Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Annyi azért van hogy egyenletesebb lesz a hőmérséklet a szobában, és ha délután begyújtassz reggelre még mindig nincs hideg a szobában, maximum reggel meló előtt begyújtasz és akkor mire hazaérsz még mindig jó idő van. (egy fél napos tároló esetén) Esetleg raksz egy időkapcsolót a termosztátra és akkor mire hazaérsz addigra a reggel betárolt meleg felfűti a házat. Plusz a kazán tud szépen, lefojtás nélkül üzemelni jobb hatásfokkal és kevesebb füsttel.
Hogy érted azt, hogy leszigetelni? Szivárog, és be kell foltozni? Arra jó. De hőszigetelni nem való. Nem keverendő össze az üveggyapotal. Egészen más, és másra való.
Egy fém tartályt kivülről ezzel az üvegszövettel lehet leszigetelni? Jó megoldásnak tűnik.
Más. Mi értelme van egy napnál is kisebb hőtároló kapacitású puffert üzembe helyezni? Ha már így is, úgy is kétszer kell begyújtani, akkor inkább a "fölös hő" menjen be szépen azonnal a házba és képezzen ott tartalékot. Amugy is elméletileg veszteségek keletkeznek a tárolás során.
Szerintem internetes honlapjuk nincs, de postán vagy faxon biztosan küldenek árlistát. Nemrég utazván valahová láttam, hogy valami raktárépületet építenek, olyan hodályt, mint egy teszkó, fém oldalfalai voltak, pur hab meg közte. Ilyeneket árul a cég. Nem tudom, hogy a fém bevonatúval, vagy a meztelen pur habbal járnál-e jobban. Szerintem nem igényelne betont, ha a gödrödet 10-15 cm-es pur hab lappal bevonnád. Szigetelőképességéről nem tudok semmit, szerintem nikecell-szerű lehet.
Lehet kapni világoskék ill. rózsaszín szinekben pompázó polisztirolhab lapokat, (styrofoam) olyan, mint a nikecell, csak homogén, nincsenek benne kis golyócskák.(erősebb a nikecellnél) Épületek szigetelésére használják. Na, a pur hab ennél könnyebb, ebből gondolom, hogy jobban is hőszigetel.
Több műgyantás cég is van, én egyet tudok, akik kiskereskedelmi mennyiségben is árulják az anyagot. Novia kft. Budapest, Nagy Lajos király út nemtudommennyi. www.novia.hu a honlapjuk, van azt hiszem letölthető árlistájuk is. Talán 800 ft körül van egy kiló gyanta, ez egy négyzetméter üvegszövet átitatásához biztos elég.(inkább másfél)Lehet dolgozni üvegszövettel, meg üvegpaplannal is, az előbbi az rendesen szövet, min.300grammosat érdemes venni egy ilyen tartályhoz, úgy árulják, mint a vásznat a méteráru boltban. Gramm/m2 ben jelölik a vastagságot. Az üvegpaplan szintén tekercsben kapható, mint a vászon, csak az nem szőve van, hanem préselve, mint a filc. Ezt akkor használják, ha teljesen girbe-gurba felültetket kell kialakítani, és a szövet már nem tudná követni a túl éles térbeli hajlatokat. Ha kicsit tépsz a paplanból, akkor szétjön, és vattaszerűvé válik, műgyantás ecsttel pedig rá tudod simítani a felületre.(akkor használják leginkább, ha van egy negatív, amibe belerakva-felkenve kell megcsinálni a munkadarabot) Nagy sima felületekhez jó a szövet is, a végeredmény pedig simább, mint a paplannal. Ha macerás több négyzetmétert egyszerre fölteríteni, (nem lehet könnyű függőleges felületre műgyantával összedzsuvázott üvegszövetet fölteríteni egy gödör mélyén kuporogva ) akkor kisebb lapokból is megoldhatod, az illesztéseknél pár centivel átlapolva. Nem mondom, hogy egyszerű a művelet, kis tapasztalat szükséges hozzá, de ha előtte kicsiben kipróbálod, óriási meglepetések nem érhetnek.
Elolvasgattam a tartály tervedet, látom, hogy a tuti, de nagyon munkás és pénzes megoldásokat kedveled. pl. beton. Még én sem döntöttem el, hogy pontosan mikből csináljam a tartályt. A kazánnal még el vagyok egy darabig.
