Keresés

Részletes keresés

molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33198

Neked tényleg elmerovosi vizsgálat lenne javallott....

 

Úgy szeretném tudni, hogy a földrengésekhez képest hagyafasznál kisebb teljesítményű légkört abajgató EM sugárzás mi a frászt tud csinálni a tektonikus lemezek mozgásával... Tudod, mert azok mozgása okozza a földrengéseket. Le sem írom, hogy hány W teljesítménye van ezeknek, mert még elröhögném magam...

 

Ez akkora marhaság, mintha  mobiltelfeon adóval akarnád mozgásra bírni a Gellérthegyet. Már eleve várnám annak a fizikai modelljét, hogy ez EM sugárzásnak mi a búbánatos lófasz hatása van a lemeztektonikára...

 

A magadfajtától megyek a falnak...

Előzmény: etomcat (33197)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33197

> HAARP...A balfasz konteós topikok odébb vannak...

 

https://www.youtube.com/watch?v=rUEfDJoKHAE

 

HAARP recording before the IRAQ-IRAN EARTHQUAKE.

Recorded with SDRuno SOFTWARE on 2017 november 12 from Canadian receiving station.
Intercepted transmission of HAARP Alaska station. At the same day an EARTHQUAKE happened in the Midle East, at least 400 people passed away at the Iraq-Iran border. Video published on Nov 13, 2017 by Arpad Vadasz.

 

Nem tudom az iráni ballisztikus rakéták el tudnák-e érni Alaszkát vagy elég pontosak-e hagyományos fejjel a 15 hektáros létesítmény, illetve az azt meghajtó 5 nagy dízel-elektromos mozdony kiütéséhez? Szerintem Alaszka oroszoktól megvett gyarmat lévén nem tartozik a NATO V. cikkely hatálya alá, úgyhogy felőlem az irániak nyugodtan próbálják meg kilapítani a HAARP-ot.

 

(Azért nem tök érdekes, hogy mindenütt van nagy földrengés, Dél-Amerikában, Japánban, Közép-Keleten, csak éppen Kaliforniában nincs - pedig a tudósok szerint SF és LA már 30 plusz éve nem lenne szabad, hogy létezzen, mert 100% valószínűséggel járt volna nekik M7,5-es rengés. Valaki azt onnan valahogy eltereli, hogy mások dögöljenek meg a jenkik helyett. Amikor 2000-ben lejárt a geofizikai hadviselést tiltó ENSZ egyezmény, egyedül az USA vétózta meg a hosszabbítást.)

Előzmény: molnibalage (33150)
M.Zoli Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33196

Ha jol emlekszem az even 1-2 honapja jartak 60 000 aldozatnal a csodbe ment farmer vegyszert iszik kategoriaban.

 

Azonkivul a belfoldi vizek iszonyatosan szennyezettek, raadasul a brutalis szmog es eso kombinaciojabol siman eshet savas eso. Raadasul rengetegen dohanyoznak, es az sem mindegy, hogy ki es mibol gyartja a "Camelt", "Clasicot", stb. Amikor arrafele dolgoztam huzamosabb ideig, akkor megtortent, hogy ragyujtva egy Camelra sebes lett a szam 1 slukk utan. Nem tudom mivel impregnalodott, de dobtam is el az egeszet. ( most mar nem dohanyzok, igy job. :) )

 

Szoval Indiaban nem nagy muveszet barmitol megmergezodni, megfertozodni, meg akkor sem, ha pl. luxus hotelban ovod magadat a valodi Indiatol. :)

Előzmény: molnibalage (33195)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33195

Apró hiba, hogy a sugárterhelés adatokat akkor vagy ők nem találják el vagy az orvosi szolgáltatást nyújtó cég. Halkan jegyzem meg, hogy az évi 4.6 mSv suárterhelés az kb. lófing. Iszonyatosan a biztonság felé tér el a szabályozás, de ennyit még az átlagameber is kaphat.

 

A sztyuvis rész városi legendázgatás. Megint...

 

http://www.pprune.org/5988779-post556.html

Csak ez alapján rohadtul nem arról szól a történet, amit itt te lefestettél és eltúlozták...

