Németországban - amikor ott dolgoztam - volt szerencsém gazdaságos méretű szennyvíz elvezető csőhöz. WC használat esetén ha nagyobbra sikerült a szabványosnál vagy a lakásban más berendezés is igénybevette a lefolyót sokszor visszajött amit le akartam húzni...
" 1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m."
Az eredeti szövegben van egy 20%-ös (?) emelkedő, aminek a tetején áll a ház. A domb magassága ismeretlen, de nyilván nem 1/2-1 m ha megemlítik. Én abban az 1,6m-ben nem lennék biztos...
Helló ! Addig amíg nincs közcsatorna, addig kár ezzel foglalkozni
A közelben lévő közcsatornákat kell megnézni.Főleg annak mélységét.
1 - 2 max. 4 lakásig elég a 110-es erre a célra gyártott narancssárga csatornacső. Plusz a szokásos idomok.
A közterülettől be felé, a telekhatárhoz közel,de mindig bent van az un fogadó akna. Eddig készítik a szolgáltatók.Ez az un. fogadó akna korábban beton volt ma már inkább műanyag.
A kijővő cső általában min. 40 cm.
1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m.
Anno én 26 m telken belüli csatornát építettem, 3 db tisztítási lehetőséget építettem a rendszerbe. nem akna , hanem Y idom az egyik szára a felszínig ledugózva.
Az árkot elég kisgéppel kiásni,kerülni kell az utat felette,jobb ha mellette van.
A lejtést pontosan beállítani.
Anno én kis papírhajókat küldtem végig a vezetéken.
Vekengem itt korábban, hogyan rakjam ki ezt a mintát térkőből, kb 40nm-en, hogy ne kelljen folyamatosan a "térképet" böngésznem hozzá:
A megoldás az lett, hogy vettem átlátszó agrofóliát (a legvéknyabbat), arra átrajzoltam a mintát (a minta maga 90x120cm, én 150x150-es darabra másoltam át, ezzel könnyű volt dolgozni). Két különböző formában / eltolásban, hogy azt tudjam használni ami épp praktikus. Megjelöltem a kitüntetett pontokat (a minta jobb alsó sarkát) mind a kövön krétával, mind a fólián a könnyebb illesztésért.
Aztán illeztettem a már kész kőhöz, és ahol rakni kellett, megnéztem mi jön (2-3 darabot), felhajtottam a fóliát, leraktam, visszahajt. Egész haladós volt.
A meglévő hálózatra történő csatlakozásnál melegen fognak érdeklődni a lejtviszonyok stb (terv is nagy valószínűséggel) után. Ilyen esések mellett lehetnek gondok a bekötésnél.
"Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)"
Valamivel kisebb a földnyomás ha két kerék nyomvonal közé épül, de nem olyan nagy a különbség. Talajtól függ.
"Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)"
Ná 125, de inkább Ná 150 amit javaslok.
"120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)"
Kell bele energia-törő akna, az aknák számát az fogja meghatározni. Nem vagyok csöves, de a megengedett 1 ezreléket nagyon keveslem. Még az 1%-t is. 1 ezrelék az gyakorlatilag vízszintes. 3-5 ezreléket padlólejtésnél szokás alkalmazni. A lejtés megállapításához nagyon javasolt egy hossz-szelvény. Az út miatt is.
