Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.03.04 0 0 856
A klasszikus fizika csak a makroszkópikus méretű testeknél nagyon jó közelítés,ahol hvonás=0.Az elemi részecskék hatása a hvonás nagyságrendjébe esik,nem hanyagolható el a klasszikus potenciál mellett a kvantumpotenciál,amiben hvonás szerepel a számlálójában.
Előzmény: Astrojan (851)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.04 0 0 855
Astrojan,engem csak az zavar,hogy szerinted rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.Ugyanis ezzel az egész kvantummechanikát elveted,és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.
Előzmény: Astrojan (851)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.04 0 0 854
Szerintem az csak  c betű lehetne...
Előzmény: egy mutáns (853)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.04 0 0 853

Kedves Astrojan,

én nem nagyon értem azt, amiről itt szó van ezért nem is igen olvasom ezeket a hozzászólásokat. de ezen megakadt a szemem:

sebességük c2 (becslés)

ez milyen mértékegység-rendszerben van?

1m

Előzmény: Astrojan (851)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.04 0 0 852

A gravitonra,mint elemi részecskére nem lenne igaz a kvantummechanika?Nem arról van szó,hogy a mérőeszközei pontatlanok voltak.A határozatlansági reláció a Gauss-görbés valószínűségi eloszlással van kapcsolatban,ami a kvantummechanika fő állítása.

Ja a sötétanyag a galaisokban levő sötét halo?

Előzmény: Astrojan (851)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.04 0 0 851

Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...

 

Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.

 

A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!

 

Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.

 

A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,

keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,

egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)

sebességük c2 (becslés)

elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,

a gravitonok maga a sötét energia.

 

A sötét anyag egyszerűen H2 molekula.

 

Előzmény: Aurora11 (824)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.02 0 0 850

De jobban felmászik,egyenesen kimászik állítólag az edényből?Vagyis eg pici fény kell hozzá,hogy egy része elpárológjon,és elkezd mázni felfele....

Előzmény: Törölt nick (849)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.02 0 0 848

"Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz."

Mármint Schrdingernek amikor a kontinuitási egyenletet felírta,és Born kijavította a szemléletet.De valamennyire persze mégis igaza volt:bozonokra.

Előzmény: Aurora11 (847)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.02 0 0 847

Tudod a hélium-4 folyadék az abszolút nulla fok közelében kimászik az edényből,de miért?

Az OK,hogy bozon,mert a bozonok(egész spinű részecskék) azonos energiára törekednek,és emiatt van a szuperfolyékonyság,mert a viszkozitáshoz az kell hogy valahol eltérő legyen a folyadék egy részének a sebessége.Csak a fermionok(feles spinű részecskék igyekeznek a lehető legeltérőbb energiaértkeket etölteni.Ezért a kvantumos effektusok lerontják egymást a hullámfüggvény nem jelentkezik makroszkópikus méretekben,mint A vektorpotenciál.Ellenben a bozonoknál azért mert azonos energiaállapotra törekszene, igen,a hullámfüggvények úgy felerőstik egymást,hogy makroszkópikus méretekben is mérhetőek.A fotonok esetén a felerősödött hullámfüggvény ez az A vektorpotenciál,és az egész elektromágnesség a fotonok bozontulajdonsága miatt észlelhető makroszkópikus méretekben.Ellenben az elektronok mindenféle állapotba igyekeznek kerülni,a hullámfüggvényük nem erősíthetik fel egymást annyira,hogy a kvantumjelenségeik makroszkópikus méretekben is észlelhetővé váljon.Ezért nem volt igaza,hogy a hullámfüggvényből kijövő valószínűségi áramsűrűség elektromos árm lenne,és a valószínűség pedig töltéssűrűség.Ez a fermionokra nem csak a bozonokra igaz.Kivétel,ha az elektronok Cooper-elektronpárokat alkotnak amik bozonok,azonos energiaállapotba törekszenek,felerősödik a hullámfüggvényük,és ez adja a sajátos vektorpotenciáljukat,ami olyan mint a foton esetén az elektromágneses vektropotenciál.Ezek az elektronpárok szupravezetőáálapotban jöhetnek létre,mert ott tudna a rácsionok segítségével kötött rendszert alkotni.Szóval a szupravezetésnél kvantumjelenséget látunk makroszkópikus méretekben.

