás.
Mondjuk a lisztharmat a föld felszínére szórt spórából fertőzi vissza a növényeket.
Ha azok nedvesek pl a hajnali ködtől-párától, és jön egy szél, ami képes felkapni a porózus talajfelszínt, akkor a spóra rákerül az ázott nedves, még zöld növényi részre, és ott fertőz be. Vagy olyan esőkor, mikor a takaratlan talajfelszínt megcsapkodja egy eső, és a felcsapódó sáros vízzel kerül vissza.
Komposztban pl ha annak megemelkedik a hőmérséklete, akkor el tud pusztulni. De az ellen legjobb a takart talajfelszín.
Nem mintha számítana, ha kiskerti körülmények között a második-harmadik szomszéd elhanyagolt kertjéből, vagy parcellájáról felkapja a szél, és áthozza hozzád.
Kabócát azért írtam, mert az a szívogatásával veszi fel pl a most totális szőlőpusztítást vizionáló aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmát, és repül át x száz métert, és oltja be a következő tőkébe. Az ellen se mész semmire égetéssel.
Régen ugye a tarlóégetés volt a menő (meg kicsit más kontinensen az esőerdő-égetés...), mert megspórolt egy csomó költséges munkafolyamatot. Nem azért, hogy megakadályozza a gombásodást! Nem mellesleg kizsigerelte a talajokat.. Égbeküdte az egyébként műtrágyával később visszapótolandó tápanyagokat. És a műtrágyázás soha nem volt, vagy lesz olyan széles spektrumú, mint a természetes körforgás.
Én nem pont rovarok ellen égettem amíg szabad volt, hanem pl. a borsó lekerült szára-levele mindig csupa lisztharmat volt. Nem tudom, a spórákkal mi lesz a komposztálóban.
Amúgy persze, minél többet vissza tudunk forgatni, annál jobb.
Minden elégetett szerves anyagot (meg zöldzsákosan elszállításra kerülő kerti hulladékot,stb) a saját földedtől vonsz meg. Aztán pótolhatod szerves és jó messzire gyártott műtrágyákkal..
Úgyhogy köszönöm szépen, de én minden, a kertben termelődő "hulladékot" visszajuttatok. Komposztálva, vagy talajtakarónak.
Ha rendesen komposztálsz, az a legtöbb fertőző ágenset elpusztítja.
Annál jóval több az olyan, ami ellen meg nem tehetsz semmit.
Dióburok fúrólégy, poloska, kabóca úgyis odatalál máshonnan, aztán hozza a saját, vagy a közvetített kártételeit. Ezek ellen meg úgysem mész semmire az égetéssel.
Azért, mint írtam, az égetés nem ördögi találmány. Csak ésszel és módjával. Nem kell mindent szalonnasütő alapanyagnak felhasználni. De fertőzött, beteg, nem, vagy csak kemény mérgekkel írtható rovarkártevőket, leghatásosabban a tűz emészti el. 😁
Sajnos vannak az un. panelből kiköltöző lusta f...ok, akik csak a gyepet értékelik. Ha lehullik a falevél, akkor azt égetéssel semmisitik meg. Mert az a "szép ződ gyep" 😂
De hogy egy tő prit, vagy ubit elültessenek, ÁÁÁÁÁÁ azt nem. Nem túrja a földet. (ha tenné, nem kellene annyit égetni) A LIDL-es pari, na az finom. (kissé gázolaj ízű, de nem mlesz koszos a körme alatt).
Igen, ez az égetés-téma közel sem egyértelmű. A kártevőktől szabadulás kevesebb permetszerrel a jó oldala. A füsttel teli levegő a rossz. Különösen, hogy vannak, akik egyszerűen lustaságból égetnének olyasmiket is, amik nem fertőzöttek. És ezt ellenőrizni kb. lehetetlen.
Részben igazad van, részben nincs. (ill. szerintem).
Anno nagyapáink körében az égetés nem volt sem tiltott, sem ördögtől való. Sok kártevőtől szabadultak meg így. Kevesebb permetszert juttattak ki a környezetükbe. A komposztálásat is ismerték. Nem volt annyi invazív kártevő. Ha valaki a tarlót nem égette fel ősszel, annak következő évben nagy volt a pocpk kártétele, viszont szép pipacsos volt a búzája. (meg is szólták érte)😁
Szóval az égetés nem ördögtől való, csak azt is ésszel kell csinálni.
Én komposztálnám. Nem valószínű, hogy egy atka túléli, ha eltölt egy évet egy kupac belsejében, ahol szép lassan lebomlik a táplálékával együtt. Csak ne a tetejére rakd.
Szerintem be is lehetne ásni, nem hinném, hogy a föld alól kitornásszák magukat.
Nagyon jó, hogy nálunk már teljesen meg van tiltva az égetés. A zsákban kirakott zöldhulladékot elviszik, és jó a levegő, nyugodtan lehet ablakot nyitni.
Régebben nem így volt, egy időszakban szinte állandóan füst volt. Pesti munkahelyemről hazafelé jövet leszálltam a vonatról, és a cég kertjének orgonaillata után tömény füstszag fogadott.
A tormát ki lehet írtani. Módszeres kapálással. Ahogy kibúlyik kapa.. mindíg és kíméletlenül. Olyan mint a tack. A gyökérben tárolódó erővel kihajt, de ha nem hagyjuk vegetálni egyszer csak kimerül.
Amikor még a Bakonyban kertészkedtem, a torma kiirthatatlanul terjedő gyom volt a kertben. Ha ásáskor bennmaradt egy pár centis darab, okvetlenül kihajtott.
Nálam sem volt torma, tavaly kaptam a szomszédtól pár darabot, feldarabolva letettem őket.
Tavasszal volt amelyik kihajtott, volt amelyik nem.
Ezenkívül kipróbáltam a Kisvakond videóiban mutatott módszert is, ő a bolti tormát hámozva a héjdarabokat összegyűjtötte, és letette a kertben egy kis gödörben laza földdel letakarva.
Ebből következő évben kis vékony növénykék lettek, amiket óvatosan kiásott, megszabadította az oldalgyökerektől, megfelelő darabokra vágva tette le végleges helyére.
Nekem csak néhány eredt meg a héjdarabokból, de még nem nyúltam hozzájuk.
Gyanítom, hogy sokára lesz ezekből felszedhető tormám, habár nem is arra szánom, hogy a húsvéti sonkához legyen, elég, ha kisebb darabokat tudok kivenni, segít tartósítani a céklát, és a kovi ubiba is szoktunk tenni, ide nem kell vastag darab...
