Az „a csehekhez” megjelölést egy volt barátnőmtől hallottam gyakran, ő komáromi, és ha átmentek a város Dunán túli részébe egy színmagyar üzletbe vásárolni, ők is „a csehekhez” mentek. :-)))
Viszont egy kis konzervativizmus:
Györben is, Esztergomban is azt hallom, ha Dunaszerdahelybe illetöleg Párkányba megy valaki vásárolni, akkor azt mondja, hogy "Átugrom a csehekhez".
Szegény LvT, ha itt lenne...
Furcsa, nekem Srí Lanka már egyáltalán nem Ceylon (talán túl fiatal vagyok...), Myanmar neve mellé viszont minden újságban odakerül, hogy (régi nevén: Burma).
Méltó párja a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) országnév, ami annál is zavaróbb, mert egy vele szomszédos országot is már Kongónak hívnak...
Szintén Kiss Lajos nyomán. A magyar Nizza név (első adata 1757) az olasz Nizzaátvétele. A legrégibb ismert névváltozata a Kr. e. 1. századból való görög Níκαια, latin Nicaea. A görögben kelett kezett a νíκη ’győzelem’ származékaként. A várost Massaliából (ma: Marseille) átköltözött görög telepesek alapították azt a győzelmüket követően, amelyet a ligurok vagy etruszkok felett arattak. Az 1850 óta Franciaországhoz tartozó Nizza francia névalakjának első magyar nyelvi adata 1816-ból való.
Ilyesfajta városnév elsőként nekem is Strassburg (hadd írjam így, ha már így ejtjük) jut eszembe, de van még jó pár (elég, ha a Konstantinápoly ~ Bizánc ~ Isztambul hármasra gondolunk, vagy a nemrég itt emlegetett Ilyvó ~ Lvov ~ Lviv ~ Lembergre, amelynek ma éppen a német eredetű neve hivatalos magyarul; de például a hivatalos mai magyar Kijev elnevezés is orosz, szemben a ma aktuális Kijiv formával). Szerintem az efféle nyelvi konzervativizmus egyáltalán nem baj, inkább idegesít a Srí Lanká-zás, mianmarozás.
Van Franciaországban egy város, amit franciául valamint az általam ismert egyéb nyelveken (=angol, svéd) is "Nice"-nek neveznek.
Magyar neve azonban Nizza, ami gyanítom, a város korábbi, olasz neve lehet (közel fekszik a határhoz, gazdát cserélhetett az idök folyamán).
Vajon mi miért az olasz nevet használjuk, szemben más nyelvekkel? Sok más hasonló "archaikus" városnév van?
Még a Strasbourg németes ejtése jut ilyenként eszembe, de ez talán zavarosabb eset, mert végül is tényleg német névröl van szó, hiába van a város (most épp...) Franciaországban.
LvT nyaralni lévén (szegény, ilyen időjárásban), ha nem haragszol, én válaszolok, Kiss Lajos szótára alapján; mindkét Velence első (magyar) adata az 1510-es évekből való.
Kezdjük az olaszországi Velencével. Az olasz Venèzia elnevezés a latin Venetia névből származik, melynek töve a Veneti ’venétek, a venét nép’ szó. A névadás az motiválja, hogy a város úgy keletkezett, hogy az 5–7. században a népvándorlás viszontagságai, főként pedig a longobárdok támadása elől a venétek egy része az Adriai-tenger part menti szigeteire menekült. A Veneti népnév tulajdonképpeni értelme ’barátságban, rokonságban levők’. A magyarban a Venece > Venence > Velence fejlődés ment végbe.
A Fejér megyei Velence neve etimológiailag azonos az észak-olaszországival. E község első telepesei, névadó lakói ugyanis velencei olaszok lehettek, akik e nevet magukkal hozták. De az is feltehető, hogy fekvésének bizonyos fokú hasonlósága folytán ragadt a tó menti falura a lagúna szigetein települt olasz város neve (erre van egyébként a csehben példa: több Benátky nevű település van Morvaországban, amely az észak-olaszországi Velencéről kapta a nevét, csehül azt is Benátkynak mondják).
A hivatkozott hozzászólásodban említed az olaszországi Velence (Venezia) nevét. Én arra lennék kíváncsi, hogy keletkezett ez a név, és mi köze van a Fejér megyei Velence helységnévhez?
> Akkor te nem a Ternopiltól kb. 20 km-re délre levő Mikulinciről beszélsz?
Elnézést, legközelebb valahogy kihangsúlyozom, ha élő linkek vannak a hozzászólásomban. Az 52-esben becsatoltam egy hivatkozást a MultiMapra -- amelyet később Kis Ádám is hozott --, valamint megemlítettem, hogy Mikulicsin Nadvornaja és Rahó közt helyezkedik el; azt hívén hogy ezzel letudtam a dolgot...