 

OFF

 

Tisztában vagyok, hogy Indiában magasabb a természetes háttérsugárzás, de már a 25 mSv/év is extrém, az 50 mSv/év igen lokáis jelenség lehet. A több százszoros gyakoriságra jó lenen forrás... Még, ha igaz is lenne, akkor megint ott vagyunk, hogy te fogtál és a hasadra csaptál, hogy ez lehet az ok. Az még véletlenül sem, hogy a munkavédelem, környezetvédelem és egészségvédelem szavak arra ismeretelenek, de még tiszta ivóvíz is luxus sokaknak és ezekkel n+1 károsító forrás van..? Ne, te egyből kijelented, hogy márpedig ez a magasabb háttérsugázás miatt van. Epic.

 

Mondom erőművi dolgozóik limitje a 25 mSv/év az, amire azt mondják jelen állás szerint, hogy 0 kockázata ennek van, mert itt nem tudnak kimutatni az eddigi adatok alapján semmit. A paksi üzem elő pár évében lazább szabályozás alatt voltak dolgozók, akik két egymást követő évben is az 50-100 mSv között voltak, aztán jöttek a szigorítások, ma is használt módszerek és azóta kvázi szinte soha senki nem járt 25 mSv/év közelében sem, legalábbis amennyire az oktatóm tudta Pakson.

 

ON

 

 

Előzmény: etomcat (33193)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33194

> Ha jól tudom a napjainkban rendelkezésre álló robbanófejek többsége 200-nál kevesebb kilotonnás hidrogénbomba.

 

Régóta nem fix kivitelűek a gombkonzervek, hanem olyanok, mint a táskarádió: tekerő gombbal fel lehet hangosítani (DAY = dial-a-yield).

Előzmény: ka_TARZI_s (33187)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33193

> A 60-80 km felett repülő gépek esetén a sugárterheléses dózis része a kommentednek ennek fényében tömény hülyeség.

 

Itt egy BBC cikk arról, hogy már a közönséges 11km-en zajló légiforgalom is komolyan sugárveszélyes, pedig ott még jócskán véd a légkör, nem úgy mint az űr határán:
http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/380274.stm

 

(Volt dokufilm a Malév megszűnése környékén, amiben egy pilótanő, a zongorista Cziffra György lánya ? nyilatkozott, hogy kerülhetett volna ő hosszú járatú B-767 gépre, de maradt a regionális járatoknál, mert a sugáradag megöregíti a bőrt és nem akart 35 évesen a saját nagyanyjának kinézni. Több dózist kapnak, mint aki atomerőműben kéményseprő! A sztyuvikat sem véletlenül veszik fel nagyon fiatalon és zavarják el pár év után, ha tovább csinálnák, le kéne venni a mellüket és szülni se tudnának.)

 

> Concodrde féle kommentedre sem találok semmiféle forrást

 

"British Radiological Protection Board charts suggest Concorde Crews had the highest radiation dose in any industry routine operations ... ATCO had very specific instructions about how to deal with a Concorde radiation overdose. We were told that it would have to make an emergency descent and how to integrate it with other traffic as it descended and what the priorities were."


***********************

Űrállomás hat hónapos dózis kitettség összehasonlítás:

A Föld felszínén: 0,07 joule

Ha végig kint lenne (űrsétázna) a kozmonauta = 300 joule = halálos röntgen adag.

ISS belsejében = 1 évi földi sugáradag (0,14 joule) naponta, tehát az asztro-kozmonauták 365x sebességgel kapják az áldást! Más forrás szerint 12-28,8 milliradot mértek naponta - attól függően, hogy a dél-atlanti gyenge mágneses anomália fölött mennyire haladtak át.

1 mSv űrbeli sugáradag ~ 3 mellkas felvétel. Földi háttér sugárzás ~ 2 mSv / év.
1 sievert = 100 rad = 100 rem = 1 J/kg

 

***********************

 

Vagy nézd meg Indiát, ahol szinte izzik a talaj a radioaktivitástól (50mSV/év van sok Mo.-nyi területen, tudósok szerint a tóriumos talaj miatt). Több százszoros gyakorisággal születnek nyúlszájas, szájpad hasadékos, farkastorkos gyerekek. Tavaly volt NGC-n dokufilm, baptista segély (?) orvosok kibéreltek egy 707-es kórház repülőt és elmentek oda plasztikai műtéteket csinálni nyári vakáció alatt. Hát, némelyik páciensük inkább Alien-nek nézett ki, mint embernek, de elég jól kifoltozták őket.