Nálam is homok van, de azon gondolkodom, hogy hogy irtsam ki a torma nagy részét. Annak idején egy tavaszi napon a hűtőben ősz óta aszalódó darabka tormát dugtam le a kertben. Ahányszor felszedünk belőle annyiszor hatványozódik. Nem létezik olyan, hogy teljesen felszedjük, mindig maradnak bent gyökerek, azokból újabb tövek lesznek. Bármilyen hasznos és finom, ennyi amennyi van már sok.
Nálunk is mindig laknak ott meztelencsigák, meg elég kényelmetlen is lenne kihalászni onnan, amit beleteszünk. Szerencsére jó a pince, hideg, párás, homokos aljú.
A vízóraakna jó tárolóhely, ha elég nagy. De leszoktam róla, mert eddig mindegyikbe bejártak a kágyillók. Azok pedig nem tesznek jót a tárolt zöldségeknek.
A felszínhez közeliek megfagyhatnak, a többit különböző állat megrághatja a földben, csírázásnak is indulhatnak, ha hosszú az enyhébb időszak. Ami nem fagy meg, megédesedik. A rágottak a sérülésnél rothadásnak indulhatnak.
A mélyebben lévők túlélik a telet, következő évben kihajtanak és gyomosítanak. Ezeket persze nem szándékosan hagyom bent.
Volt kint -10 fokban céklám, nem fagyott ki. De azért én is felszedem mielőtt ez eljön. Festékes vödörben tartom a kamrában rajta a tető. Tavaszig mindig elfogy mert kevés van, de nem fonnyad a vödörben. A kamra 10 fokos.
Nálunk tegnapelőtt a ház mellett, kb. 2,5 méteren volt -5°C, de a céklának semmi baja.
Figyelem az időjárás jelentést, és akkor szedem föl, mikor éjjelre már -10 közeli hőmérséklet vagy nappalra is fagy várható. Egy-két napra előre elég megbízható az előrejelzés, és a céklát elég gyorsan ki lehet kapkodni, nem kell nagyon hozzákészülni.
Nekünk párás pincénk van, ott tárolom, de igyekszem minél később kiszedni.
Nálam a pari lefagyott, ami kint volt. De nem bánom. Már nem volt igazi napíze. (komposzttöltelék lett. 😁
Répát ma szedtem fel, és a céklát is. (igaz még maradhatott volna a földben, de ma volt kedvem hozzá. Azasszny😂 szörnyülködött, hogy mik azok az ősförmedvény céklák és répák?
Mondjuk, annyira nem baj, ami volt még-leszedtem-sok paradicsom-de a takarónövények között, a homoki zab, erösen elkezdett felmagzani, nyesegettem a tetejét.
Valóban, a felső résznél kezdődik a barnulás, aztán kezd szivacsossá válni. A barnás részt levágva (hámozva) gyönyörű fehér, rágásnak, járatnak semmi nyoma.
Köszönöm a gyors választ! A lombja gyönyörű volt egész idő alatt, most is. Az egyik ágyásban nem volt ilyen probléma, a körülmények pedig azonosak. A talaj inkább kötöttebb, sokat segít a mulcsozás és a trágyázás.
" A bórhiány hatására a gyökér belső szövetei elhalnak, barnulnak, sötét, sűrű váladék keletkezik.A felszínen járulékos gyökérképződés és korlátozott növekedés látható." Igen, ilyenek voltak, de még a váladékozás nem volt jellemző. Jövőre megpróbálom a bórtartalmú lombtrágyát, hátha segít, mert már tavaly is előfordult ez a rozsdásodás. Lehet jobb lenne olyan megoldás, szer, amit a talajba lehetne jutatni.
Sok munkát ad a kert, vannak még feladatok. Mostanában ásom ki a gyökérzöldségeket. Még a karalábé is a földben van. Későn palántáztam brokkolit és karfiolt, még csak most kezd növekedni a (virág"), nem tudom, lesz-e belőe valami. A fokhagyma egy része már földben van, hétfőn lesz majd folytatás.
A petrezselyem "rozsdásodása" leginkább bórhiány következménye, ami a meszes és száraz talajban jellemző. Ezen kívül a peronoszpóra vagy más gombabetegségek is okozhatnak rozsdás foltokat, különösen ha a termesztési körülmények (pl. rossz levegőáramlás) nem ideálisak.Okok és tünetek
Bórhiány:Száraz és meszes talajon a növény nehezen tudja felvenni a bór nevű mikroelemet, még akkor is, ha van a talajban.A bórhiány hatására a gyökér belső szövetei elhalnak, barnulnak, sötét, sűrű váladék keletkezik.A felszínen járulékos gyökérképződés és korlátozott növekedés látható.Gombabetegségek (pl. rozsda):Számos gombabetegség, mint például a rozsda, rozsdás foltokat okozhat a leveleken.A rossz levegőáramlás és a nedves körülmények elősegíthetik a gombák elszaporodását.
Megelőzés és védekezés
Talaj javítása:Meszes talajon a bórhiány elkerülése érdekében javasolt bórtartalmú lombtrágyát (pl. bórax, bórsav) juttatni a növényekre.Mivel a szedés nem orvosolja a problémát, megelőző intézkedésekre van szükség.Megfelelő termesztés:Biztosítson elegendő helyet a növények között a jobb levegőáramlás érdekében, ami segít megelőzni a gombás megbetegedéseket.Rendszeresen ellenőrizze a növényeket kártevők és betegségek jelei után.
Itt a takarónövényzet megfogja a reggeli párát. Ahol nincs-oda halmoztam füvet-szalmát. Ma már duggattam, nem volt nehéz. Elötte kicsit ásóvilláztam, ennyi.
2 e egy kiló a gazdaboltban amugy.
a szomszéd tormát ültet, és csákányozta a földet.
Vettem borsót is...nem nagyon szerettem, de van hely, hadd teremjen.
Én 21.-én fogom duggatni a fokhagymát és a vöröset is. Illetve rónát húzok és bele rakom mert csont száraz a föld, duggatás most kizárva. Kedden kellemes lesz az idő, utána pedig esőt jósolnak. Hátha...
Mo.-on is van Vonyarc nevű település. Pesttöl nem messze, északon. Meg Vonyarcvashegy.