A hélium-4 is bozon,szóval azonos energiaállapotra törekszenek,a hullámfüggvényükből vektorpotenciál lesz,és az azonos állapot miatt nem jöhet létre viszkozitás,szóval szuperfolyékony lesz.De mitől mászik ki az edényből,mért hány fittyet a gravitációnak.

Előzmény: Törölt nick (846)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.02 0 0 845

És a nem szupravezető testek tömegét az atomjaik közötti kohézios erők tartják fenn?A töltésnek köze van a tömeghez?

 

Azt tudja valaki,hogy a csupa hélium-4-ből álló hélium kettő,mint bozon,miért folyik ki az edényből figyetthányva a gravitációnak?Az OK,hogy bozon és ezért azonos energiára törekszenek a hélium atomok,de mitől győzheti le a gravitációs vonzást?

Előzmény: Törölt nick (844)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 843

Az állatoknál és a mikrobáknál legalább sikerült a programozás,és ők tényleg önellátok,nem pedig természetrombolok...Tehát fejlettebb életformák.

Előzmény: Törölt nick (840)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 842
:D
Előzmény: Törölt nick (841)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 839

A motorosok a terminátorok!!

Mert élő szövetek a fémvázon!:)

Előzmény: Törölt nick (837)
emp Creative Commons License 2008.03.01 0 0 838

remélem, nem megy el kétszer! - előfordulhat

 

teljesen logikus volt a newtoni szemlélet, amely különbözőnek tekintette például a súlyos és a tehetetlen tömeget

 

bocs, ez nekem új.

ez a "különbözőnek tekintette".

hol olvashatnék róla kicsit bővebben?

ha nem terhellek túl, persze, egy ilyen kérdéssel :)

Előzmény: Mungo (829)
őszszakál Creative Commons License 2008.03.01 0 0 832
Most aztán megmondtad a frankót. Mert az nem EMBER, aki folyton sáros bakanccsal tapos mások lelkivilágán. Fenyeget, uszít, mások hibáján kéjeleg. Az csak egy erre beprogramozott gép lehet.

Előzmény: Törölt nick (831)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 830
A súlyos és tehetetlen tömeg kérdése szerintem nem azt jelenti,hogy külön van súlyos és tehetetlen tömeg,hanem azt hogy a gamma gravitációs állandó függ-e az anyagi minőőségtől vagy anyagfüggetlen.
Előzmény: Mungo (829)
Mungo Creative Commons License 2008.03.01 -1 0 829

...mért nem az a természetes, hogy tömeg csak egyféle van?

 

Azt nem lehet momentán tudni, hogy amit tömegnek nevezünk, az tulajdonképpen hányféle. Azt tudjuk csak, hogy a modellekben amit tömegnek nevezünk, az hogyan befolyásolja a mozgásokat, illetve hogyan kell figyelembe venni a mozgásállapot megváltozásánál.

Első ránézésre, teljesen logikus volt a newtoni szemlélet, amely különbözőnek tekintette például a súlyos és a tehetetlen tömeget. A mérések alapján viszont ugyan ennyire logikus az egyféle tömeg az einsteini modellben.

Ha lesz ettől eltérő tapasztalat, akkor majd azt kell figyelembe venni.

Előzmény: emp (820)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 828
Szerinted mi a sötét energia?Ja és mi a sötét anyag?
Előzmény: Astrojan (822)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 827
Ha a Schrödinger-egyenletben nem veszed figyelembe a határfeltételeket akkor el kell vetned az elméletet,és marad a Bohr-elmélet ami megerőszakolja a hidrogénatom elektronját,a Bohr-posztulámmal,hogy kvantált pályákon nem sugározzhat.
Előzmény: Aurora11 (826)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 826

"Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt."

 

A határfeltételek tőlünk függetlenül is jelen vannak,ugyanannyira fontosak,mint magu a fizikai jelenségek.

 

Előzmény: Astrojan (822)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 825

Szerintem a tömegből csak egy van.A gyorsulás íránya nem a tömeg fajtájától függ.

Előzmény: emp (820)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 824

Az algebrai Hamilton-operátorban aminek nincs mátrixa,mert kontinuumsok bázisvektorra van a rendszernek akkor differenciáloperátor lesz,aminek folytonosan végtelensok megoldása.De a határfeltételek szükítik le megszámllhatóan sokra a megoldásokat.A mechanikai hullámok is azért diszkrét hullámmódusban helyezkedik el nem pedig folytonos hullámállapotban,mert a súrlódás okozz határfeltételt,aminek a megoldás függvényeire feltételt ad.