 

Szóval az ötvenes évek hurrá-optimizmusát el lehet felejteni az atommeghajtású autókról-repülőkről, fapados űrugrásról, meg házi törpe reaktorokról - a sugárzással elvtársak csak magázódni lehet! Ugyanezért nem kellene korlátozott atomháborúkról álmodozni sem, bár vonzó, hogy bármilyen konfliktus megoldható három opcióval: huszárok, Moszad, gomba.

Előzmény: molnibalage (33191)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33192

Nem csináltak ilyesmit. Okkal térnek el egymástól a földi célok elleni BM-ek és légvédelmi rakéták. A Volhov és Nyeva tud szárazföldi célra is tüzelni, de ezek értelme kb. 0. A Nike Hercules is tudta a nukifejes rakétát szárazföldi célok ellen használni, de azok fix telepítési helyei esetn ez azt jelenti, hogy már elfoglalták Olaszország vagy Németország egy részét és ilyen helyzetben ezek már valószínűleg füstölgő romhalmazok vagy már nincs rakéta sem.

Előzmény: etomcat (33188)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33191

https://www.radiologyinfo.org/en/pdf/safety-xray.pdf

Ezek a vizsgálatok sugárterhelés adatai. 1-6 mSv.

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Spaceflight_radiation_carcinogenesis#Risk_in_context_of_exploration_mission_operational_scenarios

Astronauts are exposed to approximately 50-2,000 millisieverts (mSv) while on six-month-duration missions to the International Space Station 

 

Még a 2000-es értéket is elosztva 180 nappal 11 mSv jön ki. Nem értem, hogy miért nem vagy képes 1 perc Google keresére...

Itthon az erőművi dolgozók éves sugárdózisa a változtatás előtt 25 mSv/év volt, de ez túlléphető adott estben évenként akár 50 mSv-re is, ha az öt éves összdózis nem haladja meg a 100 mSv-et.

 

A 60-80 km felett repülő gépek esetén a sugárterheléses dózis része a kommentednek ennek fényében tömény hülyeség.

 

A Concodrde féle kommentedre sem találok semmiféle forrást, soha nem hallottam és a napkitöréseket akkoriban nem is figyelték. 99,9999999% hogy ez a része is bugyutaság a kommentednek. A radioaktivitás a kísérleti robbantások során az esemény után mérhető ki napokkal később, szóval ez sem áll meg technikailag.

 

Amennyivel magasabb odafent a sugárzás nem is kell árnyékolni. Egyébként meg az EW gépek mennyezete és kabinja is aranyfüsttel van árnyékolva az EM spektrum egy részének kizárása maitt, ami lehet, hogy részben csökkenti a sugárterhelést is, de nem ez a funkciója.

 

Egész egyszerűen nem értem, hogy te minek jársz ide kommentelni...

Előzmény: etomcat (33186)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33190

De, érdekli. Ezért is álltak le a nuki őrjáratozással. (Meg értelmét vesztette az SLBM megjelenésével.)  Az "évitzedekig" meg kb. kemény 8 év volt.

https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Chrome_Dome

 

A mérgező festék csak az F-117-re volt igaz, már a B-2-é sem mérgező. Ezen felü rohadtul nagy difi az, hogy érintésre veszélyes, vagy párolgó folyadék/gáz kerül a levegőbe tonnaszám.

 

Hozod szokásos formádat...

Előzmény: etomcat (33184)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33189

> Mi az a legkisebb magasság, amin ezek felrobbanva még nem okoznak érdemi kárt/pusztítást a felszínen? ... Hidrogénbombák esetén mekkkora kiszóródásról beszélhetünk/tarthatunk? Gondolom megfelelően nagy magasságban detonálva a légköri viszonyok miatt ez a kiszóródás a célterület környékén minimális lesz,

 

Ha lehet ne próbáljuk n+1-edszer is megnyerni a totális termonukleáris háborút - hagyjuk meg az ilyen fantáziálást a hanyatló nyugat ópiumának (RAND Corp, Teller, Asimov).

 

Ha ez ennyire egyszerű lenne, Kim Koreát, Iránt, stb. már régen leradírozták volna. A klímát mindenképp tönkrevágná (nukleáris tél) és az emberiség maradéka utána kövekkel-botokkal vívná a 4.vh-t, ahogy Einstein megjósolta.

