Vagy nem. Láttam 1 négert daut csinálni, Kenyában. Ijjfúróval előbb megcsinált 1 lukat, mint én villanyfúróval. A deszkédól előbb vett le 2 centit, minha én a műhelyemben az asztali fűrészgépen csináltam volna. Ő ugyanis nem ment sehova, hanem a földön ülve, 2 szerszáma 1ikével szépen leverte, és késsz. Ha a másik gépnél leszek, majd teszek is be róla képet.
ez balosnak szólt, még régebben. szerinte manapság sokkal kisebb kövek felállításánál is problémák vannak. erre mondtam én akkor, hogy a mai társadalmi viszonyok nem ugyanolyanok, mint az ókorban, több emberés több idő állt rendelkezésre.
rendben, akkor egyformák. nem igazán tudjuk összehasonlítani őket, pláne nem eredeti formájukban, főleg nem működés közben. mindettől függetlenül itt is érvényes a fixa ideám, azaz ha volt is eltérés köztük az ókori eszköz kárára, akkor is figyelembe kell vennünk az idő- és munkaerőfaktort.
nem kell tanulmányoznom, ismerem, még a róla készült filmet is láttam a tévében :-)
a kérdés az, hogy mikor alkotta meg a találmányait? 1770 körüliek azok is. az antiküthérai pedig... mikori is? erre mondtam, hogy az ókori ember sem volt buta.
Kempelen Farkas munkásságát tanulmányozd! Csinált például totyorgó, evő, és szaró gépkacsát, beszélőgépet, és sakkozógépet. Ilyen antikytherai baszást reggeli előtt készített 2t.
korabeli eszközökkel? úgy érted, hogy ökrök, emelők, csigák nem létezhettek régebben?
szerintem az itt a lényeg, hogy attól még, hogy nem tudjuk pontosan, mit hogyan csináltak, Carburi esete egy jó példa arra, hogy modern eszközök nélkül is meg lehet oldani kivitelezhetetlennek tűnő feladatokat.
az antikütéra eszköz esetével pedig azt a (szerintem téves) gondolatmenetedet kívántam bemutatni, hogy szerinted a mai kor ember azért tud most bizonyos dolgokat végrehajtani akár egyszerű eszközökkel, mert a modern tudást redukálja kezdetleges szintre (lásd Wallington). szerintem pedig egyszerűen arról van szó, hogy az ókori emberek is okosak voltak, feltaláltak dolgokat, amik ezután akár többezer éven át is csodának minősültek az elfeledett tudás miatt. ez a tudás csak olyan értelemben elfeledett, hogy nem használták, nem volt rá szükség, aztán meg feltálaltak helyette valami újat (óra, kronométer).
a szállítás az aktuális eszközökkel történt a 18. században.
ezt gondolom nem akarnád cáfolni.
szóval nem is törekedtek arra, hogy lejjebb adják.
...
a kronométer feltalálója az óraszerkezetre támaszkodott, amikoris a navigációhoz nem volt elég az addigi időmérés pontossága.
...
antikütéra:
Its time of construction is now estimated between 150 and 100 BCE.[4] The degree of mechanical sophistication is comparable to a 19th century Swiss clock.[5] Technological artifacts of similar complexity and workmanship did not reappear until the 14th century, when mechanical astronomical clocks were built in Europe.[6]
ez félelmetes egyébként, hogy 2000 év alatt mik történnek, vagy mik nem a fejlődés során!
szerintem te esel logikai hibába. a kérdésedre a válasz itt van Schneouda hozzászólásaiban: nem az a lényeg, hogy a beszámoló későbbi, hanem az, hogy milyen eszközökkel történt a szállítás.
amúgy meg visszakérdezek: az eredeti elkészülte után mikor készült olyan bonyolult és precíz szerkezet, mint az Antiküthéra Mechanizmus?
a kronométer feltalálója a görög ismeretekre támaszkodott, vagy saját ötletre?
Ennek az oldalnak a végén foglalkozik azzal, hogy hogyan tudtàk elszàllitani Szent-Pétervàrra Nagy Péter càr szobrànak alapzatàt Néva mellôl, egy mocsaras helyrôl. Erre a feladatra vàllakozott ez a Carburi grof. De az oldal aljàn éppen csak elkezdte a történetet mesélni, azzal az alcimmel, hogy : a kôtömb kivétele. Hol van a folytatàs ?
Igen, ez a rész épp azt mondja, hogy nem akar a részletekbe belemenni a hajora rakàst és kirakodàst illetiôen. Ebben a tàrgyban Carburi grof sajàt maga àltal 1777-ben Pàrizsban megjelentetett elbeszélését lehetne tanulmànyozni. Eleget mondott ahhoz, hogy bemutassa, hogy igen egyszerû szerkezetekkel is létre lehet hozni nagy eredményeket.