------
Ha már városneves a topik, akkor talán érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna önállósulása óta a nevezett településeknek az ukrán névalakja hivatalos [mármint térképészeti szempontból] -- jóllehet én a MultiMappel és a régebbi magyar térképekkel való "kompatibilitás" végett eddig az orosz nevet használtam:
or. Nadvornaja: ukr. Nadvirna or. Szambor: ukr. Szambir Mikulicsin: az íráskép mind cirill betűkkel, mind a magyar átírásban azonos; azonban a kiejtés kissé eltér a két nyelvben.
És ha már "magyar" városneves a topik, akkor különösen ide kívánkozhat, hogy a Nadvornajának volt "magyar" neve: Nadvorna alakban (ez már többször előkerült). Ezt a lengyel eredetű alakot utóbb szorította ki az orosz változat (Kiss Lajos már a Nadvornaját hozza címszónak).
Ez a Mikulicsin igen kicsi helység lehet.
Újabb adalék:
http://www.gulag.hu/kilyen/kilyen07.htm
"Nagy nehezen végigvergődtünk Nadvorna, Vorokta, Mikulicsin, Járemce, Jámna községeken." Ezeket a neveket megtaláljuk a menetrendben is.
Kis Ádám
Így már minden stimmel. De akkor tényleg furcsa lett volna az előző tipp eredményezte útvonal. (Kicsit örülök, hogy nem csalt a szimatom, mert földrajzi, történelmi dolgokban mindig nagyon béna voltam.)
Ezen a linken sikerült megtalálni a Prut mellett fekvő Mikulicsint, ez max.15 km lehet Délre Nadvornától. Bár Ivano-Frankovszkon keresztül innen van közvetlen összeköttetés Lembergbe, az ettől kevéssel Nyugatra levő Szamborban volt a gyűjtőtábor. Így összeáll a kép.
Kis Ádám
> miért kerültek Ukrajna belsejébe, ha utána visszavitték őket nyugat felé
A mellékelt cikk végén lévő térképről látható, hogy az Árpád-vonal, ahol a fogságba esés történt Ungváról és Munkácstól nyugatra esik, tehát éppen ott Mikulicsin magasságában, ahol én 'Mikulics'-ot sejtem. Tehát nem szállították rögtön Ukrajna belsejébe a hadifoglyokat, hanem egy frontközeli kis gyüjtőtáborba vitték őket. Innen kerültek tovább több lépcsőben északra, hogy csatlakozhassanak a Kis Ádám által a 48-as hozzászólásban említett Máramarossziget - Szambor - Lvov - Kijev szállítási útvonalhoz, lévén a kárpátukrán területről nem volt más nyugatra vezető elég nagy kapacitású vasút, csak Lvovon keresztül. Eközben ugyan nyugatra is kellett kicsit menni, de ez csak a vasút és a táborok centralizálása miatt van így. (N.B. Ha én innen Csongrádból Zemplénbe akarok eljutni -- emberi idő alatt --, akkor nekem is először kicsit nyugatfelé kell vonatoznom Pestre.)
A jegyzetek szerint a nagy gyűjtőtábor Szamborban volt, amely az Unvárt Lemberggel összekötő vasútvonal mellett található. Nadvornaja egy másik vasútvonal mentén fekszik, amely Máramarosszigetről tart Lemberg felé. Mikulinci szintén vasút mellett van, mégpedig a Tarnopol-Csernovci vonalon. Lehet, hogy az emlékező a sorrendet mondta rosszul, de az is lehet, hogy e három hely körül kicsit cirkuláltatták az embereket.
Kis Ádám
Azt továbbra sem értem, hogy akkor miért kerültek Ukrajna belsejébe, ha utána visszavitték őket nyugat felé. Erre jobb érvet nem tudok most sem találni, mint amit írtam korábban.
> A csütörtöki Népszab.-ban rövid hír arról, hogy "tragikus hirtelneséggel" (?) Hanti-Manszijszk-ban meghalt Schmidt Éva, a legfőbb hanti-mansi néprajzos. Mi történhetett?
Azt hiszem ez nem igazán hír Magyarországon. Én a rádióban hallottam, részletek ott sem hangzottak el, és még az MTI archívumában sem leletem nyomát sem. "Tragikus hirtelenséggel" azonban általában szívinfarktusban, embóliában "szoktak" elhalni...
> Szép az elmélet, de egy bajom van vele. Jelesül, hogy mintha ez az útvonal Ukrajnából vezetett volna Magyarország (vagy inkább Lengyelország) felé. A kontextus meg épp az ellenkezőjére utal.