A gyantás dolgon én is agyaltam már, lévén építettünk pár modellvitorlázó törzset ily módon, és újra bele akarok vágni, de most autós területen... :)) Viszont a mai árakkal nem lévén tisztában, egyszerűen nem merem kiszámolni a hozzávaló anyagmennyiséget. :(
A tófóliát nem ragasztanám, hanem eléggé el nem ítélhető módon csak bele akarom engedni a széléről, a sarkokban meg hajtani. Így viszont rengeteg kell belőle, és nem is biztos, hogy kapok olyan méretben, amilyen kellene... :(
Így átgondolva lehet, hogy mégis kiszámolgatom azt a gyantamennyiséget... :))
Mit tud az a tófólia? Hogyan hegeszted össze? Mennyibe kerül? Mit szólnál helyette üvegszálas műanyag borításhoz? Tervezek én is valami hasonlóan "föld vázú" puffertartályos megoldást. Nekem elsőre ez a megoldás ugrott be. A hungarocellen belül közvetlenül a vízzel érintkezve. Fölkened a műgyantát, mint vmi festéket, ráterítesz üvegszövetet, azt is átitatod a anyaggal, és csókolom. Akármilyen formára rákenhatő, nem kell szabni. Igaz, a poliésztergyanta szétmarja a hungarocellt, de 2-3 réteg tapétaragasztó újságpapírral már jó védelmet ad addig, amíg a műgyanta meg nem köt. Tapasztalatból mondom, így készítek hangszertokokat évek óta. A pur habot nem kell így előkészíteni, azt nem bántja a műgyanta. Van egy pesti cég, (nem jut eszembe a neve és a címe, ha megtalálom, elküldöm) ők árulnak pur hab lapokat különböző méretben és vastagságban. (két fémlemez közé öntve tetőelemként is árulják a pur habjukat) Ez utóbbi talán még egyszerűbb lenne. Csak a sarkokat kellene üvegszállal összeerősíteni és kész. Ha a tetőn az időjárást bírja, akkor a kazánvizet lazán.
Ha mégis beengeded és kifizeted a posztkommunista csökevény vámját hát tedd
:-DD Fizessen ezeknek aki hülye! :-) Én inkább a biztonságosság oldaláról közelítettem a kérdést. Nem szeretnék hülyeséget csinálni, aztán mittudomén leég a há vagy akármi.
Egyébként én is úgy látom ahogy te. Pl. ma már nem engedik az alukábelt egy új háznál, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy az összes olyan lakást/házat fel kell robbantani, amiben még alukábel van.
Túl van ez is reagálva szvsz. Ha jó a kémény, nem repedt, jól tömített, akkor leszarom, milyen a kürtő. Ráadásul össze-vissza beszélnek, az egyik azt mondja vagy lezárom, vagy kibélelem, a másik azt mondja, jó így ahogy van, a harmadik meg azt, hosz valóban nem lehet, de bélelni se szabad. Most akkor döntsem el. Úgyhogy az lesz a vége, hogy szarok rá, és belekötök azt kész.
Egyszerű, fűtesz vele és nem engeded be a kéményseprőt. Én is ezt csinálom, magam ellenőrzöm, ugyanis ezek csak a pénzt jönnek beszedni. Egyszer régebben alig bírtam rávenni, ugyan nézzen már be a kéménybe. Egyébként nem gondolod, hogy most majd lebontatják vagy befalazzák ezeket a kéményeket. Pesten a régi épületekben olyan elvadult kémények vannak, hogyha azokat meg kéne szüntetni fél Pest kiköltözhetne. Ha mégis beengeded és kifizeted a posztkommunista csökevény vámját hát tedd, de le nem zárják a kéményedet az tuti.
Kicsit OFF téma, de talán tudtok segíteni. Vettünk egy házat, ami régebben épült. Ebben van egy kétkürtős kémény, aminek az egyik fele a kémény, a másik egy pinceszellőző. A kémény nagyon jó állapotban van, kéményseprő is megnézte de nem hivatalosan, vagyis papírt nem adott róla. A ház vétele előtt a kémény használatban volt, olajkályha volt belekötve. Most egy szabadonálló kis 8kw-os fatüzeléses kályhát terveztünk belekötni, aminek a kéményseprő szerint semmi akadálya. Én viszont a biztonság kedvéért rákérdeztem itt a kéményes topikban, és ott azt mondták, hogy ez a fajta kémény -téglalap alakú kürtő- ma már tilos, így arra nem köthetek rá semmit. A szabvány már valóban nem engedi az ilyen kéményt. Az ország viszont tele van ilyen kéménnyel, tehát ennek alapján mindenki aki vidéken, vagy a fővárosban ilyen régebbi építésű kéménnyel rendelkezik, le kéne szereltesse és nem használhatná tovább a rákötött fűtőberendezéseket. Még akkor sem, ha a kémény kitűnő állapotban van. Ezt nem tudom elképzelni, számos régi házban fűtenek fával régi kéményekre kötve. Egyesek szerint bélelni kell, mások szerint ez fatüzelésnél kifejezetten rossz megoldás, nem ajánlják.
