Egy csecsemőt addig érdemes szoros testkontaktusba vonni, ill. tartani, amíg ő azt igényli.
Azért azt megnézném, hogy mi alapján döntöd el, hogy az újszülött a testkontaktust igényli-e vagy éhes, vagy egész egyszerűen annyira fáradt, hogy nem tud elaludni. Abban egyetértünk, hogy mindegyik esetben sír...
Van egy barátnőm, aki állandóan magára kötve hurcolászta a gyerekét. A baba meg állandóan sírt. A csaj tök ideg volt (alapban hisztérikus alkat, ezen a gyerekágy csak rontott), szvsz nem tett túl jót a fiának, hogy így volt. Én próbáltam neki segíteni, de baromi nehezen értette meg, hogy a baba esetleg szeretne aludni békében, nyugodtan, ad absurdum a saját ágyában... Amikor egyszer szoptatás után rögtön leraktuk aludni, a pici aludt vagy 5 órát...
Egyébként minden hurcolászó-pártinak ajánlom Winnicot könyvét: Kisgyermek, család, külvilág. Bárhol kapható, én "kötelező irodalomnak" előírnám...
Az első időkben (főleg első hat hét) azért is érdemes minden jelzésére a mellre rakni a csecsemőt, mert kb. addig alakul ki a kereslet kínálat, tehát addig a legfontosabb az igény szerinti szoptatás a tej megfelelő mennyiségének kialakulásában. Később már nehezebben apad el a tej.
Olvass utána a szakirodalomban, hogy az első 3 hónapban vannak csúcsra járatva a tejmirigyek (hormonok hatása), utána már csak a szoptatás ténye tartja fent a tejtermelést!
Egy személyes beszélgetés során az LLL vezető, vagy adott esetben IBCLC rá szokott kérdezni, hogy nem kisebb-e a szája az újszülöttnek az átlagosnál, vagy nem nagyobb-e az édesanya mellbimbója az átlagosnál? Általában az első szokott lenni. De az az igazság, hogy ezt inkább személyesen kell látni, nem elég telefonon eldöntetni az édesanyával, aki adott esetben ezt nem biztos, hogy el tudja dönteni.
Hát pont ez az, amire gondoltam. Ha anno, 15 éve felhívtam volna egy Iboly-féle praxistulajdonost, mi lett volna a válasza? Ezt így nem tudom megmondani, de szívesen megnézném, ahhoz viszont ki kellene mennem...
Ilyen esetben speciális szoptatási pozíciót vagy túl nagy téraránytalanság esetén speciális bimbóvédőt ajánlanak.
15 éve egyetlen fajta bimbóvédő volt: egy üvegharang, aminek a végén fityegett egy mini cumi. Szvsz nincs csecsemő a Földön, aki azon keresztül tudna szopni...
Amúgy nem volt túl nagy téraránytalanság, mivel a lányom 4120 gr volt, de ettől még a tályog az tályog maradt, és nem lett volna szabad szoptatnom vele, mert az egy hetes babám kakijában félig emésztett vér is volt. Talán nem részletezném tovább a kérdést...
Azért használják IBCLC vizsgára a diploma szót, mert ez egy nemzetközi vizsga, amire nemzetközi szinten abszolút elfogadott szó a diploma. Szerintem ez egy minimális szóhasználati különbség, amin nem érdemes fönnakadni. És erről nem tehetnek a magyar IBCLC-k. Tudod, ez számomra nem érv. A franciák is megértik pl. a magnetofon vagy a softwer szót, mégis a lecteur casette-et és a logicielt használják helyette... Amit Te minimális szóhasználati különbségnek nevezel, az simán megtévesztés. Nem takar felsőfokú végzettséget! Ha annyira korrekt akar(na) lenni a magyar IBCLC-sek ügyelnének erre. De nem teszik. Vajh miért? (Talán mert a diploma szó nagyobb tekintélyt kölcsönöz?)
Kérlek vedd a fáradtságot és ismerkedj meg személyesen Ibollyal, Köszi, de annyira nem érdekel, hogy utazzam miatta 200 km-t.