 

Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt így kell figyelembe venni,hogy a részecske térbeli előfordulási valószínűsége nem pontszerű,hanem Gauss-görbe-szerű.

 

Hogy viselkednek a gravitonok?Miben másik,mint a többi részecskék,ha szerinted van gaviton?

Előzmény: Astrojan (822)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 823
Szerintem a gyorsító erő azt jelenti ami a testet mozgatja,vagyis a testre ható erők erdője.Mert a dinaminkai alapegyenlet a szumma F-re vonatkozik.Ha a test egyensúlyaban van akkor hatnak rá erők csak kiegyensúlyozzák egymást,az eredő erő nulla,nincs gyorsulás.
Előzmény: emp (820)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.01 0 0 822

Köszi, de egy dolgot azért szögezzünk le

 

Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..

 

Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.

 

Miért is akarod a részecskéket elkenni?

 

 

Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.

 

Nem fékezi mérhetően.

 

Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.

 

A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.

 

Előzmény: Aurora11 (798)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 821

Oldalátlós elemeivel arányos.Csak az alagúthatás a klasszikus fizika nézőpntjából lehetetlenség,innen eredhet az is,hogy egy klasszikus mechanikából származó "részecske lendülete" mennyiség,az alagúteffektuson áteső részecskére komplex értéket vesz.Ezért,hívják virtuális részecskéknek,mert biztosan nem valósak...

Ezzel érthető,hogy kötött állapot miért negatív energián valósul meg,mert a potenciál ilyenkor a kötést összetapasztó virtuális részecskék energiáját jelenti.

És szerintem ha müonneutrino ütközik,egy W minusz-részecskével,azért lesz a neutrinohoz képest óriási tömegű negatív müon belőle,mert

 

müonneutrino pozitív energiája+W-részecske hatalmas negatív energiája=müon negatív hatalmas pozitív energiája.

Szóval a W-,és Z-részecskék virtuálisak.Bár az a kérdés,hogy miért komplex a lendületük,összefügg azzal,hogy az alagúteffektus értelmezhetetlen abban a klasszikus mechanikában,ahonnan a "részecskék lendülete" mennyiség származik,vagy hogy valaminek az energiája negatív legyen.De a virtuális részecske jelző az alagúthatásban résztvevő részecskével egyenértékű.

 

Remélem nem tértem nagyon félre!

Előzmény: Aurora11 (819)
emp Creative Commons License 2008.03.01 0 0 820

nem fogom teljesen végigolvasni a topikot, de végre felteszem a kérdést a hülyék nevében:

(a hülye én lennék, ugyanis régóta izgat(frusztrál) a kérdés, és valóban nem mertem megkérdezni, mert itt mindekinek annyira természetes volt)

 

kérdezem: miért kell megkülönböztetni a tömeget, attól függően, hogy vonzó, vagy taszító erő hat reája?

 

az első(erőhatás)t akkor tapasztaljuk meg, amikor megpróbáljuk visszatartani a  tömegünket, egy olyan erőtől, mely elvinné tőlünk.

ez a gravitáció.

szóljon, aki ismer másféle televonzást! :)

 

a másodikat pedig akkor,  amikor beavatkozunk egy test(tömeg) mozgásállapotába.

 

ezt kizárólag taszítással tehetjük meg, hiszen minden álldogál(ami hozzánk képest álldogál)míg nem hat rá valamilyen gyorsító erő.

 

ez a megfogalmazás - gyorsító erő - erősen hülyeség, hiszen mondhattam volna gyorsítást, vagy mondhattam volna erőt is egyszerűen a duplázás helyett.

 

najennyi.

mért nem az a természetes, hogy tömeg csak egyféle van?