Elképzelhető, hogy túldimenzionálom a megoldandó feladatot de nem szeretnék később nagy újratervezéseket ezért inkább jól körüljárnám a segítségetekkel is. Nyeles telek tulajdonos vagyok és kb. 120 méter hosszú behajtó út építését tervezem a telkem hátsó részéhez illetve előtte a telekhatáron lévő csatornacsonkról csatorna bekötését (árokásás, becsövezés) illetve hátsó részbe vezetését az út alatt. Egyelőre csak egy csatornakiállást szeretnék létesíteni. A telek hátsó részében áll egy enyhén emelkedő részen egy közel 100 éves nem lakható vályogház (családi örökség), melynek sorsa még nem dőlt el. Vagy felújítás vagy bontás lesz a későbbiekben a sorsa. Jelen állás szerint az sem tiszta, hogy amennyiben a ház le lesz bontva akkor könnyű szerkezetes (konténer vagy más technológia) ház vagy hagyományos tégla – beton családi ház épülne a helyére. Esetleg a ház jelen kontúrjai és alapjai mentén téglából felépíteni egy ugyanilyen házat csak már nem vályog falakkal. (Építészi javaslat.) Máshonnan a telekre bejárás nem megoldható. (Hátulról elzárt telkek, domb és erdő). Vízvezeték szomszéd telke alatt felvíve, áram oldalsó telkekről érkezik jelnleg a házhoz. (Későbbiekben a régi árambekötés újratervezése esetén remélhetőleg a földkábel is megoldható majd onnan.) A tervezett út végén szintén kiszélesedő autóbeállók kapnának helyet. Gyakorlatilag egészen az autóbeállókig sík terepről beszélünk, utána indul egy kb. 20 % meredekségű domb, amin a ház is áll.
Valamilyen stabil útra szükség van, mert soha nem volt tömörítve a föld és jelenleg bármilyen személygépkocsival is nagyon nehezen járható a terület. Főképp csapadékos időben. (Kertészkedünk, hátsó részből rendszeres fa lehordás van utánfutóval.). A minimális cél az volna, hogy olyan út készüljön, amelyet bontás esetén a 9 tonnás JVC sem szed szét és vályogház renoválás esetén kisteherautók felvonulására (tető faanyag, kisgépek) is alkalmas legyen. Az se baj, ha olyan szilárdságú út készül, amin nagyteherautók is fel tudnak menni egy esetleges tégla – beton ház építése esetén.
Előljáróban annyit, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a ház és terület további sorsának eldőléséig lehet ajánlottabb lenne csak a csatorna csövet felvinni és egy sima murvás (esetlegesen tükör nélküli) szerviz utat csinálni de az út alsó kb. 15 méterén szolgalmi jogos használatára kerül sor a szomszéddal 4 méter szélességben. Ő szeretné a saját részét minél előbb kerítéssel ellátni állatai miatt illetve állandó utat használni. Ha ezt meglépi, innentől az út építése még nehézkesebbe válik. Kényelmesebb megoldás lenne most egy állandó út elkészítése. Megoldás lehet az esetleg, hogy az fix rész csak a közös szolgalmi határig készül el, onnantól murvás terítés lenne ugyanis a fenti ház/ építkezés sorsa lehet, hogy még nem a közeljövőben dől el. Feljebb a „nyeles” rész legszűkebb része kb. 3,4 méter. A csatorna fektetését a saját nyeles telekrész alatt szeretnénk megoldani.
Több poszt is volt már behajtó út kiépítés témakörében az elmúlt években, igyekeztem kiszemezgetni a legfontosabb tanácsokat de lenne nyitott, megerősítésre váró kérdés azért. Mint pl.:
Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)
Csatorna: Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)
Csatorna : 120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)
Csatorna : Esése mekkora legyen?. (Elvileg 1 ezrelék a maximum megengedett méret de itt talán nagyobb kell-)
Út technikai részletek : Mekkora lenne a javasolt szélessége? (2,5 – 3 m között hallottam eddig javaslatokat. Kiszedett földmennyiség miatt nem mindegy.)
Út technikai részletek : Rétegrend - anyagok, tükör mélysége mekkora legyen?. (antigorit áll környéken olcsón rendelkezésre.)
Út technikai részlet: Legyen –e geotextill vagy ne a zúzalék alá? Na ez nagyon megosztó kérdés. Az ellenzők szerint megfogja a vizet és nem engedi elfolyni. Pártolók szerint össze fog keveredni a föld – anyag.
