Nagyon köszönöm a választ , és minden adott lehetőséggel szeretnék élni.
Azt irod valamit nem értel, és én örülök, hogy szóltál, mert én laikus kevésbbé tudom magam megértetni, életemben nem szorultam ilyen magyarázatikra.
Szerettem volna ha egyszer olyan olvassa el, aki nem tud a történetről semmit és az, hogy érti meg, a mondanivalómat.
Ha megirod mit nem értel, nagyon szívesen elmondom akár többször is.
Most itt még nem akarom leirni az egész történetet, te tudod miről van szó. Három éve történt, de felelős nincs, de már lehetőségem sem, mert minden fórumon elutasítottak, már csak a Jóistenhez mehetek panaszra.
Tudom az egésznek az okát, nár az első tárgyalás után megfenyegettek, ha felmentik a vádlottat olyan pert akasz a nyakunkba, hogy megnézhetjük magunkat.
Felmentették de nem akasztott a nyakunkba semmit. Attól viszont tartok, ha valamit szólok,esetleg megsértek akkor nekem annyi, és akkor ki folytatja helyettem?
Ma következő tartalmú fizetési felszólítást küldtem ! Bárkinek szívesen nyújtok részletes felvilágosítást, ha kérik !
Ügyszám: 09050-1031/2006
A Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság Rendőrkapitánya részére !
Alulírott 1,300,000,- Ft, azaz egymillió-háromszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére szólítom fel a cimzettet, melynek levelem kézhez vételétől számított 3 napon belül tehet eleget a késedelmi kamat megfizetése nélkül. Alapkamatként, a jegybanki alapkamat kétszeresét jelölöm meg.
INDOKOM:
Felszólításom jogalapját a 2007-01-16-án S. P. rszs.-nak átadott 10 oldalas beadványom tartalmazza, és melyet még egyszer az Ön számára is mellékelek. Különösen szeretném felhívni arra a figyelmet, mivel védelmemet saját magam látom el, és ezzel összefüggésben, engem megilletnek bizonyos, mondjuk úgy „tájékoztatási kötelezettségek”, melyek az Önök részéről kötelező (lenne), de ennek nem tesznek eleget, amiért fegyelmi, büntetőjogi, (kártérítési) felelősséggel tartoznak. Megtapasztaltam, mondhatnám sajnos, hogy Önök sokszor nincsenek tisztában a hazai hatályos Önökre kötelező érvényű jogszabályokkal, törvényekkel. Önök, mint megtapasztaltam, hatáskörüket jelentősen túllépve, csak azért, hogy feljebbvalójuk (ügyészség) kívánságának eleget tegyenek, egy aljas, minden ráutaló jel szerint korrupt bírót védjenek, köztörvényes bűncselekményeket követnek el . Gondolom, Önök is rájöttek, hogy nem véletlenül van ilyen bátorságom ! Az Önök fantáziájára bízom, miért ? Szeretném kihangsúlyozni, hogy az eljárás az udvariasság elemi szabályainak megfelelően folyt le, a vizsgáló tiszt magatartásával szemben semmilyen kifogásom nem merült fel. A kifogásom, és kártérítési alapomat az eljárás szabálytalansága, eljárási hatáskör hiánya, és a velem szemben folyó nyomozás Emberi, Alkotmányos, jogaim megsértésére alapoztam, és arra, hogy az egész eljárás kimeríti a Btk.257. §.-ban leírtakat, amit Önök követtek el. „Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” Meggyőződésem, tapasztalatom, és a megtett nyomozati cselekmények is azt igazolják, hogy ellenem egy koncepciós eljárást folytatnak le, melynek ezek után aktív részese a rendőrség is. Nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően zajlik az eljárás, illetve a jogszabályok megsértésével és a fent említett jogok megsértésével folyik. Szeretném a kártérítési igényemet, nem csak a Ptk. 6.§, hanem néhány az 1998. évi XIX. Törvény, amely a büntetőeljárásról szól, szemszögéből is megvilágítani, megalapozottá tenni, és néhány engem hátrányosan érintő nyomozati cselekmény indokáról magyarázatot kapni ! 4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli. (2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Vizsgáljuk meg vádemelés szempontjából ! Mivel esetünkben Korrupt bíró ellenem feljelentést tett, de tudomásomra jutáskor ugyanazon eljárás keretében azonnal viszontfeljelentést tettem, értékelhetjük úgy is, hogy gyanúsítottból sértett, másképp elkövető helyett áldozat vagyok. Ezen eljárás keretében, ahol engem megvádoltak, viszont vádat nyújtottam be, és mivel bizonyítás ez esetben engem terhel bizonyítani szerettem volna, de ezt tőlem határozottan megtagadták ! A szlenggel élve: Önök hülyére veszik az Alkotmányt ! E két eljárást egy eljárássá kellett volna egyesíteni, és megállapítani azt, hogy esetünkben kinek van eljárási hatásköre a nyomozás lefolytatására. Mert, hogy Önöknek nem, az biztos ! Vizsgáljuk meg a védelem szempontjából, mely engem megilletne, de Önök a hatályos törvények ellenére megtagadnak ! 5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga. Az Alkotmány 57.§.(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. Btk 182§(1) bek A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A Be.116.§ szerint okiratokkal szerettem volna igazolni állításaimat, de arra való tekintettel utasították el, egyáltalán, hogy belenézzenek, hogy nem függ össze a nyomozással ! Még egyszer : A nélkül, hogy beletekintettek volna az okiratokba ! Mint a kihallgatást tartalmazó jegyzőkönyv is tartalmazza, én erre alapoztam, és bizonyítottam is védelmemet. Felhívtam a figyelmet arra, hogy én már Korrupt bíró feljelentése előtt is számos hatóságnál, minisztériumnál tettem feljelentést, de „eljárási hatáskör hiánya miatt” egymásra mutogatva a kör bezárult, és ezért fordultam a távolabbi ismerőseimhez, illetve mivel sokan tudtak ügyünkről és érdekelte őket, az én részemről tájékoztatás. Valahogy megfeledkeznek arról a tényről, amire már felhívtam a figyelmet, hogy városunkban 11,000 lakás található, és ha mint Korrupt bíró (és bandája) állítja „nagy nyílvánosság előtt” sértettem volna meg, akkor az összes lakásba dobtam volna be szórólapot. Itt szeretném elmondani, hogy ezt a jogot továbbra is fenntartom, a szabad véleménynyílvánítási jogom lehetővé teszi, és mivel ügyünk kinőtte, az önök becsmérlését, és alkalmas, (jelenlegi jogszabályok alapján) hogy közérdek legyen, kiegészítve jelen nyomozás néhány részletével. Hivatkozom, és hivatkoztam eddig is az Alkotmány 2.§.(3). És itt szeretném felhívni a figyelmet immár sokadszor, hogy ilyen irányú megnyilatkozásom nem hogy lehetőségem, hanem kötelességem is az Alkotmány szerint, amit közérdekből teszek. Ha ennek megakadályozására Önök, csak előkészületeket tesznek a Btk 257.§.-ban leírt bűncselekményt követik el, és párhuzamosan, mindazon túlmenően, hogy Alkotmányos, Emberi Jogaimat sértik, a Btk.225.§-ban leírt „Hivatali hatalommal való visszaélés” bűncselekményét is elkövetik ! Erről a tényről a nyomozó hatóság „megfeledkezett” meggyőződni ! Ebből logikusan következik, hogy a feljelentés tárgyát képező „szórólap” miatt ellenem bármiféle büntető eljárás lefolytatása, hátrányos, diszkriminatív intézkedések megtétele, csak bűncselekmények megvalósításával lehetséges. Ha vették volna a fáradtságot, és el is olvasták volna a „szórólapot”, (nem csak élében nézték volna) és nem Korrupt bíró, és társai által Önökre (lehet tudtukon kívűl) felrakott szemellenzővel folytatják a nyomozást, akkor ott is leírtam, hogy az általa, és bűntársai által elkövetett bűn- jog- Alkotmánysértéseket bizonyítani tudom ! Mikor előadtam mindezeket felsorolásba kezdtem volna, úgy, hogy először szóban előadom a védekezésem (támadásom) alapját, és ehhez folyamatosan adom át az igazam alátámasztását igazoló dokumentumokat. Erre jött a meglepetés, a nyomozó válasza, hogy nem áll módjában, és nem is akarja vizsgálni ezeket az állításokat, mert ő arra kapta a parancsot, hogy csak a bűnösségemet bizonyítandó vizsgálatot folytathatja le ! Végül is a védekezéshez való jogomat tagadta meg, ami ha nem olyan a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság hozzáállása, ami szerintem elvárható, és további kártérítés alapja ! A nyomozás kiterjedt minden olyan körülményekre, melynek semmi köze nem volt a feljelentés tárgyához, diszkriminatív intézkedéseket tettek. Hiába szólítottam a fel a nyomozást végző tisztet a jogsértő magatartás azonnali megszüntetésére, ő ennek nem tett eleget. Olyan tanú(kat) idézett be elővezetés terhe mellett, a törvény haragjával