Ha már ennyire :-)
Anno még a vadvizi kajakos multamból származik, Budapesti kajakostársam alkalmazta. Ha valami "böszme"-nek kinézö dolog következett a folyón, és voltak, akik nem vállalták be az átevezést, azokra mondta "vanyircok"
Vagy, hideg volt már az alpokban, és nem mindenki csövezett a folyóparton, elmentek panzióba - "vanyircok"
Megsütöttünk régen valami rossz kolbászt a parton, amitöl mindenkire rájött a hasmars, csak rá-meg rám nem :-) Vanyircok
És ez egy-nem túl nagy-de teljes sportkultúrán belül-egy elfogadott -és értelmezett jelentésű szóvá vált.
Ennyi a története-ha már igy feldobta a topikforgalmát.
Inkább kicsit lenézö jelentésű-"Nem olyan kemények, mint mi" de nem sértöen. Amolyan nevetös jelzö volt.
És terjedt, mert idehaza családon belül is használjuk.
Tudom, hogy a fly az eredeti. Kíváncsi voltam, hogy másnak eszébe jutott-e már a jelentésváltoztató betűcsere. Később megbeszéltem Geminivel, egyetértettünk, hogy én egy kis valószínűségú létforma vagyok. :-)
A fokhagymát tegnapelőtt. Az elefántfokhagymát nem szedtem fel, úgyhogy az is el van duggatódva. Már hajt.
Az emeletesből elültettem, ami már hajtott, meglátjuk, lesz-e belőle előbb újhagyma, mint a télen duggatott fóliásból. Ha nem, az se baj, van elég fejes, és azt jobban szeretem.
A Google AI szerint: A Vonyarc szó egy szláv eredetű településnév, amelynek jelentése vincellér. A szó a település ősi, hagyományos tevékenységére, a szőlőművelésre utal.
A "Vanyirc" szó jelentése nem kereshető a szótárban, mert egy földrajzi név. Legvalószínűbb, hogy egy régebbi helységnévből vagy személynévből származik, és a helyi történelemhez kötődik az eredete.
Nekem is az volt rajta. A mustár jó-de nem nö meg méteresnél nagyobbra. A lóbabot korán kell vetni-és termése is van, de az is megáll bö méternél. talán másfél, és dus zöldje van.
Nekem minden állateledel kikel. Magkeveréket direkt erre a célra veszek.
Talán a zab..... de nem tudom, mikor lehet...az jó magas.
Igen, árnyékolnám a málnát. Van előtte egy datolyaszilva fa, de mivel nem tudom hogy kell metszeni, eléggé lepusztult állapotba van már. Most szüretelem épen. Annyi van rajta, meg se eszem.
Milyen célra szeretnéd használni, attól függően lehet, mustármag, spenót, most duggatott zöldhagyma, saláta, habár ha a növénytársítást is figyelembe veszed,
Tudtok olyan egynyári növényt amit vethetnék a mála elé déli oldalra és hamarabb felnő mint a málna érése? Cirokra gondoltam, de nem tudom amit árulna kisállat kereskedésben csíraképes-e.
Itt az egyik szomszédnál folymatosan van egér méreg kirakva. Ezért már a környéken se él macska. Az enyém azért élte túl, mert nem ette meg az egeret. nem is vadászott. A vakondtúráshoz odaszaladt amikor az mozgott, de csak megpofozgatta a tejét. A vakondnak ez elég is volt ahhoz hogy máshol dúrjon.
Kb 30 éve mikor megvásároltam a telkemet töménytelen mennyiségű pocok volt a területen. Minden mérget módszert kipróbáltam de nem váltak be. A problémát végül a cicák oldották meg volt mikor 8-10 is volt a kertembe. Sajnos nem mindegyik vadászik de szerencsém volt mert volt közöttük mindig 1-2 amelyik könyörtelenül pusztította a pockokat. Most három van de csak az egyik vadászik közülük annak ellenére hogy a kedvesem "svédasztalt" rendszeresített az étkezésükre.
3-4 szemet teszek a járatba, aztán eltömítem a járat bejáratát. Én ügyelek arra hogy ne temessem el a beszórt hatóanyagot, ezért kis vödörben gyúrmaszerű sárgombócokat készítek, azzal zárom le a nyílást. Pici megy a lyukba is, a felső részét meg ellapítom, jól lenyomom hogy ne bontsa ki. Szomszéd módszere hogy beszór 3-4 szemet, aztán betapossa a járatot.
Most csak a telek távoli részénél vannak lyukak, csak akkor akciózok ha közelednek a kert felé vagy van már kártétel. Nálunk csak távoltartani lehet valamennyire, mert a határból vonulnak befelé a kertekbe. Mögöttünk kis erdősáv, az után pedig szántó van. Ide minden bejön. Újabban az aranysakál is csinálja a ramazurit és mindenhova szarik.
Én kénytelen voltam a pockot irtani, mert kivétel nélkül mindent megettek. Az évelő virágot is kiették amikor a veteményesben már semmi nem volt. Sajnos sokkal több a kártevő, mint ami védi a növényeket. lassan nem lehet elférni se tőlük.
Ez korábban szinte kiirthatatlan volt, folyamatosan sokszorozta önmagát, részben tőosztódással, részben a bullbillik révén.
Tavaly tapasztaltam először, hogy a kert kiürültével a pockok erre is rákaptak, pedig régebben soha nem nyúltak hozzá.
Télen úgy eltűntek, hogy csak mutatóban maradt pár tő, amiből szaporítóanyagot kellet fognom, de ez olyan kevés lett, hogy az új helyre telepítve csak fél ágyásra volt elég.
Ha a pockok idén is rámennek, akkor kipusztulhat a régi állományom, amit a 80-as évek óta folyamatosan fenntartottam, azt nagyon sajnálnám.
Én is a zöldbab helyére szeretnék majd ültetni, mert azt locsoltam, és még mindig van rajta, ezért úgy gondoltam, ott majd jó helye lenne az őszi fokinak.
Nem locsolt területen esélytelen jól megmunkálni a földet.
Tavasszal a régi háznál kiásattam az összes virághagymát, tulipán, jácint, nárcisz, és amikor felszámoltam a járda melletti növényeket,
gondoltam ideje elkezdeni ültetni a hagymásokat. Nem tudom mi lesz belőle, mert kb 5 centire tudtam lerakni, ha jön egy nagy eső lehet lemossa róla a földet,
így nem is folytattam, kb 4-500 hagymám van, de ha nem lesz a fagyokig egy kiadós eső, nem tudom hogyan fogom ültetni.