Altalanos technikai kérdés: Nagygépes vállalkozóval inkább? (9 tonnás gép) vagy kisebb forgó kotróssal (1-3 tonna) csináltatnátok? Kisebbet preferálnám, szimpatikusabb vállalkozó de mintha sokkal tovább tartana neki gépmunkaidőben. Földet amúgy közelbe kellene vinni. Lehet, hogy billencsesse
A hétvégén eltávolítottam a panel lakás egyik szobájának faláról a tapétát és a képen látható sárgás - gondolom - ragasztó maradt hátra. Ezt mivel tudom eltávolítani? Illetve glettelés előtt el kell-e távolítani? Köszönöm a segítséget!
' Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm'
'egy félszuterén, a falak kőböl van'
Inkább pince mint szuterén.
De mindegy.
Belülről ügyködni nem érdemes amíg nem száraz a fal.
Körül ásni ( nagy munka ),majd szakszerű vízszigetelést tenni a fal külső felületére.Nemárt a fal alá is tenni.
Belül is kerülni kel la porózus anyagokat Az ytong,a gipszkarton ilyen.
olyan vakolat kell oda ami szellőzik,,,valami adalékkal..
Pincéből is lehet kitűnő emberi tartózkodásra alkalmas tereket készíteni. Meg kell nézni a körúti Apécai Cs J.Könyvesboltot vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottság előadó Termét. Vas u. Pincékből kitűnő terek.
Igen, statikus is látta, nincs repedés, se semmi intő jel. Kint a járda és a fal között sincs rés. Valószínüleg így sikerült a köveket rakni.
A ytong mögött a régi fal felületén, valószínüleg a ytongon is lehet ez nem látszik. Télen szinte könnyezett a fal. Aztán jobb lett most ebben az esős időben megint elkezdett vízesedni - félek ez már nem pára -.
1) vettünk egy betonkeverőt és jelzés értékkel kiraktuk az ajtó mellé, hogy biztos lássa.
3) kívűről tervezzük megbontani és rendesen le drainezni, lehet kap bitument is, csak hát odáig kiásni.
4) ablaknyitás, hővisszanyerős szellőztető - valószínüleg ígyis-úgyis kelleni fog -.
Igen, pedig nem volt szempont a hőszigetelés. Senki nem érti miért hagyták ott azt a rést.
Az éppen felújítás alatt álló házunk első szintje egy félszuterén, a falak kőböl vannak. Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm volt a eltérés az alja és a teteje közt. A kőműves azt tanácsolta, hogy ne legyen vakolva, hanem ytongból eléfalaznak. Ez el is készült, de a falat nem a régi falhoz építették hozzá, hanem hagytak egy kb 8cm-es üreget. Namármost páralecsapódás, "ömlik a víz" és a többi... Tud valaki megoldást ami nem azzal jár, hogy ez egész ytong falat le kell bontani. Én azon gondolkodtam, hogy 80-as fúró koronával 1,5m-enként lyukakat fúrok fellűre és allul is, ezzel kicsit átszellőztetve.
Ezt ha ma Magyarországon megússza 1 misi alatt mindenestől, akkor örömtüzet gyújthat és ugrálhat is felette...a felét fogyasztja dolgon is had nevessünk egy kicsit.
Amit leírtam az igaz. A gáz égésfüstje hideg, a fához képest.
Mennyibe kerül újra rakatni vagy kibélelni egy 10 méteres kéményt? Ezt csak akkor érdemes megcsinálni, ha muszáj.
20 éve létezik kondenzációs kazán, a felét fogyasztja, mind a hagyományos. Ki lehet vezetni a falon a dupla falú csövet, csak meleg gőzt nyom. A hátránya , hogy meg kell oldani a savas kondenzvíz elvezetését.
A legnagyobb belső vízmelegítős falikazán a 32Kw-os- amihez nem kell szivattyú és vezérlés, ez minden lakóházat elvisz, elég melegvizet készít két mosdónak. Ebből a legdrágább a VIESSMANN VITODENS 110-W, tokkal vonóval, 1300 Euró. Beszerelni egy régi helyébe egy óra, az anyag a módosításokhoz kb.100 euró.
Látom/ olvasom,hogy szegény Gézát továbbra is nagy költségbe vernétek !
Ki kell béleltetni azt a kéményt...méghozzá merev alu csővel, aztán azt a kb. 1m -es kéményfejet megjavítani.
