Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Hogyan lehet használni termosztátot fa(szén) tűzelés mellett? Persze tudom, hogy valamilyen puffer, meg hőcserélő kell, de alapvetően nem vagyok tisztában a folyamat lezajlásában ill. a rendszer kiépítésével. Sokat beszéltünk már itt erről, de "mélyebben" soha nem gondoltam bele:) 20 éves radiátoros rendszerünk van (gázkazán is, de az már rég nincsen használatban). Viszont most hogy javában tűzelni kell, érdekelni kezdett a dolog:) Egyenletesebb hőmérsékletre lenne szükség, talán így még gazdaságosabbá lehetne tenni a fűtést. Amikor van tűz a kazánban, "felnyomja" a hőmérsékletet a házban, de amikor éjszakára kialszik, akkor hajnalban már jó pár fokot esik....
Nekem pl. azért nem jó a kemence, mert van már egy meglévő radiátoros fűtési rendszerem. Továbbá ugyanúgy szeretném a termosztátot használni, mint eddig a gázfűtésnél. Nem akarok koszt a házban. Nincs egyelőre erre kialakított helyem kéményem.stb. Más adottságúaknál persze még jó lehet.
Én már építem a kerti kazánomat. Megvan az anyagok nagy része és hegesztgetem össze.
Én a kemencét úgy gondoltam, hogy a kazán helyett az melegíti a vizet a központi fűtéshez. Olcsóbb az agyag mint a vas valamint nagy a hőtároló képessége.
csak ez az egy szem csorvási bálás kazángyártó lenne? a zödtech piactérről is ezeket a kazánokat ajánlja egy svéd fazon :) (Cím: Frilands v 2 a 25374 Sveden Helsingborg :))
Próbáltam megsemmisíteni való számítógépes leporellós listákat eltüzelni. Annyira szorosan voltak a lapok, hogy nem kapott levegőt szegény... Egyszer (csak 1x!) sikerült úgy betámasztani oldalra, hogy az égőfélben lévő első lap lehajlott, és meggyulladt a második, és lehajlott, és ...
A papírbrikettről hallottam már: szerintem borzasztóan macerás.
A kötegelt papír olyan rosszul ég, hogy simán el lehet vele oltani a tüzet. Kényszerszellőzés (ventillátor) nélkül képtelenség. Ma ráadásul olyan adalékanyagokkal dúsítják a papírt, mész, sók, fényesítő..., hogy némelyik írógéppapír (fénymásolópapír), még magában sem akar elégni. A víz ezek egy részét legalább kioldja és préseléskor távozik. Kérdés, mennyire környezetszennyező. A tömör brikett meg nem esik szét és nem fojtja el saját tüzét. A mai felfordult újrahasznosítási rendszer hozzánk is behozza az ilyen hasznosítási módszereket. Amíg 1 kiló újságért adtak annyit, amiből több kg tüzifát vehettél, senki sem gondolt rá. Amióta szelektív hulladékgyűjtés címén ingyen várják el tőled a környezettudatosságot, lám, még a németek is fifikásabbak lettek.
Újság-áztatás: így volt leírva a mellékelt használatiban, így is csinálja. Ő kint látta a sváb rokonnál, hogy papírbrikettet dobál a kandallóba. Rákérdezett, hogy-mint van ez, rokon mindjárt rendelt is neki egyet innen.
Próbálta előtte simán újságköteggel, de kis tűzterű a kazánja, a bepakolt köteg letakarta az egész rostélyt, nem égett, csak füstölt, majd kialudt a tűz.
Ezek a brikettek kisebbek, és vegyesen használja fával fele-fele arányban.
Személy szerint nem látok rációt a papírban. Annyi ugy sem gyűlhet össze, amennyi kellhet, valamint inkább hasznosítsák újra. Ezzel is kevesebb fát vágnak ki, védjük a környzetet:) Vagy azt a fa mennyiséget, elméletben fa formájában el is lehetne tűzelni(persze a tűzifa és a papírfa nem egyezik meg).
