Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
- 77 nap alatt a lérak fele odalett. (~1000 HARM indítása után)
- mivel a másik fele viszont még 77 nap után is üzemelt, ezért minden 5. bevetés SEAD volt. (Vietnam 5%, Desert Storm 6%, Allied Force 21%)
- a MiG-21bisz-ek fel sem szálltak.
- ha a MiG-29 felszállt és talált NATO gépet, akkor az azonnal lelőtte.
- gyakorlatilag egy beásott és álcázott hadosztályt képtelenek voltak a NATO F-14 és A-10-es gépei kézi távcsövek segítségével 77 nap alatt megtalálni. (itt ugye a 15kft repülési limit játszott)
- alig indítottak infra lérakot (itt is a 15kft repülési limit játszott).
- eredetileg 3 napra való céllistával készültek, abban bízva hogy Milo úgyis a tárgyalóasztalhoz ül, utána a 3. napon jött a kapkodás, célok ismételt támadása, stb...
Ez ebben a fromában túlzás. Még az európai hatalmak gépeinek sem volt ott a harmada, nemhogy az USA-é...
Ezen felül, ha nincs szinkronban a politikai cél és összevissza ötletszerűen és elavult elvek szerint bombázgatnak valódi szándék nélkül, akkor az egész értelme megkérdőjelezhető...
Még most sem csitult el a pro-és -kontra légierő vita, de volt pár tényező:
- a Koszovóban állomásozó erőket aránylag kevés kár érte
-ellenben szép nyugodt tempóban kezdett eltűnni az ország infrastruktúrája, ennek összes gazdasági és politikai következményével ( némi oligarcha csőd a láthatáron...)
- a szerb légvédelem ritka sikerei nem voltak képesek megakadályozni a légi kampányt, a szövetségesek még hónapokig tudták volna tartani az iramot, kérdés hogy mi maradt volna állva a végén...:)
-ott lógott a levegőben a szárazföldi támadás lehetősége is, még hónapokig tartott volna előkészíteni, de addig meg a légikampány beért volna
- a vén gazembernek ha nincs az a polgárháború és az akkoriban kifejlődött maffia réteg már befellegzett volna hamarabb is ( anno 91-ben volt az első jel, a diáktüntetések és szétverésük...) a hazai ellenzék által, nemzetközi támogatás 0 felé közeledett, az oroszoknak is lassan elegük lett belőle.
"Mert talán nem igaz. Pontosan ezért nem lehet csak tüzérséggel és légicsapásokkal buta bombákkal egy háborút megnyerni, mert egész egyszerűen képtelen vagy szétbombázni mindent, ami fedezékben van csak kicsit is keményebb célpont. Olyan mennyiségben szórták le a bombákat és olyannira kevés hatásauk volt Vietnámban, hogy II. vh-s bombákat is elő kellett venni (meg sztrájkoltak a gyártók). Emiatt volt az, hogy a pilóták rutinjánáak megőrzésére a bombahiány alatt akár egy gép által elvihető mennyiséget 2-3-4 gépre szétdobák."
Hát itt van 1-2 érdekesség:
1. A légicsapások egy kis leosztása:
Érdemes öszehasonlitani hogy hány bevetés volt É-V és D-V-ban, ez utóbbiaknál volt két jellegzetes célpont:
-a földalatti erődrendszer ( pld. Ku-Csi vidéke) , itt egyszerűen a feltételezett alagútrendszer helyeket szórták meg késleltetett gyújtású repbombákkal, vegyes sikerrel:)
-erdőkben, utak mentén diszlokált /széttelepített É-V egységek, megint területcél.
A vh-ús repbombákat meg előbb-utóbb elővették volna, ugyanis a repbombáknak is van egy shelf-life:), olyan 30-35-év ( nem vicc, anno 80-as évek végén lettek felhasználva 1950-sek elején-közepén gyártott FAB-250-sek).