figyelmeztetve, ha nem jelenik meg a rendőrségen, akiknek csak annyi „bűnük” volt, hogy kaptak az ominózus „szórólapból”. Ezért kellett nekik 60 kilométert utazniuk. Kértem tájékoztatást, hogy, kit, mikor idézett be, de erre nem volt hajlandó válaszolni. Túl azon, hogy ez jogszabályokba ütközik, egy aljas, korrupt magatartást feltételez, miszerint a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság, ne a tisztességes eljárás irányában folytassa a nyomozást, hanem valaki aljas kívánságának eleget téve, hogy egy bűnöző bíró mocskos mundérját tisztítsa, mozdította el a nyomozás irányát ! Hogy , mi indokolta ezt, a kérdésemre azt a választ kaptam, hogy: nem kaphatok róla felvilágosítást ! Váratlanul indoklás nélküli idézést kaptam (itt ért véget a toleranciám), hogy jelenjek meg elmeorvosi, és pszichiátriai vizsgálaton ! Erről, mint ahogy a törvény előírja, határozatot nem kaptam, ki rendelte el, miért, mi a jogalapja, amit megpanaszolhattam volna, csak idézést. Mivel ismerem a törvényeket, az idézésnek eleget tettem. Kérdésemre, hogy miért nem kaptam határozatot, ki rendelte el, miért, milyen jogszabályra, cselekményre hivatkozva, azt a választ kaptam, hogy: nem kaphatok róla felvilágosítást ! Illetve annyi választ kaptam, hogy a nyomozás érdeke ezt kívánja ! Arra kérdésemre, hogy a viszontfeljelentettel szemben, illetve a védekezésemben előadottak vizsgálatok érdekében tettek-e valami nyomozati cselekményt, vagy sem, azt a választ kaptam, hogy nem, és nem is fognak ! Mivel a szórólapon szerepelt, hogy kérem Korrupt bíró elmeállapotának vizsgálatát, az igazam érdekében, kérdésemre, hogy eleget tettek e ennek, azt a választ kaptam, hogy nem, és nem is fognak ! Sőt tájékoztatást kaptam róla, hogy nem is fognak ellene semmilyen nyomozati cselekményt indítani ! Ez kimeríti a bűnpártolás bűncselekményét, melyet a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság követ el ! Mit is mond a Be.5.§(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. Mint a jegyzőkönyv is tartalmazza, én kértem, hogy hivatalból, feljelentésem alapján, és a Btk.182.§.-ra hivatkozással indítsa meg a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságon a nyomozást ! Ezt határozottan megtagadták ! Mit is mond erről a Be.? A hivatalból való eljárás: 6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Tehát, hogyan is van ez ? Nem tudom, és mint tájékoztattak róla, nem is tudhatok róla, hogy az ügyészségnek mennyi köze van a nyomozáshoz, mennyire szólt bele. A Be.35.§. 23/200.(VI.24.) BM-IM együttes rendeletének 2.§. szerint önállóan végzi-e a nyomozást a rendőrség, vagy az Hajdú Bihar Megyei Főügyészség csicskása ? Így a cselekmények felelőssége teljes mértékben őt, vagy az ügyészséget terheli ? Ügyünk szempontjából érdektelen ! A Be.170.§. 23/2003.(VI.24.) BM-IM együttes rendeletének 99(1).§. szerint, a nyomozás elrendelését arra az iratra kell feljegyezni, amely a nyomozás elrendelését megalapozó adatot tartalmazza S. Úr ! Feljegyezte ? Megtette ? Ha nem, miért ? Felmerül a kérdés, ami nagyon fontos, hogy az én „szórólapom”, és egyéb általam jelen esetben benyújtott dokumentumok alkalmas-e arra, hogy annak alapján a rendőrség, ügyészség hivatalból feljelentést tegyen Korrupt bíró, és társai ellen ? Természetesen IGEN ! Van-e eljárási hatásköre a Hajdú Bihar Megyei Főügyészségnek ? Most járnak el „törvénytelenül”, vagy mikor nem intézkedtek saját hatáskörben ? Ezt megmagyarázni nem lehet ! Az egyik tény ! De melyik ? Kimeríti-e ez a hatóságok részéről a bűnpártolás bűncselekményét ? Miért nem indított, és indít a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére eljárást a hatóság Korrupt bíró ellen. A válasz véleményem szerint más nem lehet, mert az elkövető egy bíró ! Hogy ez diszkrimináció ? Igen ! Elérhette ezt egyedül ? A válasz, NEM ! A felelősségre vonást, melyet esetünk a hamis vád miatt is szükségessé tesz, miért tudja elkerülni ? A hivatalos szervek, kik, és milyen intézkedést tettek, amikor tudomásukra jutottak a Korrupt bíró által elkövetett bűncselekmények. Miért nem tettek hivatalból feljelentést ? Hogyan van az , hogy egy tartalmilag ugyanazt a feljelentést tartalmazó iratot korábban „eljárási hatáskör hiánya miatt” a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség a KÜNYH.-nak küldi meg, de ha Korrupt bíró tesz ennek alapján feljelentést az ügyészség megvilágosodik, mint buddha, és rögtön kijelöli a hatáskört !? Az egész eljárás, túl azon, hogy halmozottan Alkotmánysértő, és köztörvényes bűncselekmény, nem-e ad alapot, hogy korrupciót feltételezzünk fel a Hajdú Bihar Megyei igazságszolgáltatásban ? Folytathatnám Az egészet egy igazi semleges tényfeltáró vizsgálat tudná feltárni, egy fontos kritériumot figyelembe véve, a vizsgálatot folytatók az ország ellenkező pontjáról érkezzenek, és különböző megyékből ! Szerettem volna belenézni az iratokba a kihallgatásom során, de mikor ezt a kihallgató észrevette tájékoztatott, hogy nincs jogom belenézni az aktába, és eltette előlem ! 1998. évi XIX.Be.törvény:
43. § (1) A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. (2) A terhelt jogosult arra, hogy b) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen, Itt szeretném megkérdezni, hogy mikor a tanúkat meghallgatta (bár annak időpontjáról „véletlenül” megfeledkezett engem a törvény ellenére értesíteni), miért nem engedte az okiratokba való betekintést, és a tanúk meghallgatása időpontjáról értesíteni, és felhívni a figyelmet „jogom, és kötelességem ez eseményt jelenlétemmel megtisztelni” ? Talán csak nem valami titok van, amiről nem tudhatok ? Vagy talán, amit ezután joggal feltételezek, valami ellenszolgáltatást kapott Korrupt bíró és bandája részéről, a nyomozás folytatását illetően ? Költői kérdés, és nem is várom el a magyarázatot. Hadd maradjon meg bennem az illúzió, hogy ténylegesen „igazságszolgáltatás” és nem az erősebb kutya szindróma fedezhető fel, amit joggal feltételezek ezek után, a hajdú bihar megyei igazságszolgáltatási iparágban ! ? c) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre, d) a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen, Btk 182.§. Csak megemlíteném ! e) jogorvoslattal éljen, f) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon. (f) Én kértem, csak nem kaptam, a nyomozás érdekeire hivatkozva ! Röhej ! Valami borzalmas nagy államtitokról lehet szó, mert bármiről tudakolóztam, hogy miért tették, és ráadásul kizárólag az én káromra a válasz: Nem kaphatok róla felvilágosítást ! Biztosan valami nagy államtitokról van szó, ha már az ellenem folyó eljárásról sem kaphatok tájékoztatást ! Mivel ennek az ügynek én vagyok a terheltje, súgják már meg, hogy mit sugdolóznak ! Szerintem, meg a jelenleg hatályos törvények szerint is jogom lenne tudni ! Ezek után azt gondolom, hogy biztosan megtalálták Hun vezérünk, Attila utódját, és a névazonosság alapján rájöttek, hogy én vagyok jelenleg Magyarország vezére, vagy királya, vagy ami annál is rosszabb miniszterelnöke ! Csak egy valamit kérek, ha arra jöttek rá, hogy én vagyok Korrupt bíró előző életének reinkarnációja, akkor gyorsan zárjanak be valami bolondok házába, nehogy másba kárt tehessek ! Ebben az esetben elnézést kérek, hogy abból a sok millió spermából, akikkel együtt, egyenlő eséllyel indultunk, és ők lehettek volna valakik, én győztem ! Lehettem volna ember is ! Nem így történt, és ezért elnézést kérek, és elvonulok, mert tudom, hogy nem vagyok épelméjű, de ezt még most, felfogom ! Mást nem tudok elképzelni, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló jó hírt nem tudnak velem közölni, mert azt (többek között) feltételezni sem tudom, hogy az ügyészség (mondjuk, hogy testi-lelki kielégítésének igénye miatt), olyan bűncselekmény elkövetésének előkészületét követik el, amiért később Önök kerülhetnek börtönbe ! Elnézést, ha az ügyünkben „eljáró” hatóságok munkáját nem tudom néha megfelelően tolerálni, a „sértettek” hatóságok, bíróságok adnak felháborodásuknak (hamis, torz, fülsértő, stb) hangot, hogy hülyének nézem őket ! Mentségemre legyen szólva, nem én