Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Egyelőre annyi tapasztalat van róla, hogy iszonyat drága, meg a pellet is, emiatt legalább 15-20 év, mire megtérülne. Akinek meg van ennyi pénze rá, az nem jár ide, mert nem érdekli, megtérül-e vagy se. A jövő egyébként a hőszivattyúé! Az 50-100 év alatt térül meg. :-)
A neten tavaly nézegettem, de sokat nem lehet megtudni. Vagyis annyit, hogy nem olcsó egy ilyen kazán és biztos működik is.
De igazából nekem a pellett beszerzésével lenne bajom. Mindenhol nem lehet venni, valamint drágának találom.
Én azt gondolom, ha az anyagiak korlátoltak, akkor inkább maga a fűtési rendszer kiépítést kell korszerűen megcsinálni több pénzért, aztán majd idővel kazánt lehet váltani. ( konkrétan: inkább legyen fal- vagy padlófűtés, ha jól sejtem ez drágább mintha egyszerűen radiátort tenne be az ember, mert a későbbiekben akár a napenergiát is könnyen használhatod majd ezeknél a rendszereknél)
Ha már itt is összefutunk :) nem tudsz valamit a pellet és + faelgázosítós kazánokról? Mert mint laikus tetszik a dolog, annyit hallottam hogy állítólag ezé a jövő...de gyakorlati tapasztalatot nem hallottam még róla...
A fűrészporos dobkályha működési elve megvan? Levegő betáp alul, rúd középre belerak, körülötte fűrészporral megtöm, rúd kihúz, alul bagyújt. Borzalmasan jól fűt, viszont ha rosszul tömöd meg és ráborul a fűrészpor a tűzre, akkor könnyen felrobbanhat.
Asszem az automatizálása úgy kezdődik, hogy téglákba, rudakba préselik a fűrészport.
íme a tervrajz, bármi javaslatot szívesen veszek. A motoros szelepek honeywell VC szelepek, keverő állásuk is van.
Üzemállapotok, a betűjelek a szelep1-4 állásai, az ábrán remélem látszanak, érdemes az ábrát kinyomtatni és ceruzával jelölgetni hogy mi merre megy:
A x A B :
Fűtés kazánnal, normál üzemállapot, ha a kazán vize 90 C fölé emelkedik, akkor gravitációs úton a pufferrel keveredik. Áramszünet esetén is működik a puffer fűtése, nem forralja fel a vizet. A 3. szelep félállásában lehet egyszerre fűteni a HMV-t és a fűtésrendszert is.
A x A A :
Ugyanaz mint az előző, de ha a napkollektor puffere melegebb, mint a visszatérő víz, akkor rásegít a nap a kazánra. Vagy ha a visszatérő melegebb mint a puffer, akkor lehet fűteni vele a HMV tartályt.
B A A B :
Ha a kazán kihűlt, akkor a puffertartályról mehet a fűtés. A 3. szelep
félállásában lehet egyszerre fűteni a HMV-t és a fűtésrendszert is.
B A B x :
Ha a napkollektor puffere (HMV tartály) felforrósodott, akkor a 4000 literes puffertartályt lehet fűteni vele.
B B A B :
Napkollektorral padlófűtés, temperálás. A 2. szelep kevert állásában lehet a puffert is, és a padlót is fűteni, bár ez ritka állapot, jó nagy nap kell hozzá.
A x B x :
HMV fűtés kazánnal.
X x B A :
fűtés cirkóval
cirkó egyéb szerepe:
Ha a HMV < 40 C akkor a cirkó bekapcsol, addig nem
+1 dolgon gondolkodom: Olvastam a legionella baciról, valahogy időnként jól fel kellene fűteni a HMV tartályt, vagy inkább hőcserélő spirállal kiszedni belőle a meleget. Nem tudom mennyire komoly veszély, de langyos vízben szeret szaporodni állítólag.
Hasonlóban gondolkodom én is. Lesz egy szimpla gázkazán a biztonság kedvéért, a kazánba pedig 2 csőkígyót hegeszteni( fűtés+melegvíz). 250 lityis indirekt tároló. És természetesen a napkollektor csonkok, ha lesz hozzá "kedvem"...