Ez csak egy propagandafilm, lelkesíteni. Kicsit bele tudom látni az ef2000-et és a rafale-t is, valszeg ez is volt a cél, merthogy talán végre az EU kimutatja a foga fehérjét, és egyesíti az erőforrásait, ahelyett, hogy szétforgácsolná. Végül is ez a világ legnagyobb gazdasága. Aztán meg ez a generációzás is eléggé parasztvakítás. Gondolj csak az oroszok által annyire szeretett plusszokra. Van 4. Generációs vadászuk, 4+, 4++, 4+++ stb.. Tök mindegy. Ha jobb lesz mint a su-57 és az F-22/35 és a kinai konkurensek akkor mindegy hogy hivják, és vicces lenne ha nem lenne jobb annyi évvel utánuk.
Az a rajzolt valami úgy néz ki, mintha a Szuhoj T50-est kezelésbe vette volna a Raptor plasztikai sebésze.
(Lehet parasztvakítás, mert ennél többet várnánk az Ar/Do/Fw/He/Hs/Me utódaitól. Esetleg a németek közben előszedték a pincéből a megsárgult birodalmi Vril és Thule terveket és már hegesztik.)
Pontosan ezért nem lehet csak tüzérséggel és légicsapásokkal buta bombákkal egy háborút megnyerni, mert egész egyszerűen képtelen vagy szétbombázni mindent, ami fedezékben van csak kicsit is keményebb célpont.
Nem is olyan rég volt, hogy az amerikai PGM készletek igencsak fogyóban vannak az intenzív használat miatt irakban és szíriában. A várt hatás pedig messze elmarad. Ezzel szemben az oroszok jórészt buta bombákkal megfordították a háború menetét... Ezzel nem a precíziós fegyvereket nézem le, dehogy is. Csak nem csodafegyverek azok sem.
Grad becsapódások nem túl messze. Azokban olyan 20 kg robbaóanyag van. Az, hogy egy repesz meddig repül el fitikailag annak köze nincs ahhoz, hogy meddig van efffektív ölő vagy sebesítő hatása.
A kérdés az átmenet, hogy a bombák repeszhatása és nyomáshullámhatása közötti veszélyes zóna átmenet hol van. Annyit lehet tudni különféle forrásokból, hogy tökéletesen nyílt terep esetén az Mk-82 ölési zónája 30 méter vagy még annyi sincs.
A csatahajók pct. gránátjaiban alig 20-40 kg robbanóanynag volt 1 tonna és afeletti gránát tömegnél is, de még a HE gránátokban is alig 100-200 kg volt, de extrém esetben egyes típusknál 100 kg alatt maradt picivel. Tehát valahol egy 500-1000 fontos bomba hatását, ha tudták. Ajánlom Zoli írásait, mert láthatólag nagyon nem vagy képben itt sem.
A japók szigetekről történő kipofozásról tízezerszám lőtték ki a különféle kaliberű gránátokat és inkább mentális, mint valódi ölőhatása volt előkszítésként, ha fedezékben voltak a japók.
Nyilván a fegyvergyártó nem fogja azt leírni a brosúrába, hogy ahová ez leesik, ott 150 méterig a fű se marad állva - mert akkor tízezres helyett csak százas tételekben vennék az áruját és úgy hol a profit? Legyen csak minden m2 többszörösen garantáltan lebombázva.
Mert talán nem igaz. Pontosan ezért nem lehet csak tüzérséggel és légicsapásokkal buta bombákkal egy háborút megnyerni, mert egész egyszerűen képtelen vagy szétbombázni mindent, ami fedezékben van csak kicsit is keményebb célpont. Olyan mennyiségben szórták le a bombákat és olyannira kevés hatásauk volt Vietnámban, hogy II. vh-s bombákat is elő kellett venni (meg sztrájkoltak a gyártók). Emiatt volt az, hogy a pilóták rutinjánáak megőrzésére a bombahiány alatt akár egy gép által elvihető mennyiséget 2-3-4 gépre szétdobák.