Azt már tudom, mi az előírás. Most az a kérdés, hogy mi a gyakorlat? Bizonyára vannak itt olyanok, akiknek régebbi kéményük van -legalábbis remélem-. Létezik, hogy a hivatalos felülvizsgálatkor szépen befalaztatják velem a kéményt annak ellenére, hogy műszakilag nincs semmi baja? Illetve, aki ilyen régebbi kéményhez hív kéményseprőt -vagy jönnek maguktól hivatalból, mert ez sem világos-, akkor az nem szokott szólni azért, mert régi a kémény és a mai agyonszabályozott előírásoknak már nyilván nem felel meg maradéktalanul?
Van valakinek konkrét, gyakorlati tapasztalata ebben a kérdésben?
Nekem 60-as vályogfal van. Van egy helyiségem (a kamra), ami nagyon érdekesen működik. Egész nap be van csukva az ajtaja, és ott van a padlásfeljáró is, amin az ajtó annyit ér, hogy ne legyen nagy huzat. Most 2 napja nem fűtök, mert délutános vagyok, és nem érek rá a kályhával tökölni éjjelente. Nincs igazán hideg, viszont a kamrába belépve határozottan melegebb van. Szerintem a tetőtérben felgyülemlett meleg levegő fűt vissza ilyenkor...
Köszönöm nektek. Arra jutottam, hogy bizony több m3-es tartály kellene. Szinte mint Helemnek... 50-es vályogfal és 30-as szilikátból áll a ház egy-egy része. Nem betonfödém és műanyag nyílászárók, amik nem szelelnek. A gázt végülis nem veszem alapul, mert régen volt már ill. szerintem a rendszer sem gázhoz való. A fával való saccolásnál, pedig az a bajom, hogy nem 22fok-ot lehet előállítani vele, hanem melegebbet, igaz aztán 22fok alá leesik. Így a legkeményebb téli hónapban olyan napi 60-70kg fa kellett, de legyen 60 és több mint 22fok(olyan24). Szóval nem egyszerű:) Az, hogy magában a rendszerben(csövekben, radiátorokban) jelenleg mennyi víz van, azt ki lehet számolni? Azt tudom, hogy a kazánban 50liter van:) Így jobban el tudnám képzelni az egész pufferes dolgot.
Igen, egyszerű. 1dkg( egészen pontosan: 1,11dkg) fa, 40fokkal tudja megemelni 1liter 50fokos víz hőmérsékletét. ( ezt önmagában az ember fel sem tudja fogni:), olyan hihetetlen... ) De nekem több problémám van: pl: nem tudok az eddigiekből kiindulni, mert nem stabil 22fok volt, hanem hol több, hol kevesebb talán ha 1m3 gáz MJ-ban kifejezett energiáját meg tudjátok mondani, akkor az is egy támpont lehet Bár az még a bajom ezzel, hogy a ház fűtéstechnológiája nem gázfűtésre lett terveze, szemben a mai korszerűbb gázos fűtésekkel( sokkal kisebb csőátmérő, vagy egykörös rendszer) ergo alapvetően lehet, hogy többet fogyaszt két azonos hőszigetelésű ház közül az amelyiket nem gázra terveztek. Aztán kehet, hogy most nem szakszerűen beszéltem és nincs valóság alapja:)
Ahol most lakok albiban ott egy 90m2-es, jól hőszigetelt ház, ott annyira jött ki, kíváncsiságból kiszámoltam. Azt a 4500litert sokallom, hacsak nem egy nagy ház rossz hőszigeteléssel. Hatalmas különbségek tudnak lenni, azért írtam hogy HÁZFÜGGŐ. Egy b30 fal 3x rosszabb mint egy mai átlagos, a szelelős ablakokról és beton födémről nem is beszélve.
