Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Onnan szúrtam ki, hogy először a székelyeknek tulajdonítottam az eltérő színt. Aztán ránagyítok és látom, hogy ez Székelyföldtől délebbre van és amúgy is H haplocsoport ami az indiaiaknál gyakori, a székelyeknél meg kb. nincs is.
A székelyek leggyakoribb haplocsoportja a J2 ha jól tudom, ami a dél-olaszoknak, törököknek és néhány kaukázusi népnek is a leggyakoribb vonala. Hogy pontosan mennyi náluk a szibériai vonalak aránya az további vizsgálatokkal derülhet ki.
Tudom, de az európai államok hivatalos statisztikáiban nem szokták jelezni azokat a területeket, ahol ők adják a többséget. Ez a térképrajzoló egyéni kreatív ötlete lehetett.
Nem hivatalos becslések szerint kb. 2 - 2,5 millió cigány él Romániában, az össznépesség közel 10%-a, a számuk.gyakorlatilag meghaladja a romániai magyarságét.
Én úgy emlékszem hogy a jégkor vége után alakultak ki valahol északon Európában, csak a kék szem egyetlen emberben jött létre, a szőke haj több helyen is kialakult.
Tegnap néztem egy paleolit korban játszódó kalandfilmet, feltűnt, hogy a filmben szereplő törzs minden tagja barna hajú és barna szemű volt, holott egyébként világos bőrű, europid megjelenésű emberek voltak.
Magyarul szólva nekem feltűnt a szőkék és a kékszeműek hiánya.
Mi erről a modern genetika álláspontja, mikor jelent meg a szőkeség és a kékszeműség és hogy terjedt el?
A világ népességének fele által beszélt indoeurópai nyelvek közös őse a Földközi-tenger medencéjének keleti részén alakult ki mintegy 8 ezer évvel ezelőtt – állítják a Science-ben pénteken, július 28-án megjelent tanulmány szerzői.
A szanszkrittól az angolig összesen 161 tagot számláló nyelvcsalád alapító őse az egyik közkeletű nyelvtudományi teória szerint a Fekete-tengertől északra fekvő sztyeppei régióban keletkezett mintegy 6500 évvel ezelőtt, majd a lovak háziasításával terjedt el Európában és Ázsia egyes részein. A másik elmélet szerint az első, avagy proto-indoeurópai nyelv 9500 évvel ezelőtt a termékeny félhold északi részén, a mai Délkelet-Törökország és Északnyugat-Irán területén alakul ki és innen terjedt el a földműveléssel együtt szerte a világban.
Egy 33 fős nemzetközi kutatócsoport az elméletek tesztelésére létrehozott egy olyan adatbázist, amely az élő és az ógöröghöz hasonlóan holt indoeurópai nyelvek mindegyikében megtalálható szavakat tartalmazza.
A közös mintázatok azonosításával és a szavak összehasonlító elemzésével a kutatók meg tudták határozni a nyelvek rokonsági viszonyait. A pontosan datált családfa szerint valamennyi indoeurópai nyelv gyökere körülbelül 8100 évvel ezelőttre nyúlik vissza és valószínűsíthető, hogy az őshaza a közel-keleti termékeny félhold lehetett. A nyelvcsalád innen a közép-ázsiai sztyeppék indult hódító útjára, hogy aztán nagyjából 5000 évvel ezelőtt megkezdje európai terjeszkedését. A kutatócsoport szerint a nyelv indo-iráni ága már korábban, 7000 évvel ezelőtt szakadt le.
A kutatók szerint állításaikat alátámasztják a kor népvándorlásait bizonyító archeogenetikai eredmények is.
Pár éve is még simán azt fejtegették, hogy a Fésűs-kerámia kultúra volt az uráli nyelvek fészke. Az N-haplocsoport nyomait követve Észtország területére i.e 500 körül került az észt és finn, karéliai nyelvek elődje. Finnország és Karélia területére meg kb. 2000 éve mentek a mai Észtországból.
Editor’s summaryLanguages of the Indo-European family are spoken by almost half of the world’s population, but their origins and patterns of spread are disputed. Heggarty et al. present a database of 109 modern and 52 time-calibrated historical Indo-European languages, which they analyzed with models of Bayesian phylogenetic inference. Their results suggest an emergence of Indo-European languages around 8000 years before present. This is a deeper root date than previously thought, and it fits with an initial origin south of the Caucasus followed by a branch northward into the Steppe region. These findings lead to a “hybrid hypothesis” that reconciles current linguistic and ancient DNA evidence from both the eastern Fertile Crescent (as a primary source) and the steppe (as a secondary homeland). —SNV
A Zsinegdíszes-kultúra kiterjedt a mai Finnország, Észtország területére. Így amíg be nem bizonyosodott a genetika és a régészeti által, hogy az uráli nyelvek később jelentek meg arrafelé addig többé-kevésbé jogos volt feltételezni, hogy a Zsinegdíszes-kultúra északi peremén ott volt a finn és észt nyelv elődje. Quilles ezt azzal gondolta tovább, hogy a területnek nem csak egy kis pereme, hanem a nagyobbik része uráli nyelvű volt.
Azért fantasztikus hogy az archeogenetika milyen eredményeket ért el. Néhány évtizede még azt gondolták hogy a finnugorok a jégkori vadászok utódai és ők az őslakosok Oroszország európai részén, mostanra meg tudni lehet hogy a nyelv hordozói a bronzkorban jöttek Európába Kelet-Szibériából.
Az sokmindent magyarázna szerintem is. Esetleg, ha a hispániai, tunéziai vandáloktól(lengyel területről származnak eredetileg) kerülne elő valami genetikai anyag azzal is előbbre lennénk.
Ha jól emlékszem az, hogy a Zsinegdíszes kultúrát uráli nyelvű népségekhez akarta kötni. Egy cseh kutatás bizonyította, hogy minden indoeurópai nyelv a Zsinegdíszes kultúrából származik, kivéve a görög, örmény, albán, tokhár nyelveket amik a Jamnajából.