ON
Valami elképesztő amit levágsz lassan minen kommentnél. Konteózástól kezve minden...
> Olyan biztonsági távolságokat ad meg a robbantásra, aminek semmi köze nincs a valósághoz. 50 kg robbanóanyagra 1 km.
Ez sok mindentől függ. Nem mindegy például, hogy 4-5kg trotilt csak úgy letesznek a földre zsírpapírba csomagolva vagy ugyanennyi van egy 45kg-os, 15cm-es tüzérségi lövedék tömör acél testébe beleöntve. Utóbbi esetben robbanáskor tenyérnyi nagy repeszek akár több száz méterre is elrepülhetnek és simán leviszik az arra járók skalpját.
Építkezéseknél tipikusan el nem működött légibombákat és tüzérségi gránátokat szoktak találni világháborús maradványként, így a második opció szerinti kiürítési távolságok az irányadók. Németországban ma is gyakran keresztül esnek 1-2 tonnás angolszász bombákon pályaudvar bővítések során és akkor 2km-es körzetben mindenkit kitelepítenek.
Az általad említett 50kg robbanóanyag amúgy talán egy csatacirkáló ágyújába való 28-30 centis, 300-450 kilós gránátban lehet. Ilyesmikkel lőtte szét a KuK flotta 1915-ben az olasz adriai partvidéket az áruló hadba lépés késleltetésére, dőltek le a hidak, daruk, raktárak. Ahol egy olyan leesik én nagyon nem szeretnék onnan 1km-re lenni, mert ha épületet ér a belövés, repülnek szét a téglák. A jenki Iowa csatahajó viszont 1986 körül 406-os ágyúkkal lőtte szét a libanoni partvidéket, 12 falut teljesen letarolt.
> Hirosimában 10 kt hatóerő túlélhető volt egy rakás esetben ekkora távolságról.
Jellemző civil hiba, hogy a kicsiny fegyverek erejét eltúlozzák, a nagyokét pedig alul becsülik. Az atomfegyver elképzelhetetlenül pusztító dolog, nem kéne újra kipróbálni és főleg nem rajtunk!
>> Egy Mk-82 bomba ölési zónája jenki anyagokban 30 méter táján, ha van a legpuhább célpont, az ember ellen.
> Biztos ez? Rettentően kicsinek tűnik ez a 30 méter
Nyilván a fegyvergyártó nem fogja azt leírni a brosúrába, hogy ahová ez leesik, ott 150 méterig a fű se marad állva - mert akkor tízezres helyett csak százas tételekben vennék az áruját és úgy hol a profit? Legyen csak minden m2 többszörösen garantáltan lebombázva.
"az ember a lökéshullámtól elrepül, és max attól sérül, ha törmelék éri, vagy a földetéréstől"
Hat, azert a ful belseje es a tudo tele vannak osszenyomhato levegovel, ezek a lokeshullamtol ossze is nyomodnak.
Igaz, a ful serulese nem halalos ("csak" megsuketul es tajekozodasra keptelenne valik az ember a dobhartya szetrepedesekor), a tudo osszenyomasa pedig csokkentheto, ha nyitva van a szaj (mivel igy a lokeshullam belulrol es kivulrol egyszerre eri a tudot, ezert nem tori el a bordakat a befele hato nyomas).
Es persze ezen felul meg az is valamekkora serulest okoz, hogy magat a testet megnyomja a lokeshullam, de ehhez tenyleg nagy lokeshullam kell.
> Azt keresem majd meg, hogy ahh-s hk-t hány PSI-t bírnak.
Szovjet csinált lencse alakú tankot (Trojanov-féle), hogy ne bírja felborítani az atom lökéshulláma. Oldalanként dupla lánctalppal volt felszerelve, Kubinkában kell lennie az 1db prototípusnak.