Iboly a szó szoros értelmében rendkívül korrekt, igazságszerető, becsületes ember. Ha elolvasod az írását, akkor abból is kiderül, hogy nem mondja azt, hogy "ezt személyesen kellene látnom" és aztán elkéri a pénzt a látogatásért. Elolvastam az írását, de ettől függetlenül áll fenn az, amit fent írtam.
eleddig mindössze csak 6 családnál volt kinn pénzért, mint magánpraxist vezető IBCLC.
Tudod, ezt úgy is értelmezhető, hogy ennyi családnak volt pénze kifizetni a 6000 Ft-ot...
Mégis kérlek, légy tisztelettel Iboly iránt, akit nem ismersz és ne írj ilyen találgatásokat róla, sem másról!
Ugyanez vonatkozik arra a bizonyos táblára is. Őket nem kell(ene) tisztelni?! Csak Ibolyt?
Tudod, én majdnem minden délután foglalkozom a hozzám forduló emberek lelki problémáival, de eszemben sincs megkérni őket, hogy fan-klubot alakítva jöjjenek dícsérni engem. Hitelét vesztené az egész...
A bimbóvédő sajnos sok esetben igenis problémát okozhat. Cumi-mellbimbó zavart
Akkor nekem van 3 igencsak speciális gyerekem, mert bár mindhármat elég sokáig szoptattam (11, 12, 16 hó), mindegyik ivott cumisüvegből is, mégia szoptak tovább. Miért? Mert egészen másképp kell szívni a cumisüveget, mint szopni.
ha kevesebb idő telt el az előző szopás óta, akkor arra a mellre tegyék vissza, amelyiken utoljára szopott. Meg fogsz lepődni, de erre magamtól is rájöttem mindenféle IBCLC tanácsadó nélkül is... egyszerűen azért, mert úgy okoskodtam, hogy abból nem bír majd annyit enni, és nem fog annyit hízni... (Volt olyan hetünk, hogy 62 dkg-t gyarapodott.) A probléma változatlanul fennállt.
az igény szerinti szoptatáshoz hozzátartozik még a helyes büfiztetési technika is, ill. jó tudni, hogy a délutáni, esti hasfájások igazi oka a stressz, amit a túl sok új inger okoz a csecsemőnél. Azonkívűl bizonyos szoptatási pozíciókban sokkal kevesebb levegőt tud nyelni még a legmohóbb baba is.
Az én fiam nem csak délután és este sírt, hanem zsinórban! Kötve hiszem, hogy bárki tudna nekem újfajta szoptatási pozíciót mutatni, mert én a fejenálláson kívül, (amit sosem tudtam megcsinálni), bárhol és bármilyen pózban tudtam szoptatni :-)
Nem konkretan Gaborra gondolok.
Szerintem eleve ferde szemmel fognak nezni arra az emberre, aki felkerul egy ilyen listara. Tudod, ez olyan, mint amikor valakirol egyszer leir valamit egy bulvarlap. Tobbet nem mossa le magarol.
Laufer doktor valóban nagyon tapasztalt, nagytudású nőgyógyász. De szoptatási tanácsokban valóban nagyon elavult a tudása. Ezért kerülhetett fel arra a "szégyenlistára", aminek nem az a célja, hogy megszégyenítse az arra felkerülőket, hanem inkább az, hogy figyelmeztesse a kismamákat, hogy vigyázzanak, az ott szereplő szakemberek tudása a szoptatással kapcsolatban hiányos, tehát fogadják fenntartással a tőle kapott szoptatási tanácsokat, inkább kérdezzék meg más szakember véleményét is.
Na allj! Szerintem az emberek 90%-a, ha meglat egy ilyen "szegyenlistan" egy nevet, nem erdekli, hogy miert kerult oda, csak azt jegyzi meg, hogy ez az orvos NEM JO, OVAKODNI KELL TOLE. Termeszetes emberi reakcio. Viszont innen mar konnyen beszelhetunk hitelrontasrol...
Az en velemenyem szerint is.
Azt mindig elfelejtik a harcos nagy magyar anyak,hogy attol,hogy gyerekem van,meg en is itt vagyok.Es a ferjem es a nagyok is.Nekem is vannak szuksegleteim,ugy mint az alvas,stb.