kezdtem ! És szeretném felhívni arra az egyszerű relatív tényre a figyelmet, hogy csak nézőpont, viselkedés, kontroll, és idő kérdése, hogy a rács melyik oldalán állunk (ülünk, bohóckodunk). Attól, hogy ma a rács által elkerített oldal nagyobbik, szebbik oldalán ülnek, abban bízva, hogy a vezérnek tett benyalásuk mindentől megóvja Önöket, nem biztos az, hogy a vezér egy esetleges politikai, egy eljárásból fakadóan, vagy csak egyszerűen hiúsági, egyéb (ebbe minden belefér) kérdés miatt nem veszi le Önökről a kezét (szárnyát), egyéb testrészét. Könnyen a rács kisebbik, intoleráns részén találják magukat, ahonnan aztán rákiabálhatják a vezérre, hogy mi mindent tettek értük. Mindenkinek joga eldönteni, hogy az igazságszolgáltatásnak nevezett társaság melyik oldalán állnak ! Van egy régi közmondás ! Addig jár a korsó a kútra, míg valaki magáévá nem teszi a vízhordó kisleányt ! Én ezt a népi bölcsességet ajánlom figyelmükbe, mivel tudom, hogy milyen eljárások következnek, és azok nem Hajdú bihari „jajjajulika nem olyan” szintjén fognak vizsgálódni ! Határozott választ várok, az én oldalamat is hajlandók vizsgálni, vagy maradnak Korrupt bíró szinten ! A fent nevezett jogosultságokat nem hogy biztosították volna, hanem megtagadták számomra ! Miért ? Továbbra is állítom, ami a „szórólapnak” nevezett, valóságban Korrupt bíró és társai elleni nyilvánosság előtt tett feljelentésemben leírtak megfelelnek a valóságnak ! Most is állítom, hogy ép elmével, vagy egyéb érdekeltség hiánya nélkül olyan ítélet, amit Korrupt bíró hozott nincs. Mint több beadványomban leírtam, egy egyszerű Be.121.§ kísérletet kérek ! 121. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. (2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett. Itt be tudom bizonyítani, hogy Korrupt bíró vagy hülye, vagy korrupt ! De, kit érdekel ? Amire nem kíváncsi senki, Önök sem, a Korrupt bíró által hozott ítélet lényege: Mi 1995. augusztus 16.-án vettük 1,5 millió forintért ingatlanunkat,(és ezt adás-vételi szerződéssel igazoltuk), és mint a tanuvallomások, egyéb bizonyítási eszközök bizonyították, mivel a tulajdonunk volt, használatba is vettük. 1995 október 13,-án kötöttünk egy szerződést, tartási szolgáltatásokra és ennek kapcsán a tartási szolgáltatások ellenértékét 1,5 millió forintban állapítottuk meg, és a szerződés napján át is vettük. Erre pénze az eltartottnak abból volt, hogy több évi hirdetés után talált vevőt 1995 szeptember 25.-én a tulajdonában lévő hétvégi házára, ebből vásárolta meg tőlünk a fenti szolgáltatást. Addig ő pénzt nem kapott, míg ki nem ürítette az ingatlanát. A hétvégi házának vételárát 1995 október 12,-én kapta meg. Mi a saját költségünkön kialakítottunk neki ingatlanunkon egy szobát, már a tartási szerződés megkötésekor szinte rendelkezésére állt. Tehát az ingatlanunk vásárlásának napján, még szó sem volt a tartási szerződésről. Mint kiderült az eltartott, ha iszik (és amikor nálunk tartózkodott, állandóan ivott) nem emberhez méltóan viselkedik, és állandó jogtalan követelésekkel állt elő, ezért megromlott a viszony közöttünk ! Kiderült, hogy összeismerkedett egy nála 50 évvel fiatalabb nővel. Summa summárum, felbontásra került a tartási szerződés, az eltartott keresetére ! Kóródi volt az első fokú bíró ! Korrupt bíró szerint a mi általunk 1995 augusztusában vásárolt ingatlanunkat az 1995 október 13.-án tartási szolgáltatásokra átvett összegből fizettük ki, amiből 1995 szeptember 30.-án mi ide szállítottuk az eltartott hétvégi házából ingóságait, és még aznap ki is fizettük szeptember 30,-án az október 13.-án átvett pénzből. Megállapította, hogy mindkét összeg egyforma, és úgy döntött, hogy a tartási szerződés helyébe az ingatlan értéke lép, és annak értéknövekedése megilleti az eltartottat, olyan tanura hivatkozik, aki nem létezik, és mint bizonyítottuk arra a tanú vallomásra döntő bizonyítékként, aminek épp az ellenkezőjét mondta a bíróságon a tanú. Természetesen kötelezőek voltunk ingyen tartani, ellátni 6 éven keresztül. Az eltartott elismerte két perbeli nyilatkozatában, hogy tőlünk egy összegben 500,000, Ft.ot átvett, de Korrupt bíró ezt a felperes nyilatkozatát nézve sem „látta bizonyítottnak”. Bemutattunk 465,000, Ft értékű csekket, amelyet csak úgy kommentált, hogy abból csak 153,000,- Ft.ot vesz figyelembe. Kérdésünkre, hogy miért, azt válaszolta, ítéletében megindokolja, semmi közöm hozzá ! Az ítélet indoklása az volt, hogy ennyit látott bizonyítottnak ! Kiabált, ordítozott, kijelentette őrá nem vonatkozik a törvény. A mindkettőnk által elfogadott szakértői véleményt, melyet ő rendelt el, „sajnos nem áll módomban figyelembe venni, mert nem kedvező a felperes számára. Flattila úr, ha meg mer szólalni, kizavarom a teremből ” utasította el ! „ Az egyezség végzéssel történő jóvá hagyását indok nélkül megtagadta. A jegyzőkönyvet számtalanszor meghamisította ! Folytathatnám, mint ahogy folytathatnám az eljárás során a Be. Törvényben leírtak megsértését az Önök részéről, és egyéb kártérítés alapjául szolgáljon ! Folytassuk, vagy nem ez Önökön múlik. Csak tájékoztatásul mondom el 2006 szeptember 02,-án eltörtem a lábamat, bokámat, sarkamat, és azóta is sajnos táppénzen vagyok. Ez az idő elég volt arra, hogy az interneten is találjak segítőt, több jogi CD.-t vásároltam, és autodidakta módon betéve tudom számtalan törvény tartalmát, sajnos magam, és családom érdekében kényszerültem erre. Tettem ezt azért, mert mint megtapasztaltam, és teszteltem „neves” ügyvédek jogi tudása (és csak az ügyünket érintő jogszabályokat tekintve) messze elmaradt az én autodidakta módon szerzett tudásommal szemben ! És itt az ideje, hogy tudásomat megfizessék ! Önök értelmes emberek, és tudják, hogy sok háborút vesztettek már el azért, mert az ellenfelet lebecsülték. Erre a történelemben számos példa van ! Megtapasztaltam, hogy kapok paragrafusokra hivatkozva végzést, stb, de hát az a gond, előfordult, hogy 15 éve hatályon kívűl helyezett paragrafusra hivatkozott, és erre a törvényre hivatkozva utasított el esetünkben konkrétan a Debreceni Ügyvédi Kamara ! A hatályos törvény szerint mindenkinek úgy kell viselkednie, (vajon melyik) ahogy tőle az adott helyzetben elvárható ! Én egy állampolgár vagyok, aki mivel nem jogász, ügyvéd, csak a saját autodidakta módon megtanult jogszabályokra hivatkozva látja el védelmét ! Az én ilyen, nem éppen jogász stílusban értékelt vélemény miatt nem vagyok felelősségre vonható, hisz úgy jártam el, ahogy tőlem elvárható volt ! Kaptam kritikát az engem segítő ügyvédektől a stílusom miatt, de azt a tényt nem vonták kétségbe, hogy minden szempontból igazam van ! Én úgy vagyok vele, akinek nem tetszik a stílusom, mivel tisztában vagyok jelenlegi helyzetemmel, tegyen ellene ! Vagy ne olvassa ! Vagy tartsa, tartassa be a törvényeket ! Tehetik ezt Önök is ! Az Önök eljárása is, hogy is mondjam, hogy ne játsszam ki lapjaimat, eléggé necces ! Be akarják bizonyítani, hogy Korrupt bírót védi a törvény, de ő bűnöző ! Ezt bizonyítottam ! Kérdés: A bűnözőt védi a törvény ? Válasz: NEM ! És ezek után az a kérdés, hogy a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság továbbra is, védi, óvja a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség „felkérésére” Korrupt bírót ? Önök döntenek, választással, igen, vagy nem ! Ez van ! Nincs köztes válasz ! De az eddigi ellenem és családom ellen tett nyomozati cselekmények miatt, és ezek aljas indokára való tekintettel nem áll módomban lemondani a kártérítési összegről ! Mert a bűncselekmény, az bűncselekmény marad, és ezek után ezek elkövetésének Önök is részesei, hiába igyekeznek ezt másképp beállítani ! Amennyiben a kártérítés összegét időben megfizetik, akkor eltekintek attól, hogy Önök ellen ügyünkben büntető feljelentést tegyek ! Mindenképp tiltakozom az ellen, hogy a fizetési felszólításomat bármiképpen zsarolásnak tekintsék, (mert a hajlam meg van ) természetesen, ha nem kapom meg időben az általam megjelölt összeget, törvényes körülmények között keresetet indítok ! Csak törvényes körülmények között tartok igényt kártérítésre !