A retkeket már szedem, de hiába van borongós idő, napi szinten kell locsolnom, mert a föld úgy beissza a vizet mint a szivacs.
Én a zöldbab helyére dugdostam egy kis hagymát. Nem ástam, csak beyzórtam komposzttal és lazítottam, megmozgattam benne az ásót. Ugyanide ment egy fél sor spenót is. Az már ki is kelt. Még akarok majd spenótot az üvegházba is, de ott még minden növény ott van, érik a paradicsom, van még paprika.
Kiszedtem a batátát. Nem lesz többet, alig lett normális méret. Vékonyak és hosszúak (akár 50 cm is). Persze mind beletört, főleg hogy száraz a föld. A helyére dugtam a z őszi fokhagymát. A tavaszi idén nagyon rosszul sikerült, kevés és kicsi fejek. Tavasszal vennem kell friss fajtát.
Még nem szántam rá magam a fokhagymaágyás előkészítésére.
Az emeletes hagyma sarjaiból elég sok hajtani kezdett, ezeket bedugdostam a magaságyásba, hátha lesz belőle még az idén újhagyma és ilyenkor hátha nem lesz kukacos. Vesztenivalóm nincs vele, maradt elég duggatni való hagyma későbbre is. Bátran bolygathatom ott a talajt, a paradicsom már elfagyott.
Itt is nagyon száraz a talaj. A ritka, esőnek látszó jelenségek inkább csak levélvizezésre jók.
Úgy megdolgozok a talajelőkészítéssel mint még soha. Alig lehet az ásót lenyomni az ágyásban, a göröngyöket meg nem lehet szétverni. Majd el pusztultam mire 2 nap alatt megástam, belocsoltam, komposztot terítettem, majd beleforgattam, elgereblyéztem. Ide jön a dughagyma és a saláta.
A fokhagyma ágyását tegnap kezdtem készíteni, remélem ma befejezem.
A saláta bakszakállt nem ismerem, eperparéjom van.
Jól mutat, de étkezési szempontból nem egy nagy szám. A levele apróbb, mint a spenóté, nem lenne kiadós. Azt nem kóstoltam, a spenótot sem szeretem. A termése édeskés, de amúgy nem sok íze van (nem hasonlít egyik gyümölcsre sem, inkább paréjízű), a magja szétrágva elég jó, szerintem finomabb, mint a termés húsa.
Az jó benne, hogy mivel úgysem legeljük le róla az összes termést, egy-egy szem bőven elég belőle, szétszórja a magját és magától kelni fog, nem kell sokat foglalkozni vele. Rövid életű. Az ősszel kikelt növények át szoktak telelni.
Én annyira sem vagyok tájékott mint te, viszont most a google keresőbe beírtam hogy hisztamin túlérzékenység, enzim. Az AI adott egy nagyon jó tájékoztatást a hisztamint lebontó enzim csökkent aktivizálódásáról, stb.
Szóval a lényeg vizsgálat kell mindenképpen, nem elég kísérletezgetni. Segítség pedig van.
Az ajánlott fórumon van némi tapasztalat, valami enzimet is emlegetnek, ami talán segít. Nem mélyedtem el a témában, csak belepillantottam, de mintha a diétán kívül is lenne valami lehetőség.
Nekem csak a körteecettel van saját tapasztalatom (cefrének szántuk, de elkéstünk a főzetéssel), attól borzasztó viszketés jött rám. Úgy fogyasztottam, mint az almaecetet szokás, szörpnek, egész finom volt. Sokáig nem tudtam mitől viszketek, aztán a neten bóklászva valahogy kiderült, az lehet a bűnös, ott is a hisztamin okozza. Egyébként nincs ilyen gondom, de ez emlékezetes volt.
Ezt a fórumot is a neten találod. Ha aközött a néhány ember között akik látogatják ezt a fórumot olyat találnál akinek bőven van tapasztalatata, akkor sem biztos hogy olyan élelmiszereket ajánlana amiket ugyanolyan jól tolerálsz mint ő. Ha nem tudod kikísérletezni magadnak, érdemes lenne dietetetikushoz fordulni.
Kérdezd a chatgpt-be hogy mit nem szabad és mit ajánlott fogyasztani hisztamin intolerancia esetén. Én beírtam kíváncsiságból, de hosszú, nem másolom ide.
Ha valamiért csinálnák átteleltetést, az azért lenne, mert erős paprika függő vagyok.
Nyári szezonban ellát a kert, van zöld hegyes erős, almapaprika, csili, aztán jön a téli szezon, amikor kénytelen vagyok beérni a bolti hegyes erőssel, ami vagy erős , vagy nem, kiszámíthatatlan.
A tescoban néha árulnak csili csomagot is, ilyenkor lecsapok rá, az megbízhatóan erős, a többi lutri.
Alig várom a nyári szezont, hogy legyen saját.
Lehet, hogy veszek egy cserepes csilit, hátha azzal jobban kihúzható a téli szezon, ilyen tapasztalatom még nincs...
Az erősségnek nincs nálam felső korlátja, az erősebb gazdaságosabb, abból kevesebb fogy egy étkezésnél.
Volt olyan paprikám, amit egy hétig ettem egy darabot, mikroszkopikus darabokat lehetett enni egy-egy falathoz, de még úgy is égett a szám... :-)
Akkor azt érdemes teleltetni, ha van hely. Csak ne lenne olyan hatalmas...
Nálunk 2-2 tő van kb 15-20 literes cserépben, összességében magasabbak, mint én. Visszavágni most nem lehet, tele van terméssel a fölső rész. Ha megússzuk ezt a hetet és utána jön egy melegebb időszak, akkor megérhet és utána talán lehetne vele kísérletezni, csak nincs megfelelő helyem. A teleltető túl hideg, a lakásba nem viszem. A kamrát még megkockáztathatnám,onnan nem jutnának el a palántákhoz a tetvek, világos is, de ekkora növény ekkora edényben nem fér be oda.
A lila paprikát nem érdemes teleltetni, az hamar virágzik és terem is, ilyenkor már van érett termés rajta, a másik csilinken is. A szőrösön 8 tövön érik összesen 3 szem, az magnak elég lesz, enni meg nem túl jó.