 

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.03.01 0 0 819
Például aa spineknél a spinbeállás mint magnon részecske nem mehetne át az egyik spines atomról a másikra.De mivel kicsi közötük a távolság,ezért a magnonok bizonyos valószínűséggel átjuthatnak alagúthatással az egyika tomról a másikra,vagyis bizonyos valószínűséggel az egyik atom spinje a mási atom spinjére hatással van,átfordítja.De ehez a magnonnak komplex impulzusa kell hogy legyen,hogy a hullámzó exp(ipr/hvonás)/r amplitúdóbó lecsengő exp(-pr/hvonás)/r legyen,ez az evanescenciai.Csak akkor a magnonenergiája negatív,ami a spinek közötti kölcsönhatás negatív potenciálját adja,vagyis hogy közöttük kötött állapot jön létre.A kovalens kötést ugyanigy alagúteffektusozó elektronok(komplex impulzusú ezért virtuális),az ionos kötést alagútozó fotonok okozzák.Az alagúteffektus ebben a rezonanciában nyilvánul meg,de a stacionárius állapotokoban már nem látszik.Mert az alagúteffektus a Hamilton-mátrix átlós energiaelemeivel arányos.
Előzmény: Aurora11 (817)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.29 0 0 818
A viselkedés azt jelenti,hogy kiküszöbölhető a rezonancia effektus,ha a problémához illő időfüggetlen saját-bázisállapotaikkal dolgozunk,nem pedig időfüggő bázisállapotokkal.A megoldás a főtengelytranszformáció.A rezonancia a mechanikai rezonanciához való hasonlat adja,mert a bázisvektor amplitúdójának távolság szerinti függvénye hasonló a súrlódásos rezonancia görbéjéhez.
Előzmény: Törölt nick (814)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.29 0 0 817

A Hamilton operátorból a mátrix-mechanikai mátrixos fajta,mátrixának elemei a bázivektoroktól függnek.Akkor lép fel a bázisvektorok amplitúdóiban rezonanciák ha a Hamilton-mátrix nem diagonális azaz az oldal átló elemei is nem nullák.Erre a mátrixra főtengely-transzformációt kell végrehajtani,hogy olyan saját-bázisvektorokat kapjunk,amelyekre a Hamilton-mátrix diagonális.Ezek amplitudója nem mutat a két spint hordozó részecske távolságától függő rezonanciát.A távolságtól függ az alagúthatás valószínűsége,amit a Hamilton -operátor mátrixának oldalátlós energiakomponensei fejeznek ki,az alagúthatás biztosítja a kötött állapotot.Ezekhez a bázisvektorokhoz tartozó bázisvektorok,mint bázisállapotok egyenlőek a staconárius(rezonanciamentes) sajátállapotokkal(pl Bohr-modell energiaszintjei).Ezekből a saját-bázisvektorokból bármely időfüggő(rezonanciás) bázisállapotokat ki lehet keverni.

 

Előzmény: Törölt nick (814)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.29 0 0 816

Amikor a vezetékben a váltakozó elektromos áram elektronjai előre-hátra mozognak,vagyis folyamatosan rezegnek,gyorsulnak és elektromágneses sugárzást bocsátanak ki.De ugyanígy mozognak akkor is ha elektromágneses sugárzást nyelnek el.De ez klasszikus elektrodinamikai szemlélet,mert az eletromágneses sugárzás ilyenkor folytonos energiaértékeket vesz fel,és mozgó elektonokról beszél.Az elektronföl-alá rezgése kép azért jó hasonlat,mert a kvantummechanikában oszcillátorhoz hasonló módon sugároz az atom.Ezért az elektronok fel-alá rezegnek.A Bohr-féle körpályán mozgó elektron gerjesztés miatti pályaváltosztatása nem adná vissza az oszcillátor hasonlatatott.

De ha kvantáljuk az elektromágneses sugárzást akkor csak úgy jön ki a bozonos leírás,ha:

spontán emisszió energia+indukált emisszió energia=indukált abszorpció

Csak,hogy az indukált emisszióban bekövetkező energiakisugárzás egy kiszübenergiasűrűség elérésétől kezdve dominál,ami az elektromágneses sugárzás hullámhosszától függ:nagy hullámhosszon kicsi ez a küszöb,kis hullámhosszon pedig nagyobb.A hosszú hullámhosszú rádióhullámoknál,amik vezetékek sugározzák indukált emmisszióval sugároznak (nem a hőmérsékleti sugárzás rádióhllámba eső része,ami spontán emisszióval jön létre).Mikrohullámhossznál nehezebb,ehhez már a gerjesztett energiájú atomok mágneses térben való szétválasztása szükséges(a kisebb energiájú atomok indukált abszorpciót keltenek).Lézernél már tükrös rezonátor szükséges.

Előzmény: Törölt nick (815)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!