Igen, olvastam, de sajnos? (hála istennek?) rengeteg levelet kapok hasonló ügyben. Sikerült elérnem, hogy ügyvédek az interneten elküldött konkrét estet átnézzenek, ingyen (6 ügyvédről van szó), és elemzik, nézik milyen tanácsot adhatnak. Egyetértenek azzal, hogy az igazságszolgáltatás így, ahogy van korrupt. Egyenként nézelődnek, és nekik az a pénz az egészben, hogy kártérítési eljárásokat kezdeményeznek, és ezzel szinte bombázzák a bíróságokat, és a kártérítés egy bizonyos hányadát kérik, de csak abban az esetben, ha megbizonyosodnak a körülményekről ! A Te ügyedet is elolvastam, néhány dolgot nem értek, és beszéltünk is róla, de egyelőre egyik ügyvéd sem tud foglalkozni, (de biztos, hogy fog), hisz mint írtam, hirtelen sok ilyen eljárást kezdeményeztek, egyelőre nincs több energiájuk. Nem csak az én ügyem van. Tapasztalom, és látom, ha valkinek van ideje szól, hogy küldjem el neki a soron következőt. Akik E-mail címük alapján is elérhetők, mint Te, és én általában e mailen keresztül keresik meg. Sajnos rengetegtörvénysértő cselekedet van. Biztató, hogy sikerült olyan kavarodást okoznom, hogy engem már a bíróságról (rejtett számról) telefonon is megfenyegettek, ezzel jogi impotenciájukat ismerték el. Sikerült elérnem, hogy ügyünkre felfigyelve "magasabb fórum" fog rövidesen személyesen meghallgatni, speciálisan az én ügyemben, ahol megpróbálom elérni,(egy hat fős bizottságról van szó, akik közt lesz országgyűlési képviselő, ügyész, és magas rangú bíró is), hogy egy törvényjavaslatot nyújtsanak be, illetve az Alkotmánybírósághoz is eljusson kiáltásunk(az én ügyemen keresztül), hogy szüntessék meg a jelenlegi bírók hatalmát, nagyobb felelősséggel tartozzanak az általuk hozott ítéletélt ! Mint, ahogy jogcsűrő is írta jelenleg az a nonszensz helyzet van, hogy tovább garázdálkodhat a köztörvényes bűncselekményeket elkövető bíró, miután hoz egy, vagy több ítéletet, amiért Te, Én, mindenki fizeti, ha sikerül elérni a kártalanítást. Javasolni fogom, és remény is van rá, hogy egy javaslat kerüljön, (és akkor tényleg kell mindenkinek az esete, melyet gyűjtök) a törvényhozás egy komprpmisszumos törvényjavaslatot kapjon. Mire gondolok (unk) ! Tőlünk, tőled, mindenkitől a munkanélküliségre való tekintettel, szolidarítási adót szednek. Tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatásban egyre többet lehet találni korruptságra, Alkotmánysértő ítéletekre, stb példát, és nagyon sokan csak anyagi ok miatt, vagy bár tudja, hogy igaza van, de az ügyvédje is benne van az ellene hozott ítéletben, mely már gyakorlat, lebeszéli. Ezért nem tudja jogait érvényesíteni ! Mivel az igazságszolgáltatási apparátusban így is a munkájukhozz képest irreális magas jövedelemmel rendelkeznek, és valószínű, hogy ehhez némi csúszópénz is hozzájárul a bíróknak, stb (mint esetünkben is megalapozott a gyanú, hogy a bíró korrupt volt, a kártérítést ők fizessék.) Ha meggyanúsítod őket maffiaszerűen védik egymást, mint estünkben konkrétan bizonyítható! Tehát a javaslat a fizetésük 10%.-át fizessék be egy alapítvány részére, hogy az általuk okozott kárt megtérítsék, az alapítvány rendelkezzen olyan joggal, hogy kérésre felülvizsgálhassa az ügyet, ha nem jogos a követelés, akkor fizessen a vizsgálatot kérő, de ha igen, innentől kezdve a kártérítési alapot terheljen minden költség ! A megmaradt összeget év végén, prémiumként megkaphassák ! Így érdekeltek lennének, nem úgy mint most, hogy az olyan aljas gazember bírókat, mint esetünkben kiszorítsák maguk közül. Az meg az ő dolguk, hogy kiesett pénzük miatt a tévedő bíróval szemben indítanak-e kártérítési eljárást ! Ez a hosszabb távú tervünk ! Rövid távon, meg bár ügyvédek sokszor nem helyeslik magatartásomat, de a jogalapom meg van, az általam írottakra, sajátos stílúsú leveleket küldözgetek hatóságoknak, és leszarom a véleményüket, bár rról nem is igen nyilatkoznak ! Az ügyszámot azért írtam, hogy személyiségi jogokat ne sértsek, de bárki meggyőződhet róla, hogy valóságos ügyről, esetről van szó, ami arról szól, amit írok. Bárkinek korlátlan betekintést engedélyezek !
"Pusoma Dénes huszonhat hónapot töltött börtönben emberölésért, míg a valódi elköveto el nem szólta magát. Pusoma kártalanítási keresetét a bíróság elutasította, a férfi öngyilkos lett."
Csak arra lennék kíváncsi, miért nem szólalt meg a lelkiismerete a bírónak. Biztos előléptették az eset után...
Tisztelt olvasó ! Bármikor lehet Ön is az Igazságszolgáltatásnak nevezett társulat áldozata. Olvassa el, ha törvénytisztelő állampolgár, mert Önnel is bármikor megtörténhet, ami velem, és amiről azt hiszi, hogy egy jogállamban nem történhet meg ! Egy jogállamban nem, de egy rendőrállamban, igen, melyet egy tisztesség fogalmát nemigen ismerő gépezet irányít, amiről Ön azt hiszi, hogy igazságszolgáltatás, és az igazság kiderítésére hozták létre ! Tévedés, legalizált bűnbanda, véleményem, és tapasztalatom szerint, ami "ellen fellebbezésnek helye nincs" ! Tudni kell az előzményekről, hogy szórólapot bocsátottam ki kb 500 példányban, amiben ugyanaz volt leírva, ami az előzőleg a Hajdú Bihar Megyei Főügyészséghez eljuttatott büntető feljelentésemben állt, egy hajdúböszörményi bírót köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádoltam, vádolok aki eljárása során, követte el mindezt. Vádoltam egy minden ráutaló jel szerint aljas korrupt, az igazságszolgáltatást képviselő lényt. Feljelentésemet, eljárási hatáskör hiánya miatt a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz küldte meg a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség ! A Hbmi Főügyészség ezzel elismerte jogi impotenciáját. Mivel nem történt semmi, így a nyilvánosság előtt is megismételtem azonos tartalommal feljelentésemet. Erre a bíró feljelentést tett ellenem rágalmazás miatt. Már rögtön illetékesnek érezte magát a Hbm-i főügyészség. Megvilágosodtak, mint buddha !Mindezeket a Btk182.§.-ban leírtak szerint bizonyítani is tudtam, tudom ! Csak, hogy a bíró és "ismerősei" lerendezték, hogy ellenem rágalmazás miatt büntető eljárás induljon, sőt intézkedtek, mondhatnám csicskáztatta a Hbm.i Főügyészségén keresztül utasítva a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, hogy indok nélkül rendeljék el elmevizsgálatomat, és tudják meg ki olvashatta a szórólapokat, azokat idézzék be szoboszlóra, majd megfenyegetik őket véleményem szerint. Ha nem mennek el megfenyegették őket ! Közben a bűnöző K. J. hajdúböszörményi bíró hatalmával továbbra is (vissza)élve ga(ráz)dálkodik Hajdúböszörményben emberek sorsával ! Természetesen a köztörvényes bűncselekményeket elkövető bírókkal szemben senki nem hajlandó a törvény ellenére vizsgálatot indítani. Ennyi, amit tudni kell. Most leírom, hogy milyen beadványt fogok holnap átadni a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság nyomozójának, és itt szeretném nyílvánosan is átadni a véleményem szerint korrupt Hajdú Bihar Megyei Igazságszolgáltatásnak is átnyújtani ! Ügyszám:09050-1031/2006 Tisztelt Nyomozást lefolytató !
Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az általam megnevezett polgárok, akik kaptak a (nevezzük még) szórólapból, indok nélküli idézést kaptak a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságra. Sajnálattal vettem tudomásul, mivel saját képviseletemet én látom el, hogy ezen tényről engem nem tájékoztatott ! Mint kihallgatásom alkalmával is előadtam, tiltakoztam, hogy bárkit is beidézzen, hisz semmilyen információval nem rendelkeznek azon kívül, hogy esetleg annak idején olvasták a „szórólapot”. Első perctől előadtam, hogy ez egy koncepciós eljárás, amit velem szemben folytatnak, több bíró bemocskolta a mundérját, akik ügyünkben tárgyaltak, köztörvényes bűncselekményeket követtek el, és mivel én észrevettem, és tiltakozni mertem ellene, vizsgálatot követeltem ! Az eljárások során, Emberi, Alkotmányos jogaimat tiporták sárba, diszkriminatív intézkedéseket tesznek különböző hatóságok. Zaklatnak, ugyanakkor a Hajdú Bihar Megyei FőÜgyészség a törvényi kötelezettségét szándékosan megszegve, a védekezés lehetőségét megtagadva, a törvényesség látszatát keltve folytatja ellenem ezt az eljárást! Alkotmány 2.§.-ban leírt jogállamiságot veszélyeztetik cselekedetükkel! Tipikusan azt teszik, mint a mesében „A király ruhája”, már ha ismerik, ha nem olvassa el ! Arra az egyszerű, és vitathatatlan tényről kívánják elterelni a figyelmet, ami a Btk.182.§,-ban egyértelműen le van írva, és ennek tiszteletben tartása az Ön számára is kötelező, és felszólítom erre ! Btk 182§(1) bek A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. Én egy 30 oldalas beadványt nyújtottam be a nyomozás vezetőjének, amelyben bizonyítottam a Btk.182.§, -ban előírtak szerint, hogy a rágalmazásra a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség szerint alkalmasnak minősített szórólapon szereplő tények valósak. Tehát azok nem rágalmak, a valóságban Kóródi és társai által elkövetett bűncselekményeket írják le ! Az a rágalom, amit többek közt az főügyészség is állít, hogy az általam leírtak nem felelnek meg a valóságnak ! Nincs tudomásom róla, hogy valaki is ezt a tényt bizonyítékokkal megcáfolta volna. Ezek után a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságnak hivatali kötelessége lett volna „bűncselekmény hiánya miatt” megszüntetni a nyomozást ! Magyarázatot kérek arra, hogy ezt miért nem tették meg ? Alkotmánybíróság 1994. június 24-én döntést hozott arról, hogy - határozata közzétételének napjával - megsemmisíti a Büntetõ Törvénykönyv (Btk.) 232. paragrafusát (36/1994. AB határozat). Az alkotmányellenesnek minõsített szabály hatóság vagy hivatalos személy megsértése címszó alatt szigorúbban rendelte büntetni a nevezettek becsületének csorbítására alkalmas tény állítását, híresztelését, vagy az ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatát, mintha ugyanezeket a cselekedeteket magánszemélyekkel szemben követték el. Ráadásul a rágalmazás büntetõjogi tényállásának (Btk. 179. §) megfelelõ fent leírt cselekedettel azonosan rendelte büntetni azt, „aki a hatóság vagy hivatalos személy mûködésével kapcsolatban a hivatalos személy becsületének vagy a hatóságot képviselõ hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy ilyen cselekményt követ el" (Btk. 232. § [2]). A becsülethez és a társadalom megbecsüléséhez való jog olyan alkotmányos emberi alapjog, amely válogatás nélkül mindenkit megillet. ( Ezt tagadja meg tőlem többek közt ez az eljárás) A védelmem által kifejtett nézetem elutasítása, szándékos figyelmen kívűl hagyása a jogegyenlõség elvetését jelenti. A magyar büntetõjog nem gátol meg senkit a szabad bírálatban, illetve a véleményének szabad kifejtésében. A büntetõ anyagi jog éppen a valóság bizonyításának a megengedésével nyújt védelmet azoknak, akik méltányolható érdekbõl való tények felhasználásával sértik meg mások becsületérzését vagy emberi méltóságát. (A közérdek, azt hiszem méltányolható érdek, kivéve Kóródi és bűntársai) Mit tettem én ? Egy eseten keresztül felhívtam a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás esetünkben nem a kijelölt törvények, bizonyítási eszközök figyelembe vételével ,nem az igazság kiderítésével foglalkozott, hanem felveti a bírói korrupció, vagy annak enyhébb „szándékos tévedés” elkövetését ! Hogy ez a bírói gyakorlatban ne alakulhasson ki, és ne legyen lehetőség arra, hogy bíróságok, ügyészségek, csak azért, hogy e bűncselekményeket leplezzék, velem szemben hátrányos, diszkriminatív cselekményeket tesznek, amely tapasztalatom alapján nem egyedi. Különösen alkotmánysértő az, hogy kizárólag azért nem folytatnak le egy büntetőeljárást, mert az elkövető bíró ! Az Alkotmány 57.§.-a elméletileg ezt biztosítja számunkra, de mint ez az ellenem folyó büntetőeljárás is bizonyítja, a jogalkalmazók, hatóságok nem biztosítják ezt számomra, felszólításom ellenére sem ! Attól, hogy ellenem lefolytatják ezt az eljárást, akkor is tény marad, hogy Bűnöző bíró a 3. P.20. 658/2001,-es eljárás során szándékosan, és halmozottan sértette a Pp, törvényeket, Alkotmányos jogaimat tiporta sárba, a Btk.-ba ütköző bűncselekményeket követett el, a bizonyítási eszközök ellenére, amit részben eltüntetett, vagy meghamisított eljárása során, és így hozta meg ítéletét. Többször ezen eljárás során is felhívtam a figyelmet, hogy ezt szeretném bizonyítani ! Ennek, még a lehetőségét is megtagadták tőlem, közölve, hogy egyoldalú büntető eljárás folyik ellenem, ahol, nincs lehetőségem a védekezésem előadására ! A viszontfeljelentésemet, melyet ugyanezen eljárás keretében tettem, még csak megvizsgálni sem hajlandó a rendőrség, nem hogy az alapján eljárást kezdeményezzen, Bűnöző bíró és bűntársai ellen ! Ügyünk már túl van azon, hogy csak egy egyedi eset legyen. Mivel hasonló eljárások mutatkoznak az igazságszolgáltatásban, a bírói ámokfutások sorozatosak, ezért ez már a társadalomra veszélyes KÖZÜGY ! Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás tisztasága, az igazság alapján hozott ítéletek elvárása, emberi, és alkotmányos jog. A Magyar Köztársaság bíróságai is elméletileg biztosítják a közbizalomba vetett hitet, ez kötelességük is. Aki ezt a hitet kockára teszi, az büntető jogi, kártérítési felelősséggel tartozik, és a nemzet, saját népe ellen követ el bűncselekményt, amit a jelenlegi gyakorlattal szakítva büntetni kell(ene) ! Az Alkotmány 2.§(3), állampolgári kötelességé teszi az ilyen megnyilvánulással szembeni fellépést ! Én ezt tettem, és ezért folyik ellenem ez a koncepciós, alkotmány, emberi jogaimmal ellentétes eljárás ! Ez a paragrafus felhatalmaz engem (is), hogy a igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekkel szemben bárkinek joga van fellépni, és ha az intézkedésre köteles hatóság nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, sőt a törvény ellenére megtagadja, jogomban áll nyílvánosan erre felhívni a hatóságokat, és az állampolgárokat figyelmeztetni, ilyen ellenük is megvalósítható bűncselekményekre figyelmeztetni ! Kóródi, és bűntársai ellen a büntető eljárást kizárólag azért tagadják meg, a törvény ellenére a hatóságok, mert az elkövető(k) bíró, és társai bírók, hatóságok. A valóság bizonyítását a törvény feltételhez köti, a hatóság mérlegelésére bízza annak megengedhetõségét. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Btk. 232. § (4) bekezdésében, valamint a 182. § (2) bekezdésben e feltétel megfogalmazása magát a valóság bizonyítását is alkotmányellenesen korlátozza. A közhatalmat gyakorlók, illetve a közéleti szereplõk tekintetében a való tények feltárását, még ha az alkalmas is e személyek társadalmi megbecsülésének csorbítására, minden esetben közérdekûnek kell tekinteni; annak mérlegelését nem lehet a büntetõügyekben eljáró hatóságra bízni." Az AB 48/1991., 30/1992. és a 37/1992. szám alatt hozott alkotmánybírósági határozatokban a szabad bírálat és véleménynyilvánítás védelme, illetve korlátozása kapcsán kifejtettek is ebben a körben igényelnek értékelést. „Az emberi méltósággal és jó hírnévvel kapcsolatos alkotmányos jog érvényesülését a hazai jog az egyes idetartozó, azt sértõ magatartások pönalizálásával védi. A büntetõ törvény azoknak a jogsértõ magatartásoknak szankcionálását látja indokoltnak, amelyek a társadalomra veszélyességük fokára tekintettel már a büntetõjog eszközeinek igénybevételét teszik szükségessé. Ez jelenti a jogszerû kritikának és véleménynyilvánításnak a határát!" Én azzal, hogy büntető eljárást követeltem egy nyílvánvaló bűncselekmény sorozat miatt, melyet bírák követtek el, és kinyílvánítottam véleményemet, mire alkalmasak, és mennyi összbüntetés jár az általuk elkövetett bűncselekményekért a Btk szerint, csak a jogszerű kritikával, véleménynyílvánítással éltem. Mindezekkel kapcsolatban büntető feljelentést tettem, és mivel a hatóságok, kiemelve itt az Ügyészségeket, törvényi kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért voltam kénytelen a „nagy nyílvánosság” előtt is büntető feljelentést tettem ügyünkben, felhívva a Btk.182.§-ban leírt bizonyítottságra. Arról a tényről, hogy én már ez ügyben korábban büntető feljelentést tettem a Hajdú Bihar Megyei Főügyészségnek is tudomása volt, de nem tett semmit, most hogy a nyílvánosságon keresztül követeltem az eljárás megindítását, ez a büntető eljárás volt a válasz, ami súlyos Alkotmányos, Emberi Jogok sárba tiprása a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség részéről. Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozat, mely a véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál a következõképpen tesz különbséget értékítélet és tényközlés között: „Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul. (…) A társadalom békéjének, demokratikus fejlõdésének védelme nem igényli a büntetõjogi beavatkozást a hatóságok, hivatalos személyek tevékenységének, mûködésének olyan kritikájával, negatív megítélésével szemben sem, amely becsületsértõ, gyalázkodó kijelentések, magatartások formájában nyilvánul meg. Jelen esetben is érvényes a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban elfoglalt azon álláspont, miszerint paternalista hozzáállás büntetõjogi büntetésekkel formálni a közvéleményt és a politikai stílust. A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tõle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelõs gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta. A fentieknek megfelelõen a rendelkezõ rész így fogalmazza meg a Btk. rágalmazásról, illetve becsületsértésrõl szóló szakaszainak alkotmányos alkalmazási határait:. „A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplõ politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minõségére tekintettel tett - értékítéletet kifejezõ véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethetõ; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethetõ, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelõ, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint - az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel - elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Vagy bizonyítani tudja állítását ! Az Alkotmánybíróság döntésének szellemében a közfeladatot ellátó személyek, hatóságok félelemmentes bírálhatóságát polgári ügyekben is biztosítani kell. Félelem felkeltésének, hatalom erőszakos gyakorlásának tekintem, az én elmeorvosi vizsgálatom elrendelését, véleményem szerint az elrendelőt kellene e vizsgálatnak alávetni ! A szólásszabadságot, szabad véleménynyilvánítást az Emberi Jogok Európai Egyezményének bármely esetben csak a 10. cikk 2. bekezdésébõl kiolvasható szükségességi teszt teljesülése esetén lehet megszorítani. Mindaz tehát, ami a véleménynyilvánítás szabadságával szemben álló, a 10. cikk 2. bekezdésében felsorolt érdekek körébe esik, egyúttal ki kell hogy állja a strassbourgi bíróság által kialakított teszt próbáját is. E mércét pedig az emberi jogok védelmére hivatott európai bírók a közszereplõk bírálatára vonatkozó ügyekben a szólás szabadságának elsõbbséget adva alkalmazzák. Amirõl itt szó van, az a szólásszabadság, szabad véleménynyílvánítás az Egyezményben leírtakban való jogom miatti diszkriminációs, a jogállamisággal ellentétes bosszúhadjárata a Hajdú Bihar megyei igazságszolgáltatási gépezet felbújtására, ahol jelenleg a felbujtott a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság ! Én ezen eljárás sértettje vagyok ! Mit mondanak erről a szakértők: Különösen szembetûnõ az alkotmánybírósági határozattal ellentétes bírósági ítéleti indokolásrészek valóságos burjánzása ! A fentiek ismeretében jobban érthetõ, ha Magyarországon nem könnyen válik a jogi kultúra részévé a közügyek szabad vitatásának és a közszereplõk, közfeladatot ellátó személyek szabad bírálatának alkotmányos védelme. A véleménynyilvánítási és sajtószabadságnak alkotmányos értékérõl és a demokratikus társadalom életében betöltött jelentõs szerepérõl az Alkotmánybíróság határozataiban eddig kifejtett álláspontokból következik, hogy e szabadság különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. (...) A demokratikus társadalom létezésének és fejlõdésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különbözõ politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom mûködésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkezõ társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles hangnem is előfordul. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint kiemelkedõ alkotmányos érdek az állami és a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a politikai és társadalmi folyamatokban, a közéletben. (…) A közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási és sajtószabadság kiemelkedõen magas alkotmányos értéktartalmából következik, hogy alkotmányellenes, ha az állam súlyosabb büntetéssel fenyegeti azt, aki a hatóságról vagy a hivatalos személy tevékenységérõl mond véleményt, bármilyen sértõ is az, mint aki magánszeméllyel szemben ad hangot kedvezõtlen álláspontjának. Különösen sértő, ha a hivatalos személy ezzel összefüggően, hatalmával visszaélve a magánszeméllyel szemben hátrányos intézkedéseket tesz ! A hatályos jogszabályok, és a z AB határozatok, még a rendőrségi eljárásokra is kötelezőek! Határozottan tiltakozom az ellen, hogy a jelen eljárás egyáltalán nem foglalkozik az igazság kiderítésével, hanem ahogy észrevettem, kizárólagos célja, hogy Alkotmányos jogokat figyelmen kívűl hagyva, elkövessenek mindent arra hogy a lényegről eltereljék a figyelmet, csak annak szándékos, erőszakos bizonyítása, hogy én bűncselekményt követtem el ! Nem értem, hogy mi indokolja azon személyek meghallgatását, akik kaptak a szórólapból, (lehet nem is olvasták), ha csak nem az, amit joggal feltételezek ezek után, hogy a kihallgatásuk során meggyőzzék a tanukat, hogy ez a cselekedet, amit én tettem, Önök a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség felbujtására megállapítsák, joggal felháborodás tárgya lehet, és mint tanúkkal bizonyítsák, hogy ez tényleges rágalom ! Az már nem számít, hogy mi a másik oldal álláspontja, nem közlik a kihallgatottal! Azonnali magyarázatot kérek arra, hogy mi indokolta a tanuk meghallgatását ? Milyen információk vannak birtokukban, ami befolyásolhatja a nyomozás menetét ? Honnan veszik a bátorságot, hogy békés polgárokat azzal zaklatnak, hogy 40 kilométert utazzanak, hogy elmondják, nem tudnak semmit. És ha nem mennek el elővezetéssel fenyegetik ! Teszik ezt annak ellenére, hogy figyelmeztettem az Alkotmány 59.§. „Jó hírnevemet sértik ezzel”. Mint említettem a jegyzőkönyvben városunkban nagyon sok embert ismerünk, és minél több polgárt idéz be a rendőrség, annál nagyobb esély van arra (tekintettel arra, hogy az idézett polgároknak fogalmuk sincs miről van szó, és nem is tudom mennyi embert idéztek, és kit be) elterjed a városban a hír, hogy nyomozás folyik ellenem. Úgy járok, mint a professzor, akinek ellopták a kabátját, és évek múlva csak úgy emlékeztek rá, hogy kabátlopási ügye volt. Ez emberi méltóságunkat sérti, a vállalkozásunk kárára mehet ! Mindezek miatt tájékoztatom a T. hatóságot, amennyiben, mégis kihallgatják a tanukat, a fent említettek miatt tanúnként 100,000,- Ft. Nem vagyoni kártérítésre szólítom fel, melynek e beadvány átvételét követően 3 napon belül tehetnek eleget. Egy jogállamban a rendőrség ilyen irányú magatartása megengedhetetlen, és büntetőjogi, kártérítési, fegyelmi felelősséggel tartoznak, aminek lefolytatását azonnali hatállyal indítványozom ! A fent leírt tények, és események is alátámasztják azt, hogy ez egy koncepciós eljárás ! Felhívom a figyelmet: 3.2.A jogbiztonság, a tisztességes eljárás és az állam alapjogvédelmi kötelezettségének követelménye Alkotmány 2. § (1) bekezdés: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Alkotmány 57. § (1) bekezdés: A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Alkotmány 8. § (1) bekezdés: A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Itt kialakult az Önök hibájából egy alkotmányos visszásság, ami nem vonható kétségbe ! Az Ombudsman megállapításai közül néhányat megemlítenék: „Az alkotmányos joggal összefüggő visszásságként kezeli a 2. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét vagy közvetlen veszélyeztetését. Így kimondta, hogy minden esetben meg kell állapítani a visszásságot, ha a hatóság tevékenységével vagy mulasztásával a szerzett jogok sérelmét, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránytalanságát okozza, illetve a mérlegelési jogkörét túllépi vagy méltánytalanul elfogult. Ebből egyértelműen következik, hogy nem elegendő a visszásság megállapításához az a tény, hogy valamely hatóság jogszabályt sért. Ezen túlmenően elengedhetetlen valamely a 2. § (1) bekezdés keretébe tartozó jogos érdek sérelme is. Rendelkezést találunk az Európai Emberi Jogi Konvenció 6. cikkelyében. E szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság méltányosan, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mind a két idézett rendelkezés kifejezetten a bírósági ügyekre vonatkoztatható, tehát a polgári jogi és büntetőjogi törvénykezés elengedhetetlen követelménye. Ez az, amit Az elkövető bíró, és társai (mondhatnám, bandája) súlyosan megszégyenítettek, eljárásuk során a Btk. 225.§ szerinti „hivatali hatalommal való viszzaélés bűncselkményét követték el !” Hogyan lehet ezek sérelmét, káromra elkövetni: 1. a mérlegelési jogkör alkotmánysértő túllépése, 2. a jogszabályok méltánytalan alkalmazása, 3. a hatalommal való visszaélés, önkényesség, 4. az elkerülhető késedelem, 5. a hátrányos megkülönböztetés, 6. nem megfelelő felvilágosítás, 7. az udvariasság elemi szabályainak megsértése A felsorolt magatartásformák egy-egy ügyben halmozottan is előfordulhatnak, de egy is elegendő közülük a jogállamisággal, jogbiztonsággal összefüggő visszásság megállapításához. A mérlegelési jogkör alkotmánysértő túllépése jelentkezhet kifejezett jogszabályi tilalom megsértésével együtt, de a nélkül is. Tipikus problémának tekinthető a hatóságok bizonyítás felvétele körében tapasztalt, a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartása. A hatalommal visszaélés, az önkényes eljárás súlyosan sérti a hatósághoz forduló polgár érdekeit még abban az esetben is, ha formailag az eljárás jogszerűnek tűnik. Megállapítottuk, hogy az olyan kizárási indítványt elutasító határozat, amelyből nem derül ki, hogy a hatóság érdemileg mire alapozza az indítvány elutasítására vonatkozó döntését, éppúgy sérti a jogbiztonság részeként értelmezett tisztességes eljáráshoz való jogot, mint bármely más, az érdemi tényállás felderítését szolgáló jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyása. Az Alkotmány nem biztosít alanyi jogot az anyagi igazság érvényesülésére, ugyanakkor erősíteni kell azokat a körülményeket, amelyek a jogbiztonság fenntartása mellett elősegítik az igazságosság érvényesülését. Ebben a körben ismételten felmerül a szükségszerű és arányos jogkorlátozás dilemmája. Eljárásainkban minden esetben visszásnak tekintjük az olyan hatósági magatartást, amely az adott jogkorlátozásoknál nem veszi figyelembe ezt az alapelvet. A szakszerűséget nem nevesítettük külön, mint a tisztességes eljárás körébe tartozó feltételt. A szakszerűtlenség ugyanakkor gyakran vezet önkényes döntésekhez. Így például ha a rendőrségen valaki feljelentést kíván tenni, de azt nem hajlandók felvenni, bejelentését nem foglalják jegyzőkönyvbe arra való hivatkozással, (esetünkben, mert nem érzik illetékesnek magukat) ez olyan szakszerűtlenség, amely a hatóság önkényes mulasztásának tekinthető és ezért visszás. A hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmányban külön szabályozott elvként jelenik meg és a beszámoló is külön címben tárgyalja. Esetenként azonban előfordul, hogy a hatósági jogalkalmazásban e hátrányos megkülönböztetés olyan elfogultságként jelentkezik, amely nem az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik, hanem a 57. § (1) bekezdésbe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot sérti. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a büntetőügyekre, tekintettel az ilyen ügyekben elszenvedhető hátrányokra.
