Vulkáni képződmény — vQp1; bazalt — vQp1ß Pleisztocén korú vulkáni képződményt csak egy helyen jelöltünk. A Duna jobb partján kis kiterjedésű bazaltelőfordulás (vQp1ß) ismert Bártól É-ra. Anyaga sötétszürke, hólyagos kálibazalt. Radiometrikus kora 2 millió év. Előfordulás: Bár
"Olyan eseteket is ismernek a kutatók, amikor évmilliókig semmi jele nem volt vulkáni aktivitásnak, mégis megjelent ott egy vulkán. Mohács mellett kétmillió éve úgy keletkezett egy vulkáni kupac, hogy előtte és utána semmi nem történt ott. Ugyanez történt Temesvár mellett is szintén kétmillió évvel ezelőtt."
Erről tud valaki valamit? Vajon felszínen megtalálható?
De szupervulkáni kitörések vannak, ám ilyen veszély most nem fenyeget minket. Mégis bármikor jöhet egy kisebb kitörésből is katasztrófa, ötszázmillióan élnek potenciális kitörés közelében. Tovább »
"A Samalas eredeti hegyszerkezetéből mára szinte semmi sem maradt, csak egy hatalmas krátertó jelzi az egykori vulkán helyét."
Ebből és a képekből arra követleztetek, hogy hasonló a helyzet, mint Krakatau szigetén. Ott az elsődleges kitörési centrum a Perboewetan volt, amiből nem maradt semmi. A Rakata pedig majdnem pontosan megfeleződött, függőleges metszetben látható.
Lombokon ez a Samalas produkálta a nagy kitörést (még én sem hallottam ezt a nevet), összeomlott, és a Rinjani a kaldera peremére került. Majdnem a csúcsán megy keresztül a perem, csak itt a felénél több maradt.
Nekem aza sejtésem, hogy itt igazából a Gibraltári szorostól az Azori szigetekig húzódó törésvonalról van szó. Ez nem párhuzamos az atlanti hátsággal, hanem merőleges azzal. A létrejöttét Afrika észak felé mozdulása okozza, amely egyébként nem egyértelmű, időben ingadozik. A Gibraltári szoros többször is kinyílt illetve bezáródott a múltban.
Mivel az itt kialakuló törésvonal merőleges az Atlanti óceán szétnyilásáért felelős Atlanti hátságra, ezért nem fogja okozni az óceán bezáródását, és Észak Amerika Európa felé történő mozgását. Az Afrikai lemez óceáni része feltehetőleg áldozatul esik némi szubdukciónak így a kontinens el tud mozogni északra valamennyit, viszon beleütközvén Európába a szubdukció folyamata előbb-utóbb megáll, az Alpok és a Sierra Nevada viszont akkora lesz, mint a Himalája. Valószínűleg az Atlasz hegység is. Az Atlanti óceán tágulását ez a folyamat viszont nem befolyásolja.
Ami befolyásolhatná, az a karib szubdukciós zóna, az viszont elhajlik Közép Amerika felé, és jellemzően az ahhoz közeli része már nem is aktív. Az óceán déli részén levő szubdukciós zóna, amely a Sandwich szigeteknél van, már komolyabban veendő, de egyenlőre nehéz megjósolni, mi lesz vele.
Közben az Atlanti hátság továbbra is változatlan hevességgel üzemel, és Észak és Dél-Amerika masszívan közeledik Ázsiához.
Mivel a Csendes óceán régebbi, mint az Atlanti, sokkal valószínűbb, hogy ez fog bezárulni, mintahogy a jelenlegi folyamatok is mind ebbe az irányba mutatnak.
Ami Portugália irányában történik, az kétségkívül érdekes, de mégha meg is jelenik itt egy málytengeri árok, az sem jelenti azt, hogy Európa elkezdene közeledni Amerikához, mint ahogy a Karib árok sem eredményezi ezt.
Mindenesetre érdekes lesz, ha Nyugat Európa partjai mentén felépül egy vulkáni vonulat, s Anglia és Írország aktív tektonikus vidékké változik.
A foltocska valóban Sárbogárd közelében van, a Mezőfalva felé vezető út mellett. Arról viszont semmit nem találtam, hogy a riolittufa hogyan tévedt oda.
