Nem fognak. Ha egy normal panel (1,6 m2) ~60 PV elemböl all ... valamint max. ~300 wattot tud, akkor egy elem ~5 wattos (nyilvan nem a lexarabbakat rakjak egy autora).
Ha "kicsempezik" a tetöt, motorhaztetöt, oldalait ... es összesen rakerül mondjuk 300 ilyen elem, amely egy resze lehet csak közvetlenül megvilagitva ... mondjuk ~1,5 KWp. Ez nem fog megtermelni evente többet, mint ~1000-1200 kWh-t összesen, ami napi atlagban ~3 kWh. Az pedig (legyen) eleg 8-10 000 km-re (es az auto nem allhat napközben garazsban ... ha ott all, akkor a termeles csak annak töredeke).
Jelenleg a vilag a legtöbb helyen (10telet a kivetelnek) leamortizalodott, regi csotroganyokat hasznalnak masodik autokent. Mivel az ICE auto idövel lassan, de kiszorul a forgalombol ... egyre több hagyomanyos auto lesz ar alatt eladogatva. Ezzel (es az ezaltal szuggeralt mentalitassal) pedig egy uj EV meg egy jo ideig hatranyban lesz. Bar az USA-ban ~60 millio masodik auto van a csaladoknal ... Kinaban pedig azt veszik, amit a szajukba ragnak (hiszen nem sok mobilizacios multjuk van) ... ugyhogy, a vak is aszonta "majd meglassuk".
A PV-töl nem kell csodat varni. Ha egy napsüteses napon napközben 30-40, max. 50 km-t tölteni tud, akkor az mar csucs ... atlagban ennel is kevesebb.
A kasztni gyartasa különben nem draga. Ma is arulnak "teljes" autokat (mittomen Dacia, Fiat, Nissan, ...) 7-8000 €-ert (10k alatt mar eleg sok kaphato). Az is egy teljes karosszeria, plussz minden egyeb, ICE motor is ... ugyhogy a karosszeria (aminek a gyartasa, összerakasa, festese teljesen automatizalhato es napi 24 oraban mivelhetö) az EV-k eseteben is ugyanugy ervenyesülni tud. Csak ki kell varni, amig az EV specifikus karosszeriagyartas is teljesen beerik, ami max. 2 even belül meg is törtenik.
(Szerintem a VW-nek a nagysorozatu Golf karosszeriaja ... lemezek kistancolva, összerakva, heggesztve, lealapozva, rendesen lefestve ... nem kerül többe atlagban, mint 3-3500 €-ba. Ilyesmibe belekerül majd egy max. 5-6000 € ertekü akku, meg a "maradek", ami valszeg kihozhato összesen ~5000 €-bol (futomü, teljesitmeny elektronika, konzol, üvegek, ülesek, kerekek, klima ...). Ugyhogy egy epkezlab EV ~15 000 netto nagy sorozatban es arban realisnak tünik ... eladasi ar siman lehet <20 000 €, vagy akörül.)
Számomra a két fő tényező az össz-ár és az integrált napelem. Ha TÉNYLEG képesek lesznek ennyire olcsón adni a kasztnit ÉS az
integrált napelemek többnek bizonyulnak, mint látványelem, akkor ennek eléggé messzemenő hatásai lesznek. amennyiben ezt a jármű "szoftveres részének" frissíthetőségével és az akkupakk "cserélhetőségével" párosítod, akkor egy újabb lépéssel kerülünk közelebb ahhoz, hogy a kasztni folyamatos cserélgetése nélkül álljanak rendelkezésre az újabb funkciók.
A következő logikus lépés a kasztni 100%-ot megközelítő újrahasznosíthatósága és az elektronika + akku moduláris beépítése.
Ha a 28 kWh akku ~4000 €-ba kerül -> ~150 $/kWh. 1 kWH-val (monnyuk) el lehet egereszni ~9 km-t.
Ha az akku ~1000-szer tölthetö (annit valszeg kibir), akkor 1 KWp akku elviszi az autot ~9000 km-re.
Ha egy ICE auto 100 km-en atlagban elfogyaszt 6 litert ... akkor 9000 km-hez kell 150 liter üzemanyag ...
150 liter üzemanyag ara TÖBB, mint 1 kWh akku ara ... ugyhogy CSAK az üzemanyagar különbseg behozza az akku arat. Ehhez jönnek meg a tamogatasok, kedvezmenyek, kevesebb szerviz, esetleg car-sharingböl szarmazo bevetel ...