Hamarabb. Úgyhogy több érik be rajta, mint az idén indultakon. Más paprikáknál nem nagyon szokott érdekelni, beérik-e, de ennél igen. Akkor lesz valami gyümölcsös beütése. És mintha a színeződéssel a húsa is vastagodna.
Nálunk nagyon jól megvolt a lila díszpaprika a fürdőszobában, csak a tetvek okoztak gondot. De ez egy nagyon világos fürdőszoba, van egy földig érő üvegtéglás rész, az előtt volt, és nincs túlfűtve. Éjjel nem megy a fűtés, nappal is 20 fok alatt van a hőmérséklet.
Nem maradt passzív, nőtt, virágzott, meg se nyúlt. A kaktuszokkal és egyéb fagymentes, hideg teleltetőt igényló növényekkel együtt viszont sose telelt át se ez, se a csokrosan termő hegyes fajta, csak a szőrös, ez utóbbi hidegtűrőbb (viszont étkezési szempontból elhanyagolható).
Már nem kísérletezek a teleltetéssel, nincs értelme. Alig esszük, amennyi kell, annyit le tudok fagyasztani vagy megszárítva elteszem, és ha tél végén elkezdek palántát nevelni, nyárra szép növényeim lesznek. A tetvek miatt kintről nem viszek be semmit a lakásba, nehogy tavasszal megtetvesedjenek a palánták.
Szerintem ha be szeretnéd vinni, akkor most, hogy ne fázzon meg a növény, mert elég neki a stressz, hogy átülteted,
nem biztos, hogy még a hidegnek is ki kellene tenni, habár nem tudom merre laksz, de felénk 4 fokokat írnak a hét közepére.
Egyébként küldtem egy levelet az átültetésről.
Nekem 2 éve volt balkonban nevelt chilim (már palántaként abba ültettem!!!), és azt teleltettem át, de a sok termés miatt amikor bevittem nem vágtam vissza,
csak januárban, így egész télen friss paprikát ettem (Nóra féle fekete chili volt), fűtetlen, üvegtéglás előszobában telelt.
Most tulipán-bohóc paprikával szeretnék kísérletezni, de még gondolkodom hogyan tegyem, mert 15o centire nőt, így a gyökerének sem elég egy 2o centis cserép.
Egyébként az élménykertész pont most tett fel róla egy videót, hogy miként kell teleltetni a paprikát, és a padlizsánt.
Habár nem minden pontjával értek egyet, mert pl nálam nincs semmilyen extra palántanevelési dolog bevetve, csak a sima ablakpárkány,- üvegtégla mögötti terület,
és mégis szép palántákat tudok nevelni. A paprika felszedésénél meg szerintem rögtön vissza kell vágni, és a leveleket leszedni, hogy a gyökeresedésre tudja adni az energiát.
Én chilit szoktam átteleltetni kb. 10 fokos kamrában. van fény. Mégis lehull a levélzet, tavaszra lesz ágpusztulás is, főleg vékony. Enélkül is jól visszavágom tavasszal, ha melegebbre viszem erőteljesen hajt és 1 hónappal előbb van termés mint a tavaszi palántán.
A pince is 6-10 fok között lehet, ugyanígy lehullhat a levél mint nálam, de szintem életben marad.
Még nem próbáltam pincében, fűtött lakásban ablak előtt szépen áttelel. Pincében talán a töve megmarad, ez függ a pince hőmérsékletétől is, de ha kihajt, akkor kell neki fény.
Sose ástam ki, de cserepest vittem már be, megmaradt volna, ha a kezelhetetlen tetűáradat miatt tél végén nem dobtam volna ki.
A fagymentes, de hideg teleltetőmben elég hamar tönkre szoktak menni a díszpaprikák. A szőrös paprikából egy-két tő telelt már ott át, de nem éri meg, szebb lett a tél végén vetett új tő.
A paprikának és a padlizsánnak nem jósolok nagy jövőt, és szerintem túl sok helyet is foglalnak, valami biztosabb dologgal jobban ki lehetne használni azt az ágyást. A paprikának meg lehet nyújtani a szezont, de nem hinném, hogy ott áttelel.
Ma rátettem már a tetöt is. Hihetetlenül nö benne minden. Kora tavaszi-100 x lerágott káposzta-besz@rok-Tavaszi magról kihajtott a paradicsom. Hajtott ki duggatott hagyma is.
Azért-ha tudtok esetleg tanácsot adni-gondolkodom-befűtök majd. most, hogy akciósan van rengeteg mécses-200 ft-3 nap .
A gluténháló a pihentetés során alakul ki. Vannak tudományos kenyérkészítők, akik még autolizálják (vízzel keverten pihentetik) egy jó ideig a lisztet, csak utána keverik bele a kovászt, és készítenek kenyeret.
Én elég lusta módon csinálom. Kimérem, és összekeverem az összes belevalót (liszt, kovász, víz, só) 1-2 percig gyömöszkölöm. Fél-1 órát pihen (mikor jut eszembe, az szerint) csak meghajtogatom(!) és ezt még 2x. Harmadszorra formázom, és megy hűtőbe. Másnap szoktam sütni. Max 10 perc foglalkozás van vele. Összesen.
Ez az előtésztás dagasztás egy fokkal jobb, mint a gyors, de a kovászban nem csak a sütőélesztő kiszelektál egytörzses (Saccharomyces cerevisiae) gombája van, hanem más élesztőtörzsek, és fajok is, meg mellettük vaj- és tejsavbaktériumok. És ez a közösség a hosszú kelesztési idő alatt 6-8-12 óra vagy több, fogja úgy lebontani a lisztet, hogy az emberi bélflórának kellemesebb anyag legyen.
Páromnak minden baja volt a pékségi kenyerekkel, amióta kovászolunk, és 12 óra körüli (hűtős) kelesztéssel készült kenyereket eszünk, jelentősen csökkentek a diszkomfort érzetei.
Ha valaki savanyúnak érzi a kovászos kenyeret, az attól lehet, mert túlérett, melegben tartott, tejsavbaci túltengéses kovászt használtak.
Érdemes hűtőben tartani egy etetési fázisra, akkor a tejsavbacik kicsit korlátozva lesznek a más szervezetek javára, majd sütés előtt szobahőn feletetni, és nem hagyni túlmenni. Tehát még növekedő ütemben lévő kovásszal bedagasztani a kenyeret.
Ez a téma itt talán nem fősodorbeli, de érdekelne. Ez a dagasztás utáni pihentetés hogyan hangolható össze egy kelt tészta kelesztésével? Ezzel függhet össze, amit valahol olvastam, hogy pl. a pogácsa akkor lesz a legfinomabb, ha egészen lassan kel - akár hűtőszekrényben?
