Szeretettel varunk mindenkit, akinek segítségre/vigasztalásra van szüksége, vagy kérdése van a lombik eljárással/intézetekkel kapcsolatban. A topikban nincs helye: veszekedésnek, gorombáskodásnak, kioktató és lekicsinylő hangnemnek és beszáradt keserűségnek. Ha mar ilyen nehéz próbatételt rótt ránk a sors a családalapítás terén, legalább próbáljunk erőt adni (és nem elvenni) és segíteni egymásnak!
Chelszy: Ismerős az átélt fájdalom. Én is csak bőgtem az 5. (sikertelen) lombik után. Szegény kicsi fam, aki 5 éves mostanra vígasztalt hogy ne sírjak Erre annál jobban rákezdtem. Én sem bírtam tartani magamat. Aztán megcsináltuk a fagyis beültit és lám már a 36. héten járok!!! NE ADD FEL!!! Sikerülni fog! Addig is jól írtad örülj a gyönyörűséges kislányodnak és bízzál. Hiszen neked még sok esélyed van. Sőőt támogatott lehetőség!! Tuti a siker!
nagyon sajnálom és ölelést küldök... De nehogy már azt gondold, hogy nem lesz több gyereked!!! Nati - hála az égnek - első lombikra sikerült, de nem törvényszerű, hogy a kicsi is "azonnal" összejön. Ez nem azt jelenti, hogy nem jön össze!!! Sikerülni fog, meglátod. Igaza van a többieknek, pihenjetek, regenerálódj és aztán...:)
Chelszy, Tudom, hogy most nagyon sz*r, de tényleg nem kell elkeseredned. Épp Te írtad, hogy nemrég hagytad abba a szoptatást, még mindig tudsz tejet "csiholni", én hiszek abban, hogy amint totálisan helyreállnak a hormonjaid, sikerülni fog a tesó is. Nem mindenki olyan mázlista, hogy akár szoptatás alatt is teherbe tud esni, azt is figyelembe kell venni, nem csak a prolaktin számít. Hagyj magatoknak egy kis időt, nyaraljatok egy jót Natival, aztán ősszel ugorjatok neki újra. Nem kell kapkodni, nem vagy még lekésve semmiről. Pussz!
Én új vagyok ezen a fórumon de azért írok neked olvasva a történetedet,hogy egy kicsit bátorítsalak.Nekem az első babám fagyasztott beültetés volt,mert hyperstimulációm lett a sok inekciótól.A tüneteket már a beágyazódás után éreztem és sikerült is.Tavaly visszamentünk kistesóért szintén fagyasztott volt és ő is sikerült csak nem maradt meg felszivodott.Teljesen ki voltam én is csak sírtam!Idén megint visszamentünk de előről kellett kezdeniés most ott tartunk,hogy megint sikerült már látszott az ultrahangon igaz ,hogy picike de remélem erős lesz és kapaszkodik rendesen.A tüneteim ugyanúgy megvoltak a beágyazódás után mell,derék és lábfájás,de az elég rendesen!Ne keseredjél el fel a fejjel és meglátod legközelebb sikerülni fog.Amúgy nekem a tavalyinál 7-8-8sejtesek voltak,a mostaninál 2nap után kaptam vissza őket 3-4-4sejtesek voltak.További szép napot julcsi 1004.
Lányok, itt vagyok már. Sajnos nem sikerült. Tegnap nem volt erőm topikozni, mert valahányszor rágondoltam, a bőgés határán voltam. A családi körömet viszont nem akartam ezzel terhelni, úgyis mindenki látta rajtam, hogy mi van és hát próbáltak vigasztalni a lányommal, de hát mint a falra hátnyt borsó, valahányszor szóba került a sikertelenség szorítottam a szám, nehogy elbőgjem magam. A 14 hónapos kislányom előtt sem akartam zokogni, így hát próbáltam nem rá gondolni, hogy mi történt reggel.