Kb. 25 éve egy nyilt égésterű gázkazán kéményét a következőképpen.
Volt egy akkor kb. 15 éves kéményem amit olajkályha égés termék elvezetésére használtam.
Már az olajkályha használatánál látszott hogy valami nem stimmel.Elkezdett a felső része erodálni. Azaz a tégla külső felülete lepattogzott,mitől mástól mint a fagytól.
kb. 10 évi használat után született a döntés, hogy átépítés.
Fagyállónak mondott,igazolt téglát az un.beledit építettem vissza,majd ment tovább az olajkályha.
Sajnos a jelenség nem állt meg,tovább pattogzott a tégla külső felülete .Átvertek a beledivel...ennyit a magyar tanúsításról.
Közben átálltam a gázfűtésre.. fég nyílt égésterű kazán Ez 30 éve volt. A jelenség továbbfolytatódott,sőt fokozódott.Döntés újra rakás helyett(amimár egysze volt ) ) kéménybéleltetés. Akkor 25 éve két lehetőség volt alucső - merev falú -,vagy fürán béleltetés.
Nagyon emlékszem az első ajánlattévő megkérdőjelezhetetlenül,kijelentette hogy furán.
No mondom majd megrendelő eldönti, hogy mi kell..
Azt persze egy nagyképű bélelőnek nem kell tudni,hogy a megrendelő és az ajánlatkérő ( Bemutató) ugyanaz személy.
Majd értesítjük.
Jött a másik,felmérni, ajánlatot tenni,az ár rendben okoskodás nem volt, jöhet. Jött is harmadnap,hozta a 120-as alucsöveket,majd félóra múlva kiderült,hogy nem fér bele- (a felmérésnél a nézegetés kevés volt ).Ok.akkor a 110-es. Másnapra kellett kiderítenem , hogy elég...igen elég a kb. 10 - 12 kW teljesítményhez.
Megcsinálták,papírt is adtak róla. Azzal kellett volna az az akkor mindenható kéményseprő főhatóságnál jelentkeznem.
Telefonon,mondá az üi. elég lesz majd a kazáncserénél bejelenteni.Szerencsére a kazánok jók... az első 23 évig ment,a második megy már vagy 7 éve. A bélelés
sikeres volt, az erózió megszűnt.
Magárólaz erózióról. A tégla nem fagyállósága miatt lépett fel.
Vagy 2 évig mértem is a mértékét.Eső víz gyűjtő hordóba egy szezon alatt fél azaz 1/2 fándli fagyási hulladék.Nem jelentős.
de azért hogy az akkor még ellenőrzésre járó okos kéményseprőknek ne legyen támadási felületük, kijavítottam a kéményfal külső felületét.
2 kg fehér cement,piros por festékkel festve, aprólékosan a sérült felületekre felvíve. Még a fugákat is odafestettem.
Azóta minden rendben.
Majd az esedékes kondis kazánnál lesz probléma a szűkület. Bontással vagy más úton valókivezetéssel megoldjuk.
Meg fogsz lepődni, hogy az a rohadt reluxa mi mocskot magára bír szedni. Szerintem a húzogatástól, meg tekergetéstől statikusan feltöltődik. Nekünk a két ablak között volt pár évig, amíg ki nem vágtam. Időnként szerelni kellett, mert rendszeresen elkoptatták a lamellák a húzó meg állító zsinegeket. Ez mindig kb. fél kilónyi por eltávolításával kezdődött, pedig gyakorlatilag zárt környezetben volt, csavarokkal összehúzott két ablaktábla között.
A parkettát nem kell vízbe áztatni, meg öntözni. Látatlanban meg lehet kockáztatni, hogy nedves, de nem csurgós, jól kicsavart feltörlőrongytól nem lehet baja. Én hagynám száradni két nekifutás között, aztán úgyis látszik, hogy mennyire tisztul. Amúgy sem árt oda egy leheletnyi Domestos, soha nem tudhatod, milyen fuszeklivel császkáltak rajta. :-)