Igen, már majdnem végleges. Abszolút nem egyszerű, de alkatrészügyileg/pénzügyileg nem túl drága. A legtöbb része saját gyártmány, jövőre már üzemeltetni akarom.
Röviden összefoglalva a részei:
- napkollektor, a szokásos alkatrészeivel (ez egyelőre még saját, radiátoros abszorberes, de majd az árak függvénye lesz, mert megyegetnek le a vákuumcsöves kollektorok árai)
- Indirekt fűtésű, két hőcserélős HMV tároló, ezt tudja fűteni a napocska és a bálás kazán is, ez valószínű gyári lesz, mert 120-140 ezer Ft-ért már lehet készen 200l-est kapni, annyiért lehet hogy nem éri meg reszelni
- Bálás, rönkös, mindenes kazán (ez most terveződik)
- 4000 liter puffertároló (nyitott rendszer a kazánnal együtt, ebbe és a kazánba is hegesztek hőcserélőspirált, onnan meg majd a zárt rendszer). Ezt a tárolót tudja fűteni a kazán, ha van fölös energiája, plusz a napkollektor is, bár ez főleg nyáron érdekes. Kiszámoltam, 1-2 napig lehet róla fűteni ha fel van melegítve, így naponta egyszer elég bedurrantani a kazánba. További előny, hogy egész nyáron melegítheti a kollektor, és egy-két napos hideg idő esetén, mint pl. most is van, lehet a padlófűtésbe keringetni a vizét.
- ionizációs kombi kazán (olcsó, eccerű), kizárólag vész esetére, ha hosszabb ideig elutazunk, stb, plusz ha a HMV ezen folyik keresztül, ha <40 fokos, akkor bekapcsol, amúgy meg nem kér pénzt.
- padlófűtés + radiátor
- a meleg vizet fel akarom minél több helyen használni, pl. mosógépbe, mosogatógépbe a hideg helyett 40 fokos fog menni egy termosztatikus szelepen keresztül, így nyáron (és télen is a kazán miatt!) egy rakás villanyt meg lehet spórolni
- a vezérlést magam fogom csinálni, mikrokontrollerekkel foglalkozom, programozok egy tuti vezérlőt hozzá
- Ha gondoljátok felteszem megvitatásra a tervét, bár nem túl egyszerű, még rajzolgatnom kell bele magyarázatképpen.
30 cm külső átmérőtől olajoshordóig láttam fűrészporos kályhákat. 8-10 cm átmérőjű lyukat hagynak a közepén. Megtömve, lefedve alulról beledugnak összegyűrt újságpapírt és meggyújtják. Először csak a kivezető cső, a fedél, majd az egész dob sugároz. Ahol melegvizet állítanak elő, ott a füstcsőbe iktatnak be hőcserélőt, a dobot meg üveggyapottal körbeszigetelik. Alul a lyuknál eltolható lemezzel szabályozzák a huzatot. Valamikor lakatos kollégáim sorozatban gyártották.
Csorváson van egy cég, azok csinálnak mindenféle bálás és ipari kazánokat, nagyon jók. Voltam náluk, megnéztem hogy milyenek, én azokból akarok ötletet meríteni. Megpróbálom majf megrajzolni hogy hogy is nézett ki a tűzterük, és felteszem ide.
Mekkora cső szükséges, és lehet-e valamilyen fektetett megoldás is? A lyuk belsejét gyújtom meg, vagy a szélén alul valahol? És mikor kezdi fűteni a külső részét is? Amikor elért odáig az izzás?
A 200 feletti kéményméret esetén le fog hűlni a füstgáz!!Beszéltem velük én is... A szalma csak izzik a kazánban, nem ég intenzíven. Ha égne rendesen fél óra múlva már tehetnél rá másikat, ami ugye nem volna gazdaságos...
Mit tudtok, mi a véleményetek a pellet és pellet/faelgázosítós kazánokról. Most szeretnénk felújításra szoruló házat venni, amiben csak kályhás fűtés volt, vegyes téglás+vályogtéglás falú,
Pont azért van rajta a kis tűztérajtó, hogy közben azon át lehessen etetni. A nagyon beteszel egy bálát, fél napig nem kell nyitogatni. Tisztítani is könnyebb a nagyon át.