Miért jobb beáztatni, mint jó szorosan összekötözni? Mint amikor a papírgyűjtőbe viszem. Még sűrűbb tud lenni? Azt nem hiszem, mivel préselés után szárad, tehát az eltávozó víz helyére levegő kerül. Esetleg homogénebb az összetétele, jobban szét vannak cincálva a rostok? Kérdezd már meg a cimbidet, hogy próbált-e simán csak összekötegelt újságpapírral fűteni(szinte biztosra veszem, hogy igen) és milyen tapasztalatai voltak. Valami miatt csak megéri az áztatás-szárítás. Vagy egyszerűen csak így fér bele a kazánjába?
A papírbrikett jó dolog, csak nagyon macerás. Az áztatás és a préselés még hagyján, de a szárítás macera. Ha nem szárítod ki időben, szerves anyag lévén rothadni, penészedni kezd. Papírbrikettet tudomásom szerint leginkább nyáron csinálnak -már akinek van rá ideje-, éppen azért, mert ideális napon/szabadlevegőn szárítani.
Továbbá, egyesek szerint a színes, fényes papírok nem jók, mert műanyagot tartalmazhatnak, ezért rosszabbul égnek és égéstermékeik szennyezik a környezetet, egészségre is ártalmasak lehetnek.
Alapvetően fával fűtünk a vegyestüzelésű kazánban, ahogy sokan. Nemrég egy cimbinél voltam,aki érdekes dolgot művelt: egy műanyag hordóból beáztatott újságokat pakolt egy présszerkezetbe, majd ezzel a préssel kipréselte a vizet, és a nedves újságmasszából összeállt egy "újságbrikett". Ezekkel száradás után fűt, keverve fával. Egy 2 hektó körüli hordóban gyűjtik az újságokat, ha megtelik, este annyi vizet ráenged, hogy az egészet ellepje, másnap reggel présel.
Nemsokára nekem is lesz egy ilyenem, majd beszámolok, hogy szuperál.
Ami nekünk volt az kb 40x50x90 méretű, a hossza függ attól hogy milyenre állíották be a bálázót. 100cm-nél hosszabbat nemigen láttam még, de mivel darabra fizetik a bálázót, ezért általában elköti 80cm-nél :-) Leleményes a magyar....
A napokban készült el a kombi-csempe-kandallóm. :-) (A tűztere fölött egy víztartályt melegít, ami egy hőcserélővel a radiátorkört fűti.) Mivel elég nagynak látszik a tűztere, talán beleférne egy szalmabála egészben is.
Igen, én is őket írtam, megnéztem a kazánjaikat, elég sok ihletet merítettem belőle. Az áraik nem vészesek (akkoriban 1000 Ft/kg áron adták a kazánt, ez egy bálásnál 200eFt-ra jött ki), nagyon jól ki vannak találva a kazánjaik, szerintem a legjobbak, bár én inkább csinálok sajátot, mert úgy azért csak lényegesen olcsóbb és pont akkorára csinálom amekkora helyem van.
Olvasd el a körítést is! Azt a szalmát kaptam meg, amit különben kinn a szántón elégettek volna. A szomszéd "útközben" összebálázta, ezért kellett fizetni. Ha külön csak azért küldöm ki a határba, más a tarifa. A másik szomszéd hazafelé, hogy ne üresen jöjjön, hazahozta. Ha mindenre árat számítasz, más érték jön ki.
Nyáron ha jól le van hőszigetelve a tartály (15-20 cm kőzetgyapot) akkor végig meleg a víz benne, főleg hogy 10-20 m2 home-made napkollektort akarok feltenni. Télen úgyis melegen kell tartanom szalmabálával, mivel ebből fűtök. Szerintem a tartály mérete nem olyan lényeges ebből a szempontból, mert ha egyszer már felfűtötted, és jól hőszigetelt, akkor már nem okoz hátrányt a kisebbhez képest. A külső hőszigetelendő felülete pedig nem arányosan nagyobb a térfogatához képest, lehet hogy közel akkora veszteségből meg lehet úszni a 4000 literest, mint egy 300l-es 5 cm szigetelésű olcsó HMV tárolót, mindenesetre nem hiszem hogy nagyságrendekkel rosszabb lenne.