Előzmény: ka_TARZI_s (33187)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33188

> Azonban az nem mission impossible, hogy mondjuk a hadsereg parancsnokságra küldött Iszkandert lelőjed 4-6 db rakétával, mert fontos.

 

Mivel fontos célpont, nem egy rakétával fogják támadni sem - így a védelemnek tucatjával kellene eregetnie az elfogó rakétákat, amik lehet, hogy többe kerülnek darabonként, mint a támadó rakéta! Ezt még a vécépapír jelleggel űzött korlátlan dollár-nyomtatás sem tudja fedezni.

 

Amúgy olyannal próbálkoztak valaha valahol, hogy irányított ballisztikus rakétát nagy hatótávolságú lérakká alakítsanak át (kvázi szükség Sz-200)? Mondjuk Scud vagy Tocska átépítése rádió parancsközlő irányításúra, pl. AWACS ellen közel egytonnás robbanófejjel lehetne keresnivalója?

Előzmény: molnibalage (33183)
ka_TARZI_s Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33187

Hajól tudom a napjainkban rendelkezésre álló robbanófejek többsége 200-nál kevesebb kilotonnás hidrogénbomba.

 

Mi az a legkisebb magasság, amin ezek felrobbanva még nem okoznak érdemi kárt/pusztítást a felszínen?

 

OFF

 

A H bombák esetén ugye a pusztítás javát a hőhatás/robbanásadja, és nem a sugárzás, sugárzás csak zaért van, mert csak így tudnak akkora hőt termelni, ami elindítja a fúziót.

 

Hidrogénbombák esetén mekkkora kiszóródásról beszélhetünk/tarthatunk? Gondolom megfelelően nagymagasságban detonálva a légköri viszonyok miatt ez a kiszóródás a célterület környékén minimális lesz, sőt bizonyos magasság fölött tényleges légkör híjján nem is nagyon lesz.

Előzmény: gaunt (33185)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33186

> ... én személy szerint rohadtul unom már a pocsolyák fölötti tötymörgést*.

*(értsd szubszonikus  interkontinentális repülőutakat)

 

Egy űrhajós naponta 11 mellkas-röntgennek megfelelő dózist kap az ISS fedélzetén. Már a Concorde-on is volt vészcsengő, hogy ha napkitörés, kínai robbantás, stb. miatt megnőtt a sugáradag odafent, akkor le kellett jönni a géppel 18km-ről 11km alá és szubszónikusan befejezni a repülést.

 

Egy 60-80km vagy afelett repülő torlósugaras géppel az utasok pár retúr út alatt kapnának annyi dózist, hogy a leghamvasabb szűzlánynak is vasorrú bába szinten megráncosodik tőle a pofikája. Férfinak persze elég ha egy fokkal szebb az ördögnél, de a sugárnak a fennálló és gyerekcsináló képességre is jelentős negatív hatása van!

 

Árnyékolni nem lehet, mert az ólomból készült ballon közmondásosan nem tud repülni. Nem véletlen tolnak annyi pénzt a Musk-féle hiperloop-ba, ami talajszinten ígér távlatilag akár több Mach-ot.

Előzmény: Hpasp (33180)
gaunt Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33185

Csak azt nem értem, hogy ha reménytelen az ABM akkor hogy a frászkarikába és miért tervezték meg, gyártottk és fejlesztették tovább az Sz-300V-t, az Sz-300P családot, miért van Patriot PAC-3 THAAD, stb.

 

ICBM-ről beszéltem. Az ellen semmit nem érnek ezek a rendszerek.

 

Azonban az nem mission impossible, hogy mondjuk a hadsereg parancsnokságra küldött Iszkandert lelőjed 4-6 db rakétával, mert fontos.

 

 

Persze, hogy nem lehetetlen. De nem egyszerű. A szaúdiaknak már a Tocska sem ment, az Iszkander meg annál is keményebb cél.

Előzmény: molnibalage (33183)
etomcat Creative Commons License 2017.11.14 -1 0 33184

> Ha a géppel meg valami történik leszálláskor vagy a levegőben beterít mindent.