Igazad van, talán érdemes megpróbálni, bár az eddigi módszerrel is ízlett a végeredmény. Ettől még tényleg nem lesz savanyú.
Azt eddig sose figyeltem, hogy szakad-e a tészta, nem is értem a problémát. Gyúrom, amíg úgy nem érzem, hogy elég, ha kívánkozik még bele valami, akkor beleteszem, aztán valami kisül belőle, amit általában jóízűen megeszünk.
Egyszerre fél kiló lisztből készül, kettőnknek ez is több napra elég.
Nekem is van némi rálátásom a dolgokra, mert mielőtt lakatos-hegesztő(tanonc) lettem, úgy 29 évet lehúztam egy pékségben. Az, hogy dagasztás közben szakad a tészta, az teljesen normális dolog, mert nem tudsz kézzel olyan gyorsan dagasztani, mint ahogyan a sikérváz kialakul. Erre a problémára találták fel a gyors- és az intenzív dagasztógépeket - ami sem neked, sem pedig nekem nem lesz otthon, belátható időn belül. :) Az bedagasztott tészta pihentetése segít helyreállítani a szakadozott sikért. Kézi dagasztás esetében ~90-120 perc pihentetés javallott(ha jól emlékezem). Amúgy manapság a lisztes zacskókra rányomtatják a liszt minőségét is. Érdemes az A2-t keresni.
@Nóra: Én alapvetően lusta ember vagyok, ezért sem szeretem bonyolítani a dolgokat. Ezért javallottam a rövid érési idejű kovászt. Liszt+kézmeleg víz+élesztő, nokedli állagúra elkever, ~4-5 óra múlva dagaszt. Semmi filrefranc.
De ezek -1 fokon elfagynak. Tudom, hogy mostanában nagyon enyhék a telek, de amikor lemegy -8, -10 fokra, ha csak rövid ideig is, hogyan véded meg őket?
Itt vannak a paprikák, amik bekerültek a keltetöbe.. Meg augusztus elején kikelt padlizsán, helyben megtermett mángold, másodvetés jégcsapretek. 2 nm sincs, a plexi oldal-tetö-nyáron lekerül-olyankor magaságyás. Már visszaraktam. Kora tavasszal, mécsessel fűtöm, ami egy cserepet melegit. 13alá éjjel sem ment. Terem a paprika, és a padlizsán is, diónyi.
Most akciósak a mécsesek mindenütt, 200 ft-ért 4 éjszaka fűt.
Mint lentebb írtam, arra gondoltam, hogy a lisztből marad ki valami adalék, pláne, hogy hatósági lett az ára, de mostanság drága liszteket is próbálgatok, és szinte minden esetben ugyan azt tapasztalom, lehet a kezem már nem a régi, és nem tudom annyira kidolgozni, de úgy szoktam mint lentebb írod, hogy amikor már úgy ítélem meg, hogy jó a tészta, kb fél órát pihen, majd a kis "segédeket" egy két átforgatással újabb talajra helyezem (az unokatesóm szavaival élve, mert ő aktívan részt vett egy pékség életében, így tőle szoktam menet közbe tanácsot kérni, ha valami nem tetszik a tészta állaga kapcsán), majd újabb kb fél óra és akkor kezdek dolgozni vele. A végére mindig jó lesz a tészta, csak az első fázisban szakad. Van dagasztó gépem is, de jobban szeretem ha Én dagasztom.
Nem szeretem bonyolítani, úgy használom a szárított élesztőt, ahogy a zacskóra rá van írva. Simán belekeverem a lisztbe, belerakom a hozzávalókat (néha sült tököt, olajbogyót, főtt krumplit is, mikor mit) és összegyúrom. Gyúrás közben kialakul, mennyi vizet vesz föl.
A 40 fokra állított villanysütőben megkel, aztán fölcsavarom a hőmérsékletet és megsül.
Ha szakad, az sok mindentől függhet. Alapesetben dagasztás közben ez teljesen normális dolog. Ezért kell utána ~1 órát pihentetni, hogy a sikérváz rendeződjön.
A fehértermékeknél rövid érési idejű kovászt illik alkalmazni. Azaz gyúrsz||keversz (a hígabb verziót javallom - azaz fuckanal-lal bekeverni) lisztből, vízből és élesztőből álló alaptésztát, 3-4 óra múlva rádagasztasz (+liszt, só, esetleg aszkorbinsav ha gyér a liszt minősége), lehet formázni, majd keleszteni és sütni. Nem lesz savanyú. Élesztő helyett persze lehet kovászmagot is használni, de akkor erőteljesebb savanyítással és kisebb lazító hatással kell számolni.
Nem tudom milyen ketchupra gondolsz, de nekem a házi készítésű paradicsom felbontás után a hűtőben egy hét után simán penészedik,
és állítólag Én vagyok a balfék, mert már több ismerőst kérdeztem, és nekik semmi sem történik a paradicsommal ha felbontás után bekerül az üveg a hűtőbe.
Arra gondoltam, hogy vagy azért mert nincs benne tartósító, vagy azért, mert kevés van benne?
Ugyanis van amikor teszünk bele tartósítót, és van amikor csak a dunszt tartósít.
A kenyér nálam sosem penészedik meg, mert vásárlás után rögtön lefagyasztok 30-50 dekákat zacskókban és mindig csak felhasználás előtt veszem ki. Jó friss marad így, nem szárad ki, nem penészedik.
Nem kovászos kenyérről beszélek, hanem a sima, legolcsóbb fajta kenyerekről. A kovászosak drágábbak. Habár hallottam, hogy itt is trükköznek, kiskapuznak. Nem mindegyik igazi kovászos, amit kovászosként hirdetnek.
A fiam rendszeresen süt igazi házi kovászos kenyeret. Néha ad belőle. Frissen (sütés után max. 6-12 óráig) még egész tűrhető, de aztán megkeményedik és rágós lesz. Elég tömött, nehéz is. Jobban szeretem az élesztőset.
Nyíregyháza környékén lakom, régebben mindig jól sikerültek a házikenyerek, Kenyérsütőt használok, de mostanában nem kell meg a tészta, se a száritott élesztővel, se a friss élesztővel. Fél siker ha előtte külön kelesztőtálban , pihentetem meleg helyen. De régen, minden hókuszpókusz nélkül csak beledobáltam a kenyérsütőbe mindent és szépen kisült a kenyér.