Nem akarom bántani ezt a készüléket, csak hátha tanulunk belőle.
A képen ha megnézed, amikor kinyitod az ajtót, akkor előrefelé kijön a füst, és nem fordul vissza a kémény irányába, mert akkora huzata a világ összes kéményének sincs hogy arra menjen.
Amit jobb megoldásként láttam, hogy csak a tűztér nyílt, és felette nagyobb huzat maradt a résnél, az beszívta a füstöt.
Még jobb megoldás:
A tűztér hátuljánál van a járat felfelé, és ha kinyitod az ajtót, akkor még nagyobb huzatot csinálsz a kémény felé, és a kémény felé áramlik a füst, kifelé csak minimális.
Nem mindegy, mert a haveré tényleg korom feketére festette már a kazánházat 250-es vacsiúj, szuper huzatos kéménnyel is.
Egyébként min. 200, de inkább 250-es átmérőjű kéményt ajánlanak ezekhez a ketyerékhez.
Ha egy kazán füstöl, annak nem biztos, hogy a kazán az oka. Nagy tűzterű kazán ajtaját kinyitod, a túlzott levegőmennyiségtől úgy beindul, az lenne a furcsa, ha nem füstölne. További okok lehetnek a nem megfelelő kémény, nedves tüzelőanyag, túl laza bála, stb.
Tömörítés és az eszköz fajtájától függően a kisbála 15 és 40 kg között van. Kisebb kombájnok maguk kötik a bálát, az lazább és kisebb, mint a nagy, traktorhúzta bálázóké. A nagy körbálák súlya általában 300 kg körül van. Súlya alapján 1 komolyabb kisbála nálam egész napra elég meleget adna. Télen 20-50 kg faaprítékot tüzelek naponta (az 50 már nagyon hidegben).
Kisebb, használt kazánt lehet még akár használtat is találni, elég sok helyről dobták ki a régit. A trükk csak annyi, hogy zárt rendszerre nem kötheted rá a kazánt, és nem is érdemes, mert ha felforr a víz, akkor annyi a kombikazánnak is.
Én úgy fogom megoldani, hogy a kazán és a puffertároló köre nyitott tágulási tartályos, és a kazánba és a pufferbe hegesztek hőcserélő csőkígyót, amiben megy majd a zárt rendszer vize. így ha forr is a kazán, az alacsonyabb hőmérsékleten nekikezd, és nem forralja fel a zártat.
Csinálni nem olyan nagy kaland egy lemezkazánt, csak egy pár alapvető dologra kell figyelni, hogy jó legyen a huzata, ne pazaroljon, de ne is hűtse túl a füstöt, nyitott rendszer esetén még nagy nyomása sincs.
A belsejét vszínű rozsdamentesből csinálom, mert ott szokott rohadni minden kazán, a sarkaiban megálló hamu felszívja a kéményen visszacsurgó párát, és elrohad a kazán. Ezért vastagabb anyagból szokták csinálni, de ekkor a hőátadása is jelentősen romlik (4-5mm már elég rossz). Én 3mm-es rozsdamentesből (v. saválló) akarom a tűzteret megcsinálni, a többi vékony lemez.
Ellenpélda a gyáriak közül: láttam élőben www.calor2000.hu oldalon lévő piros kazánt, abszolút nem jött be, ha kinyitod az ajtót, akkor úgy befüstöl hogy fekete pákó leszel rögtön, szar kialakítású a tűztere, és mindemellett még drága is. Persze nem bántásképpen mondom, de én nem venném meg az biztos.
Nincs! Mert a fűrészporos kályhának nincs belseje, csak külseje! :-) Üres hordó, amit megtömnek fűrészporral. A közepébe beleállítanak egy csövet, jól körüldöngölik majd kihúzzák. A cső után visszamaradt lyuk aljába gyújtanak be. Van egy fedél, aminek a közepéből megy el a kéménybe a füst.
