Üdv Kedves táltos. Semmi gond.Szolnok mellett lakom. 60 nekem messze van. Postai megoldásra gondoltam ha így jó. Azért nem 3cm-es a bogyója hanem kb. mint a Cardinalé. A levele viszont nagyon nagy ezért tökszöllő.
Ha netán majd lenne felesleges vessződ delevariból, szeretnék kérni 1-2 szál 4-5 rügyes vesszőtt. Ha gondolod tudok adni a feketer rizlingből, amelynek tavasszal a hivatalos nevét is meg fogom tudni.
Ha biztosra akarsz menni a szőlőddel kapcsolatban, sztem te is keresd fel a pécsi szőlészeti és borászati kutató intézetet, ott 99% megmondják milyen szőlőd van.
Kedves Vinik táltos. A táltos szöllőddel kapcsolatban már 2 emailt is küldtem az elmúlt néhány hétben,válasz nem jött. A táltos szöllőért szívesen adnék Fekete tökszöllőböl.
Tavasszal legjobb angolnyelves párosítással beoltanod az alanyaidat ha már ilyen vastagok. Csak várd ki a hűtőszekrénybe eltárolt nemes oltóvesszőkkel, hogy az alanyaid meginduljanak.
Már vastagabb alanyaim vannak mint ceruzavastagság, de vannak kisebbek is. Csak azért kérdezem hogy a tél folyamán befognak e állni az alanyokat amiket most ültettem.
Eddig én is csak tavasszal bújtattam,az mindíg sikerült. De most gondoltam 1-et és megcsináltam ősszel,azt gondolván hátha előbb beindul a gyökeresedési folyamat.
Hát ez mindenekelőtt az alanyaid méretein vastagságán múlik. Ha úgy ítéled meg tavasszal, hogy szemzésre megfelelő méretű az alany akkor nyugodtan csinálhatsz hajtószemzést is. Bár a most iskolázott példányaid szerintem még vékonykák lesznek. A kellő tapasztalat hiányában lehet, jobban jársz ha inkább alvóval próbálkozol. A legalább ceruzavastagságú alanyokkal jóval könnyebben fogsz tudni dolgozni.
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a most iskolázott gyümölcsfa alanyokat lehet jövő tavasszal hajtóra szemezni? Vagy inkább várjak augusztusig és szemezzem alvóra?
Ha ősszel bujtod és felcsirkézed, akkor nem fagynak el a rügyek télen. (Ez fagyra érzékenyebb és inkább az alföldi szőlők esetén fennálló veszély.) Tavasszal kitakarod és nőhet.
Szerintem jobb a tavaszi, mert ősszel ha már lebuktatod bepálhatnak a rügyek. Persze csináltam én is őszi buktatást, nem volt vele semmi gond, csak a szárasság és a hozzá nem értésem nem tett jót neki xd.
Borsika írja, hogy most ősszel csinált bújtást. Amit én csináltam, és a jelek szerint eredménnyel, az kora tavasszal volt, amikor már duzzadtak a rügyek.
Oké hogy 1 rügyes csap is elég, de kell hozzá alanyt is nevelni, ami már 2 szőlő neveléséből áll. Sok oltvány iskola nem mondja meg milyen alannyal dolgozik... Ha valami gagyi alannyal dolgozik ami még annyira sem mésztűrő mint a nemes lenne, akkor cumi. Persze ez már az oltvány iskola vétke nem az oltvány szőlőé.
Aztán a szőlős fórumon pont volt ez a téma, hogy nem mindig előnyösebb, hogy túl hamar érik a szőlő az alany miatt. Itt főleg minőségi szempontra gondolnak.
Aztán megint csak a lehúzást mondom... 1-2 helyen adnak saját gyökerű szőlőt is, de sokan nagyon csillagos áron adják az ismeretlen alanyú oltványt... Értem én hogy meg kell élni mindenkinek, de azért nem kellene a fellegekben járni.
A szőlő oltvány nem csak a filoxera miatt készül. Vannak nemes szőlőfajták, amelyek saját gyökéren nem fejlődnek úgy, mint speciális alanyokon. Az alanyok általában sokkal jobban gyökeresednek, mint egyes nemesek. A nemesből /új fajta elterjeszésekor/elég egyetlen szem is az alanyon való szaporításhoz. (Ezek mind az oltvány készítés melletti érvek.)
Mindkét ismeret újdonság volt számomra: én nem vezettem még el ilyen nagy távolságra egy bújtást, és amit eddig csináltam, az is sekélyebben volt vezetve, mint 50 - 60 cm. De máris tudom, hogy az új ismeretet mire fogom hasznosítani.
Néha kezdem azt gondolni, hogy ez csak népi lehúzás, hogy oltvány szőlő... Persze aki nagyban csinálja lehet nem kockáztat. De elég szegényes ismereteim vannak a filoxéra terjedéséről, életéről stb.
A másik, hogy vannak helyek ahol 600-1500 ft-ot is elkérnek egy SZABADGYÖKERES oltványért... Azért ez már tényleg lehúzás.
Na meg ha sok helyen homok van, mért kellene mindenkire az oltvány erőltetni?
Általában olyankor szoktam alkalmazni, ha valami miatt hiány adódik a sorban. Akkor a szomszéd tőkéről vezetek agy szálat a kívánt helyre. Én több évig is hagyom az anyatövön, ennek semmi hátrányát nem tapasztaltam még, sőt! Inkább azért vágom el, mert akadályoz a gyomirtásban, és mert csúnya. (Az igy lehúzott vessző néha a második, harmadik helyre kerül és van amikor 3-4 m-t is vezetem 50-60 cm mélyen. Gondold el, hány helyen legyökerezik és így milyen nagy területet behálóz a gyökérzete.) Nálam nem homok talaj van, de még sose /30 év/ volt ebből gond.
Nyílván nem Neked szól az, hogy dicsérem a bujtásos módszert a síma "ledugom a vesszőt, majd meg gyökeresedik"-kel szemben. A bujtás minimum 2, de inkább 3 év előnyt jelent. Kipróbáltam a síma gyökereztetést is, de sehol sincs a bujtáshoz képest. Sőt, az üzletben vásárolt oltványos telepítést is előzi az időben. Szerintem aki teheti (homok talaj van nála), jól jár, ha kipróbálja.
Ha megengeded megosztom a tapasztalataim, ismereteim én is..
Régen úgy tartották, hogy nem jó ez a módszer, mert elszívja az energiát az anya tőkétől.... (ez sztem hülye babona)
Én a bújtatás csak a gyökeresedést követő évben ősszel ültetném át (meg így is teszek), mert első évben nem biztos hogy elég gyökeret hoz ahhoz, hogy vígan eléljen a sajátjtán. Ezután már teljesen új sorba tenném, hogy az előző tőkével ne versengjenek. Ha a kordon most pl 150 cm magas, akkor legalább 200 cm távolságra legyen a következő sor, hogy megfelelő fényt kapjon. Persze attól is függ, milyen irányú a telepítés. Ha kelet-nyugati, akkor kell a távolság, mert ha délről süt a nap, és a kordon északi részén vannak a gyerekek, túl sűrű sor távban nem kap elég fényt.
Ha észak-déli irányú a sor, akkor nincs ilyen gond, délről az egész sornak jut fény.