Reggel 6h-kor csináltam tesztet, full negatív eredeménnyel, de azért vérvételre el kellett mennem. A hcg-m 2 alatt volt, vagyis nem volt terhesség. :(
Nem tudom lesz-e erőm még egyszer belevágni, most pár hónapig biztosan nem, hogy utána mi lesz, azt meg csak isten tudja. No de ez egy optis topic, nyafogásnak nincs helye, úgyhogy be is fejezem a panaszkodást, hiszen itt valamennyien átéltük már ezt. Emlékszem az 5. inszem után borultam ki borzalmasan, aztán a 6.nál már nem is, és hát utána az 1. lombik sikerült, szóval azért még sem vagyok annyira szerencsétlen. Ha több gyerekem nem is lesz, már van egy helyes, értelmes imádni való lányom, azt hiszem ő életem legnagyobb csodája.
szinte biztos, hogy hormonalis problemarol van szo, es ha mar 5 eve nem jon ossze, akkor bizony marad a meddosegi kozpont. Probald meg meggyozni, hogy ez a jarhato ut, nem is ertem amugy a nogyogyaszokat ... az en legjobb baratnom is masfel eve probalkozik, sehol semmi, es a nodokija mindenfele hokuszpokuszokkal probalkozik (premens, closti), meg azt mondja neki ranezeses alapon, hogy a lutealis fazisaval van gond (???), mindezt ugy, hogy se egy hormonteszt, se egy UH, semmi ... :-(
Egy szo, mint 100, erdemes mielobb szakerto segitseget kernie az ismerosodnek. Vegulis mielobb megvan a problema, annal hamarabb lesz megoldas is.
Csajok, mindenkinek drukkolok es mindenkire gondolok, neha benezek ide, de szinte semmi idom irni (csak ritkan). De tudatni akartam veletek, hogy elek, minden oke, es amint megvan a penz a donorpetesejtes balhera, csinalunk egy olyat ideat a nagy vizen innen.
Andibaba ....sztem, mindenképpen meddőségi központot kellene felkeresnie (neten megtalálhatjátok a hozzátok legközelebbit). Egy konzultáció biztosan közelebb vinné őket, a hogyan tovább és milyen vizsgálatok lennének szükségesek kérdéshez... A bátorításon kívül, nem igazán tudsz érte többet tenni...de talán pont ez a legnagyobb segítség, hogy mellette vagy:-) még ha nem is fizikailag...
Segítségeteket szeretném kérni. Megkeresett egy ismerősöm levélben, mert tudja, hogy lombikkal sikerült a babánk és segítséget kért tőlem. Csak az a baj, hogy az ő helyzete teljesen más mint a mienk, ezt a leírásai alapján gondolom. Nincs peteérése, clostibeggyel sem. A nőgyógyásza meg csak nyugtatja, hogy majd eljön az idő. (a nőgyógyász sógornőm nőgyógyásza is és nagyon lombik ellenes, a spontán babásodás híve, de ha úgy nem jön össze, kérdem én?) Ez a lány, mert csak 28éves és már idegileg teljesen kikészült, már 5éve próbálkoznak.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez valami hormonális probléma? Ha esetleg a Kaáliba elmegy és megcsináltatja a kötelező vizsgálatokat akkor ott fény derülhet mindenre. Ott esetleg tudnak neki segíteni, vagy keresni kell neki valamilyen másmilyen dokit. pl. meddőségit. Az a baj, hogy itt szeged környékén nem tudom, hogy merre lehet ilyet találni, de ezt biztosan meg tudom oldani.
Vagy esetleg a kötelező vizsgálatokon kívül még csináltasson valamilyen vizsgálatot.
Sógornőméknek könnyű volt tanácsot adni, mert ott a férjjel volt a nagy gond. Így azt javasoltam nekik, ha minél hamarabb akarnak gyereket ne kisérletezzenek.
De itt úgy gondolom komolyabb lesz a probléma, jól sejtem? hogyan tudnék ennek a lánynak segíteni?
Köszönöm Lányok! Most már tényleg erőt merítettem, hála nektek, úgyhogy most lefekszem és holnap remegő kézzel megcsinálom a teszet, aztán irány a vérvétel. :)
Jaj Manócska, dehogy ugrottam én át egyetlen hsz-t is. De én már nagyon kivagyok. Mikor lesz már hajnal, hogy csináljak egy tesztet? Igen, utána megyek vérvételre is, de én a lányomnál is gyorsan csináltam egy tesztet előtte. Akkor a 11. napon, most az ugye hétvége, szóval most a 10. napon. Áhh...kész vagyok!