 

Katonákat ilyesmi tényleg nem érdekli és nem csak a ruszkiknál, lásd Hanford. Avagy évtizedekig keringtek odafent éles nukival betöltött B52-esek, némelyik le is esett. Egy Spanyolországban zuhant le, a 4db H-bombából egy a tengerbe esett, kiemelték, kettő egy téeszre esett, ott azóta se termelnek paradicsomot a szétszóródott hasadóanyag miatt, egy bombát pedig sosem találtak meg. Most akarják újra bevezetni az éles őrjáratozást.

 

A lopakodók borítását valami szörnyen mérgező lakkal kell újrafújni minden repülés után, amikor esővel vagy felhővel találkoznak, nem egy nyugdíjas állás az sem.

 

Zömített urán lövedékkel ma is úgy lövöldöznek a jenkik Puerto Rico-ban a gyakorlótéren, mintha vásárban lennének, a színes bőrű lakosság meg tiszta beteg, de tesznek rá, mert az csak egy gyarmat. A katonai-ipari komplexumnak annyit se számít a természeti környezet vagy az emberek egészsége, mint a kisujjuk körme és ez kelet-nyugat rendszerfüggetlen.

Előzmény: molnibalage (33178)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33183

Ez a csali téma is elég kettős. A felfújható csalikat ki lehet szűrni azzal, hogy visszatérő fázisban máshogy fékeződnek. Az A-35 is ezt csinálja tudtommal, csak ez azt okozza, hogy később indítasz rakétát, tehát a védett terület (oldaltávolság) paraméter csökken. Csak az A-35 nem éppen mai rendszer. Ma már lehet IR+radar egyben elfogó rakétán. Egy felfújható gumi izé IR spektruma sanszosan nem azonos egy fém REV-vel.

 

Csak azt nem értem, hogy ha reménytelen az ABM akkor hogy a frászkarikába és miért tervezték meg, gyártottk és fejlesztették tovább az Sz-300V-t, az Sz-300P családot, miért van Patriot PAC-3 THAAD, stb.

Korlátozott számú cél ellen lehet dolgozni, egy full scale nukleáris támadást nem állítasz meg szuperhatalmak között. Azonban az nem mission impossible, hogy mondjuk a hadsereg parancsnokságra küldött Iszkandert lelőjed 4-6 db rakétával, mert fontos.

Előzmény: gaunt (33181)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33182

Az a gond hogy ezt Ohio tengóról akarják indítani, vagyis bármerről érkezhet.

(pontvédelem helyett területvédelem kellene)

 

Az orbitális szakaszon való elfogás ellen pont hogy a csalik szólnak...

 

(lásd Sz-225 fejlesztést korábban)

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139067283&t=9120320

 

... a légkörben egyszerűbb elkapni, mert addigra a felfújható csalik elégnek és csak a cél marad.

Előzmény: gaunt (33181)
gaunt Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33181

Nem. Ezzel érik el, hogy 1 db rakéta helyett indítani kell a biztos hatásért 3-4 db-ot. De kinematikalag ettől egyáltalán nem reménytelen a helyzet...

 

Tegyük fel igazad van. Na de mi van, ha a céllal együtt csalik is jönnek? Monjuk kidob 10-et. Tessék, máris ott vagy, hogy "biztos" hatásért 30-40db rakétát kell indítanod... Ezért reménytelen a rakétás légvédelem BM ellen. Na és nem is beszélve a MIRV rakétákról...

Én is azt mondom, az egyetlen megoldás az orbitális légvédelem. Akkor kell elfogni a rakétát, amíg még a MIRV busz egyben van

Előzmény: molnibalage (33165)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33180

Off

 

Tőlem nyugodtan beletolhatják a pénzt a hiperszonikus repülés fejlesztésébe mindhárman,...

... én személy szerint rohadtul unom már a pocsolyák fölötti tötymörgést*.

 

 

 

*(értsd szubszonikus  interkontinentális repülőutakat)

Előzmény: BullyBundy (33179)
BullyBundy Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33179

A torlósugár hajtómű teljesítményét vajon mennyire lehet szabályozni? 

Nagyon úgy tűnik, hogy ebből megint egy motskosul drága fegyverkezési verseny lesz, csak most már a kinaiak is beszálnak a két régi “harcostárs” mellé. Ha van egy csepp eszük hamar kötnek egy korlátozó megállapodást, mielőtt még elvernek néhány ezer milliárdot marhaságokra.