Nem vitás azonban, hogy a visszásságot meg lehet állapítani minden olyan esetben, amikor a hatóságok nem is törekednek arra, hogy olyan eljárási cselekményeket foganatosítsanak, amelyektől az ügy befejezése várható. Különösen büntetőügyekben van jelentősége az eltelt időnek, hiszen maga a büntetőeljárás is súlyos hátrányt jelent a terhelt, de az ügyben részt vevő egyéb személyek számára is. (Gondolok itt a viszontfeljelentésemre !) Vizsgálták-e ? Ha nem, miért ? Miért húzzák ? A feljelentőknek és a sértetteknek elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy a sérelmükre megvalósított cselekmény elkövetőit felderítsék és az eljárás eredményéhez képest megbüntessék. Az ilyen hatósági magatartás egyértelműen visszás és sérti a tisztességes eljárás követelményét. A megfelelő felvilágosítás, magyarázat hiánya sok esetben érinti az ügyfelek egyéb alkotmányos jogait. Ilyen jog lehet a panaszhoz, kérelemhez vagy a jogorvoslathoz való jog. Az ügyfeleket olyan esetben is érheti érdeksérelem, ha a hatósághoz benyújtott kérelem nem teljesíthető, de a hatóság nem ad felvilágosítást arról, hogy milyen törvényes indokok akadályozzák a panaszos kérésének teljesítését. (Mégegyszer, mi van a Kóródi, és társai ellen tett feljelentésemmel?) A határozat indokolásának hiányai vagy teljes elmaradása minden esetben megalapozza a visszásság megállapítását. Az ügyfél és hatóság kapcsolatában igen fontos szerepe van a hatósági eljárás kulturáltságának, az ügyek udvarias, figyelmes elintézésének. Az ezzel ellentétes magatartás – a körülményektől függően – sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot függetlenül attól, hogy érdemben megfelelő-e a hatóság eljárása vagy sem.
A teljesség igénye nélkül ez a véleménye esetünkben az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának ! Tájékoztatom a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, és a Hajdú Bihar Megyei Főügyészséget, a fentiek is képezhetik önállóan kártérítés alapját, ennek mértékéről, és hogy egyáltalán kérjek e a fenti jogcímek alapján, attól teszem függővé, hogy milyen további azonnali lépést tesz e két hatóság ! Tesz-e bármit a törvények megtartása, betarttatása érdekében !
A fentiekre való tekintettel kérem az ellenem rágalmazás miatt tett feljelentés „bűncselekmény hiánya” miatt történő büntetőeljárás megszüntetését, tekintettel arra, hogy a Btk.182.-ban leírtakként igazoltam állításaim valóságát !. Ugyanakkor kérem Bűnöző Hajdúböszörményi bíró, és társai ellen a Btk 225.§.-a alapján hivatalból, az általam benyújtott 30 oldalas beadványban leírtak miatt „Hivatali hatalommal való visszaélés” alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tenni, kérni annak minél előbbi lefolytatását! Tájékoztatom a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, ezen intézkedések elmulasztása az általam benyújtott bizonyítási eszközökre való tekintettel, büntető, és kártérítési igényt von maga után ! Mivel a jelenlegi törvények szerint ez hivatali kötelességük is, aminek megtagadása csak szándékosan történhet !
Felvetődik még egy súlyos jogi probléma, rendelkezik-e hatáskörrel a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség, hogy ezt az eljárást lefolytassa ? A jelenlegi hatályos törvények szerint nem !
Pp.3.§ (1)A bíróság a fél által elõadott kérelmeket, nyilatkozatokat, beadványokat nem alak szerû megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ütv.49. § (1) A Központi Nyomozó Főügyészség országos illetékességgel rendelkezik. (2) Hatáskörébe tartozik: c) a bírák, ügyészek, valamint ügyészségi nyomozók által elkövetett bármilyen bűncselekmény.
Tekintettel arra, hogy a szórólapnak titulált okirat, valóságban egy beadvány, amelyet a nagy nyílvánosság előtt terjesztettem elő, kiemelve azt a tényt, hogy a Hajdúböszörményi Városi Bíróságnak is eljuttattam egy példányt, ezt kihallgatásom során is előadtam. Ha a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség vette volna a fáradtságot, és összehasonlította volna az oda korábban küldött feljelentésemet, akkor megállapította volna, hogy tartalmilag az megegyezett a feljelentés alapját szolgáló szórólappal. Az a probléma, hogy azt eljárási hatáskör hiánya miatt a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak küldték meg. Abban is ugyanezen bűncselekmények elkövetésével vádoltam meg Kóródit, és társait, és ugyanígy leírtam, hogy a Btk.182.§.-a alapján bizonyítani tudom állításaimat. Ugyanígy kértem az eljárás lefolytatását ! Most, hogy Kóródi, arra való hivatkozással, hogy nagy nyílvánosság előtt, ugyanezt előadtam, már rágalmazással gyanúsít, ami a fentebb leírtak miatt alaptalan, és mint a Hajdúböszörményi Városi Rendőrkapitányságon leírt jegyzőkönyv is tartalmazza, mikor erről az állításról tudomást szereztem, azonnal viszontfeljelentést tettem Kóródi ellen rágalmazás, és becsületsértés bűncselekménye miatt. Egy, és ugyanazon eljárás keretében. Itt szerettem volna viszontfeljelentésemet alaposan megindokolni. Tájékoztattak róla, hogy a feljelentés, és viszontfeljelentés nyomozása nem tartozik hatáskörükbe, mivel a viszontfeljelentett egy bíró ebben illetékes nyomozó hatóság a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Ide küldik meg eljárási hatáskör hiánya miatt ügyünket. Ezért megtagadták a jegyzőkönyv ilyen irányú felvételét ! Innen a mai napig nyomozást elrendelő, vagy megtagadó határozatot nem kaptam ! Elmondani kívánom, hogy a 2004 február 17,-én Kóródi és társai ellen tett feljelentésem alapján Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nem azért tagadta meg, mert nem megalapozott, hanem a rendőrségi jegyzőkönyvre hivatkozik, hogy abban semmi konkrét feljelentés, bizonyíték nincs ! Azért nincs, mert a nyomozó nem volt hajlandó felvenni jegyzőkönyvet. Bár már most tettem ötödször feljelentést, de eddig még egyszer sem hallgattak meg ez ügyben, mindig megtagadták. Most is arra hivatkozik a nyomozást vezető, hogy az ügyész utasítására csak az ellenem folyó bűncselekmények bizonyítása a cél, nem vehet semmi olyan bizonyítási eszközt figyelembe, amely alapján kideríthetné, hogy mi vezetett idáig ! Azért kerültem ilyen helyzetbe, saját hibámon kívűl, mert a rendőrség nem volt hajlandó, és most sem hajlandó büntető feljelentésem részletes felvételére, hivatkozva arra, hogy erre a KÜNYH jogosult, a KÜNYH meg azért nem hajlandó a nyomozást megindítani, mert a rendőrségi jegyzőkönyv nem tartalmazza részletes feljelentésemet ! Itt egymásra mutogatnak a hatóságok, miközben én vagyok ennek a jogi impotenciának a károsultja ! Mindezeknek netovábbja, hogy mindezek miatt még ellenem indítanak büntető eljárást, miközben megtagadják a védekezéshez való jogomat is ! Ennek az egymásra mutogatásnak az egyik résztvevője a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság is. Azzal, hogy ő sem hajlandó részletes jegyzőkönyvet felvenni Bűnöző bíró elleni büntetőfeljelentésemet, így szándékosan megakadályozza, hogy teljesíthessem a Btk.182.§.-an írtakat. Ezen eljárás keretében büntető feljelentést teszek a Bűnöző bíró 2006 május 2.-án ellenem tett feljelentése miatt, melynek kivizsgálásának elrendelését ha megtagadja a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság a Btk. Idevágó törvényeit sérti, és büntetőeljárás és kártérítés alapja: A Btk.233. § (1) Hamis vád bűncselekményében Tekintettel arra, hogy: Btk.236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható Ezért ez ügyben a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság hivatalból tegye meg feljelentését ! Mivel nem az én feladatom, de elkerülhetetlen, hogy kinek a hibájából nem indulhatott eddig nyomozás Kóródi, és társai ellen, erre való tekintettel büntető feljelentést kívánok tenni ismeretlen tettes ellen: Hatósági eljárás akadályozása bűncselekményében. Btk.242/A. § (1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el. Btk.244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, Szeretném felhívni a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, hogy az ellenem jelenleg folyó büntetőeljárás kimeríti a : Btk.257. § Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Bűncselekményét ! Összefoglalva: Tekintettel arra: - hogy jelen eljárás sérti az Alkotmány 57.