Babapiskóta, azért jó,hogy ez leírtad nekem. Nekem is mondták, hogy lehet, hogy most, hogy már kihordam egy gyerkőcöt másképp reagál a szervezet. Az ember próbál reménykedni. Na majd meglátjuk! Egyébként a lányomnál én is éreztem egyet s mást, de most azzal magyarázom, hogy akkor tele voltam hormonnal, most meg spontán ciklusban kaptam vissza a f.babákat.
A többieknek is köszönöm a drukkokat és a vígasztalást! Holnap írok ha így, ha úgy sül el a dolog.
chelszy, szerintem abszolút nem kell, hogy tüneteid legyenek. Én anno a fiammal éreztem, hogy terhes vagyok, egyértelmű volt, hogy pozitív lesz a teszt. Most ugyan teszteltem, de aztán elmentem zuhanyozni, és csak kb. 15 perc után néztem rá a tesztre, annyira azt éreztem, hogy ez most nem sikerült. Gondoltam minek üljek mellette, ha úgyis negatív. Akkor aztán jött a döbbenet, hogy pozitív :) Aztán meg jött a para, hogy vajon 5 perc után is pozitív volt, vagy csak 15 után lett az? :) Teljességel nem éreztem most semmit... Csak akkor hittem el, hogy sikerült, amikor a vérvétel is kimutatta...
Szóval én eddig váltig állítottam, hogy a terhességet érezni lehet, most viszont ez számomra abszolút megdőlt!
Chelszy ....továbbra is mennek a drukkok! ( az előző hsz-em lehet, hogy átugrottad...de akkor gyűjtsd ide az ottaniakat is...és ez már elég ++++++ egy zebrás teszthez!) Tényleg tesztelsz vagy vérvételre mész? ...végül is mindegy, csak hozd holnap a jó híreket!:-)
Nem emlékszem,de szerintem éreztema melleimet, de az az utrotól volt minden alkalommal. Szóval semmi gáz, ha nincs. Én az összesnéél ugyanolyan hasfájós voltam, tehát ebben sem volt semmi különbség. A legtöbben szerintem mindenféle tünet nélkül lesznek terhesek. Drukkolok!
Clostynál azért akkora nagy esély nincs a túlstimura. És rendszeresen néznek UH-on téged.
Korall, babyteve!
Tényleg nagyon rohan az idő. Ezen a topicon a lányaim voltak az elsők, akik megszülettek. Azóta meg szerencsére, nagyon sokunknak lett már babája:)). És remélhetőleg hamarosan jönnek a kistesók is.
Azta, jól bírják a skacok! Ők akkor születtek, amikor nekem zebrás lett a tesztem. :-)
Én is így gondolom, hogy csak azért, hogy talán pocakba kerüljön a tesó, nem választanám el erőszakkal Dorkát. Most ő a legfontosabb, örül, ha szopizhat. Így is nagyon boldogok vagyunk, mert megszületett, ha lesz testvére, örülni fogunk, ha nem, akkor sem dőlünk a kardunkba.
A bromóval kapcsolatban szintén, azt most már nem tehetjük meg, hogy "döglünk" a rosszulléttől egész nap - bár nekem csak másfél hétig tartott ez az állapot.
Korall, kezet foghatunk, mi is a szoptatás miatt parkolunk még. Pedig augusztusra terveztük a fagyik ébresztését, de mivel még mindig szopnak, és eszük ágában sincsen abbahagyni, így én is elgondolkodom azon, hogy ki a fontosabb, a már megszületettek, vagy a még pihenők. (Nálunk is sikersztori, ahhoz képest, hogy 2 naposan már tápszert kaptak a kórházban...jól belejöttek.) Bromón én is gondolkodtam, hogy vajon kell-e megint szedni. (Nem szívesen szedném, engem iszonyat módon kikészített. Akkor megtehettem, hogy délután keltem fel, mert addigra nem szédültem, de most...hahaha...)
"Van egy amerikai meddődoki, akinek a blogját szoktam olvasni, ő pl. abban hisz, hogy inszemnél 3 clostis ciklus után érdemes átváltani injeciókra, mert azzal jobbak az esélyek."
Na, látszik, hogy KP Amerikában tanult, ő is pontosan így látta:)))