(Mindebböl nyilvan lejön a beletöltött delej ara.)
(Ismertem egy fazont, aki naponta 105 km-t autokazott a munkahelyere ... Az odavissza napi 210 km. Neki valszeg kivaloan megfelelne ilyesmi ...)
A tengeri jég elolvadása kb nem oszt, nem szoroz. A szárazföldi jég az, ami számít. A gleccsereket a gravitáció mozgatja.
A "tengerbe lógó" részük illetve AZ a tengeri jég ami "megtámasztja" a gleccsereket, az éppenséggel fékezi a mozgásukat.
Vedd ki az éket a jármű kereke alól és nézd meg elkezd-e gyorsulni a mozgásuk (és az olvadásuk)...
... Grönland és az Antarktisz nagy gleccserei is tengerszint alatt húzódó - jelenleg még - jéggel teli völgyekben haladnak a
tenger felé... nem véletlenül linkeltem be a MISI + MICI fogalmakat. A MISI azt takarja, amikor a meleg tenger alulról fejti ki olvasztó hatást, a MICI pedig azt, amikor a megnövekedett csapadék+ fagypont fölött hőmérséklet olvadéktavakat hoz létre...
... nem mindegy, hogy egy adott folyamat 10000 év vagy 250 alatt játszódik le... vagyis bocs...AKKOR nem mindegy, hogyha
az én gyerekeim +unokáim is épp abban a kritikus 250 éves periódusban élnek... jobban szeretném, ha a 10000 éves periódus
valamely szakaszában élnének, mert akkor jobbak az esélyeik az alkalmazkodásra.
Nem véletlenül kongatják a vészharangot azok, akik ezzel foglalkoznak. A megfigyelhető olvadás mértéke 5 év alatt triplázódott
és a gleccserek gyorsulnak... folyamatosan módosítják fölfelé az átlagos tengerszint emelkedés mértékét, ami ugye a gravitáció
miatt eltérő rétékeket fog produkálni. Jelenleg 1 - 1,2 méter a becslés ebben az évszázadban....
"trapped heat has eluded surface temperature measurements, fueling claims of a “hiatus” or “pause” in global warming from 1998 to 2013."
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a felszínen nem volt mérhető (ezért is pakoltam be a méylségi mérések eredményeit, ahol viszont VÉGIG az marat). Mivel a felszínen nem volt mérhető, ezért sokan elkezdtek a felmelegedés megtorpanásáról beszélni. Még csak véletlenül sem jelent olyasmit, hogy a felmelegedés megtorpant vagy megállt volna...
gondolom erre gondoltál :)
és nem erre
Pont ezért mondom azt, hogy el lehet vitázgatni "cherry-picking" alapon arról, hogy... csak értelmetlen. Egyre kevésbé van ennek értelme,
mivel egyre jobban megközelítjük azt a pontot, ahol a mostani fajok egyedeinek többsége eléri az alkalmazkodóképessége határait. Mint a
mellékelt ábrák is mutatják... NEM... nincs leállás... nincs fékeződés... függetlenül attól, hogy szerinted a negatív visszacsatolások dominálnak, EGYELŐRE gyorsuló folyamatokat látunk.
Ok. Nem nőnek, sőt némileg csökkennek a gleccserek. Ez történik százötven éve folyamatosan. Szeretnéd ha nőnének?
A grönland gleccsereit elolvasztja a Golf, ha akarja, más a helyzet mint az Antarktisznál. Itt a feketete hó és a melegebb levegő olvadt kürtőket hoz létre, a víz alulra folyik, ahol keni a jeget, csökken a súrlódás, növekszik a gleccser sebessége.
Nem látom át milyen különleges jelentőséget tulajdonítasz annak, hogy a sósabb víz alulra kerül akkor is, ha melegebb. Ugyanez van édesvízzel is, különben a tengerfenék fagyna be először. Négy fok alatt csökken a sűrűsége.
Plunged to ocean depths by winds and currents, that trapped heat has eluded surface temperature measurements, fueling claims of a “hiatus” or “pause” in global warming from 1998 to 2013. But by expanding cool water, the deep-sea heat’s impacts have been indirectly visible in coastal regions by pushing up sea levels, contributing to worsening high-tide flooding.
Itt ír a felmelegedésbeni szünetről, amit a felszínen mértek és Te nem tapasztaltál.
Az Antarktiszt is elolvastam azt próbáltam elmagyarázni, hogy helyi jelenség és nem pont úgy zajlik, ahogy előadtad. A mélyvíz mindig is melegebb volt mint a selfeké és semmiféle globális hatás ott nincs. Minden olvadáskor keletkezik édesvíz és minden fagyáskor télen, keletkezik sós víz, de nem egyszerre, tehát mindig lesz olvadás is fagyás is a selfeken.
Ha melegszik a Föld, akkor több fog olvadni, ez vitathatatlan.
Grönland gleccsereit ugyanúgy olvasztja alulról a melegebb, sósabb tengervíz, mint ahogy azt az antarktisznál megfigyelték,
csupán az ottani gleccsereknek jóval kisebb hányada végződik úszó jégtáblákban ezért a hatások is eltérőek. A megnövekedett
csapadékmennyiség viszont megfigyelhető ott is (pont ezért durva, hogy a többlet csapadék mellett SEM képes növekedni se
az északi sarki se a grönlandi, se az antarktiszi jég mennyisége)
Egyébként annyira nem rakétatudomány... ezerszer belinkeltem az earth nullschool-t... csak nézegetni kellene néha :) Valós
időben vizualizált mérési eredményeket lehet rajta nézegetni... időben visszafelé haladva is. De ezen az oldalon is jó képeket lehet találni, ez s időben visszakereshető adatbázis.
Gyakorlatilag már annyi adat áll rendelkezésre, hogy lassan általános iskolában is oktatható lenne a dolog.
Nem igazán értem mit értenek a 90 %-on, de számoljunk együtt!
Ha megadod mennyi tengervíz (km3) érintett és mennyit melegedett (°C), kiszámolom milyen arányban van az éghajlati energiacserékkel.
Azért érdekes ez, mert nagyon szúrja a szemüket az (el sem ismert) 2000 év utáni évtizedes stagnálás a felmelegedésben és korábban is ez a teória volt az uralkodó, hogy hova lett a hő? Hááát elnyelte a víz. Hitelt érdemlően azonban nem találtam eddig olyan írást, ami megmagyarázáná hogyan? Hogyan lopakodott a szárazföldekről észrevétlen a hő a tengerek mélyire?
De nem is ez a lényeg hanem, hogy számszerűsítve mekkora ez a hőmennyiség ami így tározódik?
A jelenség ismert, de nem egészen úgy, ahogy mondod.
Az Antrktisznál az édesvíz kifagy télen, alatta a hideg sós víz még sósabb lesz, ezért alámerül és távoltartja a melegebb mélyóceán vizet a parti selfjégtől.
Ez helyi jelenség. Az óceán kis részén van a felszínen édesvíz, de az Északi tengeren a termohalin pumpa jelentős részben ezen a sókülönbségen alapulva működik és működteti az árapály és a szeleken kívül a GCB-t.
A termohalin pumpa a Golf áramlattal északra érkező egyre sósabb, ám meleg vízből nyeri az energiáját. Ahogy észak felé vándorol hűl, melegíti a környezetét.
Amikor a sűrűsége eléri a helyi hidegebb, de kevésbé sós vízét, alábukik és megkezdi hosszú vándorútját a csendes-óceáni feláramlások felé. E miatt melegebb a Skandináv félsziget és környéke, innen kapja a hőt.
Itt akkor van, lehetne probléma, ha egyszerre nagy tömegű édesvíz kerülne a medencébe, és ez valóban elszigetlené a sós vizet a felszíntől. Ekkor a számítások szerint leállna a Golf, és újabb jégkorszak köszöntene a földre, volt már ilyen. Most nem kell ettől tartani.
Ha ez a jelenség bekövetkezne, nagyon hideggé válna az Északi félteke. Hogy egyre melegebb, az azt jelenti, a víznek sikerül leadni a hőt, mielőtt visszafordul.
Tehát amit mondasz valóban létező, de nem általános jelenség, jelenleg nem akadályozza a hőcserét, ez biztos, különben nem melegedne az Északi-Sarkkör, hanem hűlne.
Mondjuk a mai folyó- és óceán-hőmérsékletekre, sótartalmakra (a sarkoktól az egyenlítőig) akár igaz is lehet, elismerem.
(No meg nyomás növekedtével a sűrűség is nő, ez mindig a föl-le áramlás ellen hat, persze itt is peremfeltétel van, tehát nem a lombik vagy a kazán 0.1-2-10 m-e, hanem mélytenger 1000 m-e.)
gondolom erre gondoltál :) 