Nem szuntem meg nonek lenni,csaladanyanak,szeretonek,esetleg dolgozonak.
Haho,a gyereken kivul mas is van,meg ha per pillanat o is a legfontosabb.
Bocs,hogy ide i belekotyogok,de mivel 3 gyerekem van,a kicsi 15 honapos es meg estenkent szopik,ugy gondolom,talan jogosan.
Nagy a kulonbseg az elso-masodik-illetve haromgyerekes anyukak kozott ebben is.
Semmi kivetnivalo nincs abban,ha az elso gyerekes anyuka mindent a tole telheto legjobban,de tapasztalat hijan tanacsok,konyvek alapjan probal csinalni.Magam is igy tettem.Ahogy no a gyerekek szama,ugy valunk egyre lazabba.
Az ismert Murphy szerint,mikor az elso gyerek leejti a cumit,anyuka sterilizalja es visszaadja.A masodiknal mar csak lenyalja,a harmadik gyereknel mar a kutya kuldi erte.
Ha nem is ennyire,de nagyon talalo.
Ez igaz a szoptatasra is.Az elsonel 18 eve meg az volt a divat,hogy szigoruan 3 orankent kellett szoptatni.Az oraval a kezemben alltam az odito gyerek mellett,mert mindenki,az orvos is azt mondta,ezzel teszek jot a gyereknek.A masodiknal mar lazabban,esetleg 2,5 es 4 ora kozott szopott.Most,a harmadiknal mar,amikor kert.De erdekes modon sosem elt vele vissza,pedig ejszaka is kapott.Max 2x kellett neki,nem logott egesz nap es ejjel a mellemen.Most is szopik meg este,de mar csak altatas funkcioja van,hiszen mar nemigen van benne tejci.
El kellene fogadnunk,hogy mi is masok vagyunk,a gyerekeink,a neveltetesunk,a habitusunk is mas.Mindenki csinalja,ahogy neki,a csaladjanak es a babanak is jo.
Egyebkent azt en is megfigyeltem,hogy vannak anyukak,akik azt hiszik,azzal teszenk jot a gyereknek,hogy egesz nap patyolgatjak.Ha nem szopi,akkor biztos olben van.Egyszeruen nem hagyjak,hogy a gyerek megtanuljon onalloan jatszani,ugy erzik,az a feladatuk,hogy egesz nap bohocot,hurcolaszot,cseledet jatszanak.Pedig ezzel egyaltalan nem tesznek jot sem maguknak,sem a gyerekuknek.
Aztan csodalkoznak,hogy aldozatok,nincs egy szabad poercuk sem sem magukra,sem a ferjukre,sem masra.Hosszu tavon ez nem hiszem,hogy jot tesz az egesz csalad eletenek.
Az LLL senki számára nem teszi kötelezővé, hogy az elvei szerint szoptasson vagy nevelje a gyerekét. Az LLL fő célja az, hogy - naprakész, az aktuális kutatási eredményeknek megfelelő - információt szolgáltasson, a döntést pedig mindig a családra bízza.
Aki a babaneten hozzászól, az nem mind az LLL. Mi a csudáért szapulod azt a néhány odaszánt mamát, aki a saját családja mellett megpróbál segíteni azoknak, AKIK HOZZÁ FORDULNAK. Én még egyetlen olyan Liga vezetővel nem találkoztam, aki azzal foglalkozott volna, hogy telefonálgat az anyukáknak, és megpróbálja rájuk erőltetni a saját nézeteit.
Ma már különösen széles a paletta, mindenféle végletet képviselő könyvet megtalálsz a boltokban. Válassz, dönts!
Egyébként szerintem éppen Te vagy az, aki eléggé arrogánsan hangoztatod itt a saját nézeteidet, és haragszol mindazokra, akik nem úgy gondolkodnak, ahogyan Te.
Kedves Ylang !
Jó, abban igazad van a felvilágositás, a segitség dicséretes, abban is igazad van, hogy laufer doktor meg mindenki más is updateolhatná a tudását szoptatás terén.
Nekem akkor sem kell, hogy valaki megmondja a tutit, mikro tegyem mellre a babám. Addig se kellett amig szoptattam.