Szóval a saját hőigényt ki kell számolni, max. fél óra alatt megvan.
Számolgattam én is:) Most ezt nem értem: Hogy jött ki itt az 1500L? "A megkapott MJ értéked = c*m*deltaT. A c a víz fajhője, függvénytáblában és a fórum elején megtalálod, a MJ ismert, az m pedig a szükséges víz tömege lesz, 1liter=1kg mifelénk.
A pinyóm mérete 220x320-as, 170 a mostani földaljától a gerenda aljáig. Téglával van kirakva az oldala. Mivel nekem a tárolóm lesz egyedül a földszint alatt, így a keringető mindenképp kell.
A kivitelezést többféle módon képzeltem el, ami biztos, az az, hogy az alja kicsit ki lesz még szedve, és min 10 centi vasalt beton lesz majd az alap.
Innen vannak verziók az oldalára.
1-es verzió, hogy a téglaoldal beborítva 1 réteg tófóliával, arra hungarocell, vagy más szigetelő anyag, még egy réteg fólia, beton vasalva, és a végén 3 réteg fólia, ami már csak bele van engedve, vágás nélkül, széle kilógatva.
Az 1-es verzió masszívabb, de valszeg a hőszigetelő anyag nem biztos, hogy elbírja a betont, azonkívül nem tartaná semmi, csak a vasalat alakja, készen egy beton hüvely.
Sőt, már azon is agyaltam, hogy a betont közvetlenül a tégla mellé öntöm a zsaluba, és oda mennek a fólia-szigetelő rétegek.
Érdemes-e a szigetelő rétegek közé fóliát tenni?
A kazánom egyenlőre sk lesz, mert nincs 150 pénzem egy kész kazánra. Az alap egy 200 literes hordó lesz (jövő héten kapok egy kicsit rozsdásat). Fekvő pozicióban lesz, így a tűztér elég nagy lesz pár guriga akác betolására (nem kell hasogatni).
A belseje csövekből áll, oly módon, hogy a rostély vastagfalú félcollos csövekből lesz, az oldalába pedig szintén félcollos cső, hárfás elrendezéssel a hordó hossztengelyével párhuzamosan. A hordó, és az oldalsó csövek között samottliszt vízüveggel keverve, betömörítve, a hordó belső palástjára tyúkháló rögzítve.
A kazán felett lesz egy kisebb tartály, ide fog bejutni először a fűtött víz, és a szivattyú innen keringeti le a tároló alján elhelyezkedő hőcserélőbe, ami 3 db teherautó-hűtőből fog állni. Az innen kijutó, lehűlt víz a rostélyba jut először, és onnan a csőkígyón keresztül a felső tartályba.
A felső tartálynak lesz egy csöve felfelé, amin az esetleges keringető hiba miatt felforrt víz tágulni tud, és a fenti kistartályból tudja pótolni a veszteségeket.
Tehát a rendszer, egy csőkígyós kazán, tetején egy tartállyal, és azok felett egy biztonsági tágulásival.
A keringető 12 voltos lesz, az elektromos hálózattól független. 1 db 12 voltos akksi lesz az áramellátása, amit napelemek és/vagy a hálózat fog töltögetni.
A legfelső kistartály a wc tartály elvén kapja az esetlegesen eltávozó vizet, íg az soha nem lesz száraz.
Tény, hogy nem egy egyszerű rendszer, de a biztonságot szem előtt tartva agyaltam ezt össze. (áramszünetek, felügyelet nélküli üzem, nehogy eldurranjon, ha minden egyéb energia meghal...)
A tüzelést úgy tervezem, hogy párnaponta felfűtöm a tárolót 70-80 fok környékére, és a falfűtés onnan keveri magának a szükséges melegvizet, szintén hőcserélőn keresztül. Ha nincs nagyon hideg, akkor akár egy hét is eltelhet begyújtás nélkül.