Nekem a saját sütésű zsömlém meg tud penészedni. Igaz, hogy az nem kovászos, szárított élesztőt használok. Tudom, hogy a kovász az igazi, de kevésbé ízlik a savanykás kenyér.
Egyszer kaptunk egy dobozos olasz kuglófot és megfeledkeztünk róla. Egy év múlva pont ugyanolyan volt, mint újkorában, azt inkább nem ettük meg.
Nem egy ördöngösség saját kovászt készíteni. Az enyém már több , mint egy éves.
Megsült kenyérben elvileg meghalnak a bacik és élesztőgombák, amik a kovász alapja lenne. De mint táptalaj működhet kovásznak, csak az ugyanaz, mintha lisztből állnál neki. Illetve a lisztben azért mégiscsak előfordul már ilyen-olyan spóra, baktérium...
Én most azon morfondírozok, hogy veszek egy kovászos cipót felszelem, megvárom míg kiszárad teljesen, majd ledarálom finomra, és ebből készítek kovászt.
Megfigyeltem, hogy mostanában a bolti kenyereknek érdekes, mesterséges illatuk van. Kicsit savanykás illat, de nem ecet. Olyan, mintha valamilyen ízfokozót vagy aromát tettek volna bele.
Szerintem akkor egyelőre ne csinálj semmit, aztán mikor már tényleg jönnek a fagyok, szedd le.
A liluláson ne izgasd magad. Van, amelyik fajta hajlamos rá, ha nem, azt a mag zacskójára rá is szokták írni, de hát nem piacra termelsz, jó az lilán is.
Én biztos nem vacakolnék átültetéssel. Amit nagyon óvok, azt eleve cserépbe ültetem, a többit leszedem, ha látszik, hogy már többet úgyse fog produkálni és kell a termés.
Ami nem a fóliában van, azt éjszakára letakarom fátyolfóliával (lehet nejlon vagy papír is, éjszakára mindegy), ha alacsony, vödör is mehet rá. Jöhet még meleg idő, érdemes átvészelni azt a pár hideg éjszakát.
Az még önmagában nem baj, ha belilul. Ha túl hideg van neki, a levelek is kókadnak. Nálam a lila paprika a legkényesebb, az valószínűleg le fog kókadni, de pár hideg napot ilyenkor még át szokott vészelni.
Szóval én úgy tervezem, hogy most még nem csinálok semmit, de majd még figyelem az időjárás jelentést, ha fagyveszély lesz, takarok.
Ma a kora reggeli kertszemlén szomorúan konstatáltam, hogy lassan, végleges paprika szüretet kell tartanom, mert tegnap még a zöld hegyes erős nem volt annyira "színes" lila már-már fekete, mint ma reggel. Keresgéltem, és azt írja ez bizonyos fajtáknál a hideg idő miatt van. Hát biztos nem tetszik neki a reggeli 10 fok körüli hőmérséklet. Tegnap az időjós azt mondta, hogy vasárnap egyes helyeken még talaj menti fagy is várható.
Ti mit szoktatok csinálni a paprikával, amit az időjárás miatt kényszerből kell szüretelni, és még nem teljesen jó, vagyis még bőven maradhatna a szárán jó pár napig.
Ha érzékeli hogy van a járatban valami veszélyes, nem megy bele. Tele dúrja földdel és keményen eltorlaszolja a járatot. Én is próbálkoztam csapdákkal, de biztos nem voltam elég ügyes mert ritkán jártam sikerrel.
Annyit mondhatok biztosra, hogy ahol a levélnyél töve fölött 2 pöttyöt látsz, abból az egyik biztos hogy fügekezdemény, a másik hajtáskezdemény. Előzőt biztosan kihozza, utóbbit nem mindig. de a fügekezdemény ilyenkor még nem minden fajtánál látható, de azért keresgélheted vajon mi látható.
2 okot tudok mondani, amiért a levéllel kitömés nem a legjobb megoldás. Az egyik, szeretnek a száraz falavelek közé bebújni a rágcsálók, megrághatják a fiatal vesszőket. Az egér mindent megrág. A másik, a falevél akadályozza a talaj felfelé áramló hőjét. Jobb megoldás ha 3-4-5 karóval körbe szurkálod a kis bokrot, ezzel készítesz egy sátorszerű takarást. Nagyobb alapterület, felfelé szűkülhet. A belsejét üresen hagynám, a sátorra meg plédeket, vagy bármilyen fóliát ami kicsit szigetelhet. Alsó rétegnek mehetne duplán hajtott fátyolfólia is. A 3 éves szerintem már nagy, de a legkisebb megédemel egy sátrat.
Mondjuk nagy mennyiséget sose fogyasztottunk belőle, nem is ettük gyakran. Nem tapasztaltam semmilyen hatását, persze az is igaz, hogy a felsoroltak néha egyébként is előfordulnak az emberrel, egy-egy gyenge hasmenés pl. fel se tűnik, nem próbálom semmivel összekapcsolni.
Az utolsó mondat elejét nem értem, de többire válaszolok.
Amikor már nincs nedvkeringés akkor el lehet kezdeni a metszést, de van aki tavasszal végzi, mert akkor látni hol fog kihajtani. Ha olyan vesszőt vágsz le ami kihajtana azt meg nem ami elfagyott, akkor baj van.
A füge éretlen vesszői kisebb fagy esetén is elfagynak. Érett vesszők -10 fok alatt károsodhatnak, -15 fok alatt tövig fagyhat a füge. Ilyenkor érdemes várni akár június végéig is, addig tőről többnyire újra hajt. Ültetéskor azért szoktuk a gyökérnyakat mélyebbre tenni, hogy biztosabban ne fagyjon el. ha úgy döntesz takarod, csak akkor kell amikor a hőmérséklet közelít a -10 fokhoz, és amikor már biztos hogy nem lesz annyi, akkor kell kibontani. Mennél kevesebbet legyen takarás alatt, hogy ne fülledjenek be a vesszők.
Metszésnél számíts arra, hogy megszabadítod a bokrot az első terméstől.
Tisztázzuk: az apiol mindig ott van a petrezselyemben. Mégsem beszélik le a zembert a fogyasztásáról. Minél fiatalabb a levél, annál kevésbé problémás. A cikkben is olyat írnak, hogy a virágzás után dúsul fel leginkább. De a felmagzott növény levelei elaprósodnak, tehát úgysem eszünk sokat belőle. Ha valaki tabouleh-t készít - aminek tömeges alkotója a petrezselyemzöld - ne elvirágzott növényről szedje.