Amennyiben a "Mikulics" helynevet Mikulicsinnel azonosítjuk (amely 30-40 km-re délre, Rahó felé harmadútra van Nadvornajatól, akkor a "Mikulicsin - Nadvornaja - Szambor" vonal egyenesen Lvov felé, vagyis a fő vasúti szállítási csomópont felé mutat. A hadifogoly visszaemlékezése utal arra, hogy a táborok egyra nagyobb gyűjtőtáborok voltak ("Az utóbbi helyen [vi. 'Samburgban'] lehettünk már 20-25 ezren."). Ezek az Ukraina központi területén voltak kialakítva, hogy könnyen lehessen a beszállítást, elosztást és továbbszállítást megszervezni. Ez utóbbit ebben az esetben a Donyec-medencébe. Tehát az útvonal lehetett "cikkcakkos", mivel a transzportok nem közvetlenül a céllágerekbe történtek.
Ő még a béke(tábor)beli szovjet elnevezéseket használta. Azonban most megerősíthetem Pivovar 40-as hozzászólásában foglaltakat: az urali város neve újra Jekatyerinburg, de a körzet neve megmaradt Szverdlovszkaja oblasztynak, vö. térkép: http://www.acc.ru/fci/rus_map/map066.html.
Szép az elmélet, de egy bajom van vele. Jelesül, hogy mintha ez az útvonal Ukrajnából vezetett volna Magyarország (vagy inkább Lengyelország) felé. A kontextus meg épp az ellenkezőjére utal. Persze, a háborús fejetlenségbe belefér, hogy összevissza rángatja a hadifoglyokat, de nekem mégis fura. Lehet az is, hogy már a bácsi kezdett szenilis lenni, vagy a sok mesélésben kissé megváltozott a dolgok időrendje. (A nevek megfeleltetése ennek ellenére teljesen hihetőnek tűnik.)
A hivatkozott mondat egy hadifogoly visszaemlékezéseiből valók.
Az ötletedet követve a következőket találtam a mai Ukrajna térképén:
Mikulinci (Ternopol alatt)
tőle Dél-Nyugatra Nadvornaja
tőle Észak-Nyugatra Szambir
A három helység egy háromszög csúcsaiban van, itt lehettek hadifogolytáborok vagy állomások: "A hadifoglyok Szovjetunióba történõ kiszállításának két fõ útvonala alakult ki: Debrecen - Máramarossziget - Szambor - Kijev; illetve Szeged - Arad - Temesvár - Brassó - Foksány - Kisinyov - Csernyigov, vagy Foksány - Konstanca - Odessza, vagy - Konstanca - Szevasztopol (hajóval), vagy Konstanca - Novorosszijszk (hajóval)." (http://gamma21.freeweb.hu/mkelmelet.html)
Ádám!
Nedvorna az nem azonos az ukrán-galíciai (ex monarchia) Nadworna helységgel?
Szintén kb. erről a környékről fellelhetők a
MIKULICE
MIKULICZYN
MIKULINCE
MIKULINCE POW. TARNOPOL
MIKULNICE
helységnevek egyike passzolhat a Mikulics-ra... A Samburgra nézve zagyva képet kaptam kereséskor, Schamburg, Schaumburg, Zamburg is lehetett tán - de minek kapcsán merültek fel ezek a helyek? :)
Szervusztok! A csütörtöki Népszab.-ban rövid hír arról, hogy "tragikus hirtelneséggel" (?) Hanti-Manszijszk-ban meghalt Schmidt Éva, a legfőbb hanti-mansi néprajzos. Mi történhetett?
> Én úgy tudom, hogy Jekatyerinburg ma Dnyepropetrovszk
Is it a joke? Az én forrásaim Jekatyerinburgot -- valóban újra ilyen néven -- az Urálba teszik, Dnyepropetrovszkot pedig Dnyipropetrovszk néven Ukrajnába a Dnyeper mellé. Igaz, az utóbbitól délre -- a Dnyeper és az Azovi-tenger közé -- eső terület régi neve Jekaterinoszlav volt.
---------
Találtam még két orosz -burgot, melyeknek szintén van finnugor-uráli vonatkozásuk.
- Jamburg: A ma legnevezetesebb Jamburg az "olajvezetékes" település, amely az Urálon túl a tenger mellett nyenyec területen van. Ez azonban másodlagos név: az eredeti Jamburg Szentpétervártól délnyugatra, Ingriában (Ingermanlandban, Imkeriföldön) volt. A település eredeti neve Jaama, ezt "oroszosították" meg a -burg végződéssel. A Jaama név egy jama / jäme vót törzsnévre megy vissza, amely etimológiailag összefügg a finn Häme törzsnévvel és a lappok saa(b)mi önelnevezésével. A Jamburg helynév elég népszerű lett, volt (van?) ilyen nevű település pl. a Dnyeper mellett, ahová a XVIII. sz. végén németek települtek.
- Szamburg: A szibériai Jamburgtól kicsit délre, de még mindig Nyenyecföldön a Pur folyó deltájánál található nagyobb település. A nevének eredetéről nincs információm. (Nem elképzelhetetlen, hogy a szam- ugyanaz a törzsnév, mint a jam- csak egy "sz-t megtartó" finnugor-uráli nyelvből eredve.)