Hőérzékelők lesznek a tároló mind a négy oldallapján, oldalanként 3 (alul, középen, felül) így az esetleges hibák, vagy szivárgások, valamint a tároló pillanatnyi hőállapota egy pillanat alatt kiderül. Persze lesznek nedvesség érzékelők is oldalanként, amik szólnak, hogy minden kötél szakadt... :)))
Hát az én pufferrendszerem valahogy így fog kinézni, elvileg tavasszal a falfűtéssel párhuzamosan el is tudom kezdeni, aztán egyszercsak kész lesz... :))
A kazán az adott(új), nem lesz változtatás. (Éppen tavaly kellett lecserélni a régit) Napi egyszeri begyújtásban gondolkodom és így 24órás 22fokos szobahőmérsékletet szeretnék. Igaz látok fantáziát benne, akkor is ha kompromisszumot kellene kötnöm:) Szóval egyenletesebb hőmérsékletet szeretnék és ez ugy néz ki, hogy ráadásul kényelmesebben is lehet, bár nem olyan macerás éjszakára "felújítani" a kazánban lévő tűzet, igaz szénnel nehezebb a helyzet. A "szakemberes" dologról mondottakat pedig vissza kell vonnom, mert akik nálunk szereltek, azok nem ismerték a falfűtést sem. Tehát számolni is magtól kell majd, igaz a fizikában és matekban sosem voltam erős:) Majd a ti segítségetekkel előrébb jutok és a kivitelezés már valszeg nem nagy ügy egy fűtésszerelőnek:)
Van is több tényem és kérdésem: - nem tudom mennyi gáz kellene, mert 5 éve nem használjuk - a fát pedig m3 vesszük, igaz meg lehet állapítani a tömegét, de nem ártana a pontosság, főleg hogy ugy is túl kellene méretezni, persze a dupla túlmérezetés talán nem olyan nagy hiba - az 50fok minden ház esetében 22fok rendelhető? Vagy miért etalon az 50fok? - ha 23fokot akarok stabilan, akkor mi a helyzet? Ha utóbbi két kérdésemről már esett szó, akkor elnézést érte.
A számításokban nem mélyedtem el, mert azt gondoltam majd a szakember megmondja, ha a kivitelezésre kerül a sor. A kivitelezés pedig akkor történhet meg, ha az elvi alapjait megismerem ill. az előnyeiről tájékozódom. De most már én is kíváncsi vagyok rá, így amint van időm "ráfekszek" a témára:) A topic elején volt róla szó és azokat a hsz-okat megkeresem. Én ugy voltam vele elfogadtam, hogy 1-2m3-es is elég lehet, így majd a konkrétumok alapján lehet pontosítni, erre fel neked pedig 8m3 kell, szintén egy napra. Ez keresztülhúzhatja a "számításaimat", mert ilyen tartályom sose lesz...ha ekkorára lenne szükség:(
Másképp számolva. Megnéztem a tavalyi egyik téli gázszámlám, ez nem a legnagyobb de igen húzós.
23 000Mj energia egy hónapra.
Ebből egy napra 23000/30= 766MJ energia.
Ezt behelyettesítve a m=Q/(c*dT) kifejezett képletbe, az adódik, hogy ennyi energiával, azaz egy napi gázban tárolt energiával 4600liter vizet lehet felmelegíteni 50fokról 90 fokra.
De mivel mindenütt vannak veszteségek, a kazánban, a tároláskor, és nem ez a leghidegebb hónap, csak egy a hidegek közül stb. több kell 4m3-nél, lényegesen több szerintem. Persze ha nem akar az ember egynél többet foglalkozni naponta a fűtéssel. Mert ha ráér és van kedve, akkor lehet kisebb tartály is.
Ebből, 1 kg víz hőtároló kapacitása 90/50 fok esetén:
delta t = 90-50=40 C
Q=4183*1*40=167,3 kJ
A száraz fa fűtőértéke (a függvénytáblából): 14,65..16,75 MJ/kg
legyen mondjuk 15 MJ/kg
az 1 kg 50 fokos vizet 90 fokosra ennyi fával lehet felfűteni:
m = 167,3 kJ / 15.000 kJ/kg = 0,0111 kg fa kell hozzá.
Remélem nem számoltam el túl sok dolgot.
Tehát az én 4000 literes, 1-2 napot is kibíró tárolómat kb 45 kg fával lehetne elvileg felfűteni.
Persze bejön még a kazán hatásfoka, a hőszigetelés, és egyebek, de megközelítőleg ki lehet kalkulálni. Ha kicsit nagyobb lesz mint kellene, az nem baj, ha hely van érdemes túlméretezni.
Én tudom, hogy nekünk kell egy napra kb. 1q fa, az éppen kétszerese a fentinek. 1q fa durván megfelel 1q szalmának fűtőértékbe, csak persze nagyobb a térfogata. De az nem lényeg most. Ez megfelel kb. 4db bálának. Erre terveztem. Ezért gondolom, hogy kell a 8 m3-es tartály.