Én márpedig ki akartam aludni magam az első pár hét után, ezért ugy itéltem meg éjjel max 4 óránként van szopi és semmi lelki izé, csak böfi meg tiszta pelus aztán lazán áttettem a másik szobába és rácsuktam az ajtót. Azóta is az a szokás nálunk, hogy este gyerek megy aludni, pedig már tizenévesek.
Cumisüvegem sem volt, ha szomjas volt szophatott, két mellből szoptattam és akkor amikor jónak láttam de csak szektás szoptatásmániások állithatják, hogy egy babának félóránként mellen kell lógnia.
Egyzser megmértem kétszáz körül szopott, de egy óra múlva simán szopott volna újra, annyire telezabálta magát, hogy folyt ki még az orrán is a tej.
Erre nekem miért kellett volna egy lll-es, aki kioktat, amiért azt mondom a józan ész nevében, hogy nem vagyok hajlandó 2 óránál gyakrabban szoptatni ?
Egyébként meg akinek egészséges a babája meg ő is és nincs a lelke mélyén valami gond, annak megy a dolog. Biztos közrejátszik egy csomó tényező pl szereti a testét, szereti-e a szexet, sikerélmény-e számára az egész, szeret-e önállóan dönteni, kötöttségnek tartja-e meg ilyesmi.
Szülés előtt nulla mellem volt, fantazstiksu sikerélményként éltem meg, hogy tej jön belőle. A szex is fantasztikus lett és végre nagy dudáim lettek :-) Aki ugy megy az családi ágyba mint a vezstőhelyre a szoptatás alatt annak nyilván más a hozzáállása...
A gyerekeim meg azért hagyták abba a szopás olyan 10-11 hónaposan, mert megfogták a poharat és abból akartak inni.Tudni kell leválni is a gyerekről, ha az önálló akar lenni.Még egy ideig próbáltam a szájukba spriccelni de már csak akkor ment ha félálomban voltak.
Nem vagyunk egyformák, a gyerekek is külön egyéniségek, az egyiknek ez a jó a másiknak meg más, az egyik nőnek a szoptatás, a másiknak a tápszer.
Feladom.
Nem egy gyerekről vontam le következtetést, csak éppen példaként hoztam fel. Sokkal több rokon és imsmerős kisgyerek van, akinél be tudnék dilizni, hogy mondjuk 4-5 éves korukra sem képesek egymagukban eljátszani, de mindegyiküknél azonos az, hogy állandóan hurcolászták őket, nem csak 4-5 hónapos korukig, hanem később is. És minden nyikkanásukra az volt a reakció, hogy vagy cicit vagy cumit vagy cumisüveget a szájba és kész!
Viszont.
Van több unokahúgom is.
A másik pár hónapos koráig szoptatott, aztán bizony vissza kelett mennie dolgozni, mert nem hiába végezte el az egyetemet. Reggel este szoptatott azért... de az a gyerek nem volt hurcolászva, azt - ha meglátogattam őket - vagy a kiságyban, vagy a járókában, vagy a földön játszva találtam, attól függően éppen hány hónapos volt.
Régi szomszédasszonyom az ikreit szoptatta, kb. egy éves korukig, igaz, akkorára már csak reggel-este. Mert vegyész volt a lelkem, és neki is vissza kellett mennie dolgozni. Ő sem kötözte őket magára, és éjszaka sem szoptatta.
Öcsém felesége - sógornőm - szintén 8-9 hónapos koráig szoptatta a kedvenc kisunokahúgomat, de ő sem szoptatta éjszaka. Ez az unokahúgom egyébként később nagyon súlyos allergiás lett csak nem azért, mert éjszaka nem szoptatta????
Te azt mondod, mindenki tegye azt ami neki jól esik, ezzel szemben az LLL nem ezt hirdeti! Éppen az a bajom, hogy nem lehet rögtön átesni a ló túlsó oldalára.
És hogy már valami konkrtétumot mondjak: szvsz. 3 hónapos korára a babát - teccik nem teccik - be kéne állítani mindenképpen arra, hogy bizony van éjszaka és van nappal is.
És nem kellene azért minden ételt méregnek beállítani, amit nem a hatodik hónap után kapnak a babák. Ha valami ételre rosszul reagálnak, akkor úgyis azonnal jelzi azt a szervezetük kiütésekkel vagy hányással, hasmenéssel,és olyan ételt normális anya úgysem táplál hozzá az anyatejhez...
magam diplomás lennék, nagyanyám eccerű hatelemis parasztasszony, és a 194-es hsz-ban próbáltam érzékeltetni "megpróbáltatásaimat", a sikeres szoptatáshoz vezető úton. Tehát valamennyire kompetensnek érzem magam. (bocs most fél kézzel írok, mert a babec szopik itt a gép előtt egy picit) Nagyon örülök ylang-ylang hozzászólásainak, felüdítette a lelkemet. szóval együttalvás konkrét esete: már 3. gyerekkel csináltam, mindig a gyerek felé fordulok, és nem őt rakosgatom, hanem én mászok az ágyam megfelelő oldalára (ciciváltás). mostanra önkiszolgáló rendszerben működik. Emlékszem, milyen megható volt, kb 3 hetes lehetett, amikor arra ébredtem, mintha lepkeszárnyak verdesnék a mellkasomat, és a kis kezei matattak.
nagyon jó műsor volt egyébként március 8-án a sprektumon, mamák és babák címmel, ahol több nemzet, indonéz, eszkimó, afrika valamelyik népe volt szülés, szopi, témában. nagyon tanulságos volt, remélem megismétlik egyszer. (É. most aludt el a cicin)
én is csak 38 éves koromra lettem ilyen nagy ősanya, és nagyon sajnálom a nagyobb gyerekeimet, akiket "neveltem" piciként is.
Ugye a te 1 alanyt vizsgalo felmeresedbol nem fogunk messzemeno kovetkezteteseket levonni a szoptatasra vonatkozoan? En ismerek elejetol igeny szerint szoptatott, meg 2 evesen is szopo gyereket, aki igen szepen eljatszik magaban.
1:1
nekem mar 13 evesen volt lumbagom, pedig meg csak nem is menstrualtam.
Sajnalom, hogy a rokonkislany ilyen beteges, az en unokaocsem kicsattan az egeszsegtol, pedig 7 honapig semmi mast nem kapott mint anyatejet es utana is igencsak fokozatos volt az elvalasztasa. Most fogsz nagyon felhaborodni, de 19 honapos es meg nem evett hust.
Most miert jo, ha te annak az 1 (egy) ismerosnek a peldaja alapjan ennyire messzemeno kovetkezteteseket vonsz le?
Nem a busmanok az elerendo cel. Az a cel, hogy a gyerekek es az anyukak minel kevesebb felesleges stressznek legyenek kiteve, minel inkabb az elettanilag legmegfelelobb megoldast valasszak. Ha valakinek a szoptatas a felesleges stressz, akkor ne szoptasson.
"viszont engem idegesít ha erőszakosan, szemellenzősen, mindenféle empátiát mellőzve és nem számolva a lehetséges problémákkal csakis egy nézőpontból szemlélve a világot próbálnak valamiről meggyőzni. nem csak fekete és fehér létezik, a világ ennél sokkal bonyolultabb."
"Addig ameddig a baba igenyli es az anyanak nem terhes. Akar evekig. "
Na nekem éppenséggel erről az "akár évekigről" vannak ellenérzéseim. Említettem már példának okáért az uokahúgomat, aki 3 éves koráig szoptatott. NIncsen a kislányával semmi baj, értelmes, okos aranyos, mindent amit akarsz, csak éppen képtelen lefoglalni magát. Gondolod, hogy kiegyensúlyozott az a gyerek, aki nem tud elmélyülten játszani? Akinek minden pillanatában kell valami közönség?
(Olyan apróságokról mondjuk én nem is beszélnék, hogy többször kellett geroncspecialistához mennie az állandóan magával hurcolászott gyerek miatt, meg arról sem, hogy mikor a baba 8 hónapos volt, - és addig is csak kizárólag anyatejet kapott - a kicsinél súlysos vashiányt és egyéb vérképrendellenességeket állapítottak meg, és azóta jött rendbe, mióta mást is eszik nem csak anyatejet...)
Én nem a szoptatás ellen vagyok, hanem az ellen, hogy most hirtelen a nagy és civilizált usákok után a busmanok legyenek az elérni való cél. Ugyanis mi itt a földön élünk, ebben az országban ilyen és ilyen körülmények között, és ehhez kell bizony alkalmazkodni.
én tényleg azt nem értem, miért kell a depressziót a szoptatással kapcsolatba hozni. Aki nem szoptat, nem lehet kialvatlan? És aki szoptat, feltétlenül kialvatlan lesz?
Szvsz teljesen gyerekfüggő, hogy meddig kell felkelni a gyerekhez éjszaka. A nagyobbik lányomnál még nagyon tapasztalatlan voltam szoptatás terén, kicsi súlyú volt, sokat szenvedtünk, korán elkezdtem a tápszert. Ennek ellenére majdnem 14 hónapos koráig szopott, akkor hagyta abba, amikor 12 hetes terhes lettem. Kevés lett volna a tejem 3 hónapos korában? Ha kellően tájékozott vagyok, sűrűbben etetem, nem várom ki a 3 órákat, és lehet, hogy most nem lenne tej- és tojásallergiás.
A kisebbel úgy indultam neki, hogy lesz, ami lesz, 6 hónapos koráig csak anyatejet kap. Most is voltak nehéz hetek, de 1 hét múlva 6 hónapos, és nem kapott mást.
Na, nem is ezt akartam írni. A kezdetekkor most rengeteget szoptattam éjjel, volt, hogy tényleg fel sem ébredtem. Ennek ellenére most 6 hónaposan többé-kevésbé átalussza az éjszakát. Ismerek olyat, akinek a 2 éves gyereke többször felkel éjszaka tápszert enni.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ne fogjuk már a szoptatásra, hogy azért kell éjszaka felkelni.
jobb taplalkozas, higiene, tiszta ivoviz, antibiotikumok, jobb lakaskorulmenyek, beke, torvenyek es azok betartasa, irasolvasas,
csak igy hirtelen felsorolva :)
Ezeket a sokaig ejjelnappal szoptatok sem vetik el es itt van a kulonbseg nem a szoptatasban. Abban speciel a "termeszeti nepek" jobbak.
"Egy csecsemőt addig érdemes szoros testkontaktusba vonni, ill. tartani, amíg ő azt igényli. Amint megtanul ülni, járni, már nem akar annyit édesanyja testén tölteni, mert hajtja a természetes kíváncsisága. Ezt a szoros testközelséget minden gyerek kinővi egyszer magától. És én pont azokat a gyereket látom vagánynak, felfedezőnek, bátornak, olyannak, aki bízík a szüleiben, olyannyira, hogy mer kérni tőlük, mert tudja, hogy figyelembe veszik az ő valós igényeit a család igényeit mellett is, akit nem hagytak sírni és addig cipelték, hurcolászták, szeretgették, ölelgették, ameddig ezt ő igényelte. "
Nekem ezzel egészen ellentétes tapasztalataim vannak.
Egy csecsemő megszületik úgy, hogy teljes mértékben az anyjától függ. A mi civilizált világunkban - és ezzel kérem tessék mindig számolni - el kell neki jutnia 3 éves korára odáig, hogy 3 éves korában ovodába adják, ahová adott időpontra érkezik, adott időponban reggelizik, ebédel, uzsonnázik, ahol ebéd után csendes pihenő van, ahol egyedül kell már ennie, öltöznie, odafigyelnie a mesékre, betartani már bizonyos szocializációs szabályokat stb.
Nem a testi kontaktus ellen vagyok!!!!
Mert az nagyon is fontos! A legnagyobb hülyeségnek tartom, mikor valaki azon görcsöl, hogy a 2 éves gyereke be akar éjszaka menni az ő ágyába - hát persze hogy be akar! Nekem a lányaim - egyre ritkábban ugyan - de úgy 10 éves korukig jártak át hozzánk felválltva éjszaka, automatikusan bebujva mellénk aludni, én soha ebből problémát nem csináltam! De az, hogy a testi kontaktus mondjuk még másfél évbes korban is egyenlő legyen a szoptatással, azzal nem értek egyet!
