Valóban igazad van hogy a frisen vágott felületet kell kezelni . Mindkét módszert kipróbáltam és azt tapasztaltam ha befurok a fatestbe lyukakat az sem viszi ki korában a tuskót. A lyukfurásnak szerintem azért nics értelme mert a fa középső részén a fatestben egy fölfele irányuló áramlás van ami a vizet eljuttatja a levélzetbe . A kambiumban ami a hács alatt van ott meg a gyökérzet irányába folyó áramlás van amibe a tápanyagokat jutatja le a gyökérzetbe és szerintem ezt kell bekeni a szerrel.
Kezdő permetezőként jó kiindulási alap lehet Dr. Zsigó György növényvédelmi szakember (2015-ben az év agrárembere) honlapja, aki majdnem minden héten közzé tesz érthető leírást arról, mi az aktuális elvégzendő növényvédelmi feladat, és ehhez milyen szerek alkalmasak. A 2020-as "hírfolyamot" itt éred el. Ha a leírásait követed, szép lassan magadtól megérted, mit, miért és mikor kell fújni, jó eséllyel sikerül gondját viselni a kertnek.
Nálam akkor tetvesedtek meg a laksásban a palánták, ha volt a közelükben olyan növény, ami kintről lett behozva télre, és bent elszaporodtak rajta a kintről behozott tetvek. Mindig nagyon ügyelek rá, hogy a palántanevelő helyiségben soha ne teleltessek olyan növényt, ami korábban kint volt a kertben.
Apukám után maradt rám a kert rendezése, tavaly kezdtem el csinálni. A meggy moniliás, és kukacos, az őszi barack ahogy érett úgy rohadt, a szöllő az még tartotta is magát. A bockov körte is ahogy le lett szedve, úgy rohadt. Pedig permeteztem mindent, többször is, csak vagy rosszkor, vagy kevésszer. Nincs valami normális forrás, hogy mit, mikor, milyen szerrel kell csinálni? Vagy esetleg le tudnád írni, főleg az őszibarack, meggy permetezését. Mikor, mivel, hányszor? A kukac ellen, karate, mospillánt használtam, mégisem jártam sikerrel. A barackot is fújtam, teldor, forikulsollóval, mégis rohadt. A tavalyi év, teljesen veszteséges volt.
Nevikén kén tartalmú, ezért a lisztharmat-típusúak ellen jó főleg. A meggyre inkább réz kellene. Rügypattanás után, amíg nincs kinyílt virág.
Ha más van akkor pedig virágzás elején/előtt, közben, és ha elhúzódik a hideg miatt, akkor a végén 10-14 naponta valami felszívódóval.
Az ágmonília ugyanis a virágzaton keresztül fertőz és jut be a fás részekbe. Ott kell megfogni.
A gyümölcsmonília más, az ellen elsősorban rovarok ellen kell védekezni, mert az általuk szúrt sérüléseken jut be a gyümölcsbe (vagy jégverés, vagy nagy szél... de ezek ellen kevés a megoldás) főleg zsendüléstől az ÉVI betartásával szüret előttig.
A Vegesol a legáltalánosabb kombinált lemosózásra is való szer.
Mindenre mehet. Cserébe semmire sem olyan nagy hatású, mintha fajspecifikus szert választottál volna.
A csonthéjasok fő betegsége a monília és egyéb levélbetegségek, amre inkább a réz való, az almatermésűeknek meg ott a lisztharmatfélék, amire pedig a kén az ellenszer. És ott az olaj tartalom, ami a rovarkártevők ellen hat.
Mindenre van jobb szer, mint a Vegesol, de ebbe egybe szerkesztették a három hatóanyagot úgy, hogy egy menetben lehessen minden növényt fújni vele. Cserébe fajlagosan drága... sok kell belőle és kicsit kevésbé hatásos, mint mondjuk egy Nevikén és valami réz egy másik fordulóban...
Ha nincs nyíló virág, mert a réz leégeti a bibét, és fuccs a termésnek... és alkalmas idő lesz napközben, akkor kifújhatod.
Sziasztok, tanácsra lenne szükségem. Lemosózni szeretnék, de nagyon kezdő vagyok a témában. Vegesol eres szert adtak a boltban. Jó az a szer, meggy, körte, őszi barackra, és holnap permetezhetek vele? Elvileg északai fagy lesz, nappal semmi csapadék, kb 15fok.
Sziasztok! Van pár csili és padlizsán palántám amiket megtaláltak a tetvek. Próbáltam lemorzsolgatni róluk,de kevés sikerrel. Mit javasoltok rá? Még picikék,1-2 lomblevelesek csak.Köszönöm
A levágott tuskók és vadrózsa csonkokat 1:5 glialka és víz higitott oldatal lekened akkor nem hajt ki újból és szép lasan elkorhad. A Glialka helyett bármilyen glifozát tartalmú gyomírtószert használhatsz. Azokat a szereket amelyek a tuskó korhadását gyorsítanák már rég nem beszerezhetők magánszemélyek számára.
Letakarítottam egy telket, ami kb. 30 évig nem volt gondozva. Kellene valami Hardver, amivel meg tudom oldani, hogy a vadrózsa, a szilva, az akác, meg minden egyéb ne üdüljön meg, amit kivágtunk. Addig kellene hatnia, amíg valamennyire kituskózom a területet. Tudtok valamit ajánlani, amit zöld könyv nélkül is be tudok szerezni, és az aranynál valamivel olcsóbb a kilós ára?
Másrészt: van valami olyan anyag, amivel ha megöntözöm a tuskókat, és környéküket, akkor meg lehet gyorsítani a rothadásukat?
Persze, nincs harag:-). Amúgy az engedélyokiratban javasolt kiskerti 30-40ml/10 liter helyett milyen koncentrációban tervezed kijuttatni a Bordóilé NEO SC permetszert?
Mi a véleményed? Ha azt mondanánk Pityunak, hogy amennyi l/ha (vagy kg/ha), annyi ezrelék. Pl ha 4 l/ha van megadva, akkor az megfelel 4 ezreléknek (tehát 0,4 %). Vagyis 10 liter vízbe 40 ml.
Vagy ez baklövés?
Pl. Bordóilé NEO SC-nél megadnak 3 l/ha értéket, majd lentebb kiskerti felhasználásra 30 ml 10 liter vízbe.
Én nekem tavaly az almafáim lisztharmatosak voltak.Thiovittal akarom meglőni a fákat, van 2 közepesen nagy méretű, 2 kisebb és 5db 2 éves csemete.Most akkor hogy mérjem ki mennyi kell hozzá, hány százalékos oldatot készítsek, és mennyi permetszer kell neki??Jah és kell még valami hozzá a thiovit mellé?