Ha több meleget veszek ki belőle mint amit termel a nap, akkor langyosabb vizem lesz, maximum rá kell fűteni 1-2 hetente bálával, viszont egy 200 literes HMV tároló esetén kifogy és kampec. Viszont ha süt a nap hétágra, akkor sem tud több meleget belepaszírozni a 200 literesbe, azaz kárba vész a nagy kollektorfelület, és este ugyanúgy kiüríthető.
Esetleg meg lehetne bontani 2x2000 literre a tárolót.
A keveredés alatt azt értem, hogy az aljában, a kazán visszatérő alatt elvileg a leghidegebb vízréteg van, ami a napkollektor miatt előnyös. Ha összekutyulom szivattyúval, vagy esetleg mindenféle mozgások jönnek létre benne akkor melegebb víz lesz alul mint nyugalmi helyzetben, ami rontja a napkollektor hatásfokát.
Ha nincs kollektorod a fűtés kezdetén egy darabig eltart mire felnyomod a vizet. Egész évben a 4000l vizet melegen kell tartanod hogy minden pillanatban kész legyen a rendszer... Igazad van hogy így elhagyható minden kütyü.
Bonyolultnak lehet hogy bonyolult, de nem egy vészes árban vannak a szelepek, és minden funkciót meg tud oldani. Ha azt vesszük hogy egy sima fűtésrendszerbe beletesznek 2-3 szivattyút meg hőcserélőt meg anyámtyúkját akkor nem is olyan bonyolult a 4 db szelep. Esetleg ha tud egyszerűbbet akkor szívesen veszem. Egy ismerős fűtésszerelő például azt mondta hogy a falfűtés nem jó, radiátort kell betenni, gravitációsat, mert az gazdaságosabb is és áramszünet esetén nem robban fel a kazán és a falban a csövek. A puffertartályról meg nem is igazán hallott, szerinte jobb a begyújtás után ha 30 fok meleg van a szobában, reggelre meg 17. No comment, persze vannak kivételek. Ezért vagyunk itt, hogy elfogultság nélkül okosakat találjunk ki, ezeket úgyse tanítják sehol, a szerelők meg legjobb esetben a rendszer gyártójának általános leírása alapján dolgoznak.
A mostanira a napenergiás topicban felvetettre gondolsz? Lényegesen egyszerűbb mint az előző, és utólag át lehet alakítani, csiszolgatni ha nem válik be teljesen. A lassú reagálást nem tudom mire érted, de a következő lassúságot tudom:
Mivel nincs a kazánban hőcserélő, ezért a fűtéshez fel kell melegíteni a puffer vizét hogy elkezdje fűteni a lakást. Ez hátrány, de azért hagytam el, mert ha jobban belegondolok akkor a következő lenne a gyakorlat:
- nyáron van 4000 liter forró vizem, ezzel kezdem az őszt, egy darabig elég, és a nap is pótol utána. Azt meg akarom csinálni hogy a napkollektor közvetlenül melegítse a fal és padlófűtést, a puffert kikerülve, ilyen időszakokban jól jöhet.
- télen pedig 1-2 naponta begyújtok amikor már kezd 30-40 fok körüli lenni a puffer hőmérséklete, és felfűtöm, tehát elvileg sosem hűl ki hidegre.
A kazánra kell még egy termosztát hogy ha kialudt akkor ne áramoljon benne a melegvíz.
A pufferben elvileg a legalján a leghidegebb víz van, úgyhogy a napocska tud rádolgozni, HMV elvétel esetén pedig rögtön le is hűl az alja, és a nap érvényesülhet. A napkollektort a legjobban akkor lehet kihasználni, ha sok hidegvizet tudsz vele melegíteni, itt pedig ez adott lenne.
A külön HMV tartályt, egyebeket meg el lehet hagyni, mert drága is, és így rengeteg HMV kinyerhető. Régebben németországban egy tanyán láttam ilyesmit, ott nem volt gáz, csak fával tüzeltek és egy 3 m3 tartályt melegítettek, abból volt a melegvizük is hasonló módszerrel.
A megoldás tök egyszerű és olcsó, a kérdés csak az, hogy tényleg nem keveredik-e össze a nagy tartály vize.