Mert szerintem legalább egy éves korára a gyereknek igenis ki kell már alakítania egy szabályos ritmust, ami az evéseket, alvást csendespihenőt stb illeti!
Nagyon sajnálom, de mi nem úgy élünk, mint a busmanok - akiket nagyon irígyelek, egyik kedvenc filmem Az istenek a fejükre estek c film - hanem a mi társadalmunk sokkal kegyetlenebb civilizált törvények szerint működik!
Egy kisbaba akkor lesz elégedett ovodás, ha addigra megtanulja, hogy egyedül is lefoglalja magát, hogy ha a járókába rakom, akkor képes legyen eljátszogatni ezzel-azzal... folytathatnám...
Szóval ismét csak az a bajom, hogy egy - jó elismerem - általános téves szoptatási szokásrendszert - nem szabad egy ezzel teljesen ellentmondó másik téves szokásrendszerrel felváltatni, és ezért szoptatásos tüntetéseket stb rendezni. Tán jobb lenne, ha az lenne a cél, hogy minden anya lehetőség szerint legalább 5 hónapos koráig szoptassa a babáját - több eredménye lenne. Mert amit az LLL csinál, az inkább visszariasztja az embereket - legalábbis azokat, akik elolvasák a topicjukat.
Alice, neked nem ment, sot ha vigasztal nekem sem ment, de pl. a hugom 17 honapig szoptatott, ebbol legalabb egy evig ejjel is es nem panaszkodott.
Nem vagyunk egyformak, ki kell probalni, ott ahol a gyereknek nincs gyerekszobaja es egy fuggoagyban alszik az anyjaval, hidd el, meg csak fel sem ebred az anyja.
Jaj bocs, mindig elfelejtem hogy nem szabad csak "civilizalt" peldakat hozni. :) Na szoval ott a diplomas hugom akkor peldanak Bp kozeperol :)
Bocs, nem voltam egyértelmű, dehogy kell kidobni! Csak nem hiszem, hogy mindig mindenáron ragaszkodni kell hozzá. Azokkal nem értek egyet, akik a technika v. civilizáció vagy nem is tudom minek nevezzem vívmányait eleve méregnek tartják. Úgy is mondhatnám, hogy nem értek egyet azzal, hogy "természeti dolog = feltétlenül jó dolog". Mert azért azt lássuk be, hogy Európában élnek a legtovább, legjobb színvonalon az emberek, az összes civilizációs ártalom ellenére is. (Amik persze sokszor engem is zavarnak.) Hű, micsoda eszmefuttatás lett, el is dugulok :)
Mégis, meddig Idike, meddig?
Azonkívül, - lehet hogy ez számomra csupán rémkép, de tán nem egészen, majd mindjárt elmondom miért - mi van akkor, ha az anya mellett fekvő csecsemőt az anyja nagy fáradtságában agyonnyomja??? Tudom abszurd dolog, nem is igen tudok róla, hogy ilyesmi megesett volna, hacsak nem Bölcs Salamon történetét nézzük a Bibliából, de akkor is...
Mikor a második lányomat hazahoztam a szülészetről, annyira kis gyenge meg erőtlennek tűnt, hogy attól féltem megfázik ott egymagában a kiságyban, úgy aludtam el vele, hogy a hasamra raktam - nem is akartam elaludni, csak elaludtam. Majd arra ébredtem, hogy valami nincsen rendben. Jópár perc mulva kapcsoltam: nincs a gyerek a hasamon. A mellettem lévő kiságyban sem! Lenéztem az ágy elé, hátha leesett: ott se volt! A rémülettől szabályosan megmerevedtem, a saját szívdobogásomat is hallottam, mikor valami más zajt is hallottam: mintha valami távoli halk horkolás vagy efféle lett volna.... a 4 napos baba valami módon leküzdötte magát egész az alsó lábszáramig, ott feküdt hason a paplan alatt... nem volt semmi baja, de mi lett volna, ha nem ébredek fel??? Mi lett volna, ha reggel ott találom fulladtan???? Túl a szeméyles tragédián, talán még börtönbe is csuktak volna!!!
