Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Más megoldása a dolognak. Kinek a pap kinek a papné.
Épít a bátor emböc egy kis építményt, tömör téglából, vagy vaslemezből, esetleg ha profibban akarja akkor samott belsővel. Megépíti mint régen a vidéki házaknál a kolbász füstölőt, csak egy kicsit nagyobbat szerintem. A felső tartományokba nagy négyszögletes lyukakat hagy. Ehhez kívülről kiszuperált autóhűtőket szerel a ventillátorral együtt. Ezek lennének a hőcserélők. A cirkók is valahogy így műxenek. Alul atűz felül a hőcsrélő, csak ott vizszintesn ekünk megy függőlegesen. Mondjuk a pincében vagy egy kicsit lejjeb lennének a vizes puffertartályok, szigeteltek. Egy lenti szivattyúval az ember felnyomja a vizet a hőcserélőkbe és keringeti. Szabad kifolyással visszacsorgatja a tartályba. A "kazánba" begyújt, jó nagy tüzet rak, a hőcsélőkhöz a füstgáz vinné a meleget amit lekeringet az emböc a tartályba. Ezután ha ügyesen csinálja meg az ember a szivattyú kikapcsolása és a tűz kialvása után a víz visszacsorog leürül a rendszer, csöveket lejtősre (fagyveszély kilőve) A "kazán" szigerelésére se kell akkora gondot fordítani, mivel kevés ideig ég benne a tűz. A tartályokat viszont azért jó kell szigetelni.
A jelenlegi kazánomhoz képest. Egy öreg szar kazánom van és a jobb hatásfokúval amennyivel kevesebb gáz fogyna, az lenne a haszon. A beruházás viszont a vétel, az üzembehelyezés, a kémény, mert ugye újra engedélyeztetni, béleltetni, stb...
A kondenzációs kazán is csak padló és falfűtés esetén ér valamit, radiátornál ugyanaz mint a nem kondenzációs.
Szóval tavaly fűtőttem (akkor is csak részben) utoljára gázzal.
Akinek gondja van az átváltásokkal:Mértékegységek átváltása "Munka, energia, hõmennyiség"-nél MJ-ről átváltunk Kcalra, onnan víz hőtárolóképessége már egyszerű osztás-szorzás dolga. 1 Kcal = 1 kg (1liter) víz x 1 fok. Nem is értem, miért kell ilyen egyszerű, magától értetődő mértékegységek helyett MJ, BTU (ez utóbbi különösen értelmetlen, hiszen angol mértékegység).
Szóval, gázszámla elő, és számold ki mekkora kell a te házadhoz, mert ugyebár nagyon nincs két egyforma ház.
Az anyaga vaslemez, némi merevítéssel, és célszerű hőcserélő spirálokkal belerakni-kivenni belőle a hideget. A szigetelés pl. kőzetgyapot paplan, a többi részlettel kapcsolatban a szakemberek a fűtésrendszered pontos feltérképezése után tudnak segíteni.
Azért a "hőszigetelés" nem csak a *cell lapok ragasztásából áll ám... Nyílászárócsere is kell hozzá. Ha pedig nem akarsz gomba+penész+vizesedés csodákkal küzdeni, akkor gépi szellőztethetsz is. Hővisszanyerővel sokat megfoghatsz...
*cell ragacsolás után nem fogsz hűdeboldog megtakarítás riportokat olvasni, mert olyan nincs...
Mint az élet sok területén, itt is egészben kell gondolkodni; erbe valami hasonlót érthet "hőszigetelés" alatt. (Más topikokból leszűrve.)
Én is így vagyok ezzel, alapvetően egy normális blokk téglafalnak nem túl rossz a szigetelése, a nagyrésze a melegnek a nyílászárókon és a födémen!!! megy el. Sok régi házban tömör beton a födém! Az viszi a meleget nagyon.
Én is számolgattam, kezdem a födémmel az ablakokkal, és a padlófűtéssel. Ezzel hatalmasat nyerek. Utána egyszercsak később a külső hőszigetelés + nemesvakolat, a szépség miatt is, ezen már nem nyerek annyit.