§-ban leírt tisztességes eljáráshoz való jogomat, és egyéb más említett Alkotmányos, Emberi jogaimat, minek kivizsgálás szükségszerű, és elengedhetetlen. - A körülmények figyelembe vételével, és a jelenlegi hatályos jogszabályokat figyelembe véve a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség, és ebből kifolyólag a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság nem rendelkezik eljárási hatáskörrel ügyünkben a fent nevezett Ütv-re való tekintettel! - Jelenlegi eljárás kimeríti a Btk.257.§ és egyéb Btk.-ba ütköző bűncselekmények (Pl bűnpártolás) lehetősége merül fel. Ezért felszólítom a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, és a Hajdú Bihar Megyei Főügyészséget, hogy minden nyomozati cselekményt azonnali hatállyal függesszenek fel, tegyék meg a fent leírtakban foglaltakként a büntető feljelentéseket, állítsák helyre Alkotmányos jogaim tiszteletben tartását. Tegyék meg az illetékes hatóságoknál a szükséges intézkedéseket. Hagyjanak fel a jogsértő magatartással ! Mivel a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság az én elmevizsgálatomat elrendelő határozata (mely, még csak indoklást sem tartalmazott, hogy miért) jogsértő magatartásból kifolyólag született, így ha annak eleget tennék, fölösleges költséget okoznék, illetve nincs semmi valóságos (csak bosszú) alapja annak elrendelésének, sőt Alkotmányos jogomat (emberi méltóságomat) sért, ezért a határozatban leírtaknak, hivatkozva a nevezett jogokra nem teszek eleget. Egyben a nyomozást elrendelő főügyésszel szemben büntető feljelentést kívánok tenni az alábbi Alkotmányos jogaim szándékos megsértése, melyeket ezen eljárás alatt szenvedtem és paragrafusok említése nélkül, hatáskör túllépése, bűnpártolás miatt: 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására,….. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. 5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében. 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Szeretném felhívni a főügyészt, hogy tanulmányozza, ha nem ismeri és tegyen eleget az Ügyészségről szóló törvénynek, melyet csak úgy rövidítenek, hogy Ütv., mert biztosan csak az abban leírtak nem tudása miatt követte el eddigi (bűn)cselekményeit, mert pozitív hozzáállásom miatt nem feltételezem róla, még látatlanul sem, hogy eddigi tetteit szándékosan követte el. Remélem, és bízom benne, hogy tisztában van tettei büntetőjogi, fegyelmi, kártérítési következményeivel ! Csak emlékeztetőül: „22. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészei, az ügyészségi titkárok, az ügyészségi fogalmazók és az ügyészségi nyomozók munkájukban és magatartásukban az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat kötelesek megtartani. (2) Az ügyészek az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető személyekkel és a Magyar Köztársaság törvényeinek megsértőivel szemben a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és humánusan járjanak el, ügyészi kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, legjobb szaktudásuk szerint pontosan kötelesek teljesíteni. Emlékeztetem az ügyészt esküjére, melyet remélem nem felejtett el : Én ….. ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartom és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megsértők ellen törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el.«” Én az ügyésztől, ügyészségtől, ügyészségektől, csak ezt várom el, és követelem tőlük, amennyiben megszegik következetesen, határozottan, a mellettem levő jogi segítséget igénybe véve, felelősségre vonom, vonattatom, és minden törvényes eszközt igénybe veszek, hogy a szándékosan „tévedőket” felelősségre vonjam, vonassam ! Kérem, követelem, ha kell rákényszerítem, hogy eleget tegyen: Ütv. 25. §-a „(3) Közérdeket sértő, illetve veszélyeztető cselekmény vagy mulasztás gyanúja esetében az ügyész ténymegállapító vizsgálatot folytathat.” Ne csak folytathasson, hanem folytasson, ha erre, mint én is nyomatékosan felhívom a figyelmet ! 26. § (1) Az ügyész azok ellen, akik a törvényt megsértették, a jogszabályokban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet.” Úgy gondolom, és a tisztesség is azt kívánja, hogy ne folytathasson, hanem folytasson, én is ezt kérem, követelem ! Többször kerültem olyan helyzetbe, hogy különböző hatóságok bíróságok velem lekezelően beszéltek, hivatalosnak próbálták feltüntetni törvénysértő tettüket. Tudatában vagyok az általam leírtak büntető jogi felelősségével, de sajnos e lenézések során megtapasztaltam, hogy bírók, ügyészek, emberek alkotmányos jogait megalázva nyilatkoztak. Csak azért mert nem tartozom a bírói kaszthoz (ilyen áron nem is tenném, számomra ez undorító), nem tudják elfogadni, amit megtapasztaltak, hogy legalább annyira, ha nem jobban ismerem a jogszabályokat, mint ők, és még szemükre is hányom, amire aztán egyáltalán nincsenek felkészülve ! Reakciójuk hiszti, törvénygyalázás ! Úgy gondolom, amikor Bűnöző bíró (akit csak úgy 629.-ik bírócskának titulálok magamban) úgy nyilatkozik velem szemben gúnyos vigyorral a képén, szó szerint, hogy vegyem tudomásul, hogy ő rá nem vonatkozik a törvény, ezt ne fogadjam el, az ilyen magatartással szemben fellépjek. Kiabálva közli, hogy a törvény az, amit ő mond, és nem érdekli, hogy mi van a különböző törvénykönyvekbe leírva, és ehhez egy önelégült vigyort dob, nem létezik, hogy bárkinek ne nyílna ki a zsebében a bicska. Amikor a másik fél kérésére szakértőt rendel ki az én költségemen,(70,000,-Ft) és a véleményt mindketten elfogadjuk, kérjük abban leírtak szerint ejtse meg az elszámolást, és ezzel szemben közli gúnyos vigyorral a képén Bűnöző bíró:. „A szakértői véleményt sajnos nem áll módomban figyelembe venni, mert az nem kedvező a felperes számára.” Majd azután még gúnyosabban közli „Flórek Úr, ha meg mer szólalni kizavarom a teremből.” Ezek után azt hiszem, hogy nagy önuralom volt szükséges ahhoz, hogy ne kerüljön tettlegességre a sor. Az ilyen, és ehhez hasonló aljas, minden valószínűség szerint korrupt bírókkal szemben kérem én a törvény segítségét, és ezt kapom ! Ugyanezt mondta Dr. csusztelnik, hatszoros doktor névvel, hogy ahogy a tárgyalóterembe beléptünk, ott véget ér a Magyar Köztársaság törvénye, és annak hatálya, utána már a törvény az amit ő mond, és ez ellen ne is próbáljunk tenni semmit ! Itt úgy gondolom meg kell állni. Mondjuk ki, amit gondolunk, és magánvéleményem is az, hogy teszik ezt tapasztalatom alapján, mert védi őket egy „maffia”. Ez az igazságszolgáltatási gépezet, ma én védlek meg, mert bűncselekményeket követtél el, holnap te védsz meg engem ! Ez nagyon komoly dolog, amivel szembe kerültem, de úgy gondolom, hogy az „eljárási hatáskör” nem teszi lehetővé., hogy ezzel városi rendőrkapitányságok szembe szálljanak ! Ők csak szolgák, az ügyészek szolgái ! Túl kicsik, hozzá, meg mint esetünkben a nyomozó is elismerte, az ügyész utasította ! Ez ellen, és a köz érdekében is kérem, követelem mindenkitől a törvények betartását, néha hiába. Azzal, hogy hivatalnokok eleget tesznek a „felsőbb utasításnak”, nincsenek tisztában tettük súlyával, amit rájuk fognak hárítani, és esetünkben is néhányan meg fognak tapasztalni ! Úgy gondolom, ha valaki egy ítéletet hoz, azt fel kell vállalnia, mint ahogy az ügyésznek is fel kell vállalnia, honnan vette a bátorságot, hogy a „törvény ellenére” elrendelje ellenem a nyomozást, büntetőeljárásnak vessen alá ! Ezért a tettéért felelnie kell, mert ez bűncselekmény !
Tájékoztatom a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányságot, és a Hajdú Bihar Megyei Főügyészséget, ha a „törvény ellenére” és hatáskör hiánya figyelmen kívűl hagyásával mégis elkövetnék azt a bűncselekményt, hogy mint fenyegető idézésben le van írva, engem előállítanak, akkor 1,000,000,- Ft, azaz egymillió forint nem vagyoni kártérítési felszólítást fogok küldeni a Ptk. 5-6.§.-ra hivatkozva, egyben büntető feljelentést teszek a Btk 225.§. „Hivatali visszaélés bűncselekményében” az elrendelő, és elkövetőkkel szemben !
Kérem kérésem kompromisszum nélküli azonnali teljesítését, annak elmaradása esetén, mint említettem, büntető, fegyelmi, és kártérítési eljárást kezdeményezek ! Még egyszer szeretném nyomatékosan felhívni arra a figyelmet, hogy a hatáskörrel nem rendelkező hatóságok azonnali hatállyal függesszenek fel minden nyomozati cselekményt, fejezzék be jogsértő, zaklató magatartásukat. Minden ennek ellentmondó tevékenységért kártérítési eljárást indítok ! Kérem egy igazi, tényfeltáró nyomozás megindítását, melyre esetünkben az Ütv kötelezi a Hajdú Bihar Megyei Főügyészséget. Ez nem lehetősége, hanem törvényi kötelezettsége, ezért (is) hozták létre az ügyészségeket !
Kérem a fentebb leírtak tudomásul vételét, és teljesítését ! Tisztelettel:
