Végre egy ember a topicon! :o)
Játékokkal Maciboy is ugyanígy volt, sőt a nálad tapasztalt 5-10 szeres visszahozás csúcsteljesítménynek számít! (Mackó jókedvében max. kétszer hozta vissza, azt is csak kiskorában, ő most már nagyfiú, nem játszik gyermekded játékokkal...)
Mackó mostanában már nem ugrál fel, csak ha nagyon jó kedve van, és egy hete nem látott embert. :o) Az ölelgetés tényleg nagyon jó, poénos gyúrni azt a hatalmas bundáját!
Igazad is van, legyetek csak büszkék rá, nincs sok ilyen egyedi, "személyiség" kutya, mint a kauk.
Nagyon szép a Mackód. A mienk, bár ezt szerintem a párom már írta, keverék, tehát félig németjuhász, lehet hogy ezért van, hogy barátságos más emberekkel is. Azt jelzi, ha idegen, vagy nem megszokott ember nélkülünk van a kertben, de ha póráz nélkül van kinn a réten, előszeretettel oda akar rohanni idegenekhez barátkozni, a gyerekeket meg ehhez képest is kiugróan szereti.
Nagy örömömre az idegen macskák egyáltalán nem érdeklik, a sajátjainkat meg szereti. Tényleg a kaukázusi természet, hogy viszonyul a macskákhoz?
Hát én se sűrűn néztem be egy idő után. Ami a játékokat illeti, van egy karikája, amivel, ha úgy van kedve tudunk vele játszani és akkor 5-10-szer vissza is hozza, de ha nincs (mostanában ez a helyzet), akkor 1x utána rohan megszagolja, majd szépen ott hagyja. (szóval a kutya helyett álatlában én futkározom :)) Nem érdekli, nem őrzi, nem zavarja, ha elveszik és ugyanez a helyzet az állandóan nála lévő játékokkal is, úgyhogy mostmár nem is zavar, mivel el van és rohangászik játékok nélkül is.
A húzás az továbbra is ugyanúgy áll, naív voltam, hogy azt hittem leszokik róla, csak átmeneti javulás volt.
Felugrálással ugyan az a helyzet, de az az igazság, hogy erről nem is igyekeztem végülis lenevelni, mert olyan jól lehet ölelgetni ilyenkor. :)) De rájöttem, hogy tudom kivédeni, ha előbb kezdek lehajolni vakarni, akkor nem ugrik, úgyhogy ezt szoktam csinálni, ha nem akarom, hogy rám ugorjon. Egyébként tündéri, mi is nagyon szeretjük és nagyon büszkék is vagyunk rá.
Azért az érdekes lehet, amikor 2-3 éves kaukat akarnak örökbe adni... A szándék mindenesetre jó, de hogy hogyan szokik meg egy felnőtt, tipikusan akit_az_első_évemben_megszeretek_és_megismerek_azt_elfogadom kutya egy új gazdánál, azt nem tudom elképzelni...
Mindenesetre sok sikert kívánok, szép feladatot vállaltál magadra (úgy általában a gazdikereséssel)!
Az alábbi menhelyeken gazdit keresnek az alábbi kutyák:
Bővebb információ a megadott elérhetőségeken vagy a www.zoldmagazin.com (itt képek is vannak a kutyákról) címen.
----------------------------------
Minden kutyus be van oltva veszettség ellen. A kutyák jelenleg az ócsai Szent Ferenc Állatotthonban laknak; örökbefogadásukról Nagy Henriettnél érdeklődhetsz a 06/20/562-89-88-as, és Nagy Ritánál a 06/20/340-4274-es telefonszámon.
2 hónapos kaukázusi keverék
3 éves, fehér alapon barna foltos, kaukázusi-pireneusi keverék kan
------------------------------------------------
Az alábbi kutyusok a Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány Szolnok, Mester utcai állatotthonában laknak. (Az állatotthon a Zagyva-hídon átérve, Besenyszög irányában, a magyar laktanya területén található.)
A kutyákért jelentkezni a telepvezetőnél, László Istvánnál lehet a 06-30/31-80-430-as telefonszámon.
Az állatotthon látogatókat keddtől péntekig 15-19-ig fogad. Egyéb időpontokban telefonos egyeztetés szükséges.
Hédi, Boni: 3 hónapos németjuhász - kaukázusi keverék kölykök
----------------------------------
Gazdira várnak a Fehérkereszt Állatvédő Liga békásmegyeri menhelyén az alább látható kedves, szeretetéhes kutyusok.
A kutyusokért jelentkezni Jámbor Albert telepvezetőnél lehet a 244-57-89-es, vagy Dr. Fuér Angélánál a 06-20-9433-375-ös telefonszámon.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, de már nem is reméltem, hogy valaki is hozzászól a topichoz...