Szóval ne mondd nekem azt, hogy az ilyesmi csak úgy megy, hogy az ember fel se ébred rá... azért a hálóingedet csak ki kell gombolnod, csak a szájába kell gyümüszkölni a mellbimbót, csak meg kell tartani a pozitúrában...
Az ejszakai szoptatas kozben alhat az anyuka. Azt nem feltetlenul kell villanyfeny mellett a nappaliban csinalni, lehet az egyban is, fekve. Sot alva. Sot minel kevesebb maceraval jar, annal jobb.
Ne haragudj, de nincs kedvem mégegyszer átrágni az összes elolvasott oldalt, valahol a vietnami asszonyoknak küldött tápszer káros hatásai körül lehetett ha jól emlékszem. (A vietnasmi háború után a legyengült nőknek azt ajánlották, hogy a gyerekeiket táplálják a tápszer adományokkal, no de az ottani víz nem volt iható. Mellesleg én ebből nem azt vontam volna le, hogy a tápszer a gyilkos, hanem azt, hogy az ottani egészségügy nem vette magának a fáradtságot arra, hogy ezt minden tápszeres mamával közölje, a vízzel kapcsolatos megoldásokkal együtt.)
A másik dolog: azt tapasztaltam, hogy mindenkinek melegen ajánlják azt, hogy éjszaka is heteken, hónapokon keresztül szoptassák a babákat és fúj a ronda védőnő, aki azt ajánlja, hogy a pihenésre igensi szüksége lehetne akár a baba gyomrának, akár - mert ez is szempont - az anya szervezetének is, aki ugye a terhesség utolsó hónapjait is általában álmatlanul töltötte, nem beszélve a szülés utáni állandó készenlétről!
Hogyan várhatjuk el minden - az LLL által normálisnak és lelkiismeretesnek tartott - anyától azt, hogy hónapokig csupán az anyaság feletti bódult boldogságában képes legyen hónapokat felületesen átaludva tölteni úgy, hogy egyetlen éjszakája se legyen lelkiismeretfurdalás nélkül, amit 2-3 óránkénti szoptatással nem szakít meg????? Ez pl. valóban szintén a természeti népek sajátja??? Mert én valahogy úgy tudom, hogy a természeti népeknél nemigen engedhetik meg azt a luxust, hogy akár csak 5 hónapig is - mint ami nálunk a fizetett szülési szabadság - az anyát egyszerűen kivonják a forgalomból, és csupán a babának és az anyaság felemelő élményének adja át magát. Mikor ilyesfajta filmeket látok a tévében, énnekem általában az jön le, hogy mennek ki a mezőre kapálni meg bogyót gyüjteni, HÁTUKON a gyerek kendőben, aki általában alszik. De bizony olyan képeket is látok, hogy az 5 évesnek van a hátára kötve a kisebbik testvére, sőt, hogy ne is menjünk egészen Afrikáig, ha jól emlékszem olvasmányaimból, a magyar zsellérasszonyok kivitték magukkal a mezőre a gyerekeiket, lerakták aratáskor valami árnyékos helyre és időnként - a a baba sírt vagy idejük engedte - megszoptatták.
A csecsemőnek és a kisbabának igenis szüksége van az anyjával való szoros testi kontaktusra. Jómagam kegyetlenségnek tartom a "hadd sírjon, csak erősösdik a tüdeje" szólást. Én mindig felvettem őket, simogattam, ringattam, puszilgattam, majd utána visszatettem őket a kiságyba. Két nagyon nyugodt és kiegyensulyozott babám volt annak idején. Akiket imádtam és imádok a mai napig is. De megvallom, ha valaki arra bíztat, hogy egész nap ne vegyem le őket a mellemről, ha azt mondják, hogy akkor vagyok lelkismeretes anya, ha minden éjszaka mind a kettőt folyamatosan szoptatom, meglehet én is olyan depressziós állapotba kerültem volna, hogy a gyerekeimmel a hónom alatt egyik nap váratlanul leugrom az erkélyről, pusztán a régóta tartó kialvatlanság miatt!!!!