Előzmény: Hpasp (33170)
molnibalage Creative Commons License 2017.11.14 0 0 33178

Látom nem esik le. Folyékony hajtóanyagú rakéta üzemanyaga többkomponensű volt. Azokat csak indítás előtt töltötték be és huss, rakéta el. A lézerfegyver egy 0-24 órás készenlétben levő cucc. Az orbitálisan nagy YAL-1 ezzel is kb. 7-8 lövést tudott volna leadni. Ha meg éppen nem kell, akkor hazaviszi az egészet. Ha a géppel meg valami történik leszálláskor vagy a levegőben beterít mindent.

 

Dereng már vagy részletezzem jobban?

Előzmény: etomcat (33177)
etomcat Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33177

> Olyan szinten durván mérgező és körülményes. A YAL-1-egy full vegyvédelmiben volt mindenki a biztonság miatt.

 

Katonáéknál ez a kis kényelmetlenség senkit sem hat meg. Már az ősöreg Scud is füstölgő savval működött, úgyhogy rendesen ABV beöltözve lehetett csak a közelébe menni. Ennek ellenére majd 10 ezret gyártottak belőle, amiből legalább 3500-at ki is lőttek a világ minden táján (nagyrészét az afgán cucializmus végnapjaiban a mujahidek ellen).

Előzmény: molnibalage (33150)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33176

Az oroszok még a végfázis előtt akarják elkapni szerintem, amikor még nem manőverezik. A baj csak az hogy akkor még nem manőverezik :) Ergo simán meg lehet szórni körülötte kamu RV-kel a teret.

 

 

 

Ezeknél a sebességeknél manőverező cél ellen az eddig látott hagyományos légvédelem elérte lehetőségei határait, valami újat kell kitalálni.

 

Kíváncsi vagyok mivel állnak elő. 

 

Az orbitális légvédelemmel pl.

Előzmény: Hpasp (33174)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 1 33175

Előzmény: Platon (33173)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 1 33174

Egen, érdekes időszak jön...

... eddig nem értettem hogy miért tolják fel az Sz-400 által követett cél magasságát 75km-re, hisz eddig nem nagyon repült arra cél.

 

Szintén értelmetlennek tűnt az elfogható célsebességet Mach8-ról Mach14-re emelni, szintúgy mint a felderítő radar 600km-es hatótávolsága.

(ott már durva a radarhorizont, viszont nagy célmagasság esetén növeli a rendelkezésre álló időt)

 

Alighanem a lérak fejlesztők többet tudnak a jövőbeni célokról, mint mi :D

 

 

 

 

 

Előzmény: Platon (33173)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33173

Nyilván ha glider a légkörben folyamatosan lassul, M10-M20 ról, de nem esik hiperszonikus tartomány alá. Ha megnézed a képet amit beraktál, ezek magas L/D számmal rendelkező repülőtestek, így minimalizálni tuják az energia veszteséget. 

 

Másrészt viszont a mai gliderek csak a kezdet. A scramjetek terén hatalmas fejlődés történt a holod, és az igla  (ez egy másik igla) vagy akár az X-43 óta, hogy  nem kell sok idő, hogy megjelenjenek a powered verziók.  

 

 

Előzmény: Hpasp (33170)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33172

Ami viszont érdekes, az ahogy az Sz-300 tűzvezető lokátorának célkövetési magassága nőtt...

 

Sz-300PMU1 - 50km

 

Sz-300PMU2 - 60km

 

Sz-400 - 75km

 

molnibalage Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33171

10-100G-s kanyar. Ja, persze, a mesékben. Azért ritka levegő és szerkezeti szilárdság limit is van.

Előzmény: Hpasp (33170)
Hpasp Creative Commons License 2017.11.13 0 0 33170

Kisméretű, jól manőverezhető cél, simán csinál 10-100G-s kanyart is akár. 

 

Ezzel egyetértünk.

 

Nem, nem lassul le.

 

Minden manőver mozgási energia veszteséggel jár, szóval szerintem mindenképpen lassul a manőver előtti sebességéhez (mozgási energiájához) képest.

Előzmény: Platon (33168)
Platon Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 33169

Akarsz fogadni, hogy nagyon gyorsan meg fognak jelenni a világűrbe telepített légvédelmi rendszerek?

 

A hagyományos fegyvereket nem tiltja az OST és onnan indítva sokkal jobbak az elfogás esélyei. 

Előzmény: Hpasp (33167)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!