Nos, ami a kaukázusik játékait illeti, ki kell hogy ábrándítsalak. Pár hónapos koráig Mackó is játszott egy-két műanyag játékkal, labdával, ilyesmivel, aztán megunta. Ezt kb. úgy tudom neked leírni, hogy tfh kimegyünk hozzá játszani, eldobjuk a labdát, egyszer utánaszalad, aztán ráfekszik, és őrzi, mintha a tulajdona lenne. Ha másodjára el akarom venni tőle, hogy újra eldobjam, akkor már megsértődik, mert úgy érzi, hogy a labda azövé, ne vegyék már el tőle. Szóval nehéz eset, de mi már lassan (4 éve) kezdünk hozzászokni.
Sétáltatás: Mackó is húz, de csak kb. a séta első negyedórájában, mert örül, hogy sétálni megyünk. Aztán megnyugszik, és már "csak" minden második bokrot akar megszagolni... :o))))
Ugyanakkor mindennel együtt nagyon szeretjük Mackót, és minden "hülyesége" ellenére imádnivaló egy "dög". :o)
Anno ram is ugraltak az ujfundlandik, de eleg egyszeru leszoktatni oket, bar kicsit durva, de hatasos. Amikor radugrik, finoman, de hatarozottam megnyomod a terdeddel a mellkasat. Nyog egy nagyot, es leugrik. Par alkalom utan megtanulja. Felreertes ne essek, nem vagyok szadista, de eddig minden nagytestunel celravezeto volt a modszer.
A kaukazusi temahoz: edesanyam egyszer befogadott egy kb 2 eves kant. Eloszor megrettentem, amikor meglattam, de egy jambor barany volt. A legszelidebb kutya, akivel eddig talakoztam. Emberre meg csak csunyan se nezett. Es ha nem verekedtek volna allandoan a kan ujfundlandival, meg ma is meg lenne, de igy elajandekoztuk. Sajnos...
Persze hogy minden kutya egy külön egyéniség ! Ahogy minden füszál, hajszál stb. és stb.
KAUKÁZUSIRÓL: nekem csak élményem van, pillanatnyilag egy gyönyörü skót juhász él nálam.
Tehát: kaukázusi pár évek óta fürdőszoba és csempelerakatot őriz kisvárosom szélén. Megjelenik egy kisfiu (kb.10 éves) és beléjük szeret. Azért tanul, hogy este kimehessen hozzájuk a lakótelepi otthonából, beszélget velük, fut velük, utálja a gazdájukat, aki időként ketrecbe csukja őket, nem csinál nekik füves részt a csontjaik elásására stb és stb.
A gyerek azt csinál velük, amit akar: bemegy hozzájuk, marékszám tépi a szőrüket - a nagy kan elalél a boldogságtól. Engem majd' megöltek, de miután a kisfiuval - és velük töltöttem egy időt - a "futottak még" kategóriában engem sokkal jobban elfogadnak, mint a papir szerinti gazdát (Isten óvjon, ha az kitudódik, nekik végük).
Egyszerüen csak annyi, hogy nekik (is) feltétlen szeretet kell, és persze egy nagyon magabiztos, határozott kezelési mód.
Üdv minden kaukázusinak!
A Maci másik gazdija lennék. Igazából kérdezni szeretnék, nincs e
valami tipped arra, hogy mit lehet kezdeni azzal, hogy ne húzzon
és ne ugorjon rám. Foleg az utóbbival van gond, a húzásról már
kezd leszokni. Viszont, ha meglát pl. séta közben egy ismeros
kutyát az egyik kerítésnél, akkor megránt én meg repülök és azon
kívul, hogy visszarántom és leszidom, nincs ötletem, hogy mit
lehetne ezzel kezdeni. A másik, hogy nem ragaszkodik a
játékaihoz. Se ha állandóan nála van, se ha csak akkor adjuk oda,
ha kivisszuk. Eddig eloszeretettel megfogta a kezem séta közben,
hogy játszani csábítson. Amióta vettünk neki egy tömör
gumikarikát, se a karikára nem kap rá, se a kezemet nem fogja
meg. A labdáját és egyéb játékait simán elhagyja, nem
ragaszkodik hozzájuk és az utóbbi idoben a többi kutyával való
játékot is egyre hamarabb megunja. Tudom, hogy kezd
kamaszodni, meg nagyon utálja az esos idot, de mire lehetne
szerinted "rákapatni"?
Kezdek elszomorodni, hogy az Index fórumlakói közül talán senkinek nincs kaukázusi juhász kutyája. Pedig nagyon kíváncsi lennék az ezzel a fajtával szerzett tapasztalatokra.
Mióta nekem megvan Mackó, sok tapasztalatot szereztem vele kapcsolatban, (jót-rosszat is) nagyrészt beigazolódtak a fajtaleírások, de azért véleményem szerint minden kutya egy egyéniség. Nem igaz?
Ezek a jellemvonások nekem is ismerősek, Mackó is ilyen volt élete első pár hónapjában. Félt a macskáinktól, és nem mert tejet inni, ha ot voltak a cicák. Azóta már megváltoztak az erőviszonyok... :o) Ennek ellenére szereti a macskákat, de a kajában nincs barátság!
Eleinte Mackó is mindenkivel jóban volt, de mostanára már kialakult az a természete, hogy csak azokat fogadja el, akiket kiskorától, és nagyon jól ismer. (ld. kutyáskönyvek: tipikus egycsaládos-egyemberes kutya) Ez nála konkrétan hat embert jelent.
De lehet, hogy a te kutyád tényleg jámborabb lesz (bár még csak hat hónapos, úgyhogy még tojáshéjas, bármi lehet belőle)
A lényeg, hogy következetesen kell nevelni, mert különben elszemtelenedik (mivel nagyon makacs az alaptermészete, és azt csinál, amit ő jónak lát...)
Nekünk egy 6 hónapos kaukázusi-német juhász mixünk van, a változatosság kedvéért Maci névre hallgat:-).(Apja a kaukázusi, anyja a német juhász) Kinézetre kaukázusi jellegű, csak valamivel - nem sokkal - kisebb egy azonos korú fajtatiszta hímnél, és a bundájában sok az aranybarna és fekete szin.
A kutya (eddig, kopkopkop) totál macsektermészet, a környék összes kutyájával, macskájával, meg emberével jóban van. (Mondjuk a két macskánk eleinte megpróbálta terrorizálni - amikor még csak 5 kilós volt - most már inkább elpucolnak a játszási próbálkozásai elől, hiába, már túl van a 30 kg-on.... Bár az egyik még tartja a jó szokását, hogy időnként kajaosztáskor bevonul a kutyakifutóba, és megpróbál belezabálni a kutya tányérjába)
Mondjuk ez annyira nem lepett meg, az anyja első látásra beengedett minket a kölykei közé válogatni amikor 7 hetesek voltak, és az apja is állítólag csak a kimenetelt akadályozza, és azt is csak akkor, ha nincs jelen a gazdája.
Viszont nagyon jól jelez, és kb ez, amit elvárunk tőle. Úgyhogy remélem, hogy felnőtt korában is megmarad ilyen nyugis természetü békés kutyának.
Nekem egy 3 éves kaukázusi fiú kutyusom van,az ő részére szeretnék találni egy kislányt,utód nemzés céljából.Az átlagosnál is nagyobb termetű,drapp-fekete színű,jó ház örző,idegenekkel támadó,de a családtagokkal barátságos.Kérem jelentkezzen,ha v.kit érdekel. E-mail címem: lored@egon.gyaloglo.hu
Igen, köszönöm a hozzászólást és a tapasztalatok átadását. Talán kicsit félrevezető volt a témafelvetésem, nem árultam el, hogy nekem van már ilyen kutyám, többé-kevésbé hasonló tulajdonságokkal, bár nálunk a családtagokkal elég jámbor, még a gyerekekkel is. Igazából olyanokat keresek, akik megosztanák gazdaként saját közvetlen tapasztalataikat.
a
Szia, a kaukázusi juhász a tipikus egygazdás, és általában férfit választ. Elég mogorva, gyerek mellé nem túl jó, mert nem bírja a macerát.a gazdájának engedelmeskedik, de makacs és önfejű, kissé kiszámíthatatlan. Én menhelyről hoztam el egy kölyköt, két hét alatt kiderült, hogy nem én vagyok az embere, egyébként meg azt mondták, hogy nem fog tudni megfordulni az előszobámban, úgyhogy elvitte egy barátom, akinek már van egy fiúban, és azt hallottam, a nej és a gyerek megtűrt személyzet, a barátom a falkavezér, meg a nagy kutya. Amikor elvitték a kajástálját, pokrócát, meg egy zacsi kaját küldtem vele. A kajászacsit letették a konyhába, ott is hagyták(száraz kaja volt) két hétig mindenkire morgott és vicsorgott, aki a konyha közelébe próbált merészkedni. Őrizte a kajáját.Egyébként békés, nem támadós, inkább fenyeget.Rendkívül nagy a mozgásigénye, és ha lakásban tartod, fésülni kell gyakran.Ha kertben lesz, akkor is ápolni kell, de jobban öntisztul.Kemény kutya, de gyönyörű, intelligens, hűséges.Tilos bántani, kikötni, ordibálni vele, mert megvadul.