Az olcsón beszerezhető mindenféle éghető anyagokkal meg olcsón fűtök így is hogy rosszabb a szigetelés. Gázra már nem is alapozok, egyre drágább lesz, és szar is hogy legyünk őszinték. Télen alig lehet felforralni vele egy fazék vizet, perszepersze, azért mert hidegebb van, ezzel magyarázzák. Benn a konyhában, persze. Szóval részemről a gázszolgáltató elmehet oda ...
Számolgattam még régebben azt is, hogy mikorra térülne meg egy legmodernebb kondenzációs kazán intelligens időjáráskövetős termosztáttal. Háááát, nem 2 év volt...
Szóval előveszem a matektudásomat: 1 m3 = 1000 l akkor 4000 l = 4 m3 ami meg 2x2x1 tartály + a kb. 30% az mondjuk egy 2x2x1,5 tartály elég hozzá... ;-)
És miből célszerű megcsinálni a atartályt? Mivel szigetelni?
Ja és ezt a vizet hogy melegíti föl a kazán, az "átfolyós" módszerrel és onnan megint visszaáramlik a tartályba?
Zavarban vagyok ezzel a szgetelés hatásosság dologgal.
Van itt több ismerősöm akik azt mondják kb.5000 Ft-ot spórolnak csak meg havonta. Azt mondják szigeteléssel 10-15 százalékot lehet spórolni, mert a hőveszteség igen nagy része az ablakokon megy el. Van egy másik topik ami hőszigeteléssel foglalkozik. Nem sok jót olvastam ott, ha azokat az infókat kerestem ahol a megvalósult szigetelés utáni gázfogyasztást mérték. 10-15% az igen karcsú. Ha tényleg annyi akkor nem érdemes szigetelni. Egy fél éves áremelés után ugyanott van az ember a fizetnivalóval, mint előtte. Nagy beruházási költség, még ha maga csinálja is az ember és az 5000Ft-okkal lassan sok-sok év alatt térül meg. Ráadásul a gázár infláción túl emelkedik, ellenben a többi fűtőanyaggal. Hát nem tudom, kételkedem tehát vagyok...
Persze persze csak én is szeretek egy kicsit "belemélyedni" szeretem érteni a dolgokat, amit persze szakember fog majd megcsinálni... szeretem az "infómorzsákat fecsipegetni" és a "látókörömet szélesíteni" :-)
Kérés: 4000 l víz mekkora tartályba fér el? (Tudom , tudom...4000 L-be :-) )
Érdemes egyébként tényleg fűtésszerelő ismerőssel átbeszélni, mert ha nincs tapasztalatod ezekben a dolgokban, akkor nagyon mellé lehet lőni. Sok apróság van, főleg a kivitelezésben amin el lehet csusszanni.
Ebből, 1 kg víz hőtároló kapacitása 90/50 fok esetén:
delta t = 90-50=40 C
Q=4183*1*40=167,3 kJ
A száraz fa fűtőértéke (a függvénytáblából): 14,65..16,75 MJ/kg
legyen mondjuk 15 MJ/kg
az 1 kg 50 fokos vizet 90 fokosra ennyi fával lehet felfűteni:
m = 167,3 kJ / 15.000 kJ/kg = 0,0111 kg fa kell hozzá.
Remélem nem számoltam el túl sok dolgot.
Tehát az én 4000 literes, 1-2 napot is kibíró tárolómat kb 45 kg fával lehetne elvileg felfűteni.
Persze bejön még a kazán hatásfoka, a hőszigetelés, és egyebek, de megközelítőleg ki lehet kalkulálni. Ha kicsit nagyobb lesz mint kellene, az nem baj, ha hely van érdemes túlméretezni.
Nem akarok butának tűnni, de....: "négyjegyű függvénytáblából kiszámítod hogy annyi MJ-t hány kg víz tud tárolni" ??? Én csak egy "naiv amatőr" vagyok...és nem tudom azt hogyan kell...vagy csak ördöngősségnek hangzik? és nem is az...a matek sosem volt az erősségem...
Előveszed a gázszámláidat, megnézed hogy a leghidegebb hónapban hány MJ-t fogyasztottál.