Aztán még testtömeg, kor, egyéni érzékenység mind számítanak.
erdemes a fuges topikban kerdezned. mi ilyen tarsashazi sorhazban lakunk, az elottunk levo udvar szelvedett, sok faval. a kozepso lepcsohaznal van egy hatalmas fugebokor, ami telen a hazakbol kiaramlo hot hasznosithatja. meg sosem lattam elfagyott agakat rajta. cserebe az ide annyi fuge volt rajta ket termeshullammal, hogy csak na. nem eszi senki, csak en szoktam szedegetni rola. ha meleg marad az ido, meg egy harmadik hullam is lejon rola, de remelem nem igy lesz PPFFF :) kell a jo ido a gombaknak is :)
Szoktam szedni a petrezselyem magszáráról levelet (nem olvastam, hogy mérgező), és semmi bajom nem lett tőle, meg a szomszédoknak se, akik szintén ették.
Hogy van neked tavalyi és az előtti petrezselymed? A második évében felmagzik a petrezselyem, aztán már nem használható, tönkremegy. De olvastam, hogy amikor magszárat nevel a levelét nem szabad használni tovább, mert mérgezővé válik. De akkor már egyébként is alig van levele. Hát a vakondról ne is beszéljünk. Elképesztő mennyi kárt tud okozni.
Azt hittem a szomszéd dobott át megrágott almát a kertembe, de ő is panaszkodott hogy almát talált. A másik oldali szomszédomnál van alma, biztos onnan hozza a sakál.
nem az igazi edényben nevelni se snidlinget, se semmit. nem hopsszú életűek. Amikor snidlinget hoztam be, akig tudtam vágni róla, hamnar rönkrement. A kertben pedig sok éven át ott van helyben és vágható. Megújítja folyamatosan magát. Nőnek a kis hagymák egymás mellett, az öregek elhalnak, de nő helyettük mindig egy fiatal.
Lehet, nem is hozok be petrezselymet, mert csak a baj van vele.
Nekem már nagyon szép a petrezselyem, kb 2o centis, lehetne már vágni, de mivel tavalyi, és tavaly előtti is van még a szabadba nem vagyok ráutalva, így hagyom még picit erősödni.
Nálam a balkonos petrezselyem nem akar megmaradni. A zeller sem tombol a dézsába, nem tudom, hogy miért, holott több odafigyelést kap mint a szabadban lévő.
Ma felszedtem 2 tő kiskertes snidlinget cserépbe, és akkor jött az ötlet, hogy ültetni kellene, mert a tavaszi nem maradt meg, holott olyan szépen kikelt a foki, és a snidling is, de egy idő után tönkrement.
Nem sikerül magról nevelnem, eddig csak tőosztással tudtam szaporítani.
Ma kiszedtem az Edit féle salátát mert szép sorba felmagzott nálam is, és most újravetettem, de félek, mert ez a nemkívánatos lakótárs most nem alagutazik, hanem dombokat túr, de mint a megkergült birka mindenhol! Már a vajbabomat, az amerikai verbénámat, a szépen növő jégsalátámat, és a mángoldot is kitúrta. A karalábét meg eltüntette, akkora földet túrt rá. Velem is úgy szórakozik, mint veled a sakál,
mert ha elgereblyézem a túrásokat, akkor még többet készít, ha hagyom, akkor meg olyan a talaj, mint egy dombormíves terepasztal.
Hát persze. Én levélpetrezselymet készülök erkélyládába vetni. csak az a baj ezekkel hogy hamar kiélik a földet és tápoldatozni kell. A levélpetrezselyemnek elég hamar elkezd világos zöldre váltani a levele. A nagy szárazság miatt most is tartok ládában, a legnagyobb forróságban árnyékot vet rá egy fa. Azt hiszem július elején vetettem, már fakó a levélzet. nem tápoztam eddig.
hallottam olyat, de nem tudom mennyi igazsag van benne, hogy a fodrasztol elhozott emberi hajat szornak szet a kerites toveben, es akkor a vaddiszno nem megy be.
Többször járt már aranysakáll a kertben, láttam a kuláját. de amit az éjjel művelt, az túl megy minden határon. Az újonnan ültetett eperágyásomat valósággal felszántotta. Volt amit kikapat, volt aminek a levelét tépte le, közöttük hatalamas kráterekert kapart, néhány tövet betemetve. A sorjelölő madzagom kint maradt mert ma még használni akartam, azt elvitte a kert végébe, letekert belőle egy darabot és letépte. A komposztálóról elvitt a kertbe 1 rossz paradicsomot, és kukorica csuhéjt több helyen szétszórt. Kivette a vakodjáratból a puskát, addig játszott vele hogy az elsült. Remélem megijedt annyira hogy egy ideig nem randalírozik.
Ezt tapasztaltam, de nem a sütőtök esetében, hanem 3 éve pár dísztököt vásároltam dekorációs céllal, majd tavaly kidobtam a komposztra, mert gondoltam ha kikel ott nem lesz útba,
így is történt, nagyon szép egyforma kis tökök lettek. Idén újra mentek a komposztra, és elképedve tapasztaltam a nyár folyamán, hogy 2 féle teljesen különböző tök kelt ki a komposzt tetején.
Nálam a sütőtökök esetében eleddig még nem tapasztaltam változást, pedig rendszeresen a saját fogott magot ültetem, illetve kaptam már 1-2 alkalommal kanadai sütőtök magot is,
Vagy nem. Nézegettem a sütőtököket, van nagyon hasonló is a Hokaidohoz. Lehet hogy másfajta, de nem takarmánytöknek néz ki a tied. Akárhogy is, szerintem ha nem ehető, azt jelezte volna neked Piro.
Azt hittem helikopter vagyok, de ugylátom, más is használ természetes faanyagot. Én ilyesmire-bocsi aki igen-mint karó, tartóoszlop, nem költök, kivágom, annyi mogyoró van vadul errefelé, benövi az utat,.
Nálunk csak a tyúkudvar felett van raschel háló, a kertre nem kell, árnyékos. Vagy 5 éve már nincsenek tyúkok, a háló kb 8 éves. Teljesen ép, idén elbírt 2 db 5 kilónál súlyosabb sütőtököt is.