Utána a négyjegyű függvénytáblából kiszámítod hogy annyi MJ-t hány kg víz tud tárolni, ha a hőmérsékletkülönbséget mondjuk 40-50 foknak veszed. Ez azt jelenti, hogy padlófűtésnél 90 fokos vizből 35-40 fokig tudsz fűteni simán, radiátor esetén kicsit melegebb víz kell, 45-50 fokig tudsz csak lemenni.
Megkapod hogy hány kg víz kell, túlméretezed egy kicsit (20-30%) és kész is.
Nyitott rendszer, már előbb kifejtette valaki, nyitott tágulási tartálya van, a tartály maga tele van vízzel hogy ne rozsdásodjon, a tágulási tartály meg fejlebb van elhelyezve.
Kell az is, csak azért van anyagi vonzata is egy nyílászárócsere-hőszigetelés mókának egy családi háznál, megtérül, de lehet hogy csak pár év múlva tudsz belevágni, addig is sokat spórolsz, meg azután is vegyes tüzeléssel. A sorrendet mindenki maga döntse el.
Mindenesetre egy átlag családi ház fűtése nem hiszem hogy gázzal 100 ezer Ft alatt megvan, hacsaknem új építés, de még akkor sem.
Ugyanúgy mint ha nem lenne tartály :-) Annyit pakolsz rá, tapasztalati úton ez is kideríthető. Nem is érdemes nagyon felmelegíteni, 90 fok bőven elég. Onnan még 100 fokig jó sok fa kellene, úgyhogy nem olyan könnyű ennyi vizet felforralni. Ha meg forr, akkor ez van, robbanni nem tud mert nyitott.
"Főleg régebbi, rosszabbul hőszigetelt házaknál, ahol 250 eFt is simán megvan most is." Na, itt a lényeg! Fűtéskorszerűsítést hőszigeteléssel kell kezdeni!
Az elve ez, többféleképpen kivitelezhető, olcsóbban-egyszerűbben, drágábban-profibban, erről érdemes a fűtésszerelőd véleményét is kikérni, persze sokan rögtön rávágják hogy hülyeség, mert sokkal több fa kell, ezeken jót szoktam mosolyogni, ugyanis az elején sok fa kell, mert ugye fel kell a sok vizet fűteni, de utána visszakapod a befektetett energiádat, csak annyi megy pazarba, amit a hőszigetelése elenged.
Lehet ezt ragozni sokféleképpen, ha te fűtöd alulról akkor persze hogy te fizetsz többet. A lényeg az, hogy ha kiszámolod hogy 1 MJ gázból mennyi és fából mennyi, akkor olcsóbb a fa, még ha beleszámolod hogy rosszabb a kazán hatásfoka akkor is. A gáz megy felfelé, a fa is a kereslet függvényében, de nem annyira. Ha viszont olcsó fát szerzel be és van olyan kazánod amiben el is birod tüzelni, akkor sokkal olcsóbb lesz. Pl. a hasábfa, ami össze van aprítva kis méretűre hogy be bírd tenni a kazánba jóval drágább mint a nem felfűrészelt (talán ölfa a neve), kb 90 cm hosszú, főleg ha csomós meg nem túl szép. Nagy kazánban olcsón elég. A fenyő fele annyiba kerül mázsára mint az akác, és mázsára közel ugyanannyit fűt, csak több kell belőle (térfogatra), de nagy kazánnal nem gond. A szalma szintén beszerezhető olcsón, ugyanúgy mint a rossz raklap, vasúti talpfa és minden egyéb hulladék.
Egy 100-120 m2-es családi háznál pedig a gázszámla évi 100 ezer alatt nem igazán úszható meg (tavaly), legalábbis saját tapasztalat alapján. Ez idén 130, jövőre csillagos ég. Főleg régebbi, rosszabbul hőszigetelt házaknál, ahol 250 eFt is simán megvan most is.
Igen! Egy x literes hőszigetelt víztartály, amit felfűtesz és utána ebből fűtesz, mint ha egy kazán lenne. Meg lehet úgy is csinálni egy pár szeleppel/csappal hogy először felfűtöd a lakást, utána a fölösleges meleggel a tartályt, és miután a kazán kialudt, utána erre átváltasz. így hideg lakás esetén gyorsabban van meleged. További előnye hogy kikerülöd a hőinhadozást a lakásban, nincs olyan hogy begyújtás után dög meleg lesz, utána meg reggelre hideg.
